Somogyi Néplap, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-23 / 301. szám

2 Somogyi Népiap 1984 december 23., vasárnap Események címszavakban Hétfő: Gorbacsov vezetésével szovjet parlamenti kül­döttség tárgyal Nagy-Bri- tanniában — Szovjet- etióp csúcstalálkozó Moszkvában — Ismét Gonzálezt választották a spanyol szocialisták fő­titkárává. Kedd: Genscher nyugatnémet külügyminiszter prágai útja — A máltai kor­mányfő a szovjet fővá­rosban tárgyal — A boj­kottpolitika elismert ku­darca: Washington a to­vábbiakban nem támaszt nehézségeket Lengyelor­szágnak a Nemzetközi Valutaalapba történő felvételével kapcsolatosan. Szerda: Befejeződik az ENSZ köz­gyűlés 39. ülésszaka — Alacsony részvétel a pa­kisztáni népszavazáson — Chilében meghosszab­bítják a rendkívüli álla­potot — Washingtoni vi­ták az űrfegyverkezésről. Csütörtök: Andreotti olasz külügy­miniszter Lengyelország­ban — Üjabb leleplezé­sek Nicaraguában a CIA aknamunkájáról — Élese­dő választási harc Indiá­ban — Izraelben elhárul a kormányválság veszé­lye. Péntek : Csernyenko állásfogla­lásai az atommentes és vegyifegyvermentes öve­zetekről — Elhunyt Dmit- rij Usztyinov marsall szovjet honvédelmi nu - niszter — Lemond a bo­líviai kormány. Szombat : Margaret Thatcher kínai és hongkongi látogatása után Washingtonba érke­zik — Arhipov pekingi tárgyalásai. ® Mit hozott a hét a kelet—nyugati kapcsolatok területén? Afféle íratlan hagyomány­nak tartják, hogy az éwégi ünnepek előtt lelassul a nem­zetközi diplomácia gépezete. Ilyenkor hosszabb szünetet iktatnak a különböző konfe­renciák menetébe s véiget ér az ENSZ-közgyűlés üléssza­kának munkája .ils. Ez így (történt, a hagyomány még­sem érvényesült, sőt a kelet- nyugati diplomácia és a nem­zetközi érintkezés számos más ága magasabb sebesség- fokozatra kapcsolt. A legnagyobb érdeklődést a Mihail Gorbacsov vezette parlamenti küldöttség nagy- britanniai látogatása váltot­ta. ki, hiszen személyében ti­zenhét év óta a legmagasabb beosztású szovjet vezető tár­gyait Londonban. A rendkí­vül fontos és hasznos kétol­dalú témák mellett a figye­lem elsősorban a nemzet­közi kérdésekre helyeződött s természetesen szóbakerült a január elején esedékes szovjet—amerikai külügy­miniszteri találkozó is. Változatlanul úgy tűnik, sőt ez az érzés megerősöd­hetett, hogy a fegyverkorlá­tozás! kérdéseket bizonyos fokig összefogó „ernyő” alatt az űrfegyverkezés megakadá­lyozása áll rrufjd a két nagy­ihatalom párbeszédének kö­zéppontjában. A szovjet kez­deményezések mellett erre szoríthatja Washingtont a nemzetközi közvélemény és több fontos NATO-pantneré- nek álláspontja. Mitterrand francia elnök a héten hatá­rozottan szembeszállt a csil- lagháborús elképzelésekkel, de lényegében bírálta azokat a brit és nyugatnémet kor­mányfő iis. Weinberger ame­rikai hadügyminiszter ugyanakkor továbbra is ha­tározattan kiállt a kozmosz miillitarizálása mellett s leg­feljebb „párhuzamosságot” tud elképzelni, tehát miköz­ben tárgyalnak, folytatódna az űrfegyverkezés. Az euro- irakétákkal kapcsolatos genfi értekezlet kudarca azonban megmutatta, hogy ez nem • megy, ha a megbeszélések közben fokozódik a fegyver­kezési hajsza, nincs miről tárgyalni, szátfoszlik a meg­egyezések minden reális alapja. Ilyen körülmények között, kínai és hongkongi látogatása után, Margaret Thatcher még egynapos ka­rácsony előtti villámvizitet 4 hét három kérdése A szovjet párt és állam ve­zetői Usztyinov ravatalánál. sít.ott szervezetek esetében is. Pedig az ENSZ és szer­vei. minden bonyodalom el­lenére. ha úgy tetszik ren­deltetésszerűen működnek. Ha ez szálkát jelent az ame­rikaiaknak. a hiba nem a nemzetközi szervezetekben van . .. (H íogyan sikerült elhá- .rítani az izraeli kormány- válságot? Nagy figyelem kísérte - világszerte Mihail Gorbacsov tár­gyalásait Nagy-Britanniában. A képen: Gorbacsov Margaret Thatcher miniszterelnökkel látható, akivel Chequersben folytatott megbeszélést. tett az Egyesült Államokban. Aligha csupán a jókívánsá­gok átadása céljából, inkább a Gorbacsowai folytatott eszmecserék tapasztalatai­ról számolt Ibe, különös te­kintettel a washingtoni vi­tákra. (A Gorfoacsov-utat kü­lönben mind szovjet, mind brit részről alapvetően pozi­tívnak értékelték, s ezen nem változtatott a kénysze­rű rövidítés, amire egy szo­morú esemény, Usztyinov marsall elhunyta adott, okot.) Végül, de nem utolsósor­ban a pekingi jelentés, ha ez niem is a klasszikus értelmű kelet-nyugati kapcsolatok körébe tartozik : Arhipov szovjet miniszterelnök-he­lyettes személyében tizenöt év óta, a legmagasabb ran­gú szovjet vezető tárgyal Kí­nában. Vagyis: minden vo­natkozásban kétségtelen mozgás mutatkozik. Ezt iga­zolhatja a brit lés a kínai fővárosból érkezett jelenté­sek kísérő évszáma: tizenhét éve, tizenöt éve most elő­ször ... Milyen eredmények­kel zárult az ENSZ közgyű­lés 39. ülésszaka? Az ENSZ ,nem országokon felül álló szervezet és nem világkormány, hanem olyan, minit maiga a világ. A New Yark-i üvegpalota gondos szigetelése csak az időjárás viszontagságai ellen hatásos, a nemzetközi élet konfliktu­sai és ellentmondásai ott vannak az épületben. Az idén az ENSZ közgyűlésében is valamivel kedvezőbb volt a helyzet, mint az elmúlt években, pontosabban fogal­mazva: őszre 'talán nem volt ennyire kiélezett a helyzet, s nem volt olyan nyomasztó a feszültség. Hét bizottság, másfélszáz napirendi pont, számos ha­tározat és szinte megszám­lálhatatlan hivatalos és fél- hivatalos találkozás nem könnyű a mérlegkészítés. Annyi máris megállapítha­tó. hogy a mennyiségi oldalt tekintve (több, mint hatvan napirendi pont) és a politi­kai minőséget illetően a nukleáris háború elhárítása, a nemzetközi biztonság ke­rült előtérbe. Határozott álláspontot foglalt el a túl­nyomó többség az űrfegy­verkezéssel szemben. S fi­gyelemreméltó, hogy 26 esetben az Egyesült Álla­mokat csak legszűkebb at­lanti szövetségesi köre tá­mogatta, tíz esetben pedig -egyedül maradt a szavazá­sok során. A Közel-Kelettel kapcso­latosan az ENSZ-ben továb­bi tért nyert a békekonfe­rencia szükségessége, s a Biztonsági Tanács újabb ha­tározatokban ítélte el Dél- Afrikát. Ugyanakkor a vál­sággócok vonatkozásában egyedül Ciprus körül történt érdemleges haladás, kölcsö­nösen beleegyeztek közvet­len tárgyalásokba. Negatív és a kibontakozást akadá­lyozó álláspontra helyezke­dett viszont a közgyűlés az afganisztáni és a kambodzsai kérdés vitájában, akárcsak az előző években. Az ENSZ-család króniká­jához tartozik, hogy immár véglegesnek mondják az Egyesült Államok távozását az UNESCO-ból és hasonló intézkedésekkel fenyegető­zik Washington más szako­Az izraeli nagykoalíció részvevői ötven hónapra kö­töttek együttműködési meg­állapodást, de már az ötö­dik hónap előtt súlyos vál­ság keletkezett. A felszínen két Peresz vitája zajlott. Kichak Peresz. az ultrajobb­oldali, vallásos Sassz párt egyetlen minisztere bejelen­tette Simon Peresz minisz­terelnöknek: ha nem 'kapja meg a belügyi, vagy a val­lásügyi tárcát, akkor le­mond, s a párt kiválik a kormányszovetségből. A 120 tagú parlamentben így is biztosított a többség, hiszen dz öt Sassz képvise­lő híján is 92 szavazattal rendelkeznének. De a nagy- koalíción belül megbomlot­tak volna az arányok a jobboldal rovására, s ezért a Samir vezette Likud is a kiváláshoz való csatlakozás­sal fenyegetett. Zsarolás, többszörös ultimátum kö­vette egymást, míg kompro­misszum született: a Sassz megkapta a belügyi tárcát s ellenőrizheti a vallásügyi tárca pénzének 40 százalé­kát. A kormányválság el­hárulásában nyilván közre­játszott, hogy egyik nagy párt sem vállalná szívesen az újabb választási erőpró­bát. __ Látszólag belpolitikai ke­retekről van szó de a kor­mány-kompromisszum bi­zonyos jobbratolódást ered­ményezhetett: a Sassz párt egyike azoknak, amelyek ragaszkodnak a telepítéspo­litikához és a „bibliai ha­tárokhoz”. Követeléseinek részleges teljesítése újabb nem jó ómen a közel-keleti rendezés terén ... Réti Ervin Láncreakció Az amerikai haditenge­részet minden eddiginél nagyobb szabású hadgya­korlatot tartott, három (közte két nukleáris meg­hajtású) repülőgép-anya­hajó. sok jlottaegység és 300 harci repülőgép bevo­násával, nem messze a Szovjetunió csendes-óceá­ni partjaitól, Vlagyivosz­tok magasságánál. A gya­korlatot, ez érthető, meg­figyelése alatt tartotta a szovjet légierő és haditen­gerészet is. A CBS amerikai televí­ziós társaság most ■ kiszi­várogtatta, hogy részben ezt is kívánták elérni. A Pentagon éppen azzal pró­bálja indokolni a fegyver­kezésre kért újabb össze­geket: megnövekedett a szovjet védelmi kapacitás. Tehát tudatos „láncre­akció” elindításáról van szó, magyarán: veszélyes provokációról. Pedig a nukleáris korszakban köz­tudomásúlag jó óvakodni, mind a fizikai, mind a po­litikai értelemben vett láncreakcióktól.. R. E. STOCKHOLMI ÜZENET A látvány zavar baej tő és megkapó volt. Sokat látott- topasztalit diplomaták ácso- rogtok megáUetődötten a Kullturhuset' hatalmas edő- csanniokábain Stockholmban, hogy lássák a fény király­nőjét. Évszázados és kedves hagyomány Svédországban a Luca-napi ünnepség. „Majd meglátja, ilyenkor a svédek egészen megváltoznak, ki­nyílnak jó értelemben — mindenki és rránden számá­ra” — mondta a stockholmi konferencia svéd sajtófőnö­ke. Sa szép szőke kéksze­mű svéd Lucia valóban el­bűvölte a diplomatáikat. Stockholm szívében, a Kultúrpalota tetején 35 or­szág zászlaja lobog, minden­ki számára jelezve, hogy nemzetközi tanácskozás színhelye a svéd főváros. Mégpedig nem is akármi­lyen tanácskozásé. Az esz­tendő éleje óta 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada képvi­selői folytatnak eszmecserét itt a bizalom- és biztonság­erősítés, a leszerelés kérdé­seiről. Földrészünkről — Európáról. A város képe egyébként ugyanolyan ilyen­kor, mint bárhol másutt:, karácsonyi fényruhában fo­gadja az odalátogató ide­gent. De mert Stockholm ■ 1984-ben jelképpé nőtt az európai közvélemény sze- mébani, sajátos varázsa van ennek a fényáradatnak. Ha­tására tompulnak a kétsé­gek és új erőre kapnak a remények kontinensünk jö­vőjét illetően. S persze,' gyorsan követik egymást a kérdések. Milyen munkáit végzett ez a konferencia ed­dig? Közeledtek-e egymás­hoz az álláspontok? Van-e esély érdemi megállapodá­sokra, és ha igen, mikor? A diplomaták készsége­sen válaszoltak, bár mind­járt óvtak a túlzott várako­zásoktól. A Stockholmban zajló tárgyalási folyamat nem független a nemzetkö­zi helyzettől, és az itt elért apróbb-nagyobb eredmények is visszahatnak arra. Wlodzi- máerz Konarski, a lengyel delegáció vezetője nagyon tolállióan láthatatlan1 ered­ményről beszélt. S rögtön szólt azokról a korlátokról, amelyek miatt a látható eredmények még váratnak magukra. Amikor 1984 ja­nuárjában ez a tanácskozás összeült, hosszú idő óta nem tapasztalt feszültség terhelte a kelteit—nyugattá viszonyt, ezen beliül a két nagyhata­lom, a Szovjefulhió és az Egyesült Államok kapcsola­tait. Ráadásul a konferencia a nyugat-európai rakétatelé- pítós árnyékában zaj-Hk kez­dettől fogva. Ilyen körülmé­nyek' között az idei, az első esztendő a bdzalomépíités szempontjaiból egyáltalán niem kedvezett az itteni ta­nácskozásnak. Ám az a tény, hogy a Helsinkiben megkezdett folyamait része­ként a konferencia Összehí­vásáról megállapodás szüle­tett tavaly ősszel a madridi európai utótel'álkozón, már önmagáiban óriási eredmény. „Az a cél vezérel bennün­ket, hogy a politikai enyhü­lést kiterjesszük katonai térre” — hangoztatta dr. Günter Bühring, az NDK küldöttségének vezetője. „A szocialista országok ezen munkálkodnak itt Stock­holmban is. Éppen a jelen­legi igen bonyolult és feszült nemzetközi helyzet miatt mindenekelőtt átfogó politi­kai megállapodásokra törek­szünk.” Mit is javasolt a Szovjet­unió és a többi szocialista ország, így hazánk a konfe­rencián ? Indítványozták : a tanácskozáson résztvevő atamhataJmak vállaljanak kötetezetitséget arra, hogy elsőként nem vetnek be nukleáris fegyvert. Javasol­ták továbbá, hogy a részt­vevő államok szerződésben mondjanak le a katonai erő alkalmazásáról ; hogy tiltsák ki földrészünkről a vegyi fegyvereket; hogy létesítse­nek aitomfegyvermentes öve­zeteket 'a Balkánon, Európa északi részén, valamint a Varsói Szerződés és a NATO közötti érintkezési vonalak mindkét oldalán; hogy ne növeljék, inkább csökkent­sék a katonai kiadásokat. Oleg Grinyevszkij, a szov­jet delegáció vezetője az idei utolsó plenáris ülés után újságírók sokasága előtt újólag leszögezte: a szocialista országok a konst­ruktív, konkrét tárgyalások, a lényeges megállapodások reményében jöttek a svéd fővárosiba. Amennyiben az Egyesült Államok és a többi NATO-ország is arra'törek­szik,' hogy valamennyi fél jogegyenlősége és biztonsági érdekei tiszteletben tartásá­val keresse a megállapodás útjait, alkkor a konferencia hozzál járulhat a bizalom erő­sítéséhez. A kérdésre, hogy mikorra várható megállapo­dás . Stockholmban; így vá­laszolt : „Bízom benne, hogy lesz megállapodás, de hogy mikor, azt niem tudom.” Hosszú ideig az árnyékol­ta be a konferencia munká­ját, hogy az Egyesült Álla­mok és a többi NATO-tag- áiiliam hallaná sem akart a szocialista országok javasla­tainak megtárgyalásáról Ki­zárólag, a magúk által elő­térbe állított ka.tonai-,techni­kai intézkedésekről kíván­tak tanácskozni. A szocialis­ta országok nem zárkóznak ei ezektől az intézkedések­től, de kölcsönös alapon ga­ranciákat igényelnek, egy­oldalú, lépésekre, engedmé­nyekre nem hajlandók. Beszélgető partnereim kö­zül szinte mindenkit meg­kérdeztem arról, hogy mi­ként ítélik meg a konferen­cia jövőjét. Dr. Lymn Han­sen, az Egyesült Államok delegációjának helyettes, ve­zetője magát optimista-rea­listának mondta e tekintet­ben. Megítélése szerint le­hetséges valamiféle megál­lapodás a katonai erő alkal­mazásáról való lemondásról, a katonai-technikai intézke­désekről. „Az azonban lehe­tetten, hogy a nukleáris fegyverek elsőkénti alkal­mazásáról lemondjunk” — hangsúlyozta többször is. „Ez az esztendő a javasla­tok éve volt, az érdemi munka 1985-ben; kezdődik Stockholmiban” — mondta dr. Klaus Citron^ az NSZK küldöttségének vezetője. „A két munkabizottság felállí­tásával1 sor kerülhet a ja­vasiáitok konkrét áttekinté­sére, a közös pontok felku­tatására, amelyek azután megálOJapodósokhoz vezet­hetnek. Addig azonban még sok jóakaratra és türelemre van' szükség!, s persze, jó külső légkörre. À januári szovjet—amerikai kűlügymá- nílszteri találkozó után talán már könnyebb lesz minder­ről beszélni.” „Ebbein az esztendőben se­hol nem folytak ilyen in­tenzív megbeszélések Kelet és Nyugat között, mint itt Stockholmban” — kezdte be­szélgetésünket Szigeti Ká­roly, a magyar küldöttség vezetője. „Én ezt az eddig lezajlott tanácskozás egyik legnagyobb eredményének tartom. A másik nagy ered­mény, hogy a szocialista or­szágok meg tudták védeni javaslataikat, elérték, hogy érdemi tárgyalások kezdődje­nek róluk. Végül a harma­dik eredmény a két mun­kacsoport létrehozásához kötődik. Velük egy dinami­kusabb szakaszba lépett a konferencia. A két munka­csoportban heves, de jószel­lemű vita alakult ki, a téli szünet előtt két hét alatt több mint száz küldött szó­lalt fél. összefoglalva: én optimista vagyok a jövőt il­letően, mégpedig azért, mert ennek a konferenciának a fenntartásában ma már mindegyik fél érdekelt.” Kocsi Margit

Next

/
Oldalképek
Tartalom