Somogyi Néplap, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-23 / 301. szám
1984. december 23., vasárnap Somogyi Néplap 3 A magyar népgazdaság 1985. évi terve (Folytatás az 1. oldalról) ütemét, növelni az új, korszerű termékek termelését. Kiemelt jelentősége vsán az értékesítés, a piaci munka jobb megszervezésének. A gazdasági szabályozás változásai, a vállalati szervezeti rendszer korszerűsítése, az úi vállalatirányítási formák bevezetése elősegíti a korszerűbb vállalati termelési szerkezet kialakulását. Az ipari termékeknek fellett tőkés és a fejlődő országokba irányuló kivitelét dinamikusan ‘kell növelni, elsősorban la gazdaságos feldolgozóipari termékek kivitelének jelentékeny bővítésével. A hazai kereslet emelkedése és jobb kielégítése megkívánja a belföldi célú értékesítés növelését isA ráfordítások mérséklésére irányuló programok és gazdaságszervező akciók végrehajtása fokozza az ipar jövedelemtermelő képességét. Az energiagazdálkodási program következetes végrehajtásával számottevő energiamegtakarítást — ennek jelentős hányadát az iparban •— kell elérni. Az anyag takarékosságra, a hulladék és a másodlagos nyersanyagoik hasznosítására irányuló intézkedések, valamiint a vállalati gazdálkodás javulásának, szervezettségének eredményeként az iparban a fajlagos anyagfelhasználást csökkenteni kell. A hazai szabad kapacitások ésszerű hasznosításává!!, a kisvállalkozási formák adta lehetőségek jobb kihasználásával a drága import további kiváltását és helyettesítését kell megvalósítani. Az új szabályozási és irányítási feltételek hatására «növekszik a gazdálkodó szervezetek differenciálódása. A veszteséges és alacsony hatékonyságú vállalatoknak pénzügyi problémáikat elsősorban saját erejükre támaszkodva, az ez irányú programnak megfelelően keli megoldan iok. A népgazdaság energiafelhasználása kismértékben haladhatja meg az ez évit. A szükségletek kielégítéséhez a hazai források bővülnek, a növekedés döntő része a Paksi Atomerőmű termeléséből származik. A szén- termelés megközelíti, a kőolajtermelés megegyezik az ez évivel, a földgáztermelés emelkedik. A kohászat termelése az ideihez hasonló lehet, növelni kell a termelés és a kivitel gazdaságosságát. A gépipar termelése az ipar átlagos fejlődését meghaladó ütemben emelkedhet. Ennél is lényegesen gyorsabban kell növelni a gépipari termékek kivitelét. Az értékesítési lehetőségek jobb kiaknázásához elengedhetetlen a versenyképesség jelentős 'javítása, a gyártmányok és a gyártmányszerkezet eddiginél lényegesen gyorsabb korszerűsítése. Az építőanyagipar termelése a kereslet kismértékű növekedésével összhangban emelkedik. A vegyiparban emelkedik a magasabb feldolgozottsági fokú termékek részaránya. A katalitikus krakküzem 1984. évi üzembe helyezésével javul a kőolajfeldolgozás gazdaságossága., Gyógyszerekből, növényvédőszerekből és intermedierekből jelentősen bővül a termelés. Mindez lehetővé teszi, hogy a vegyipari termékek kivitele dinamikusan növekedjék. A könnyűiparban gyorsabban kell követni az igények változását korszerűbbé tenni a termelés szerkezetét, munkaigényesebb és értékesebb, a külföldi és a hazai piacon is jól értékesíthető termékeket kell gyártani. A beruházási vásárlóerő alakulását követve az építőipar termelésének évek óta tartó csökkenése megáll. A termelés szervezetek, valamint területek szerinti differenciálódása tovább folytatódik. oly módon, hogy javuljam a kivitelezői kapacitások területi megoszlása, a kereslet kielégítése. A szabályozás változásai kedvező feltételeket teremtenek a vállalkozások kibontakozása, az erőteljesebb verseny számára. Ezt segítheti az indokolt szervezeti változások gyors, következetes megvalósítása is. A kivitelező építőiparnak az ez évihez hasonlóan 37—38 ezer lakás felépítésére kell felkészülnie. A magánlakás- építést segíti a javuló építőanyag-ellátás. A mezőgazdaságban a növénytermesztés meghaladja az 1984. évit, az állattenyésztés termelése várhatóan nem növekszik. A kiegészítő tevékenység további bővítése indokolt. A gabonatermelés intenzív növelését szolgáló program folytatásával mintegy 15,5 millió tonna gabona betakarítása a feladat. Az ola- josnövények vetésterületének kismértékű növekedése, a feldolgozás javítása is eh sősorban a kivitel bővülését segíti. Az ez évi csökkenés után érezhetően növelni kell a zöldség-, szőlő- és gyümölcstermelést. Fontos, hogy célszerű agrotechnika alkalmazásával. minőségmeg- óvóbb betakarítással növekedjék az exportra alkalmas áruk aránya. Növekszik a műtrágya- és növényvédő- szer-felhasználás, javulnak a gépbeszerzés lehetőségei. A mezőgazdaságban is fontos feladat a termelési ráfordítások ezen belül a fajlagos .anyag- és energiaigényesség csökkentése. A hazai szükségletek, a külpiaci lehetőségek, a termedéi jövedelmezőbbé tétele az állattenyésztés változatlan színvonalon tartását indokolja. A tömegtakarmány-' fogyasztásra alapozott vágómarha- és juhhús-termelés gazdaságosabb növelése a cél. A vágósertés-termelés aiz értékesítési körülményekhez igazodva alakul. A baromfitenyésztés kissé emelkedik. A mezőgazdasági termé-' kék feldolgozása, az élelmiszeripar termelése a mező- gazdasági termelésnél gyor- - sabban fejlődik. A belföldi ellátás színvonalának fenntartása, illetve javítása mellett a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitele emelkedik. Javítani kell a termékek minőségét, tárolását, csomagolását, korszerűsíteni a feldolgozás és a. forgalmazás folyamatát.. A közlekedésben az áru- szállítás mérsékelten bővül. A vasút teljesítményei kismértékben emelkednek, és nő ai folyami hajózás szerepe. Gazdaságszervező intézkedések történnek a szállításigényesség csökkentésére, a szállítási kapacitások egyenletesebb évközi kihasználására. Takarékosabb gazdálkodással javítani kell a közlekedés fajlagos energiafelhasználását. A posta és távközlés teljesítményei emelkednek, ezen belül a távközlési szolgáltatások dinamikusan bővülnek. A távbeszélőállomások száma nő, ezen belül a lakásállomásoiké legalább 25 ezerrel gyarapodik. A fővárosiban elkészül a Krisztina II. telefonközpont; vidéken elsősorban a balatoni üdülőkörzetben enyhülnek a forgalmi gondok. A komádi TV-adó üzembe helyezésével jelentősen javul az ország délkeleti térségében a 2. műsor vételi lehetősége. A vízgazdálkodásban kapacitásbővítésekre elsősorban a (közműves vízellátás, a szennyvízelvezetés és -tisztítás területén kerül sor. Folytatódik a Balaton vízminőségének védelme, az egészségügyileg nem megfelelő vízellátású települések helyzetének javítása. Foglalkoztatás, a lakosság életkörülményei Az ország népessége mintegy 20 ezer, a fogúiaükoatatot- tak száma mintegy 10 ezer fővel csökken. Az iparban és az építőiparban iá létszám tovább — és az eddigiektől eltérően, a mezőgazdaságban is kisebb mérték-, ben — mérséklődik. Emellett várhatóan növekszik a népgazdasági ágakon belüli átcsoportosulás. A munkaerőáramlást segíti a munkaerőgazdálkodás * hatékonyabbá tételére kidolgozott program. Az 1985. évi népgazdasági terv fontos_ célja, hogy a lakosság fogyasztása és reáljövedelme emelkedjék, a reálbérek csökkenése megálljon. Az egy dolgozóra jutó átlagkereset — amennyiben a munkateljesítmények és a gazdasági eredmények a tervnek megfelelően alakulnak — 7—7,5 százalékkal nő. Ez döntő részben' az új bérszabályozási rendszeren keresztül valósul meg. Az átlagos reálbérek szintéin tartása oly módon történik meg, hogy a keresettek a hatékonyan működő gazdálkodó szervezeteknél az átlagosnál gyorsabban, míg a kevéssé hatékonyaknál lassan emelkedhetnek. A gazdálkodó szervezeteknek olyan bérpolitikát kell foly- tatniok, amelyik jobban elismeri a munkateljesítmények különbségeit, és ennek alapján alakítja a kereseteket. A terv szűk körben számításba vesz központi bérpolitikai intézkedéseket. A kisvállalkozásokból származó jövedelmek az előző évekénél mérsékeltebben. de továbbra is dinamikusan nőnek. Az arányosabb teherviselés érdekében sor kerül az e körben fizetett baleseti járulék helyett társadalombiztosítási járulék bevezetésére valamint a költségvetési befizetések emelésére. A hosszú távú népesedés- politikai határozatokból adódó feladatok végrehajtását a terv-a gyermektámogatás rendszerének korszerűsítésével is elő kívánja segíteni. E célból a jövő év elejétől emelkedik, és gyermekenként azonos összegű lesz a három- és többgyermekesek (valamint a két gyermeket egyedül nevelők és a fogyatékos gyermekék) családi pótléka; emelkedik az általános iskolai (napközis) étkeztetés élelmiszemormája; a gyermekgondozási segély kiterjed .a felsőoktatási intézmények hallgatóira is. Március 1-től • a gyermek egyéves koráig terjedő gyermekgondozási díj ikerül bevezetésre. Szeptember 1-től a gyermekápolási táppénz a gyermek 10 éves koráig lesz igénybevehető ; 4 héttel meghosszabbodik a terhességi- gyermekágyi segély időtartama; emelkedik az anyasági segély; nő a szakmunkástanulók ösztöndíja. Január 1-től a táppénzfolyósítás alapja a nyugdíjjárulékikal csökkentett előző évi átlagbér. illetve átlagkereset lesz, de egyidejűleg emelkedik a kórházi ápolásban töltött időre és a hosszabb betegség esetén járó táppénz, valamint a pályakezdő fiatalok körében a táppénz mértéke. A fogyasztói árszínvonal legfeljebb 7 százalékkal emelkedhet. Ebből a piaci jellegű árváltozások 3,5 százalékkal, az új hatósági ár- intézkedések 3 százalékkal növelik az árszínvonalat A hatósági áremelések elősegítik az ártámogatások leépítését. a jobb árarányok kialakítását. a külgazdasági egyensúly javítását, a forgalmi adok egységesítését. Az alapvető termékek központi áremelése az alacsony nyugdíjjal rendelkezőknél, a gyermekes családoknál és az ösztöndíjasoknál részlegesen ellentételezésre kerül. Szigorodik a központi árellenőrzés tevékenysége. A nomináljövedelmek és a fogyasztói árszínvonal együttes hatására az egy keresőre jutó /reálbér az 1984. évihez képest nem változik, az eigy főire jutó reáljövedelem 1,5—2 százalékkal, a lakosság fogyasztása 1—1,5 százalékkal emelkedik. A kiskereskedelmi áruforgalom kismértékben bővül. Az áruellátás színvonalát főként azokon a területeken szükséges javítani, ahol az utóbbi években hiányok jelentkeztek. Egyebek között tovább bővüljön a húsfélék kínálata. javuljon minőségűik, nőjön a lakásépítéshez szükséges termékek, a tüzelőanyagok, egyes tartós fogyasztási és ruházati cikkek kínálata.. Ehhez fokozni kell a kereskedelmi vállalatok piacérzékenységét. a kereskedelmi munka hatékonyságát, javítani a termeléssel _ a kapcsolatokat, _ folytatni a belkereskedelem szervezetének korszerűsítési. A társadalmi-gazdasági programok megvalósítása 1985-ben is folytatódik, a lakosság ' infrastrukturális ellátottsága tovább javul. Felépül 74—75 ezer. ezen belül 11 ezer állami lakás. A bérlakásépítés növelésével és a tanácsi lakásgazdálkodás javulásával bővül a tanácsi elosztású lakások száma. A személyi tulajdonú lakásépítés tovább nő, ezt az állam- növekvő mértékben támogatja. A . kórházi ágyak száma 1700-zal emelkedik. 10 ezer lakosra 96 ágy jut. Az ellátottság leginkább Barsoi, Győr, Komárom, Somogy, Szabolcs-Szatmár. Zala megyékben és Budapesten javul. Az egészségügyi gyermekotthonok, a szociális otthonok helyeinek bővülése meghaladja az ez évit. de a növekvő igények egy része továbbra sem elégíthető ki. A bölcsődei és óvodai helyek száma tovább nő, a bölcsődéskorúak több mimt 20 százalékát, az óvodáskorúak közel 93 százalékát lehet a megfelelő intézményben elhelyezni. Az általános iskolákban az új osztálytermek eredményeként a tanulócsoportok átlagos létszáma nem változik, a váltott nap- sziakú oktatás aránya kissé mérséklődik. A középiskolákban és a szakmunkásképző iskoláikban az osztálytermek száma körülbelül 150- nel gyarapodik. Folytatódik a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem rekonstrukciója, és befejeződik az ELTE lágymányosi építési területének előiköz- művesítése. Megkezdi működését a Budavári Palotában az Országos Széchenyi Könyvtár. Előkészítik egyes központi közgyűjteményi intézmények rekonstrukcióját. Beruházások A szocialista szektor beruházásainak volumene megegyezik az ez évivel. Ezen belül erőteljes szelekció érvényesül. A nagyberuházásokra szánt összeg biztosítja a folyamatban lévő fejlesztések megfelelő ütemű folytatását. Meggyorsul a Dunai Vasmű kofeszoláművének kivitelezése. Befejeződik három bá- nyaberuházás (Márikus- hegy. Nagyegyháza. Fenyőfő). Lezárul az Árpád-híd szélesítése. Befejezik a Paksi Atomerőmű második egységét. Megtörténik a Nemzeti Színház építésének előkészítése, illetve az építés megkezdése. A célcsoportos beruházások közül jelentősen nő a termelő infrastruktúra kiemelt fejlesztési céljainak: a vasúti és a telefonhálózat, a víziközműveik fejlesztésének, a vízkárok elhárításának az előirányzata. Számottevő az emelkedés a szénhidrogénipar. valamint a rádió-tele- vízió műsorszórás fejlesztésénél is. Az egyéb központi beruházások előirányzata az 1984. évi várható teljesítésnél alacsonyabb; új építéssel is összefüggő beruházások csak kivételesen kezdődhetnek. ' A tanácsok beruházásai kismértékben növekedhetnek, az előirányzatok lehetőséget (adnak a társadalmi-gazdasági programok fő céfljainak megvalósítására. A vállalatok és szövetkezetek beruházásainak metny- nyisége az ez évihez hasonló lehet. Az (irányítási rendszer 1985-től életbe ilépő módosításai a fejlesztésiek terén Ss növelik a vállalati önállóságot, növekvő arányban biztosítanák fejlesztési lehetőséget a fejlődésre képes gazdálkodó. szervezetek számária. Á beruházások forrásai között csökken a támogatások és hitelek aránya; ezek elsősorban az exportképességét, az anyag- és energiagazdálkodásit javító beruházásokat segítik. Nemzetközi gazdasági kapcsolatok A külkereskedelmi áruforgalomban a (terv az összes kivitel erőteljes, 'a behozatal mérsékeltebb, de az ez évinél nagyobb emelkedését, az áruforgalom aktív egyenlegének további növelését iró- ínyoza elő. Miivel a mezőgazdasági-élelmiszeripari kivitel az átlagosnál lassabban bővülhet, ia kivitel növekedését főleg aiz ipari kivitel gyors növelésével kell megalapozni. A transzferábilis rubelben elszámolt behozatal kismértékben bővíthető. Az energiahordozók döntő, a nyers- és alapanyagok nagyobb részének beszerzése továbbra is a szocialista országokból történik. A (kivitelit — főleg gépekből és fogyasztási cikkekből — a (behozatalnál jobban szükséges növelni. Az áruforgalom lényegében kiegyensúlyozott, vagy kismértékben aktív lesz és megkezdődik /az utóbbi években /keletkezett adósság csökkentése. A konvertibilis valutáikban elszámolt áruforgalomban, a terv az ez éviihez hasonló, 600—700 millió dollár aktívumot irányoz elő. Ezt a kivitel — elsősorban az ipari, azon belül is a feldolgozó- ipari kivitel — ez évinél di- namlikusatob növelésével kell megalapozni A kivitel növelését a vállalati nyereségérdekeltség erősítése, a belföldi vásárlóerő szigorú /szabályozása, az exportnövelő fejlesztések előnyben részesítése segíti. A behozatal az ez évinél gyorsabban, a kiviteltől függően emelkedhet. A termelés műszaki színvonalának korszerűsítése érdekében ’bővül a 'beruházási gépek (importja. A termelési déülú behozatal is fokozottabban szolgálja a termékösszetétel korszerűsítését. A fo- igyasztásioikk-behozatal az ez évihez hasonló lehet. Az (idegenforgalomban a devizabevételek növelése mellett előtérbe kell helyezni a fajlagos devizabevétel javítását. Ezt több jelentős fejlesztés is segíti. A gazdaság- irányítási rendszer továbbfejlesztése Az 1985. évi népgazdasági terv céljainak megvalósítását alátámasztja a gazdaságirányítási rendszer széles körű továbbfejlesztése. A (gazdaságii szabályozórendszer változásának középpontjában a vállalati és a személyi érdekeltségre 'ható éternek állnak: a vállalati jövedelem- szabályozás módosítása a mainál erő,teljesebben differenciál a haltókioeyabban'gaz- dáikodó vállalatok javára, a szervesen hozzákapcsolódó új keresetszabályozás kedvezőbb feltételeket teremt a jobb egyéni .teljesítmények anyagi elismeréséhez. Nő a vállalatok önállósága jövedelmeik felhasználásában, emelkedik a többletjövedelmekből a gazdálkodó szervezeteknél /keresetnövelésre és fejlesztésekre felhasználható rész aránya. A /termelői árrendszerben megvalósuló változások fokozatosan bővítik a vállalati önállóságot a külső (és foélSő piaci viszonyokhoz való alkalmazkodásban. Megkezdődik a bankrendszer továbbfejlesztése, szélesebb körben érvényesül a (társadalmi töke vállalatok közötti, a hatékonyságjavulást szolgáló áramlásának gyakorlata. Folytatódik a vállalati szervezetnek a piacú viszonyok fejlesztését célzó korszerűsítése. Elkezdődik ■a vállalati önállóságot növelő, a vállalkozó jellegű ma-, gatar.tás kialakulását segítő új vállalatirányítási formák bevezetése. Korszerűsödik a népgazdaság tervezési rendszere. * * * A. magyar népgazdaság emberi, anyagi és pénzügyi erőforrásai, a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése, a kormányzati programok és akciók, a várhatóan nem lényegesen romló külgazdasági körülmények együttesen létrehozzák annak feltételeit, (hogy az 1985. évi terv céljai megvalósuljanak. A Minisztertanács felhívja a gazdálkodó szervezetek, a tanácsok és intézmények vezetőit és dolgozóit, hogy munkájukat a terv követelményeinek megfelelően végezzék, járuljanak hozzá azok megvalósításához, népünk felemelkedéséhez és boldogulásához. Az 1985. évi népgazdasági terv legfontosabb előirányzatai Nemzeti jövedelem 1984: 100 102,3—102,8 Belföldi felhasználás 101,0—101,5 Ipari termelés 103,0 Országos építés-szerelés 101,0—102,0 Mezőgazdasági termékek termelése 101,0 Lakossági fogyasztás 101,0—101,5 Egy lakosra jutó reáljövedelem 101,5—102,0 A szocialista szektor beruházásai 193—195 milliárd Ft
