Somogyi Néplap, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-22 / 300. szám

2 Somogyi Néplap 1984. decerpber 22., szombat 40 éve alakult az Ideiglenes Nemzetgyűlés Elhunyt Usztyinov (Folytatás az 1. oldalról) tani akarták a német meg­szállást. A Kommunista Párt hirdetett elsőként programot és összefogást. Ez a kezde­ményezőkészség állította a haladó erők élére. S a fel­hívás nyomán tkialakult po­litikai helyzet, az Ideiglenes Nemzetgyűlés egységes fellé- p&e a Szovjetunióval való fegyverszünetént, a Németor­szág elleni hadbalépésért, az újjáépítésént, a földosztásért és a demokratikus átalaku­lásért — azit mutatja, hogy a párt megtalálta szövetsége­seit, szorosan együtt tudott működni velük. Első tetteként a Nemzet- gyűlés szózatot intézett a magyar néphez, majd meg­alakította az Ideiglenes Nem­zeti Kormányt, és felha- tálmazta az ország ügyeinek vezetésére. Valóságosan nemzeti kormány volt ez, amely meghirdetett céljai­ban, összetételében és intéz­kedéseiben is megfelelt az ország érdekeinek. Legsürgő­sebb feladatának tekintette a fegyverszünet megkötését az antifasiszta hatalmakkal, a hadibafiépést Németország el­len, az új magyar hadsereg megszervezését, a közigazga­tási tisztségek betöltését, a közigazgatás megtisztítását a fasiszták kiszolgálóitól. Ha­tályon kívül helyezett min­den népellenes törvényt és rendeletet, feloszlatta a nyi­las szervezeteket. A Kommuniisita Párt és a Parasztpárt kezdeményezé­sére törtémeíllmi jelentőségű rendeletét alkotott a kor­mány a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a föld­műves nép földhöz juttatá­sáról. A földmélküliek és sze- gényparaisztok az 'ország ke­lleti felében már a földre- farm-rendélet megjelené­se előtt létrehozták a köz­ségi földigénylő bizottságo­kat. A kormányrendelet nyo­mán igazságtevő indulattal kezdték meg a nagybirtokok felosztását. Népi akarat nyilvánult meg ebben az új ■honfoglalásba«, kifejezve a hajdan kisemmizett és szol­gasorban tartott parasztság jogos vágyait. Az Ideiglenes Nemzetgyű­lés és a Nemzeti Kormány működése jelentős volt abból a szempontból is, (hogy új alapokra helyezte hazánk nemzetközi kapcsolatait. Ma­gyarország a Szovjetunió ba­ráti segítségével törhetett ki ia nemzetközi elszigeteltség­ből­1945. ápniMs negyedikén az egész ország felszabadult. A magyar nép kiaknázta a fel- szabadulás nyújtotta törté­nelmi esélyét. A kommunis­ták vezetésével a munkás­osztály, szövetségben a dol­gozó pnrasztsfcggal, maga mellé állítva a társadalom más rétegeit is, létrehozta a népi demokratflíps Magyar- országot, amelynek dolgozó népe ia munkásbatalom kiví­vását követően elindult a szocialista fejlődés útján. A kezdeti eredményeket azon­ban súlyos hibák, tévedések árnyékolták be, amelyek tra­gikus konfliktusokhoz fvezet­tek. A párt, csaknem három évtizeddel ezelőtt, a tanulsá­gokat levonva közösséget vállalt mindazzal, ami ko­rábban a munkásosztály, a dolgozó magyar nép előreha­ladását szolgálta, és elutasí­totta azt, ami a szocialista építőmunka gátja és veszé­lyeztetője volt. Hazánkban befejeződött a szooializmus alapjainak lerakása, uralko­dóvá váltak a szocialista tu­lajdon- és termelési viszo­nyok, gyors ütemben fejlőd­tek a termelőerők, kibonta­kozott a kulturális forrada­lom, minden korábbit meg­haladó mértékben emelke­dett népünk életszínvonala. Pártunk lenini politikája megszillárd itatta az ipari munkásság és a termelőszö­vetkezeti parasztság szövet­ségét, kibontakoztatta a meg­újult értelmiség alkotóerejét. A munkásosztály forradalmi pártja a magyar nemzet ír­etekéinek következetes ér­vényesítésével az egész dol­gozó nép elismert vezető ere­jévé vált. Magyarország ered­ményeivel, nemzeti egységé­vel, internacionalista helyt­állásával és a más országok­kal való együttműködés őszinte szándékával megbe­csült helyet vívott ki ma­génak az egész világon. Az elmúlt négy évtizedben bebizonyosodott, hogy a párt helyes úton indult el az 1944-ben megkezdődött népi demokratikus forradalom­ban: a népfrontpolitika, a széles körű társadalmi szö­vetség, a nemzeti összefogás útján. Céljai mellé fel tudta sorakoztatni a tömegeket. A haladás, a szocialista átala­kulás és fejlődés ellenfeleit nyílt, demokratikus küzde­lemben győzte le. Erős kap­csolatot teremtett a töme­gekkel, velük együtt haladt a (társadalmi célok megvaló­sítása felé. A torzulások ak­kor következtek be, .amikor a (párt vezetése letért erről az útról. Az ellenforradalom leveré­se után a megújhodott párt a helyes politikai irányvonal folytatása mellett tört lánd­zsát. Eredményeinket azóta a pánt és a nép közötti bi­zalomra, a politikával való széles körű egyetértésre, a demokráciára, a nyílt és őszinte szó erejére támasz­kodva értük el. A Magyar Szocialista Mun­káspárt politikája a jelen és a belátható jövő valóságos feladatainak, reálisan elér­hető céljaink forradalmi ih­letésű politikája, amely kö­vetkezetesen itámaszkodlk a szocialista építés korábbi szakaszainak legjobb tapasz­talataira is. Vállalja a foly­tonosságot azokkal a kezde­ményezésekkel, amelyeket a felszabadult magyar nép tö­megei bontakoztatták ki, már áz új Magyarország építésé­nek eilső időszakában. Visszatekintve a felszaba­dulás óta végéhezvitt fejlő­désire, azt (is megállapíthat­juk, hogy a magyar nép eredményeit a Szovjetunió és a szocialista országok baráti támogatásával, a szocialista közösség tagjaként érte el. Meggyőződéssel valljuk, ho-gy szocialista jövőnknek is esz­mei közösségünk, szövetségi rendszerünk, kiterjedt gazda­sági együttműködésünk a biztositól«!. Negyven év elteltével, az azóta elvégzett arszágépítő munka eredményeinek bir­tokában, kiegyensúlyozott toélső viszonyok közepette ernilékezünk vissza a debrece­ni eseményekre — hangsú­lyozta az Elnöki Tanács el­nöke, kiemelve: mia is érvé­nyes (tanulságai miatt érdé- 1 más felidézni az újjáépítés ■korszakában kibontakozott népi mozgalmat, amely em­berek százezreit vonta be az ország, a város, a falú köz- ügyeibe. A mímkásak és parasztok ekkor íaleihatték meg először az igazi demok­ráciát, és nagy felelősségtu­dattal gyakorolták nap mint nap. Szemléletesen mutatja ez (számunkra, mekkora erő van a politikai jogaikkal sza­badon élő tömegekben. Iga­zolja pártunk élő program­ját, amely a demokratikus közélet mind teljesebb ki­bon takozásáit hirdeti és való­sítja meg. Az Ideiglenes Nemzetgyű­lés volt történelmünkben az első olyan alkotmányos par­lament, amelybe a ma negy­ven éve elhangzott szavak szerint „nagy néptömegek a legszélesebb demokratikus alapon küldték kii megbízot­taikat”. A. szocialista állam- hatalomnak azóta is kiemel­kedő tekintélyű legfelsőbb testületé az országgyűlés, amely folytatója és örököse nagy elődje törvényhozó •munkásságának. Ezért mun­kálkodunk azon, hogy az or­szággyűlés még eredménye­sebben töltse be funkcióját, váljék még inkább a nyílt és aktív politikai élet leg­főbb állami fórumává. Szé­lesedjék törvényalkotó tevé­kenysége, vitassa meg a je­lentős terveket, kormányzati intézkedéseket, folyamato­san ellenőrizze a végrehaj­tást. Dolgozunk azon, hogy a ta­nácsok érdemben dönthes­senek a területükön élő kö­zösség ügyeiben. A demok­ráciát erősíti új választójogi törvényünk, s döntés szüle­tett arról (is, hogy a mun- káskoltekitíváknak, közösse­geknek legyen nagyobb és érdemibb beleszólásuk a kö­zös ügyek intézésébe, a veze­tőik megválasztásába, a g-az- dáilkodás^ ellenőrzésébe. Negyven esztendő nagy eredményeit értékelve és fontos tanulságait kamatoz­tatva. a magyar társadalom a nemzeti bizalom jegyében készül a Magyar Szocialista Munkáspárt közelgő XIII. kongresszusára, új feladatok vállalására. A kongresszustói az or­szág népe a további felada­tok meghatározását várja, mert tudja, hogy csak jobb munkával teremthet kedve­zőbb feltételeket szilárdabb gazdasági alapokat életéhez. A Központi Bizottság kong­resszusi irányelveinek ta­núsága szerint is jelentős feladatok állnak előttünk amelyéket jól el kell végez­nünk ahhoz, hogy szocialis­ta vívmányainkat ne csak megőrizzük, de gyarapítsuk is. Gyorsítanunk kell gaz­daságunk fejlődését. Foly­tatnunk kell a gazdaságirá­nyítási rendszer korszerűsí­tését. Tovább kell tökéle­tesítenünk a szocialista de­mokráciát. Mérsékelnünk kell a még meglévő, indo­kolatlan társadalmi különb­ségeket. Le kell küzdenünk a társadalmi rendszerünktől idegen jelenségeket. Ogy is fogalmazhatjuk összefogla­lóan : tovább kell fejleszte­nünk szocialista viszonyain­kat. Erre kötelez bennünket az a szilárd meggyőződé­sünk, hogy a szocializmus az emberiség nagy lehetősé­ge a világ problémáinak megoldására. A lehetőséget valóra váltanunk nekünk 'kell. S erre kötelez a világ dolgozóinak várakozása, amellyel a szocialista orsaá- gokrá tekintenek. Ismerve a yesteíyes és fe­szült nemzetközi helyzetet, ismerve a világgazdaság válságos hullámzását, még­is, minden nehézség ellené­re vállaljuk, hogy az inten­zív fejlődés a nemzeti tel­jesítmény növekedésének Útjára vezetjük népünket. Ez a jelen és a jövő sors­döntő feladata. Legjobb barátainkkal, testvéreinkkel, felszabadí­tóinkkal együtt ünnepeljük nemzeti történelmünk nagy eseményét. Tisztelettel kö­szöntjük a velünk lévőket, akik az Ideiglenes (Nemzet- gyűlésben, a nemzeti bizott­ságokban. az akkori közélet tisztségeiben dolgozva fel- " sorakoztatták az ország cse­lekvő erőit az újjáépítésre. Kegyelettel őrizzük azok emlékét, alkik a mai ünnep­napot már nem érhették meg. Nevükben is, helyet­tük is magasra tartjuk azt a zászlót, amelyet a szabad­ság és a szocializmus építé­sének első nemzedékei emel­tek fel a vérből és a sárból. Hazánkban a piros-fehér- zöld és a vörös zászló elvá­laszthatatlanul együtt lobog. Pontosan kifejezik, hogy az emberiség és nemzetünk leg­értelmesebb. nagy távlatokat ígérő közös útján haladunk szocialista céljaink felé. Ezt követőén Bognár Jó­zsef akadémikus, az Ideig­lenes Nemzetgyűlés volt (tagja emelkedett szólásra. Egyebek között rámutatott: Ilyen nagy történelmi for­dulatot a külső események kedvező alakulása önmagá­ban nem válthat ki, ilyen váratlannak tűnő pozitív fordulat megalapozása csak nemzedékek műve lehet ; szabadságharcos ősöké, 1848—49 és 1918—19-es elő­deinké, akiknek eszméi és törekvései — a túlerőtől el­szenvedett vereségek után is —. tovább izzotfak a ma­gyar nép lelkében és min­dennapi törekvéseiben. To­vább éltek e törekvések a külső segítséggel hatalomra jutott ellenforradalmi rend­szer időszakában is, midőn egyre érettebbé váló, egyre értelmesebben radikalizáló- dó és egymással a háború időszakában a kapcsolatot megtaláló politikai mozgal­mak a Márciusi Fronttól, a különböző népfront szerve­zési kísérleteken át eljutot­tak a nemzeti ellenállásig. 1944—1945 nemcsak új kezdet egy nemzet sok év­százados történelmében, ha­nem olyan alap is, amelyre jövőnket is biztosan építhet­jük, hiszen a fejlődés céljai és eszközei egy gyorsan vál­tozó világban szüntelen át­alakulásban vannak; ezért az előrehaladás a kisebb és a tágabb közösségek össze- forrottságán, morálján, kol­lektív tudásán és innovációs képességén múlik. Ilyen értelemben 1944—45 és az Ideiglenes Nemzetgyűlés te­vékenységében legiütoizáló- dó nagy fordulat nemcsak sorsforduló történelmi ese­mény. hanem mai és holna­pi fejlődésünk és cselekvési rendszerünk eleven összete­vője, és az is marad. Kolozsvári Lajos, a Nép­front Hajdiú-Bihar megyei el­nöke hozzászólásában alá­húzta : Nagy elismeréssel gondo­lunk a felszabadulás utáni népi. nemzeti szervezetek, testületek forradalmi erejű, de ugyanakkor szakszerű, nagy politikai érzékről, de­mokratizmusról tanúskodó munkájára. Szót kért Koósné Török Erzsébet, a KISZ Hajdú-Bi- har megyei Bizottságának első titkára is.. — A múlt, az eddig el­végzett feladat mindannyi­unkat, minket fiatalokat is kötelez — moúdotta. Az önök újat és jobhat akará­sa nem veszett el, nem vesz­het el számunkra, az önök meggyőződése bennünk to­vább él. Népünk történelmi akarata, egész országunk érdeke, s egyben szocialis­ta jelenünk és jövőnk nagy vállalkozása, hoigy el óbb re lépjünk a munkában, az alkotásban, az anyagi és szel­lemi javaik gyarapításában, az emberi kapcsolatok erő­sítésében, a szabadság rend­jének gazdagításában. Mi, fiatalok önökkel együtt hisszük, hogy tudunk egyér­telmű. felelős, a szocialista haladás ügyét szolgáló prog­ramot kidolgozni, s azt megvalósítani. A megemlékezés a Szózat hangjaival ért véget- Az ünnepséget követően az országgyűlés, a Minisz­tertanács és a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa az Arany Bika Szállóban foga­dást adott a résztvevők tiszteletére. A vendégek különvonata a kora délutáni órákban visz- szaindult Budapestre. December 20-án, életének 17. évében, súlyos betegség után elhunyt Dmitrij Fjodorovics Usztyinov, a Szovjetunió mar- sallja, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB Politikai Bi­zottságának tagja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere. Az SZKP és a Szovjetunió kiemelkedő személyiségének ha­láláról szóló hírt az SZKP KB, a Szovjetunió Miniszterta­nácsa és, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége hozta nyilvánosságra pénteken. Az MSZMP KB részvéttávirata A Szovjetunió Kommunista Pántja Központi Bizottságának MOSZKVA Kedves elv társak! Mély megrendüléssel értesültünk Dmitrij Fjodorovics Usztyinov elvitársnak, az SZKP KB Politikai Bizottsága tag­jának, honvédelmi miniszternek, a Szovjetunió marsalljának elhuny,tárói, a Szovjetunió Kommunista Pártjait, a Szovjet­unió fegyveres erőit, a szovjet népet ér.t súlyos veszteségről. Usztyinov elvtárs neve és életútja szorosan összefonódott azzal a harccal, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártja follytat a világ (békéjének és biztonságának megóvása, meg­szilárdítása érdekében. Az SZKP és a szovjet állam egyik kiemelkedő vezetőjeként, igaz internacionalistaként sokat tett a párt lenini Ibékepoliltikájáinak eredményes megvalósí­tásáért, a Szovjetunió és szövetségesei szocialista vívmányai­nak megbízható védelméért, a szocialista országok fegyver­barátságának ápolásáért. Személyében népünk megbecsülés­nek és tiszteletnek örvendő 'barátját vesztettük el, aki nagy figyelemmel és gondoskodással segítette a magyar—szovjet barátság és sokoldalú együttműködés elmélyítését. Fogadják őszinte együttérzésünket Dmitrij Fjodorovics Uszítyinov elvtárs elhunyta _ alkalmából, gyászukban mi is osztozunk. Budapest; 1984. december 21. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Pektngben tárgyal Iván Arhipov Kínai—szovjet megbeszé­lések kezdődtek péntekem Pék ingben. Jao Ji-lin kínai miniszterelnök-helyettes és Ivar Arhipov, a szovjeit mi­nisztertanács elnpkének első helyettese munkatársaik be­vonásával hetvenöt percen át tárgyalt egymással. Arhipov kijelentette, a szovjet veze­tők véleménye szerint láto­gatása eredményeként bő­vülni fog a kínai—szovjet együttműködés gazdasági, kereskedelmi és műszaki- tudományos téren, s ez nagy jelentőségű a szovjet-^kínal kapcsolatok fejlődése szem­pontjából. Jao Ji-lin szin­tén eredményes tárgyalásokat vár. Ivan Arhipov küldöttség élén a kínai kormány meg­hívására péntek délelőtt ér­kezett Pekingbe. A kínai ihírügynokség az érkezés napján megállapította, hogy az elmúlt kát évben közel két évtized szünet után szá­mos területen fokozatosan felújul ltok Kína és a Szov­jetunió cserekapcsolatai. A TITAN KERESKEDELMI VÄLLALAT SOMOGY MEGYEI KIRENDELTSËGE FÖLVESZ VAS—MŰSZAKI SZAKKÉPESÍTÉSSEL ÉS SAJÄT SZEMÉLYGÉPKOCSIVAL RENDELKEZŐ DOLGOZÛT ÜZLETSZERZŐI MUNKAKÖRBE. A munkakör betöltéséhez erkölcsi bizonyítvány és megfelelő tárgyalási készség szükséges. Vidékiek is jelentkezhetnek. Jelentkezni a kirendeltség áruforgalmi vezetőjénél ÊÊKKSwi Ê9! és személyzeti előadójánál KERESKEDELMI WÚLALAT (Kaposvár, Zalka Máté u. 18. sz.) lehet. • (72762)

Next

/
Oldalképek
Tartalom