Somogyi Néplap, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-22 / 300. szám
1984. december 22., szombat Somogyi Néplap 3 Űj állam született Segítség lakásépítéshez A húskombinát dolgozói közül rövidesen 26 család költözhet toe azokba a lakásokba, amelyeket Kaposváron a Zárán y i lakótelepen épül a vállalat több mint kétmillió forintos támogatásával. Az alapterülettől függően 50—350 ezer forintot kell a dolgozóknak befizetniük, a vállalat 100—150 ezer forint támogatást nyújt. A lakásokat a húskombinát nagyrészt saját kivitelezésben, néhány alvállalkozó segítségéivel építette meg, s ezzel befejeződött annak a lakás- építési programnak az első üteme, amelynek során ösz- szesan 60 lakást adnak át az arra jogosult igénylőknek. Az elmúlt időszakban évente mintegy 60r—70 elsősorban fizikai dolgozó részesült valamilyen kedvezményben. A lakásvásárlási és -építési kölcsönök mellett hulladékok juttatásával, betonkeverő -és állványozóanyag biztosításával, „C” menetlevéllel segítik az épít- építkezőket. A dolgozók lakáshoz jutását a húskombinát és a városi tanács közötti megállapodás is segíti, mely kedvezményesen biztosít területet az építkezésekhez. A városi tanács végrehajtó bizottsága a közelmúltban megtárgyalta és jóváhagyta a vállaÍMi elképzeléseket : a már megkezdett építkezések II. ütemében 6 lakáshoz tartós használatba vételre biztosítanak telkeket, a továbbiakban pedig újabb területek kijelölését is vállalták. A húskombinát azt is tervezi hogy a teraszházakiként ismert és jelenleg lakhatatlan lakások felett védnökséget vállalna és befejezné a házak építését, de erről további tárgyalások és a szükséges ráfordítások mértékének szakértői megállapítása uítán döntenek. „Bíznak és cse...” Á gyárigazgató Hevesinek vallja magát, noha személyigazolványában az áll: született 1924. szeptember 5-én, Sashalmon. Más inkább büszkélkedne a fővárosi gyökerekkel, de ő kitart a falusi származásnál, s nem röstjelli az aprócska Kompoltot szülőföldjeként emlegetni... — Nekem Sashalomról nagyon halovány emlékeim vannak. A gyerekkor Kom- •polthoz köt. Az édesanyám meg az édesapám onnan költözött föl a városba. Amikor meghalt az édesapánk, édesanyánk fogott minket, az öt gyereket, s hazahur- colkodott a falujába. Ott jártunk iskolába valameny- nyien, mert anyánk azt akamta, hogy mindegyikünk tanuljon. Nem volt könnyű dolog. Emlékszem, amikor a bátyám érettségizett, nekem halasztanom kellett egy évet, mert a pénz neki kellett ruhára meg tandíjra. Így ' aztán húszévesen érettségiztem Egerben, a kereskedelmi iskolában. Akkor már 1944 nyaTát írtuk ... Jéger Ferenc, a Nagyatádi Konzervgyár immár nyugdíjas igazgatója múltat idéz, történelmet formáló hónapokat. 1944 nyara: javában dúl a háború. Katonai behívók, munkaszolgálatos századok ... Férfiember csak elvétve maradt a hivatalokban. Talán éppen ezért volt szerencséje a húszéves Jéger Ferencnek. Ahová békeidőiben a legnagyobb protekcióval is nehéz volt bejutni, ő ott asztalit kapott, a Magyar Általános Hitelbank egri fiókjában lett próbaidős gyakornok.-— No, nem sokáig maradtam ott. Októberben haza kellett szöknöm Kompokra. A front közeledtével ki akarták telepíteni a bankot. én meg nem akartam menni se a bankkal, se a frontra, ugyanis megkaptam a (katonai behívómat is ... — Mi történt a katonaszökevénnyel? — Hosszú história. Leventékkel vonultam, megszöktünk, kaland ért kalandot, de a lényeg az. hogy túléltük. Közvetlenül a háború után közmunkákon dolgoztam, majd harmincegy hónapot a Szovjetunióban töltöttem. 1947. július 31-én, éppen a választásokra értünk haza. Talán nem is volt véletlen ... Esztendei betegeskedés után 1948-ban már a vasútépítők között találni. Megismerkedik a szövetkezeti mozgalommal, tanfolyamra jelentkezik. — A ráckevei tanfolyam végén közölték, hogy 1949. április elsején Kaposváron kell jelentkeznem munkára. Hát így váltam somogyivá. A Mészöv elődjénél lettem körzeti ellenőr. Egy év múlva már Nagyatádon dolgoztam, majd Siófokra kerültem. Szinte mindenfélét csináltam a szövetkezeti mozgalomban. Amikor megszületett a fiam, dönteni kellett, hogy mit csináljunk. Akkoriban nem úgy volt óvoda meg bölcsőde, mint most. A feleségem atádi, hát visszaköltöztünk, hogy ő is dolgozhasson. Hát itt ragadtunk. Jéger Ferenc 1959 végéig vett részt a szövetkezeti mozgalomban. 1960, január elsején kinevezték a nagyatádi konzervgyár főkönyvelőjének, majd tíz év múlva lett ugyanott igazgató. Az a huszonöt év. amit a gyárban eltöltött, a konzervgyár történetének legfontosabb negyedszázada. Erre az időszakra esik a nagy rekonstrukció, s az önállóvá válás is. — Nem akartam megválni a szövetkezeti mozgalomtól, de belefáradtam az állandó szélmalomharcba. Kinőttük a boltokat, nem volt kereskedőképzés, nem voltak raktárak, nem beszélhettünk vagyonvédelemről... — A konzervgyár sem kínált nyugodtabb feltételeket. — A magyar konzervipar történetében fontos esemény történt akkor. Megkötötték a szovjet—magyar kertészeti egyezményt, amelyben hosszú távra vállaltuk a zöldség- és gyümölcsszállí- tást. Ennek következménye a konzervipar rekonstrukciója. Nyíregyházán új gyár épült, Békéscsabám a megüé- vő épületek átalakításával hoztak létre újat, Debrecenben is megkezdődik az építkezés. Paksot, Szigetvárt és Nagyatádot is fejlesztik. 1960—62 között épült meg az a kilenc lakás, amelynek egyikében most ülünk. Akkor készült el a hidro- glóbusz, megkezdtük a főzelékgyártást. paradicsomsűrítő készült, vásároltunk egy folyamatos sterilezőt. S csak ezután kezdődött az a nagy rekonstrukció, amely 1965-tól 1969-ig tartott. 1964- ben tizennyolcezer tonna konzervet készítettünk. A rekonstrukció ötvenezer (tonnás felfutást írt elő. Ma öt- venöt-hatvanezer tonna konzervet ad a gyár... Azzal, hogy valaki az egyik napról a másikra nyugdíjas lesz, még nem változik meg az ember gondolkodásmódja. Jéger . Ferenc mindennapjaihoz ugyanúgy hozzátartozik a gyárban való gondolkodás,, mint eddig. Meséli, a hetvenes éveket a felfutás éveiként emlegetik a gyárban. Ezalatt hétszer lett kiváló. Ahogy hallgatom gázdasáAz Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulását a szabad országrészen megjelenő liapok, a szovjet parancsnokság segítségével szétutazó küldöttek népgyűlései, a hlitJlerista-hyilas elnyomás alatt sínylődő országrészekben pediig repülőgépekről ledobott röplapok, a moszikvai és a londoni rádió adásai adják hírül. A rendkívül nehéz és éppen a megbízható hírközlésit légin • kább akadályozó háborús viszonyok ellenére terjed a hír, terjed a kormányprogram és a tisztességes magyarok körében nagy lelkesedést, -egyetértést, reménykedést kelt. A íhiitlerlista-nyilas banditák álltai erőddé változott •és a pusztulástól rettegő Budapestre is megérkezik az esemény híre. „Talán soha hír még nem terjedt olyan futótűzként -egy milliós városban, -mint a debreceni kormány megalakulásának híre az ostromlott Pest szomorú karácsonyán ... Az -emberék arcáról hosszú hetek éta -először tükröződött a -boldogság és -a reménység -meleg napsugara” — írta -egy szemtanú. A Sopronban működő nyilas „országgyűlés” naplójában viszont azt j-egyezték féi|, hogy az egyik hungarista -interpelláció formájában ott lis szóba került az „úgynevezett elenlkonmány” ügye, és báró Kemény Gábor, a bábkormány külügyminisztere Éaala Róbert párttest- vérónek kérdésére azzal válaszolt, hogy ellenkormány nincs, az „,csak az ellenséges rádióadók hírverésében létezik”. Persze, a nyilasok hazudtak önmaguknak és,azoknak, akik még kénytelenek voltak ostobaságaikat tűrni, vagy esetleg még hittek -is benne. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány nagyon is létezett, s nemcsak a már felszabadított országrész ügyeinek tetéz ését vette kezfoe, és működése nemcsak azit jelentette — Révész Imre debreceni református püspök, az Ideiglenes Nemzetgyűlés képviselőjének tíz esztendővel későbbi értékelése szerint —, hogy ,,a már felszabadult keleti arszágfélben a nemzetgyűlés és a kormány megalakulásával, mondhatni, -egy csapásra megszűnt az addigi kínos és bénító bi- zanyltalankodás, s az új reménységből új rend, új munka, új felelősségérzet született”,, hanem „azt is jelentette, hogy a fasiszta hordák utolsó veszett csapatai alatt nyögő -nyugati országfélnek is volt -már hová emelnie köny- myes, de bízó tekintetét”. És: „A téboílyszül'te csodavárások helyett már a hadicse- iékmények alatt, vérpárák gőzölgése közben elfoglalhatták helyüket a reális reménykedések.” Reménykedni pedig, mégpedig reálisan nem volt könnyű azokban az időkben. Az idéigienes Nemzeti Kormány programjának -bevezetőjében nem túlzott, amikor azt -állította: „Mohács óta nem zuhant ilyen mélyre az ország”. Aiz országnak azon a részén, ahol még folytak a harcok, naponta tömegével pusztultak az emberek, dőltek rommá a házak, égtek az épületek. Maga Debrecen is -sokat szenvedett a háborútól, amikor pedig az Ideiglenes Nemzetgyűlés küldöttei szilveszter estéjén Kisújszállásra érkeztek, hogy újév napján nagygyűlésen ismertessék -az ottaniakkal a már -elérteket -és a teendőket, az orrukig sem látnak. „Be sem várva az új esztendőt, elbúcsúzunk a rtégitóli” — írja egyikük, Tariska István a debreceni Néplapban. — „Reggel meglepetés meglepetést ér. Kisújszállás romokban hever. Egész utcasorok égtek le. Egymás mellett -meredeznek a kiégett falak. A városka főutcája, főtere, -a Kossuth utca. Nagy Imre utca mind csupa üszkös rom, -a .szövetséges’ nyoméit viseli.” E szörnyű meglepetéssel ellentétben jön a következő, -a szép; a kellemes, amely a jövő ígéretét sejteti. A 11 órás, a helyi Nemzeti Bizottság által meghirdetett népgyűlésre már 10 órakor megkezdődik a felvonulás. A -gyűlésen — 15 fokos hidegben, közlekedés híján — ott vannak Tűnkévé, Tö- rök&zentmiklós, Karcag kiküldöttei, megtanulni az új Idők szavát. Az új időkét, amiért már ők ils tettek valamit. „A város sízocSalista világnézetű kubikosai és értelmiségijei a felszabadulás első napjától kezdve tudták, miről van szó — állapította meg Tariska. — Azonnal politikai kérdésként kezeltek mindent: a személyi és vagyonbiztonságét, a zsírt, a búzát, mindent. Ma rend van és bizalom. Mert mindezt ők maguk teremtették. — Helyesen fogták fel -a nemzeti bizottságok szerepét, a demokráciát, a saját és a közösség szükségleteit.” A békéscsabai pártszervezet jelentését — aláíró: Szóbele András Itiitkár — az Ideiglenes Nemzetgyűlés munkájáról tartott beszámoló gyűlésről a Párttörténeti Intézet archívuma őrzi. Az 1945. január 5-én ikefllt jelentés szintet ,,a 90 százalékban munkás hallgató -közönség lelkesen magáévá tette a Nemzeti Függetlenségi Front -és az Idéigienes Nemzetgyűlés célkitűzéséit, és a magyar és a Vörös Hadsereg melletti lelkes tüntetéssel oszlott szét.” A Délmagyarország korabeli beszámolója szerint vasárnap (január 7-én) -délelőtt „hatalmas demonstráció színhelye voit Hódmezővásárhely városa...” A tudósító ..leírja, hogy „a különféle társadalmi -egyesületek, a politikai pártok -és a szakszervezetek; munkások, gazdálkodók, polgárok, a diákság, az ifjúmunkások, a vasutasok, -a postások; a nőmunkások csoportjai -gyülekeztek, hogy ro- konszenv-tüntetéstt rendezzenek az Ideiglenes Nemzet- gyűlés és a Nemzeti Kormány programja mellett”. A nép a Csáky Albin térről zárt sorokban zászlók alatt vonult fel a Kossuth téren lévő Fekete Sas szállóhoz. Hatalmas, ötméteres táblákat vittek a menetben „Éljen az Idéigienes Nemzetgyűlés!”, „Éljen az Ideiglenes Nemzeti Kormány!”, „Földet a parasztnak!” feliratokkal. Ez a nagygyűlés éppen- olyan lelkes hangulatban folyt le, mint a diósgyőri, amelyen ötezer vasmunkás tett hijtet a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programja mellett. A -tudósító rögzítette: „Üdvözölték az Ideiglenes Nemzeti Kormány Németország elleni hadüzenetét. A teljes felszabadulás és a háború gyors befejezése érdekében a magyar lipari -központ munkássága elhatározta, hogy még fokozottabb -energiával folytatja -termelőmunkáját, hogy elősegítse a nemzet kettős célját: a végső győzelem elérését és az ország újjáépítését.” Amikor -ezek Ta lel-kes gyűlések folytak, az Ideiglenes Nemzett Kormány -háromtagú -küldöttsége Moszkvában tartózkodott, hogy aláírja a szövetséges hatalmak és a Magyarország közötti fegyverszüneti egyezményt. Igaz, egy Ilyen okmányt Faragho Gábor -vezérezredes, ennek a kormánynak a tagja 1944. október 11-én már aláírt a szovjet fővárosban, de mint Horthy megbízottja. Ezt az egyezményt a magyar kormányzó megszegte, amikor nem rendelte el csapatai szembefordulását a németekkel, és a fegyverszüneti szándék bejelentésekor valósággal a nyilasok kezére játszotta a -hatalmat. Az új, immáron a kötelezettségeit minden (tekintetben elfogadó fegyverszüneti egyezmény aláírásával az Ideiglenes Nemzeti Kormány éppen azt akarta demonstrálni, -hogy az ország mindörökre szakított a Horthy-rezsimmel, amely ok nélkül, mondvacsinált ürügyekkel megtámadta a Szovjetuniót. Az egyezményt 1945. január 20-án írta alá magyar részről Gyöngyösi János külügyminiszter, Vörös János honvédelmi miniszter, és Balogh István miniszterelnökségi államtitkár. Balogh István negyedszázaddal későbbi visszaemlékezésében -elmondta: az aláírási akitus után tea következett. Molotov négyszemközt Balogh véleményét kérte : meddig lesznek az oroszok és magyarok barátok? A pap-államtiltkár -melegséget érzett a szívében, hogy a szovjet államférfi máris barátságról beszélt. Nagy Jenő gi okfejtéseit, eszembe jut egy néhány hónappal ezelőtti beszélgetésünk. Akkor arról faggattam, mit tesz majd nyugdíjasként. — Nem fogok dolgozni! — hangzott a tömör válasz. Most erre emlékeztetem. — Mit csináljak, rábeszéltek erre is. rn.eg arra is. Tagja vagyok a városi pártbizottságnak és a végrehajtó bizottságnak. Ez már önmagában is elfoglaltságot jelent. A gyárban megkértek, hogy legyek a szakszervezet vezető propagandistája, a marxizmus—leninizmus esti egyetem szakosítóján meg gazdaságpolitikát -tanítok. — Akkor horgászásra sem nagyon marad idő. Pedig készült rá. — Ügy vagyak vele, hogy amikor dolgoztam; akkor nagyon kellett az a kikapcsolódáshoz. most meg, hogy mehetnék, már nem is olyan izgalmas az egész. . . A figyelmes feleség kitüntetéseket mutat. Jéger Ferenc egyebek között tulajdonosa a Nyisztor György emlékéremnek, az Ifjúságért Érdeméremnek, a Munka Érdemrend arany fokozatának is. Most november hetedikén a Szocialista Magyarországért Érdemrendet vehette át. A több évtizedes kiemelkedő gazdaságszervezői és közéleti tevékenységért. — Siker sikert követett. Van-e ennek valamiféle titka, s ha igen. ak-kor mi az? Manapság meglehetősen ritka az olyan gazdasági vezető. aki tizenöt évig igazgató ugyanott, .ahol korábban tíz évig főkönyvelő volt. — Nagyon egyszerű. Lusta voltam más munkahelyet keresni. Annyira meg soha sem ment rosszul a bolt, hogy mennem kellett volna. De félre a tréfáyal. Ez olyan, mint a foci. Ha az edző egy jó csapatot küld a pályára, s jó taktikát választ. akkor lehet nyerni. No ezzel én is így voltam. S azt hiszem, hogy sikerült egy jó csapatot létrehoznom.
