Somogyi Néplap, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-22 / 300. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XL évfolyam, 300. szám Ára: 1,40 Ft 1984. december 22., szombat 40 éve alakult meg az Ideiglenes Nemzetgyűlés Negyven esztendeje, 1944. december 21-én alakult meg az új, demokratikus államhatalmat megtestesitő, a magyar nép haladó, antifasiszta és forradalmi erőinek választott képviselőit tömörítő Ideiglenes Nemzetgyűlés. Az évforduló alkalmából a demokratikus átalakulás kimagasló eseményének akkor otthont adó Debrecenben pénteken ünnepi megemlékezést tartottak. A fellobogózott debreceni főpályaudvarra délelőtt fél tizenegykor gördült be a vendégek különvonata. Az érkezőket: Kádár Jánost, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárát, Losonczi Pált, az Elnöki Tanács elnökét, Lázár Györgyöt, a Minisztertanács elnökét, Sarlós Istvánt, az országgyűlés elnökét és Gáspár Sándort, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnökét, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjait, valamint társadalmi, gazdasági és kulturális életünk jeles személyiségeit a megye és a város ve- zetői fogadták. Koszorúzás a felszabadulási emlékműnél Az érkezést követően koszorúzást ünnepséget rendezitek a Vörös Hadsereg útján lévő felszabadulási emlékműnél. Az 'emlékművel szemiben csapatzászlóval felsorakozott a Magyar Néphadsereg diísizszázada. A díszelgő egység parancsnoka jelentést tett Losonczi Pálnak; majd az Elnöki Tanács elnöke Oláh István vezérezredes, honvédelmi miniszter társaságában, eltépett az alakulat ellőtt. A magyar és a szovjet zászlóval, s a nemzetközi m unk ásmoz gal om vörös lobogójával d&zitett városközpontban — ahol a debreceniek ezrei kísérték figyelemmel az eseményt — felcsendült a magyar és a szovjet himnusz. Ezután a hazánk szabadságáért életüket áldozó hősök emlékének tisztelegve koszorúkat he- ' lyeztek él az emlékmű talapzatán: az Elnöki Tanács nevében Losoncéi Pál és Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács hea Magyar Szocialista Munkáspárt képviseletében Kádár János és Sikula György, a Minisztertanács részéről Lázár György és Köpeczi Béla művelődési miniszter, az országgyűlés nevében Sarlós István és Cservenka Ferencné, az országgyűlés al- elnöke koszorúzott. Az európai szocialista országok nagykövdtségeínek képviseletében Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió, Boncso Mitev, a Bolgár Nép- köztársaság, Milovan Zidar, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság, Nicolae Veres, a Román Szocialista Köztársaság nagykövete, valamint a szovjet, bolgár, jugoszláv és román nagykövetségek katonai és légügyi attaséi helyezték el a megemlékezés koszorúit. A társadalmi és tömegszervezetek képviseletében Pozs- gay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Gáspár Sándor, Hámori Csaba, a KISZ KB első titkára, Padányi Mihály, a Magyar Ellenállók, Anttfa- siszták Szövetségének elnöke és Apró Antal, az MSZBT elnöke koszorúzott. A Miagyar Népköztársaság fegyveres erőinek nevében Oláh István vezérezredes, Horváth István belügyminiszter és Borbély Sándor, a munkásőrség országos parancsnoka helyezte el a koszorút. Az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet lekéül .hadseregcsoport réseiéről Konsz- tantyin Kocsetov Vezérezredes a (déli hadseregcsoport parancsnoka és Anatolij Makunyin vezérőrnagy, a- déli hadseregcsoport katonai tanácsának tagja koszorúzott. Pejiet hajtották az emlékműnél a megye és a város vezetői, s elhelyezték virágaikat a debreceni üzemek és (intézmények dolgozói, a fiatalok képviselői lis. A koszorúzási ünnepség az In/termacionálé hangjaival ért végek. Megemlékezés a kollégium oratóriumában Pontban 12 órakor meg- komduilt a református 'Nagytemplom Rákóczi -harangja, s „Basahalmától—öspéterfiá- ig” hirdette : Debrecenben népi demokratikus államhatalmunk születésére emlékeznek. Megteltek a református kollégium oratóriumának padsorai, majd — a Himnusz elhangzása után — Sarlós István nyitotta meg az országgyűlés, a kormány és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa rendezte ünnepi megemlékezést. Köszöntötte Kádár Jánost,-Losonczi Pált, Lázár Györgyöt és Gáspár Sándort, .'továbbá a Központi Bizottság tagjait, az Elnöki Tanács és a kormány jelenlévő tagjait, az ország- gyűlési képviselőket, a helyi párt-, állami és társadalmi szervek, az egyházak, az üzemek és intézmények küldötteit, s — nem utolsó sorban — aiz ideiglenes nemzetgyűlés egykori tagjait. Külön is üdvözölte az európai szocialista országok budapesti nagykövetségeinek . vezetőit, tagjait. — Az ideiglenes nemzet- gyűlés — hangsúlyozta az országgyűlés elnöke — végérvényesen 'szakított az ellenforradalmi rendszer politikájával, amely végveszélybe sodorta a nemzetet, s kinyilvánította, hogy a magyar nép csatlakozik a fasizmus és az embertelenség ellen küzdők táborához. Az ideiglenes nemzetgyűlés olyan 'kormányt adott az országnak, amely bírta a nép bizalmát, s arnelynek elhatározott szándéka volt, hogy „a néppel a népért” gondolat jegyében munkálkodik. Itt Debrecenben születtek meg a megújhodást jelző döntések a legkirívóbb társadalmi igazságtalanságok azonnali felszámolásáról, s arról, hogy a föld azofcé legyen, akik megművelik. Ezzel igazságot tettek a föld hitoklásáért folyó évszázados küzdelemben. — Minden okunk megvan irá, hogy tisztelettel emlékezzünk azokra a tettekre, amelyekkel elindultunk nemzeti felemelkedésünk útján. Ebben az ünnepélyes órában is, soha el nem múló' hálával gondolunk a Szovjetunióra, a szovjet népre, amely áldozatos küzdelemmel, a fasizmus felett aratott történelmi jelentőségű győzelmével' felszabadította hazánkat. Ezáltal vált lehetővé, hogy népünk éljen a szabadság adta lehetőséggel és hozzákezdhessen a szocialista társadalom építéséhez — mondotta Sarlós István, majd felkérte’ az Elnöki Tanács elnökét, tartsa meg ünnepi beszédét. Losonczi Pál ünnepi beszéde Tisztelt ünnepi gyűlés! Kedves elvtársak, honftóár- sáim ! Nemzeti történelmünk nagy eseményére emlékezünk ma, december 21-én, távolodva tőle időben, immár negyvenedik évfordulóján — de közeledve hozzá jelentőségének és tanulságának mind pontosabb felismerésében. Népünk minden évben tisztelettel hajit fejet a felszabadítók emléke előtt, és megindultam tekint vissza a felszabadulásra, a nemzeti felemelkedés è kiindulópontjára. Ezért vált április negyediké hazánk lenagyobb nemzeti ünnepévé. Történelmünket kutatva, róla elmé- lyüilten gondolkodva azonban egyre világosabban kirajzolódik a négy évtizeddel ezelőtti események egész láncolata, .teljesebb összefüggése. A felszabadulás ünnepnapjával együvé sorakoznak más jeles napok is: szeptember 23., a magyaror- (Szági felszabadító harcok kezdete; december 3., a Magyar Nemzeti Függetlenségi Eront megszületése; december 21., az Idei'gilienies Nemzetgyűlés .alakuló ülése és az Ideiglenes Nemzeti Kormány létrejötte; február 13., a főváros felszabadulása. Ha méltóan emlékezünk az április negyedikéhez vezető út fontos állomásaira, ez nemhogy halványítaná a nagy nap tiszta fényét, hanem még 'n- kább falinagyogtatja azt. fi Negyven éve itt, éhben a 'teremben jött létre a demokratikus magyar államhatalom, litt alakúirt meg az Ideiglenes 'Nemzetgyűlés, amely anra volt hivatva, hogy érvényt szereizzen a magyar nép valóságos érdekeinek, kinyilvánítsa akaratát, leszámoljon a múlt terhes örök-, ségével .és hitet tegyen a nemzet jövője mellett. Ezerkilencszáznegyvennégy decemberében — emlékeztetett Losonczi Pál — már végéhez közeledett a második . világháború, Magyarországon azonban még elkeseredett utóvédharcait vívta a fasiszta hadsereg, ;a tőkés- földbirtokos ellenforradalmi rendszer uralkodó körei az ‘Utolsó -percekig folytatták nemzetvesztő politikájukat. A 'Horthy-rendszer egész politikájára a nép forradalmi erőitől való félelem nyomta rá bélyegét. Uralkodó körei rettegtek attól, hogy a dolgozó osztályok megdön- |tik a itőkés rendszert, s nekik felelniük kell népellenes és háborús bűneikért. Ez voit a fő oka annak, hogy akkor sem mentek összefog- demokratikus 1 il laó m ij— —^ erőivel, amikor már nem volt más választásuk. A szovjet hadsereg, a szovjet nép teremtette meg számunkra azt a lehetőséget,^ hogy a magyar nép saját kezébe vehesse sorsát, és demokratikusan választott parlamentje nyilváníthassa ki az ország függetlenségét. A Vörös Hadsereg 'megteremtette a demokratikus átalakulás feltételeit. De nem végezhette el az átalakulással járó politikai feladatokat: ez a magyar nép haladó, demokratikus, antifasiszta és forradalmi erőire várt. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulása ékes bizonyítéka annak a ténynek, hogy a magyar népnek voltak ilyen erői. A több évszázados idegen elnyomás alatt is élit a magyar függetlenség eszméje. A nemzet tudata ápolta Bocskai, Rákóczi, .és Kossuth eszméit, őrizte emlékezetében azokat az időiket, amikor a magyarság nem a reakció, hanem az európai haladás szövetségese volt. E történelmi hagyományok örökösei is jelen voltak a hazában. Az országot ugyan rossz ügy mellé állította az önös érdekeit szűklátókörűén hajszoló uralkodó osztály, de a haladás képviselői kezdettől szemben álltak ezzel a politikával. Szemben állt elsősorban a magyar munkásmozgalom, amely 1919-ben kivívta a proletárhatalmat, s amelyet nem tudott megsemmisíteni a fehér terror és az ellenforradalmi diktatúra sem. A demokrácia mellett voksolt a magyar dolgozó parasztság, amelynek körében élénken éltek az agrár- szocialista hagyományok, s amely örök perben állt földbirtokos Mzsálkmányolóivai. A munkások és parasztok legjobbjai mellett- baloldali értelmiségiek, haladó gondolkodású katonatisztek és egyházi személyiségek vettek részt az antifasiszta ellenállásiban, megőrizve a nemzet önbecsülését, tisztességét. Nem volt tehát előzmények nélkül való a Nemzetgyűlés hitvallása a nácizmussal való szakításról és a függetlenségről. Előzményeihez tartozott az illegalitásba szorult demokratikus pártoknak a kommunista vezetésével harcoló szövetsége, a Magyar Front; a .Bajcsy-Zsilinszky Endre vezette Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága. A Budai önkéntes Ezred harcait, a Petőfi partizánbrigád, a Nógrádi-csoport akaióit, a szovjet hadsereg soraiban, Iküzdő magyar antifasiszták küzdelmeit, a kommunlisita akciócsoportok, a düókasoportok, a partizán- GSZt2if0k- a MOKAN-komité harcait feljegyezte a történelem. Így jöhetett létre a felszabadult (területen népünk igazi érdekeit és akaratát kifejezve, a Kommunista Párt programja nyomán a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, és 'hirdette meg: „Lesz magyar újjászületés!” A kommunisták, az ellenállók, a szakszervezeti és szociáldemokrata vezetők, a Harthy-rendszerben meghurcoltak, a közismert baloldali gondolkodásúak körül oso- portosuljtak mindenütt, az újjászületést tettekkel, kiállással is sürgető emberek, vezetésükkel alakultak meg a népi hálálom helyi szervei, a nemzeti bizottságok, a fallu- ,tanácsok, a direktóriumok, vagy a munkás—paraszt bizottságok. A munkások megalakították az üzemi bizottságokat. Megindították a gyárakban a termelést úgy,, ahogyan azt az ország újjáépítése, az élet (követelte. Nagy felelősséggel ellenőrizték a .termelést, korlátozták a 'kizsákmányolást, védték a munkások érdekeit. A lerombolt, kifosztott ország újjáépítéséhez, az antifasiszta háborúba való bekapcsolódáshoz új központi hatalom, új magyar állam- szervezet kellett. A Függetlenségi Front felhívására a nemzeti bizottságok napok alatt szervezték meg a felszabadult városok és községek küldötteinek megválasztását. Hatalmas tett volt ez akkor, amikor az országban még nem volt közlekedés, nem volt hírközlés. A szovjet hadsereg gépkocsija- limi, szekereken és gyalog érkezett Debrecenbe a kétszázharminc képviselő, akikre nagy felelősséget -rótt a választók bizalma. De segítette a munkát a bizakodás, hogy az új államhatalom születése -egy jobb, igazságosabb viliág (teremtésének első aktusa lesz. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés, létrejöttének első perceitől kezdve, döntő befolyással1 rvolt a nemzet akkori jelenére és máig megvalósult jövőjére egyaránt. Lendületet adott az átalakulásnak a felszabadított országrészben, és reményt nyújtott a még megszállt területeiken élőknek. Szentesítette a hit- ilerizmussal, a nyilas uralommal szembenállók törekvéseit, és az állami politika, az alkotmányos hatalom rangján szakított és fordult szembe — limmár az egész nép nevében — a hitleri Németországgal és az embertelen .eszmékkel, s az egész nép akaratának megfelelően tett hiteit a fügatlen és demokratikus Magyarország megteremtése mellett. A 2 Ideiglenes Nemzetgyűlés összetételében is, tevékenységével is a nemzet ösz- szefogását testesítette meg. Részese vollit a népi .hatalomnak a munkásosztály képviseletében a Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt és a szakszervezett mozgalom, a nincstelen parasztság nevében a Nemzeti panas ztpárt, a kis- birtokosság és az értelmiség Független Kisgazdapártja, valamint a polgárt Demokrata párt. Volt a képviselők között mérnök és vasesztergályos, nyomdász és bank- igazgató, ügyvéd és cukrász, főispán és téglagyári munkás, író, földműves^ plébános ás vezérezredes. Minden antifasiszta erő mandátumhoz és Szóhoz jutott. Ezekben a sorsdöntő órákban a 'legkülönbözőbb világnézetű, politikai • felfogású emberiek voltak képesek egyetértésre jutni, együtt haladni, közös programot elfogadni. A Nemzetgyűlésbe a legnagyobb számú képviselőt a Magyar . Kommunista Párt küldhette. E tényben kifejeződött a kommunisták áldozatvállalásának, 'tapasztalatainak, tisztességének és céltudatosságának széles körű elismerése. Ebben az időben egész Európában nagy tekintélyt szerezitek a kommunista pártok ai* 'antifasiszta 'harcokban. Magyarország gon lis a kommunisták küzdöttek a legszívósabban az ellenforradalom, negyedszázados uralma ellen. Rájuk mérte a reakció a legsúlyosabb csapásokat, mégis ők voltak azok, akik nem átvészelni, hanem megsemmisí(Folytatás a 2. oldalon)
