Somogyi Néplap, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-21 / 299. szám
4 Somogyi Néplap 1984. december 21., péntek Előléptetés, papírok nélkül Volt igyekvő fiú, lett fáradhatatlan fiatalember, azután megfontolt, okos felnőtt. Nem kapott papírokat róla, ám tapasztalhatta, munka- és lakóhelyén szavának súllyta, cselekedeteinek vonzereje, azaz gondoskodás-, ma- gatantásmód j ánaik tekintélye teremtődött, ö lett az, akit — ahogy azt mondan/i szokták — érdemes megkérdezni. Kérdezték. Az lifjúsági klluíb sápadt, vérszegény programjának gazdagításáról ; arról^ mit kellene -tenni a magára maradt, gondozásra szoruló Veronka néni esetében; amint azt is tudakolták tőle, vajon érdemes-e próbálkozni a fünomköszörűk utólagos automatizálásával? Szakmája élektroműszerész, beosztása karbantartó, azaz fizikai foglalkozású, társadalmi tisztsége nincsen... Az esetet, a személyt, a benne reá lő példát a kisváros nép- fronitbizottságának titkára említi, bizonyítékaként annak, milyen kincsekre lelnek mostanában, amikor elkezdték a .töprengést azon, a jövő esztendőiben esedékes tanácstag választásokon — ahol már minden választókerületben kötelező lesz legalább a kettős jelölés — ikikeit ajánlhatnak egy-egy lakóhelyi körzet polgárainak figyelmébe. Az eset, a személy, a benne rejtező példa nem kivételes. Érdekes és furcsa módon sokan vannak olyanok, akik úgy lépnek egyre feljebb a közösség adta rang, .tekintély .grádicsán, hogy eközben nem kerülnek bele a hivatalos közszereplést vállalás f olyamatába ; őket nem veszik észre, ők nem tülekednek. Igaz, egy-egy közösség mindig Is tudta — mert hiszen észlelte —, tagjai közüli toi a legeszesébb, a különböző feladatokra ki a legrátermettebb ? Napjainkban már nem olyan egyszerű az ilyen kollektív ítéletek észlelése, mint volt valamikor. Nem olyan egyszerű, mivel más 'és más a kisközség .egy-egy településrészén efélől .tudakozódni, mlint a város lakótelepén ; amint erősen eltérnek az objektív adottságok a zárt technológiájú, emberek sorát egymás ■mellé állító munkahelyeken,, illetve ott, ahol a feladatok jellegéből következően szétszórtan lelhetők meg a foglalkoztatottak . Történelmi emlékké, fénylő és tompa színű kövecskékből kirakott mozaikká vált múltunknak az a darabja, amikor a társadalmi aktivitást, a közszereplést, a közgondolkodás helyi formálását meglehetősen mechanikusan ítélte meg — mert a szerepvállalás formális jegyeire hagyatkozva mérlegelt — a hivatalos szervezetrendszer. Lényeges átalakulás jelzője ez, mert hiszen élesebbé válik a határvonal a formális szereplők és a cselekvő szereplők, a szót szaporítok és a 'szót a gondolatok szolgájának tekintők, a közösséget kulisszának látók és a közösséget illő tisztelettel segíteni kívánók között |Ez az élesebb határvonal fölkínálja a lehetőségét a valódi értékek és a csinált, ezért illékony tekintélyek elkülönítésének. A 'társadalmi aktivitás közösségi megítélése — most, a géemkázási, végéem- kázás, ilyen-olyan különmunkák idején még inkább, mint korábban, — sokféle gondolati élemet elegyít magában, igazakat és téveseket, ám az bizonyos, a véltnél, a mündig szem elől levőknél sókkal pépesebb, színesebb azoknak a tábora,, akik — bár meglehet, papírok nélkül — közösségi emberek, szerepük van környezetük gondolkodási, cselekvési módjainak formálásában. Vannak közöttük, akiknek tekintélye, tudása, okossága, vonzó emberi magatartása már tisztségekben, testületi munkában kamatozik; ám ne födje szemérmes csend, hogy vannak olyanok is, akiknek rangja, tekintélye nem kapja meg az igazi kibontakozási teret, .talán éppen azért nem, mert azon a 'téren a kevésbé rangosak, tekintélyesek mímelik a buzgó cselekvést. A hivatalos és a nem hivatalos értékelés közelítése, a papír nélküli és a papíron is rögzített közéleti előléptetések, előrelépések összevonása egyszerre gazdagít egyént és közösségeit, a termi lehetséges, a cselekedni érdemes fölismerésével, fölismertetésével. S a gazdagodásnak -ilyen módja mlinden tárgyi gyarapodásnál fontosabb, értékesebb. Lázár Gábor Keresik a kiutat Több ajtót és ablakot gyártanak Az utóbbi években csökkent az érdeklődés egyes faipari termékek iránt. Ez arra késztette a gyártókat, hogy felülvizsgálják munkájukat, s újításokat vezessenek be. — Mi is ezt tettük. Közgazdaságilag elemeztük tevékenységünket, részletesen vizsgáltuk a költségek alakulását, s főként azt: milyen faipari gyártmányok iránt mutatkozik nagyobb érdeklődés. Hamar rájöttünk, hogy változtatnunk kell a termelés irányításán, a termékszerkezeten, hatékonyabban kell dolgoznunk. Geleta Ferenc, a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság csurgói gyárának igazgatója összegezte így gondjaikat, s egyúttal azt' is: miként keresik a nehéz helyzetből a kivezető utat. Végleges számok ugyan az évről nincsenek, de az eltelt tizenegy hónap adatai arról vallanak: sikerült megtalálni azt az utat. amelyen a jövőben is haladniuk kell. Fűrészüzemükben a korábbi 50 ezer köbméter farönknél többet dolgoznak föl; ebből 3000 köbméter gerendát, lécet és deszkaanyagot, valamint 5000 négyzet- méter burkolóanyagot állítanak elő. Az intézkedések helyességét pedig az is bizonyítja, hogy a fűrészüzem termelése november végén már meghaladta a 96 százalékot. A csurgói gyár idei — emelt — termelési értéke 311 millió forint, ebből az asztalosüzemé 105 millió. A múlt évhez képest 1984-re az ajtók-ablakok gyártásának 135 százalékos növelését tervezték, s november végéig asztalosüzemük termelése meghaladta a 94 százalékot. Az előző esztendőkben 50—55 ezer, az idén pedig 77 ezer ajtó-ablak gyártását határozták el. S hogy a minőséggel se legyen baj, szigorították az ellenőrzést. Növelték a nagykanizsai és a zalaegerszegi bútorgyárnak készí- tett különböző alkatrészek választékát és mennyiségét. Az idén e termékeik értéke eléri a 17 millió forintot. Kedvezően alakult fatartóüzemük idei termelése : 33 milliós tervét november végén már 110 százalékra teljesítették. Ünnepi nyitvatartás Jogi szakértőnk írja Munkaerő kirendelése más munkáltatóhoz tási ''költségeket, amelyek a kirendelő munkáltatónál merülnek fel. Ezt a térítendő összeget előzetesen kéll a kirendelés! szerződésben rögzíteni .és nem haladhatja meg a kirendelés időtartama ailaltt az érintett dolgozók részére kifizetett bérköltség tizenöt százalékát. A terítendő összeget a munkaerőt kölcsönadó vállalatnál egyéb tevékenység árbevételeként, a munkaerőt igénybevevő vállalatnál pedig nem anyagjellegű szolgáltatás költségként kéll elszámolni. Ha a kirendelt létszám legalább tizenegy fő és a kirendelés a hat napot meg- haladja, akikor a fogadó váilflalat sajátbérszínvonal- növeiési tehetőségének terhére a kirendelő vállalatot pótlólagos adómentes bérszínvonal-növelési kedvezményhez juttathatja. A kirendelő 'gazdálkodó szervezet a ttétszámcsőkkenésbőll származó bérmegtakarítás harminc százalékát számolhatja el a bérszínvonal-növekedés adómentesítésére. Az élszámolásokat a vállalati bérszabályozás ide vonatkozó rendelkezései szerint kel elvégezni. Ügy tűnik), hogy a gazdasági szabállyozó rendszer változásává!, annak ismeretében, (érdemes a munkáltatóknak átgondolniuk a munkaerő ideiglenes átengedésének, átvételének lehetőségeit. Különösen ott, alheű erős a szezonális tevékenység aránya, és ebből adódóan jelen, tős a létszámállomány változása. De egyes esetekben mentesítheti a vállalatot a munkaerő kényszerfoglalkoz- íatásának kényelmetlen helyzete alól Is. Dr. Hegedűs György A karácsonyi ünnepekkel kapcsolatiban az ailábbiak szerint szabályozták az üzletek, vendéglátóhelyek és gyógyszertárak nyitvatartási rendjét. December 22-én — szombaton — az élelmiszerüzletek, áruházaik, csarnokok és piacok a pénteki nyitvatar- tás szerint üzemelnek, a vendéglátóhelyek pedig a szombati nyitvatartás szerint. December 23-án — vasárnap — az élelmiszerboltok 14 óráig tartanak nyitva, a hosszabbított nyitva- tairtásna kijelölt egységek a szokásos ideig fogadják a vásárlóikat. A vendéglátó- egységek a szombati, a dohány-, édesség- és virágboltok a vasárnapi rend szerint tartanak nyitva. Arany- vasárnapon a kijelölt áruházak, iparcikk- és ruházati üzleteik délután egy óráig tartanák nyitva. December 24-én — hétfőn — valamennyi élelmiszerbolt, csarnok és piac reggel héttől legalább 14 óráig lesz nydt- vai A vendéglátóhelyek 15 óraikor zárnak. A pályaudvarok környékén lévő éttermek zárási időpontja meghosszabbítható. Minden más üzlet és áruház zárva tart. December 25-én — kedden — a dohány-, édesség- és virágboltok a vasárnapi, a vendéglátóhelyek a szombati rend szerint lesznek nyitva. Minden más üzlet zárva lesz. December 26-án — szerdán — a december 25-i nyitvatartási rend lesz érvényben, a vendéglátóegységek a vasárnapi nyitvatartási alkalmazzák. A kijelölt vendéglátóhelyeken karácsony első és másnapján tejet, kenyeret és péksüteményt is árusítanak. A Somogy megyei Tanács Gyógyszertári Központjától kapott információ szerint a következő gyógyszertárak lesznek nyitva december 23-án, vasárnap: a kadarkúti, a lengyeltóti, a nagy- bajorrá, a böhönyei, a bog- lárMlei, a csurgói, a fonyó- di és balatonföldvári 8-tól 14 óráig, a barcsi, a marcali, a nagyatádi, a siófoki és tatod gyógyszertárak 8-tól 16 óráig, a kaposvári 2-es számú gyógyszertár 8-tól 20 óráig tart nyitva. Ugyancsak a kaposvári 67-es gyógyszertár 8—16 óráig lesz nyitva. December 24-e és 26-a között a korábbi gyakorlatnak megfelelően a kijelölt városi gyógyszertárak ügyeleti szolgálatot tartanak. A munkaidőalap hatékonyabb kihasználása, az észszerűbb létszámgazdálkodás és nem utolsósorban az eredményesebb gazdálkodás érdekében a vállalatoknak törekedniük kéül arra, hogy annyti munkaerőt foglalkoztassanak, amennyi szükséges feladataik teljesítéséhez. A vállalati tevékenység nagyságrendjének változása kavetkezltében olyan helyzet adódhat, amelyben a munkaerő egy része átmenetileg feleslegessé válik., illetőleg a rendelkezésre álló munkaerő nem elegendő a termelési feladatok elvégzéséhez. Ilyen átmeneti állapotokban jelentkező munkaerő- hiány vagy -'többlet kiküszöbölését szolgálja a munkaerő ideiglenes átadása, illetve átvétele, amelynek szabályozott formája a más munkáltatóhoz történő munkaerő-kirendelés. A munkaerő-kirendelés nem azonos sem a vállalaton belüli áthelyezéssel, sem pedig a más vállalathoz történő határozott vagy határozatlan időtartamú áthelyezéssel. Az áthelyezéseiknél ugyanis szükséges a dolgozó egyetértése, beleegyezése is, míg a kirendelés elrendelhető egyoldalú vállalati intézkedéssel. Más munkáltatónál, annak részére történő munkavégzés elrendelése azonban csak írásiban történhet, és eltérő megállapodás hiányában nem haladhatja meg naptári évenként a három hónapot; a felmerült többletköltségeket a munkáltató köteles megtéríteni a dolgozónak. A kirendelés tartama alatt a munkáltatói jogokat — a munkaviszony megszüntetését kivéve — az a munkáltató gyakorolja, amelyhez a dolgozót kirendelték és a dolgozóval szembeni kötelezettségek is őt terhelik. Az érintett két vállalat eltérően is megállapodhat, szűkíthetik a kölcsönvevő vállalat jogkörét, például a fegyelmi feleli ősségrevonós jogát a kirendelő vállalat magának tartja fenn. Természetesen ezekről a kirendelt dolgozót tájékoztatta! kell. Kirendelt dolgozók után a fogadó vállalat megtérítheti azokat a szociális és igazgaA város és a környék vonzása A tanács jogosítványa városi tanácsok és egyes nagyközségek továbbra is közreműködnek a községek irányításában. Nagyatádnak is hármas szerepe van: mi végezzük a másodfokú hatósági ügyintézést, illetve a nagyobb szakértelmet igénylő feladatokat, például a kisajátítást, közreműködünk a községi tanácsok és a végrehajtó bizottságok törvényességi felügyeletében. és segítő szándékkal részt veszünk a testületi előterjesztések előkészítésében. Közreműködünk továbbá a művelődés az egészségügy és a sport irányításában is. A végrehajtó bizottság elé került előterjesztésben olvasható, hogy áprilisban létrehoztak egy város környéki koordinációs bizottságot. Nem csorbítja ez a községek önállóságát? — A város környéki koordinációs bizottság demokratikus fórum. Tagjai a környező községek tanácselnökei, illetve a városi tanács elnöke. A bizottság irányítását minden évben más végzi. Az a feladat, hogy egyeztessük a fejlesztési elképzeléseket, közösen dolgozzunk közös gondjaink megoldásán. Az idén például felmérést készítettünk a községek ellátottságáról, azt néztük meg, hogy hol van egészséges ivóvíz, milyen a kereskedelem, milyenek a személyi feltételek. Foglalkoztunk a bejáró dolgozók helyzetével, megvizsgáltuk a telekellátottságot is. Mindezt azért tettük, hogy megfelelően előkészítsük a hetedik ötéves tervidőszak területfejlesztési tervét. Szó volt a pénzügyi alap létrehozásáról is. Mi ennek a célja? — A községek fejlesztési alapja a legtöbb esetben kevés, az elképzelések megvalósítására, ez az alap azonban lehetőséget ad. — S milyen tapasztalatokat szereztek? — Egyben-másban sikerült előrelépnünk. A jövő évi választások majd olyan helyzetet teremtenek, hogy a legkisebb települések önállósága és képviselete is biztosítva lesz. N. J. Érdeklődés kísérte a nagyatádi városi tanács végrehajtó bizottságának közelmúltban tartott ülését, ahol értékelték a városi tanács és a körzetközponthoz tartozó tanácsok együttműködésének tapasztalatait. A napirend kapcsán Hoffmanné dr. Németh Ildikóval, a városi tanács végrehajtó bizottságának titkárával beszélgettünk. Amikor a változást hozó döntés született, sokan kételkedtek. Végül is milyen jogosítványokat kapott a városi tanács? — A kétlépcsős államigazgatási rendszer létrejöttének ma még több akadálya van, többek között az. hogy a szükségesnél kevesebb jól képzett szakember van a helyi tanácsoknál. Ezért a A feldolgozott fa többségét a somogyi erdőkből termelték ki, de 8000 köbméter szovjet import fenyőfát is kapott a gyár. Korábban az akácfát nem használták föl. most egyre több termék — parketta, bútoralkatrész és fatartó — készül belőle. Rendszeresen szállítanak a Tüzép-telepeknek, valamint a nagyobb lakásépítő vállalatoknak, a SÁÉV-nek és a Tanépnek is ajtót-ablakot. A. csurgói gyár az idén százezer négyzetméter parkett készítését tervezte — többségét g lakosság részére. Most tárgyalnak egy jugoszláv céggel energiatakarékos, esztétikus ajtók-abla- kok gyártásáról. Sz. L.
