Somogyi Néplap, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-20 / 298. szám

1984. december 20., csütörtök Somogyi Néplap 3 NEGYVEN ESZTENDEJE Űj állam született „Szívet szorongató ” E vw iB I " BB ■ ■ r#J il I r trosodo egyuttmukodes Befejeződtek a magyar—szovjet gazdasági tárgyalások A könyv címe: „A debre­ceni íöl támadás” 1947-ben adta ki Paál Jób és liadó Antal. Két, a maga korában ismert riporter, aki felis­merte: még azon frissiben meg kell örökíteni az utó­kor számára azokat a deb­receni napokat, amelyeknek sodrában egymást követték az akkor jelentéktelennek tű­nő epizódok, amelyek azon­ban együttvéve történelmi napokká), az új Magyaror­szág születésének korszakos jelentőségű eseménysoroza­tává álltak össze. Időpont: 1944. december 21. A télli napforduló napja. Csökkenni kezd a sötétség és növekedni kezd a fény. , A mai olvasó számára kissé talán túl pátoszos, de a hangulatot híven megőrző beszámoló : ,)A város képe ezen a tör- téneüimi napon szokatlanul ünnepélyes volt. Nemcsak a ■házakon iengeitt nemzetiszí­nű lobogó, hanem a villamo­sokat is apró magyar zász­lókkal díszítették fel, a pá­lyaudvaron, a Bika előtt és az ősi református kollégi­umnál Árpád-sisakos, fehér* kesztyűs rendőrök teljesítet­itek szolgálatot. Az oratóri­um karzatáról nemzetiszínű drapériák és szőnyegek om­lottak a földig, két Bocskai- hajdú szoborként állott az elnöki emelvény két dldalán, a karzatokat pedig zsúfolá­sig megtöltötték a kálvinista Róma csizmás Cívisei. A kö­zepeikéi yen honvédtisztek egyenruháján szikrázott a reflektorok fénye, és a sza­badságharc történ elimi or­szággyűlésének emlékére Kossuth Lajos helyét hatal­mas virágcsokor jelölte meg. A padsorokban pedig egy­más mellett sorakozott a püspök és a lmunkásemlber, professzor és egyszerű falusi földmívtes. A teremben 1 valami meg­magyarázhatatlan, szívet szo­rongató, áhitatos hangulat. Történelmi percek követ­keznek ... Vásáry István, az Előké­szítő Bizottság elnöke pon­tosan két -órakor elfoglalja hélyét az 'elnöki emelvé­nyen. Egyszerre felhangzik a Himnusz... A fekete ember­erdő mint egyszál ember. áll fal a padsorokban, és meg- hatottap, könnyes 'szemmel énekli a magyar nemzet imádságát. Eltűnnek a párt- keretek, nem alakiul bal- ■vagy jobboldal: a szabad Ma­gyarország éneke zeng az ősi kollégium történelmi ora­tóriumában.” A kátszázharminc képvi­selő között, akik a nép ne­vében a magyar államszuve- reniitás -kizárólagos képvise­lőjévé nyilvánították az Elő­készítő 'Bizottság által össze­hívott, lés összesen 45 nép- gyűllésen megválasztott kül­döttekből áló Ideiglenes Nemzetgyűlést, -valójában sokféle párlt, politikái irány­zat hívei voltak jelen. Hor­thysta tábornokok — Dal­noki Miklós Béla, Faragho Gábor, Vörös János, Horthy vezérezredesei — éppúgy ■megtalálhatók voltak soraik­ban, mint a szociáldemokra­ták, a pairasztpánt képviselői, inint a feltétlen magántulaj­don elvén álló kisgazdapár­tiak, s a kommunisták, akik­nek képviselői negyedszáza­don át iiliegaiiltáslba, vagy emigrációba kényszerültek, s most a legkövetkezetesebben hirdették a lehető legtelje­sebb nemzeti összefogás szükségességét. Révai József, aki ebben- a városban szen­vedett börtönt meggyőződé­séért, a szegedi Délmagyax- országban megjelenít cikké­ben szögezte le, hogy „nem ■v-ölt még népképviseleti tes­tület Magyarországon, mely több joggal vallhatta magát az állami főhatalom birto­kosának”, mint az összeülő Ideiglenes Nemzetgyűlés. Ennek megalakulását az 1707-es ónodi és az 1849-es debreceni országgyűléshez hasonlította, hozzátéve: „1707 és 1849 után vereség jött, a labancok, a hazaáru­lók diadalmaskodtak. Ezút­tal -másképp lesz! Rákóczi és Kossuth Idejében kezdték a szabadságharcot, de elbuk­tak,. .. Ónodra jött Szatmár, Debrecenre Világos és 1867. Ezúttal nem lesz Szaltmár és -ruem lesz Világos, de 1867 sem; hogy nem lesz, annak ■nemcsak a nemzetközi hely­zet , a szövetségesek győzel­me a biztosítéka, hanem az ■is, hogy -ezúttal a nemzeti függetlenség és a demokrá­cia ügye elválaszthatatlanul eggyé fog forrni. Az Ideigle­nes Nemzetgyűlés a magyar szabadságharc szervezésének, de a magyar népi demok­rácia felépítésének és bizto­sításának nemzetgyűlése lesz.” A Délmagyarország aikkor már a Magyar Nemzeti füg­getlenségi Front napilapja vdlt, amelynek hasábjain a koalíciós pártszövetségnek a Magyar Kommunista Párt javaslatán alapuló program­ja napvilágot látott. Az Ide­iglenes Nemzetgyűlés által ■megalakított kormány ezt az átfogó, Magyarország demok­ratikus újjáépítésének és felemelkedésének útját kije­lölő politikai álláspontot val­lotta magáénak. Debreceniben 1944. decem­ber 21-én és 22-én az egész ország nevében szálltak, hol­ott hazánk jelentős részén ekkor még a német meg­szállók és nyilas banditáik voltak az urak. Éppen azért ült össze Debrecenben, mint -ideiglenes fővárosban az or­szággyűlés, mert Budapest — akárcsak iGyőr, Szombat­helyt, Sopron és az ország­nak nagyobbik fele — a sa­rokba szorított patkányként védekező hitleristák és a magyar cinkosaik kezén volt -és az új magyar, államiság megteremtésével nem vár­hattak addig, amíg a szov­jet csapátok az -ország egész -területéről kiverik a fasisz­tákat. A Szálasi-konmány, amely a nyugati határszélre, Sopron és Kőszeg térségébe menekült Budapestről, amelynek körülzárására ép­pen a debreceni Arany Bi­kában gyülekező képviselők érkezésének ■napjaiban indí­tott -a Börzsönyben a 2., a Dunántúlion pedig a 3. Uk­rán 'Brant, Hor-thy -ex-kor­mányzó „kinevezési kormá­nyával” legalizálta magát. Szálasi a magyar állam ne­vében a Hitler melletti vég­ső kitartásra kötelezte el az országot. Ezért volt óriási je­lentősége annak, hogy a fel­szabadított országrészekről összegyűlt igazi népképvise­lők az ország valódi hangját -hallassák. Az első törvényjavaslat előadója, Balogh István sze­gedi alsóvárost plébános volt, akit — mint valamennyi nem helyben lakó küldöttet — a szovjet hadsereg által ren­delkezésre bocsátott teher­autón vitték képviselővé vá­lasztása -után Debrecenbe. A parlamentek -életében szokat­lanul, Szózat formájáljan kí­vánta az Ideiglenes Nemzet­gyűlés még az Ideiglenes Kormány megalakítása előtt álláspontját leszögezni: ^,Sorsunk nehéz, de hittel hisszük: llesz magyar újjászü­letés !... Demokratikus Ma­gyarországot akarunk ! Nem szabad .többé megismétlődnie, hogy a -magyar népről meg­kérdezése nélkül döntsenek olyanok, akik -egy -emberöltő alatt két ízben kormányoz­ták összeomlásba -az országot. Magyarország a -nép orszá­ga legyen! Szabadságot, szé­les körű demokráciát bizto­sítunk a -dolgozó tömegek­nek, hogy megvéd-hiessék ér­dekeiket és hallathassák sza­vukat az ország ügyeinek el­döntéséről.” A Szózatot — a vita után, amelyben először szólalhat­tak -meg negyedszázad után kommunista képviselők — az Ideiglenes Nemzetgyűlés egyhangú lelkesedéssel, köz- felkiáltással fogadta el. És már jócskán sötét volt, -ami­kor a képviselők elindultak vissza szállásukra. A debre­ceni főutcán ott Világított a négy ívlámpa, -amelyet az Ideiglenes Nemzetgyűlés összehívásának előestéjén állítottak helyire. Néplap, Debrecen-, 1944. de­cember: „Csak négy lámpa ég, de úgy érzem;, ez több számunkra, mint részleges kivilágítás, itöbb a múlt dé­delgetett emlékénél lis: az ö,t év után először felsziikrázó lámpák -most szimbólummá szépülnek. Micsoda irtózatos sötétségiben tapogatóznunk ■eddig, miféle rossz szándékú kezek vezettek bennünket, ■taszítottak halálos buktatók falé, és micsoda gonosz aka­ratú -kezek oltották ki az itt- ott fellobbanó fényeket... Négy lámpa -ragyog az éj­szakában. Igén, szimbólum ez számunkra — gyönyörű jelkép: a fény, a szabadság, munka és igazság biztató ígérete.” Jegyzőkönyv aláírásával befejeződött a magyar—szov­jet gazdásági és műszaki— tudományos együttműködési kormányközi bizottság 32. ülésszaka. Az ülésszak jegy­zőkönyvét Marjai József és Nyikolaj Talizin miniszterel­nök-helyettesek írták alá. Jelen volt Kapolyi László ipari, Veress Péter külkeres­kedelmi miniszter és Ballai László, aiz MSZMP KB -gaz­daságpolitikai osztályának vezetője. Az ülésszakon kiemelten foglálkoztalk a KGST-tagál- lámdk 1984. évi júniusi fel­sőszintű gazdasági értekezle­tén és az októberi KGST ■ ülésszakon született megálla­podások, ivalálmáinit a novem­beri magyar—szovjet kor­mányfői tárgyalásokon meg­határozott feladatok teljesí­tésével. Intézkedési tervet dolgoztak ki a tennivalók végrehajtására. Megvizsgálták a Magyar Népköztársaság és a Szov­jetunió népgazdasági 'tervei­nek 1986—1990. évi koordi­nációjával' összefüggő teenJ dőket. Az elmúlt év során jelentősen, előrehaladt a ter­vék egyeztetése. A követke­ző ötéves tervidőszak köl­csönös szállításainak jelen­tős részét már egyeztették. A fél-ek fontosnak tartják, hogy ez midiébb befejeződ­jék, és ennek eredménye­ként a-z előirányzott árufor­galom növekedése megha­ladja az eddigi előirányza­tokat Folyamatban van a jelen­leg érvényben levő több mint 30 gyántásszakosítási és kooperációs egyezmény­nek a következő ötéves terv­időszakra történő meghosz- szabbí-táSa, esetenként bőví­tése, új megállapodások kö­tése. A felek fontosnak tart­ják a im-unlka meggyorsítá­sát a tervkoordinációs tevé­kenység jobb alátámasztásá­ra. Az ülésszak kiemelten foglalkozott öt ágazat — az autóipar, a hajógyártás, _ a' tráktor- és. a mezőgazdasági gépgyártás és a petrolkémiai ipar — területién megvaló­suló együttműködés helyze­tével és a közös teendőikkel. Megállapították, hogy külö­nösen az autóipar iterületé-n kéll a kedvező lehetőségeket kihasználni az együttműkö­dés további bővítésére. Az ülés-szakon megbízták a két ország illetékes minisatériu- mlait és országos főhatósá­gait, hogy a többi ágazatban is mérjék fel a kölcsönösen előnyös együttműködés to­vábbi bővítésének lehetősé­gei,t, és ennek eredményét már -a két Ország közötti tervegyeztetés során vegyék figyelembe. A bizottság ülésén foglal­koztak a két orszá-g műsza­ki-tudományos együttműkö­désére vonatkozó közös elő­írások, eljárási szabályok korszerűsítésé vei. Részlete­sen elemezték a tartalékail- katrész-száliítás helyzetét, A KGST-tagországok jú- niuni felsőszintű gazdasági értekezletén elfogadott el­veknek megfelelően egyetér­tettek abban, hogy a szerző­déses fegyelem erősítésére a két ország közötti kapcsola­tokban a KGST-n belüli ál­talános szabályokon túlme­nő szigorúbb előírásokat, szankciókat alkalmaznak az alkatrész szállítások terén, a késedelmek és lemaradások, a nem szerződésszerű telje­sítés eseteiben. Megállapí­tották, hogy ennek jelentő­sége túlmutat a kétoldalú kapcsolatokon. A tárgyalásokon elfogad­ták azokat a mintaszerződé­seiket, amelyek alapján a vállalatok és az egyesülések közvetlen -kapcsolatokat lé­tesíthetnek egymással. Ez­zel egyidejűleg a kormány­szervek szorgalmazzák és tá­mogatják a két ország gaz­dasági szervezetei közötti közvetlen gazdasági kapcso­latok létrejöttét. , A felek eredményesnek ítélték meg a magyar válla­latoknak szovjet ipari üze­mek rekonstrukcióiában vég­zett munkáját. Folyamatban van a Likinói Autóbuszgyár rekonstrukciója, s egyezmé­nyeket írtak alá a moszkvai cipőgyár és a krasznodári bútorgyár korszerűsítéséről. Az ülésszakon előkészítették magyar vállalatoknak újabb szovjet üzemek — többek (között élelmiszer, kön-nyű- és vegyipari vállalatok — műszaki felújításában való részvételét. Megbízást adtak Mély részvétteL és kegye­lettel emlékeztek a decem­ber 1-én él.hunyf Boór Ist­vánra, a Kaposvári Városi Tanács teginlap tartott ülé­sén, A város felszabadulás utáni elgő munkáspolgár - mesterén-ek, alapító tanács­tagnak, díszpolgárnak a te­vékenységét jegyzőkönyvben rögzítették. A tanácstagok egyperces néma félállással áldoztak emlékének. Több fontos kérdésről tárgyalt tegmiap a tanács^ köztük a gyenmekegészség- ügyről, az anya-, csecsemő- és ifjúságvédelem helyzeté­ről. Egy olyan év végén, am-ejliyniek jelszava az Egész­ségügyi Világszervezet ja­vaslata alapján a következő volt: „Gyermekeink egészsé­gle — jövőnk gazdagsága.” Dr. Varjú Irén egészség- ügyi osztályvezető jelentése megállapította: jelentős fej­lődés következett be Kapos­váron az -anya-, csecsemő-, gyermeke és ifjúságvédelem­ben az elmúlt másfél évti­zedben. Eát a gyermakegészségügyi hálózat korszerűsítése, a mind nagyobb gondoskodás jelzi. A városi anya-nővé? dél,mi központ, a bölcsődéi hálózat fejlődése, az iskola­egészségügy, az általános is­kolákban a gyógytestmevelés; az iskolaifagászat bevezetése, a körzeti gyermekorvosi szolgálat fejlődése, egyszó- vál: a sztovanaiasabb gyer­mek egészségügyi munka. Ennek eredménye többek között, hogy az országos és megyei átlagnál kedvezőb­ben alákult a koraszülésék arányszáma. Még soha ném , volt példa a következőre : mivel nincs megfelelő igény, csökkentsék a bölcsődei he­lyek számát. a két ország illetékes szer­veinek. hogy még a terv-' egyeztetés lezárása előtt részletesen mérjék fel az együttműködés további szé­lesítésének lehetőségeit ezen a területen is, és dolgozzák ki a komplex szállítások programját. A bizottság áttekintette az 1984. évi árucsere-forgalmi előirányzatok (teljesítését és megállapította, 'hogy a cél­kitűzések alapjában megva­lósultak. Intézkedéseket fo­gadtak el az áruszállítási kö­telezettségek maradéktalan teljesítésére, a lemaradások pótlására, a szállítások üte­mezésének javítására. Ked­vezően értékelték a napok­ban aláírt 1985. évi kölcsö­nös áruszállításokra' vonat­kozó jegyzőkönyvet és an­nak évközi bővítési lehetősé­geire jvonatkozó elképzelése­ket. A bizottság értékelte a ko­rábbi határozatok teljesíté­sét. Megállapította, hogy a közösen elfogadott feladattok megvalósítása rendben fo­lyik., A szovjet delegáció tagjai az ülésszak alatt külön tár­gyalásokat folytattak magyar partnereikkel és több válla­lat vezetőivel. Nyikolaj Ta­lizin találkozott a kormány több tagjával, a Magyar Pos­ta elnökével, meglátogatott híradástechnikai és elektro­nikai üzemeket és intézmé­nyeket. Nyikolaj Talizin és a szovjet küldöttség szerdán elutazott hazánkból. A repü­lőtéren a delegációt Marjai József búcsúztatta. Jelen volt Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió budapesti nagy­követe is. Az előterjesztés elismerés­sel szólt a város szocialista brigádjairól : önzetlen mun­kájukkal elősegítették a bölcsődei hálózat fejlődését. Hasonló véleménnyel vol­tak a vitáiban fdlszol'atok. A gyerm'ekegészségügy fejlődé­sét az a területen dolgozók lelkiismeretes, valamint az egészségügyi osztály körülte­kintő szervező, irányító munkájaként értékelték. Nemcsak az előterjesztés, hanem a felszólalók is ja­vasolták: a jövőben fordít­sanak még nagyobb gondot a fiatalok egészséges élet­módira való nevelésére. Eb­ből1 az iskolának, a család­nak, a tanácsnak és a Vö­röskeresztnek is részt kell vállalnia, megragadva min­den. lehetőséget. Az iskolai szűrésnek még körültekintőbb végzését kér­ték, s javasolták a középis­kolai fogászat és gyógytest- nevalés bevezetését. Egyút­tal az egészségügyi felviilá'- gosító előadások, filmvetíté­sek számának növelését. El­fogadták azt a javaslatot, hogy a megszűnő bölcsődei helyeken teremtsék meg a fogyatékos gyermekek gon­dozásának a föltételeit. Erről a munkáról két év múlva hall mqjd beszámolót a ta­nács. Végül a gyermekegészség­ügy fejlődésében elért ered­ményekért, az ellátás szín­vonalának a javításáért a tanácsülés köszönetét, elis­merését fejezte ki az egész­ségügyi hálózat, a bizottság, valamint az egészségügyi osztály dolgozóinak munká­jáért. Sz. L. Joggal bosszankodnak a magánépítkezők a téglahiány miatt. Az Alföldön több tégla­gyárat felújítottak az utóbbi hónapokban. Megszüntették az idénymunkát is, a gyárak folyamatosan termelnek. Képünkön: az évi 27 millió téglát előállító abonyi gyár. (MTI-fotó: Csikós Ferenc — KS) Egészséges életmódra nevelnek Fejlődött a- gyerekegészségügy ÜLÉSEZETT A KAPOSVÁRI TANÁCS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom