Somogyi Néplap, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-20 / 298. szám
4 Somogyi Néplap 1984. december 20., csütörtök „Nagyon meg kell dolgozni ezért a kis sikertelenségért”. Egyedi Éva, a Külkereskedelmi Minisztérium megyei előadója a kistételű export növelése érdekében végzett munka kapcsán tette a fentebbi tréfás megjegyzést. A szóferdítés humorát. sajnos, a mondás valóságtartalma adja. Igaz, idén négy tsz-üzemet is sikerült bevonni a faipari exportba, mely által az első háromnegyed évben 250 ezer márkával nőtt a kistételű szállítások devizabevétele. Ez az eredmény azonban az erőfeszítések ellenére is messze elmarad a lehetőségektől. Ezt bizonyították azok az üzleti körút tapasztalatai is, melyen Tamási Andrást, a Lignimpex Külkereskedelmi Vállalat szakemberét kísértük el. A külkereskedő azzal a céilal jött, hogy exportra értékesíthető termékéket kutasson fel. valamint. hogy megsürgessen néhány olyan, az NS.ZK-ba induló akácfűrészáru szállítmányt, melynek idei szállítására a tsz-ek már korábban ígéretet tettek. Ez utóbbival kapcsolatban Egyedi Éva előzetesen már 15 gazdaságot megkeresett, amelyek közül csupán egy mutatott készséget. Sajnos, pont egy olyan gazdaság, amelynek ehhez nincs megfelelő gépe. Az exportpiacokért folytatott versenyről sokat hallunk, ezen az üzleti úton mégis helyenként úgy kellett kikunyerálni egy kamionnyi exportárut. A hedrehelyi tsz például májusban 20 vagonnyi rak- lapeiem szállítására tett ajánlatot, melyből egyet teljesített. A kadarkúti tsz 450 köbméternyi fenyőrönköt ígért, s ugyancsak töredékét teljesítette. — Ilyen körülmények között nagyon nehéz szerződért kötnünk egy olyan külföldi partnerrel, aki napra pontos szállításokhoz szokott. Még bonyolultabbá teszi a dolgunkat, hogy egyes gazdaságok olykor két-há- rom helyre is fölajánlják ugyanart az árut, azzal, hogy majd annak adják, a!ki többet ad érte. Végül is valamennyi exporttétel rajtunk keresztül kerül külföldre, így azonban csak saccolni tudjuk, hogy mi az a meny- nyiség amelyre valójában számíthatunk. Ha tévedünk, s egy szállítás esetleg meghiúsul, jövőbeni piaci esélyeink romlanak. E nagy tétet azonban a termelők nem érzékelik. Ugyan miért nem? A faipari exportszállításokat miért nem érzik csábító lehetőségnék a gazdaságok? A két tsz szakembereinek véleménye alapján a válasz így összegezhető: a rendelkezésükre álló alapanyagokból készült faipari termékek exportára nem, vagy csak alig jobb a hazainál, s ez nem teszi érdekeltté őket a megkövetelt szállítási pontosság és minőség betartásában. Igaz, vannak olyan termékek, mint például a tölgyfűrészáru. melynek exportára valóban kecsegtető, csakhogy ehhez viszont nincs elegendő nyersanyaguk, s a kívánt megmunkálási pontosságot biztosító technológiájuk. Ez utóbbihoz fejleszteni kéne, ám erre kevés gazdaságnak van lehetősége, s ahol volna is. a melléküzemág nyereségét mindenekelőtt az alaptevékenység fejlesztésére kell fordítaniuk. A gondokat másként ítélte meg a külkereskedő. Szerinte a gazdaságosság sok helyen fejlesztési ráfordítás nélkül pusztán jobb termelésszervezéssel is javítható volna. Keszeg, fogas, harcsa — A gazdaságok többségében a rönkök nincsenek minőség szerint válogatva. így azután olcsó félkésztermékekben értékesítenek olyan fát is. amely különválogat- va. nyersanyagként is többet hozna. Helyenként 80- 100 köbméter fát föivágnak, hogy kijöjjön a kívánt minőségnek megfelelő 20 köbméternyi áru. így valóban nem éri meg Végül is tehát azért szerény a minőség, alacsony a feldolgozottsági fok. mert kevés a remélhető nyereség. Másrészt a nagyobb értékesítési ár előfeltétele épp a minőség és a pontos szállítás lehetne. Az ellentmondás feloldását segíthetné, ha az exporthoz fűződő nyilvánvaló nép- gazdasági érdek valamiképp eljutna az üzembe, ahol az exportterméket előállítják. Zelenka László, a hedrehelyi tsz faipari ágazatvezetője mondta el, hogy semmiben sem különbözik a boríték yastagsága, ha belföldre szállítanák, vagy ha szigorúbb követelmények mellett exportra. A Lignimpex szakemberével tett üzleti út a gondok fölvetésére adptt módot, mégis eredményes volt. Nem csupán azért, mert több a külföldi cégiek által keresett áruféleség szállítására sikerült előzetes megállapodást kötni. A kadarkúti tsz elnökével például azt is tervbe vették : közösen tekintik majd át. miképp lehetne beruházás nélkül is . javítani faipari ágazatunk eredményességét. Korrektül foglalt állást az elnök azzal kapcsolatban is, hogy a jövőben csupán olyan tételeket ajánlanak fel exportra, amelyeket biztosan tudnak szállítani. Hogy ezek apró eredmények? Voltaképpen ezektől az apró lépésektől függ, hogy az ország fában harmadik leggazdagabb megyéje a kistételű export növelésében is kihasználhassa lehetőségeit. E munka elősegítése érdekében egyébként a Lignimpexszel egy somogyi külkereskedelmi iroda létrehozásáról is folynak a tárgyalások. Bíró Ferenc Októberben múlt négy éve, hogy Irmapusztán elkészült a Baflatoni Halgazdaság hal- feUdolgozó üzeme, s 1981 januárjában elkezdődött itt a termelés. Ebibe az üzembe szállítják feldolgozásra a balatoni haltaimért a négy halásztelep — a balatanszeme- sli), a siófoki, a fonyódi és a keszíthelyi — brigádjai, s lide kerülnek a három megyére kitér jedő működési területű halgazdaság több mint 1800 hektáros vízfelületet kitevő halastavaiból is a halak. A hailastavak zöme Somogyiban .található. A friss zsákmány naponta folyamatosan érkezik az irmapusztai feldolgozó üzembe — hoznak ide szállítmányokat az ódörögd i pisztrángosból is—, ahoüi tisztítás, konyháira kész állapotba hozás után fagyasztják a halakat. — A Balatonból keszeget, fogásit, 'harcsát, balinit, csukát és növényevő halakat hoznak 'hozzánk, , a halastavaikból1 pedig pontyot és növényevő halakat kapunk — tájékoztatott Fövényi András technológus. — Az üzem idei bruttó feldolgozási terve 1850 tonna. Ebben az a mennyiség 'is szerepel, amit exportálunk. Fagyasztott busát példáuil a Szovjetunióba és a közel-keleti országokba szállítunk. Külföldi partnaréinkkel régi kapcsolatunk van, s ezekre a hagyományos piacokra évente 700—800 tonnát küldünk; az éveik folyamán a kértmeny- nyiség és választék is állandósult ... Az üzemben füstölt pisztrángot, hallpástátomot, hal- pogácsát is készítenek, amit aztán a Halértékesítő Vállalat hoz forgalomba. Ugyanez a vállalat értékesíti a hazai halárusító boltokban is a halakat. — A halászszerencsétől is függ, milyen a fogás — mondta Fövényi András. — Az már bizonyos, hogy az idei feldolgozási tervünket teljesítjük. Az üzem magyjában- egéazében fele-fele arányban kapja a feldolgozásra szánt halakat a balatoni halász- brigádoktól, illetve a halastavakból ... A karácsonyi ünnepek közelsége érződik a keresleten. Az igények kielégítésére törekszenek, s ha a szerencse is a 'halászok mellé szegődik, nem llesz zavar az ellátásban. H. F. A HIMALÁJA HŐSEI Az első szovjet Himalája- expedíció, amelynek tizenegy résztvevője megmászta a Föld legmagasabb hegycsúcsát,, a Mount Everestet (8848 méter), új célokat és reményeket keltett a szovjet alpinisták körében — mondta Vlagyimir Satajev, a Szovjetunió Sportbizottságának edzője. — Az első Himalája-expedíció eredményei bebizonyították, hogy a résztvevők kiválasztásának rendszere, a felkészítés módszerei, valamint az expedíció előkészítése és ellátása alapjában véve jó volt. A következő kísérletnél azonban, amelynek célja valamelyik Himalája- csúcs meghódítása lesz, valamivel előbb ki kell választanunk a sportolókból álló résztvevőgárdát, és .több figyelmet kell fordítanunk fiA Mount Everestre elsőként Vlagyimir Baliberdin, ieningrádi mérnök (balról) és Eduard Mlszlovszkij moszkvai egyetemi docens lépett fel. zikai felkészítésükre. A Himalájában tapasztalatot szerzett hegymászók mellett a szakértők a fiatalokat is be akarják vonni a csoport munkájába. Legkedvezőbb ha 'a hegymászó-csoport létszáma 12—16 fő. Több figyelmet fogunk fordítani a résztvevők pszichológiai felkészítésére és a csoporton belüli kapcsolatok kiépítésére. Ami a specifikus követelményeket illeti, azt tervezzük, hogy 7000—8000 méteres magasságtól kezdve kevesebb oxigént használnak fel a hegymászók. (1,5—2 litert percenként.) A szovjet alpinisták — a Himalája-expedíció eredményeivel a tarsolyukban — a Szovjetunió legnehezebben járható hegyein folytatják előkészületeiket a következő Himalája-expedícióhoz. — A Mount Everest meghódítására készülő újabb szovjet expedícióban különböző szakosodású hegymászók vesznek részt, arra számítva, hogy a csúcsokhoz vezető nehéz úton különböző szerkezetű, az alpinisták specializálódását igénylő szakaszok lesznek — mondta befejezésül Vlagyimir Satajev állami edző. Valentyina Nyikiforova APN—KS / Vasárnap helyett hétfőn Az országos- és a megyei napilapok megjelenésének új rendje Az ötnapos munkahét általánossá válásának megfelelően 1985. január elsejétől változik a napilapok megjelenési rendje. A hétvégi tartalmasabb szám változatlanul szombaton jut el az olvasókhoz. Az országos és a megyei napilapok következő száma vasárnap helyett hétfőn jelenik meg. A változás lehetővé teszi, hogy az olvasók hétfőn a többi munkanaphoz hasonló tájékoztatáshoz jussanak. A Hétfői Hírek 1985. január 6-tól vasárnap reggel kerül kiadásra. A lap neve Vasárnapi Hírekre változik. A Népsport megjelenése változatlan marad. A vasárnap megjelenő lapokat a Posta a városokban és a nagyobb településeken utcai árusítással terjeszti. A napilapok kiadásának változásával egyidejűleg a rádió- és a televízió bővíti vasárnapi hírszolgáltatását. Az utóbbi egy, másfél évtizedben számottevően átala- kulit hazánk lakosságának életmódja, munkarendje, szabad idejének felihasználása. A nagyobb települések, városok lakosságának jelentős része kora .tavasztól késő őszig hétvégére általában elhagyja lakóhelyét, a telkén tevékenykedik, kirándul, utaaiik. E változásokhoz a tömegtájékoztatásnak is iga-* zodnia kell, hogy a lakosság információs igényét a megváltozott életmód, s az átalakuló hétvégi olvasói szokások közepette Is maradéktalanul kielégíthesse. A növekvő szabadidő tartalmasabb kihasználásának elősegítése érdekében a tömegtájékoztatás a hétvégi két szabadnapra igyekszik több Információt, olvasni valót adni az embereknek. A hétvégére jelenik meg több hetilap, s a napilapok szombati számai is nagyobb terjedelemben készülnek. Mindezt az olvasók többsége nagyra értékeli. A bőségesebb (információt, a hétvégi kül- és (belpolitikai összefoglalókat, hírmagyarázatokat, kommentárokat jól hasznosítja A hétközi és szombati növekvő információbőség mellett viszont egyre (inkább kiütközött, hogy a hétfő a tömegtájékoztatásban a legellátatlanabb nappá váürt. Az Esti Hírlapon kívül egyetlen más napilap sem jelent meg, s la tv sem sugárzott műsort. Tehát ezen a napon tudtuk a legkevésbé Kiszolgálni a társadalom tájékozódási igényeit. Az intézkedés most megszünteti ezt a kedvezőtlen helyzetet. A vasárnapi napilapok kiadásának megszüntetésével egyidejűleg a rádió és a televízió bővíti hírszolgáltatását. Nem marad azonban nyomtatott sajtó nélkül vasárnap sem az ország. 1985. január 6-tól a Hétfői Hírek Új névvel — Vasárnapi Hírek — vasárnap reggel kerül majd a városok és a nagyobb települések utcáira, s e lappal együtt a Népsport is, amelynek megjelenési rendje nem változik. A központi és a megyei naplilaipok hétfői megjelenésére való áttérés a lapok műszaki előállítási költségeit nem növeli. Az in/tézlbedés végrehajtása a szerkesztőségekben és a nyomdákban vasárnapi munkált tesz szükségessé. Mintegy kétezer újságíró és nyomdász vasárnap is dolgozik, viszont több mint 10 000 postai dolgozó mentesül a vasárnapi munka alóli. AZ ILLETÉKES VÁLASZOL A többség elégedett A Somogyi Néplap 1984. november 13-j számában Panasz villanyszámla ügyben címmel megjelent cikkre a következő észrevételt tesz- szük. Az éves egyszeri leolvasáson alapuló áramszámlázási rendszer bevezetése lehetővé tette az áramdíjfizetési módszer továbbfejlesztését. A hagyományosnak tekinthető — pénzbeszedők által végzett áramdíj -befizetést fogyasztóink többször kifogásolták. Az észrevételek, reklamációk döntően arra vonatkoztak, hogy a pénzbeszedő nem megfelelő, késő esti időpontban zavarta a családok pihenését. Ugyanakkor a családok többségénél napközben senki sem tartózkodott otthon. Emellett a pénzbeszedő váratlan időpontban való megjelenése egyes családoknál pénzügyi nehézséget okozott. Ezért vállalatunk törekedett fogyasztóink számára kedvezőbb fizetési módszereket választani. Az OTP és a takarékszövetkezetek a lakosság nagy többségének a pénzét kezelik. A takarékszövetkezetek az alaptevékenységük mellett (betétek, hitelek) több pénzügyi szolgáltatást is végeznek (vízdíjak, biztosítási díjak beszedése stb.). A takarékszövetkezettel tehát a lakosság többsége rendszeres kapcsolatban van, ezért adtunk megbízást számukra az áramdíjak beszedésére is. Somogy áramfogyasztóinak rtöbb mint hatvan százaléka már évek óta a takarékszövetkezeteknél fizeti az áramdíjat, njigy többségük megelégedésére. Az idén kezdte meg működését Fonyódon a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet fonyódi kirendeltsége, s ezáltal itt is megnyílt a lehetőség. hogy áttérjünk! a másutt már jól működő takarékszövetkezeti áramdíj befizetésére. Fogyasztóinkat a fizetési mód változásáról levélben értesítettük. Az újságban tévesen jelent meg, hogy egy meghatározott napon kell az áramszámlák ellenértékét befizetni. A takarékszövetkezeteknél 20—25 nap áll rendelkezésre a fizetések teljesítésére, amelyek közül a fogyasztók a számukra legkedvezőbb napot választhatják. Azoknak a fogyasztóknak, akiknek a takarékszövetkezetnél a személyes befizetés valamely oknál fogva nem felel meg. lehetőségük van átutalási betétszámlán keresztül áramdíjfizetési kötelezettségüknek eleget tenni. Tudatában vagyunk annak. hogy bármilyen fizetési módszert is választunk, minden fogyasztó kívánságának nem tudunk eleget tenni. Törekvésünk azonban az. hogy megfelelő fizetési lehetőséget biztosítsunk a nagy többségnek. Az éves számlázással kapcsolatos munkánk összhangban van a Minisztertanács ide vonatkozó intézkedési tervével, továbbá az ezzel kapcsolatos programunkat egyeztettük korábban Somogy megye illetékes vezetőivel, s megkaptuk hozzá jóváhagyásukat. Tatár Dénes üzemigazgató, Dédász Üzemigazgatósága, Keszthely A külkereskedő Kihasználatlan tsz exportlehetőségek
