Somogyi Néplap, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-19 / 297. szám
1984. december 19., szerda Somogyi Néplap 3 Demokratikus összefogás a felszabadult országrészben Szeged, a Délmagyaror- szág című lap. I. évfolyam 15. száma, vagyis 1944. december 6.: „Felgyújtott házat igen sokat lehetett látni a németek kivonulása útján, ellenben lovat vagy tehenet egyáltalán nem. A nép nagy részét is elhajtották- Házról házna járva gyűjtötték össze az SS-legények a lakosságot, és puskatussal hajszolták őket maguk előtt. Korra, nemre nem voltak tekintettel. Még a betegeket sem kímélték. Több parasztot agyonlőttek, mert nem volt hajlandó házát, állatait és terményeit a német vandál ösztönök rendelkezésére bocsátani. .. A lakosságnak tehát valóban igazi felszabadulást jelentett az „ellenséges” orosz csapatok bevonulása a „szövetséges” német banditákkal szemben. Szegény magyarok ! Hosszú éveken át áltatták őket, hogy az oroszok elcipelik Tur- kesztánba a magyarokat vagy Szibériába, és most porosz csizmák rugdossák őket a nyugati határok felé, hogy esetleg Berlin előtt megássák az „utolsó” védelmi vonalat. Azok az emberek, akik a németek által még megszállt területről szöknek át szabad magyar területre, az itteni viszonyokat ideálisnak tartják ahhoz képest, amit odaát tapasztaltak.” Milyenek voltak hát az „itteni viszonyok”, vagyis milyen volt az élet a felszabadított ~ területeken negyven esztendővel ezelőtt? Nehéz, de mégis reményekkel teli. Az első demokratikus magyar lapot, amelyet Orosházán nyomtak, és amely éppen 1944. október 15-én, tehát Horthy balul sikerült kiugrási kísérletének. s az azt követő nyilas puccsnak napján került az olvasók kezébe. Népakaratnak nevezték. A nép lapja akart lenni a nép akaratát közvetíteni. Éppen ezért arra kérte olvasóit: „Elvtárs, szólj te is!” „Mostanáig hallgatnod kellett. Ezután bátran megnyilatkozhatsz. Elmondhatod érzéseidet, gondolataidat. Közölheted szándékaidat. Lapunk nem valamely klikk szolgálatában áll, hanem a kollektív munkásság sajtóorgánuma ... Mennél többen gondolkodunk és cselekszünk, annál szebb, nagyobb eredményeket érünk el. Elvtárs. várjuk soraidat!” És a levelek érkeztek. Elsősorban a kommunistáktól, akik ia felszabadulás után kezükbe vették a már szabad országrészek sorsának intézését, ök voltak, akik nekiálltak az őszi mezőgazdasági munkáknak, hogy az országnak legyen a következő esztendőben kenyere. Igavonó állatok hiányában — ezeket elhajtották a fasiszták. a traktorok pedig még viiwivÆUiïrnm ritkaságszámba mentek, nehéz küszködés voit minden barázda szántás. De csinálták az emberek, különösen azután, hogy megjelent a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programja, amely leszögezte, hogy „a legrövidebb határidőn belül. a földigénylők közreműködésével, széles körű földreformot kell végrehajtani, mely sokszázezer földnélkülit és szegényparasztot tesz életképes kisgazdaság tulajdonosává.” És a munkások? Volt. ahol a tulajdonos vezetésével. a legtöbb helyen azonban távollétében kezdték meg a termelést. Megrendelőjük sok helyütt a szovjet katonai parancsnokság volt: a hadtáp, illetőleg felvonulási területté vált országrészekben, a magyar üzemekben javíttatták gépeiket, készíttették el a háborúban nélkülözhetetlen iparcikkeket. Az üzemekben harckocsikat javítottak és katonai konyhához üstöket is gyártottak, vagy éppen fehérneműt varrtak a tovább harcoló alakulatok számára. Mindenütt megalakultak az üzemi bizottságok: vagy maguk irányították az üzemet, vagy pedig a tőkéssel eg.yüti vezették a munkát, ahol erre szükség volt. a helyreállítást, újjáépítést másutt már a termelést. Óriási nehézséget jelentett a közlekedés hiánya: a náci hadsereg mindenütt használhatatlanná tette a vasútvonalakat, s így a különböző városok, 'falvak csak legközelebbi- szomszédjaikkal érintkezhettek, de amúgysem létezett még központi hatalom. A szovjet parancsnokságok azonban mindenütt segítettek. A 2. Ukrán Front politikai irányelveit hirdető plakátok a magyar nép tudtára adták: azt. hogy a szovjet hadsereg Magyarország területére lépjen, kimondottan hadiszempontok tették szükségessé, s a Vörös Hadsereget nem vezérlik olyan célok, hogy Magyarország területének valamely részét meghódítsa, vagy az ország társadalmi rendjét megváltoztassa. Az élet gyorsan visszatért ezeken a területeken. A kommunisták szövetségeseket kerestek, a nemzeti, népi összefogás politikáját igyekeztek megvalósítani mindenütt és mindenben. Az első felszabadult magyar városban, Makón először a kommunisták hozták létre pártjukat, de azután nagy erőfeszítéseket tettek, hogy más pártok is megalakuljanak. Másodikként a Nemzeti Parasztpárt alakult meg a hagymatermeléséről híres városban, miután addig „a városvezetésnek és a közélet irányításának minden gondja a Kommunista Pártot terhelte, holott a város közproblémái olyanok, hogy ezt csak a nép minden rétegének bevonásával lehet megnyugtatóan megoldani.” A Délmagyarország cikke tükrözi a kommunisták politikáját: „A bajon és a hiányon úgy igyekszik segíteni a Kommunista Párt. hogy alkalmi mebeszélésekre hívja meg a város értelmiségének, iparosainak, kereskedőinek és gazdáinak képviselőit." Rámutat azonban: „Ez csak szükségmegoldás, és termékeny politikai élet csak akkor indulhat meg a városban, és akkor hozhatja mozgásba a demokratikus önkormányzati tevékenységet. hogyha a munkásság pártja mellett más rétegek is felsorakoznak egy demokratikus front vonalán.” Ami az önkormányzati tevékenységet illeti: a köz- igazgatás megindítására általában a legmagasabbran- gú helyén maradt közigazgatási tisztviselő kapott megbízást a Vörös Hadsereg városparancsnokától, de ' azután fokozatosan a nép által megbízott testületek vették kezükbe az ellenőrzést, majd a legtöbb esetben a dolgok intézését is. A Nemzeti Bizottságok a demokratikus pártok képviselőiből állottak, s központi hatalom hiányában — erre december 21-ig, az ideiglenes nemzeti kormány megalakulásáig kellett várni — is egy irányban, a demokratikus átalakulás érdekében fáradoztak. Volt. ahol falusi direktóriumnak, másutt népi bizottságoknak nevezték őket, később általánossá vált a Nemzeti Bizottság elnevezés és jelleg. Ezek a népi szervek gondoskodtak mindenütt az új élet megindításáról, kísérték figyelemmel a villámgyorsan előrehaladó eseményeket. S amikor december második hetének végén útnak indult 14 teherautó, hogy felkeresse az ország már felszabadult területeit, és összegyűjtse onnan azokat a küldötteket akik képviselőként megalakítják az ideiglenes nemzetgyűlést, és a népszuverenitás letéteményeseként megteremtik az új magyar államiságot, már mindenütt voltak, akik fogadták őket. Így sikerülhetett páratlan rövid idő alatt — a kocsik december 14-én indultak útnak, és rá egy hétre. 21-én már össze is ült a népparlament! — új államot teremteni a régi helyén. Olyat, amely nem ellensége, hanem barátja a népnek, melyet azóta is szolgál. Pintér István Épül a 61-es főút kaposvári kivezető szakasza ■ M rr fm ri g- / r Korszerű utpalya, foluljaro iKaposvár nyugati határában, a Kanizsai utca és a fonyódli vasútvonal /kereszteződése az utóbbi évékben mind nagyobb gondot jelent a (közúti forgalom zavartalan bonyolítása szempontjából. E szakaszon naponta tizennyolcezer jármű hadad át. A 61-es főutat átszelő vasútvonal sűrűn zárt sorompója miatt sokszor a 67- es főúton lévő jelzőlámpáig áll a kocsisor. Érthető (hát, hogy a mai és a jövőbeli követelményeknek megfelelő új útszakasz és felüljáró megépítése nem várathatott tovább. Nyáron a kaposvári Közúti Építő Vádiadat megkezdte a százhúszmillió forintba kerülő beruházás megvalósítását. A munkálatokban közel tucatnyi alvállalkozó vesz részt, amelynek befejezési határideje 1986 augusztusa. Tegnap délelőtt a Pécsi Közúti Igazgatóság (kaposvári koordinációs üzemmérnökségén Právics József létesítményi főmérnök vezette azt a megbeszélést, amelyre a megyei tanács közlekedési osztálya hívta meg a (kivitelező vállalatok képviselőit. A 61-es főút Kaposvárról nyugati irányban kivezető szakasza a Pécsi Közúti Igazgatóság és Somogy megye jelenlegi legnagyobb közúti beruházása, ezért hallatlan jelentőségű a kivitélezők ösz- szehangollt munkája. A tegnapi megbeszélésen részletesen /terítékre került vala- mennyii fontos kérdés. Egyben valamennyi cég képviselője egyetértett: a határidő tartása csak összehangolt munkával biztosítható. Az eddig végzettek garanciát jelenthetnek a jövő évre. A KÉV és alvállalkozói mintegy százezer köbméter földet mozgatnak meg, a töltésépítéshez megközelítőleg hetvenezer köbméter anyagot szállít a helyszínre a VOLÁN. Több mint két- ikillométeres szakaszon új nyomvonal épül és három közlekedési csomópontot alakítanak ki. Az első, jelzőlámpás kereszteződés a Kanizsai utcánál /lesz, a második a Ságvári Endre utcánál — itt a forgalomirányító lámpákat később szerelik föl —I, míg a harmadik csomópontot a Mátyás király utcánál alakítják ki, ahonnan új nyomvonalon összekötő utat létesítenek a keceli városrész zavartalan megközelítése céljából. A Vöcsök köznél megépítendő kisebb csomópontból a /temetőhöz visz majd az út. Az ütemterv szerint 1986-ra elkészül a háromnyílású fölüljáró is, így az utolsó hónapokra csak az útpálya aszfaltozása marad ... S. Gy. Új feladatok előtt A gyengén gazdálkodó szövetkezetek jövőjéről Több fontos témában határoztak idei utolsó ülésükön Somogy megye tanácstagjai. Döntöttek a megye költségvetési és fejlesztési előirányzatairól, intézkedési programot fogadtak el a tanács munkájának továbbfejlesztéséről, és áttekintették a tartósan gazdaságtalanul termelő mezőgazdasági üzemek helyzetét, jövőjét. Bár a mezőgazdasági ágazatnak csak egy hányadát érinti a megyei tanácstagok álé került téma, a gazdasági és társadalompolitikai jelentősége mégis feltétlenül indokolja, hogy a magas szintű álilarrti 'testület — értékelve a .tapasztalatokat — állást foglaljon a további tennivalókról. Mióta a termelő- szövetkezetek léteznek, azóta országosan is, Somogyhan is .küszködnek /az alacsony hatékonyságú itermelőszövetke- zetek gondjaival — bár az e körbe tartozók elnevezése az idők folyamán változott. A mélypont, és ezzel együtt a gazdaságok érdekében kifejtett sokoldalú munBefejezéshez közeledik a mélyszántás Tíz nap alatt mintegy húsz százalékot rukkoltak előre a tavaszi vetéseket előkészítő őszi mélyszántással a somogyi mezőgazdasági üzemek, s mostanra elérték a teljesítéssel a 90 százalékot. Ez azt jelenti, hogy a csaknem 140 ezer hektáros feladatnak a zömét megoldották, sőt jónéhány termelő- szövetkezetben már múlt időben, beszélhetnek erről a tennivalóról. Keszthelyi Sándor, a Somogy megyei Tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának főmunkatársa elmondta: igaz, hogy tavaly ilyenkor 7—8 százalékkal előbbre álltak a gazdaságok .4-, vv ezzel a munkával, mint most, azonban az idén októberben még kevesen gondoltak arra, hogy ekkorra idáig is eljuthatnak: az őszi betakarítása növények ugyanis a szokásosnál később értek be, emiatt a táblákról is csak lassan kerülhetett le a termés, s ez kihatott a vetés, a mélyszántás ütemére is. A mostani helyzetképbőil az következik, hogy öt-tíz, jó időjárású nap elegendő a feladat maradéktalan teljesítéséhez megyénkben. A nagyüzemekben rendelkezésre álló csaknem 3 ezer erőgépből a 2100—2200 nagyabb teljesítményű traktor ebben a munkában vesz részt: jobbára kettős és nyújtott műszakokban húzzák a barázdákat a táblákon. Arra is számos példát találni, hogy a tennivalóval előbbre álló vagy a szántással már végzett nagyüzem gépei más gazdaságokban segítenek. Nem maradtak le a kisgazdaságok sem, ezeken a területen is — a mintegy 20 ezer hektáron — szaporán halad a szántás a tavaszi vetések alá. ka is, 1979-ben következett be. Akikor huszonegy tsz csaknem száznegyvenmillió forint hiánnyal zárt, és a gyengén gazdálkodók művelték a termelőszövetkezetek összes területének csaknem felét, az üzemi termelési érték csaknem felét itt állították élő, és itt birkózott inkább t sikertelenül, mint sikerrel á gondok megoldásán a szövetkezeti tagság negyvenkét százaléka. Széles körű helyzetfeltáró, elemző és a főhatóságokkal egyeztetett, példásan szervezett segítő munka indult meg az 1980. évi tavaszi párt vbhatározat alapján, melynek végrehajtását azóta is különböző testületek és fórumok folyamatosain figyelemmel kísérik. Az e körbe tartozó valamennyi termelőszövetkezetet felülvizsgálták, programot dolgoztak ki gazdálkodásuk megerősítése érdekében. Ahogy tegnap Tóth Károly, a megyei tanács elnök- helyettese hangsúlyozta, a tartósan gazdaságtalanul termelő üzemek érdekében végzett négyévi munka eredményességének három fő magyarázata van. Az intézkedéseket, az erőfeszítéseket jól segítette az érvényben levő szabályozórendszer, közvetlen és igen gyümölcsöző kapcsolat alakult ki az ide tartozó tsz-ek érdekében a PM és a MÉM szerveivel és harmadsorban : nem utótag rendezték a veszteségeket, hanem lehetőségeket, feltételeket 'teremtettek iaz eredményesebb munkához, perspektívát kaptak az üzemek dolgozói, vezetői. Jelentősen egyszerűsödött, átalakult és az adottságokhoz igazodott ezekben az üzemekben a növénytermelés szerkezete, /megszűntek itt is és az állattenyésztésben is a veszteséges 'tevékenységek. Nőtt /a jövedelembiztonságot fokozó ipari melléküzemágak szerepe, kiemelt figyélmet fordítottak az (irányítás, " vezetés személyi feltételeinek biztosítására. A gazdálkodáshoz tartozó egyéb részfeladatok mellett ezek a fő törekvések eredményezték, hogy ezek az üzemek az elmúlt négy év során a megyei átlagnál gyorsabban fejlődtek. Nem csupán az érintett száznegyven ítélepülésen élők helyzete, biztonsága javult ezzel számottevően, a jól összehangolt munka nép- gazdasági szinten is számszerűsíthető eredményekkel járt. öt évvel ezelőtt ezek az üzemek öt és fél millió forint jövedelemadót fizettek, /tavaly a költségvetés kiadásaihoz csaknem húszmillió forinttal járultak hozzá. Varga Tiborné tótújfalui tanácstag saját üzemi példával, a 'lakócsai szövetkezet elmúlt fél évtizedes gazdálkodásának, helyzetének ismertetésével még érzékletesebbé te/tite a tanácstagság előtt, hogy ez a módszer milyen gazdasági és társadalompolitikai eredményeket hozott Somogybán. Ahogy elhangzott a tanácsülésen, a január elsején életbelépő szabályozók alapvető változásokat hoznak, és ezek egy része mintegy tíz— tizenkét tsz-ben veszélyezteti az eddigi erőfeszítések eredményeit. Ezért foglalt úgy állást ,a testület, hogy továbbra is megkülönböztetett figyelmet kélil fordítani ezekre a gazdaságokra, és mint zárszavában Sugár Imre, a megyei tanács elnöke mondta, az eddigiekhez hasonlóan a főhatóságoknak, a megyei szerveknek és a helyi irányítóknak közösen kéll keresni a megoldást ezeknek a szövetkezeteknek az érdekében.
