Somogyi Néplap, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-18 / 296. szám

1984. december 18., kedd Somogyi Néplap 3 Energetikusok Az energiagazdálkodás a sajtónak, televíziónak, rádió­nak szinte .naponta témája. Szakemberek nyilatkoznak, érvelnék szükségessége mel­lett, javasodnak újab'b és újabb megoldásokat. Csak azokról esik kevés szó, akik közvetlenül befolyásolhat­ják az energiafogyasztást, ne­vezetesen: az energetikusok­ról. Pedig munkájúik nélkü­lözhetetlen, milliókat, sőt, mllliárdolkat takaríthatnak meg, vagy fecsérelhetnek el. Az a gyakorlat hazánkban, hogy az energiaköltségektől függőéin vagy önálló energe- , ttkust foglalkoztatnak, vagy ’ energetikus! szervezetet hoz­nak létre a gazdálkodó szer­vezeteik. 'Kisebb üzemekben, szövetkezetekben általában más írnunkaköröket Is bíz­nak az energetikusra; ez a fajta megosztottság évtizedek óta jellemző, noha Igen szer­teágazó a munkájuk. Egye­bek mellett elkészítik az energiagazdálkodási és szol­gáltatási tervet, az energia- mérleget, rendszersen el­lenőrzik a felhasználást, a fajlagos mutatók alakulását. Üzemeltetik az energetikai berendezéseket, és ellenőrzik azok műszaki állapotát. Bner- glavesateségfeltárő vizsgála­tokat végeznek, s az ered­ményék birtokában Igyekez­nek ímegszünteteii a veszte­ségforrásokat. Javaslatot te­hetnek energetikai berende­zések felújítására, kiselejte­zésére, pótlására... A döntést azonbam a vál­lalat gazdasági vezetője, il­letve vezető testületé hozza meg, mlint ahogy arról is ők döntenek, mennyi összeget fordítsanak az energiaimegta­karítást célzó beruházásokra, melyik energiahordozóból mennyit vásároljanak egyál­talán, s. végső fokon mi­képp gazdálkodjanak ve; lük? Egyébként így van ez rendjén, hiszen a vállalat igazgatója, vezető gazdasági fóruma azért áll a gazdál­kodó szervezet élén, hogy erről is ők határozzanak. Kérdés azonban, hogv meghallgatják-e még a dön­tés ellőtt a vállalat energia­ügyi szakértőit, az energeti­kusokat, érdemben tanulmá­nyozzák-e elgondolásaikat és javaslataikat? Továbbá nem lényegtelen kérdés, hogy mennyire felkészülték ma a vállalati energetikusok? El­értük-e már például, hogy nem meghallgatni őket nem ésszerű? Általánosnak mondható vélemény: csalk nagy tudású, alapos ismeretekkel rendel­kező energetikus képes ma­gát ,házon belül” elfogad­tatni, csak a magasan kvali­fikáltak képesek jó munka - kapcsolatot létrehozni a ve­zetőkkel, a gyártástechnoló­gusokkal, a termelésirányí­tókkal. Az ismeretanyag megszerzése valamennyi ágazlatlban energetlkusl tan­folyamokat Indítanak, sőt a MÉM üzemmérnöki és szak­mérnöki diploma megszerzé­séhez is lehetőséget terem­tett. Ezideig 150 energia­gazdálkodási szakmérnök végzett Gödöllőn. Egy megfogalmazás sze­rint: egyetlen vállalat, vagy szövetkezet sem mondhatja, mindent megtett az ésszerű energiafelhasználás és -gaz­dálkodás érdekében, és már nincs tenni válója. Ismerete­seik ugyan a kormány ener­giatakarékossági programjá­nak eredményei, de ezeken túlmenően a hulladékhű hasznosításával, anyag taka­rékossággal,- a kemencék szi­getelésével, szervezéssel sok nagyon sOk pénz megtáka r(tható még. A közlekedési ágazat például már elkészí­tette a következő .tervidő­szakra szóló előzetes ener­giagazdálkodási programot. Éhből kitűnik, hogy foly­tatják a vasútvitlamosítást. a teherautók dízelesítését, és szélesebb körben elterjesztik az energiatakarékos közle­kedés-építési technológiákat. Abban, hogy ilyen 'tervek készültek, hogy ilyen prog­ramokat fogadhattak el, ki­emelkedő érdemük van n tárcák, vállalatok és szövet­kezetek energiaügyi szak­értőinek, az energetikusok­nak. E tervek, programok léte, megvalósítása önmagá­ban is azt dokumentálja, hogy nem csak szorgalma­san, hanem egyre hozzáér­tőbben ismerték fel: az ener­getikusok szakértelmét igénybe venni, véleményü­ket, javaslataikat kikérni el­sőrendű vállalati érdek is. Mégsincs minden rendjén, hiszen — hogy egy másik tárca területén is körülnéz­zünk —, az ÉVM-nél példá­ul 1982-ben négy, 1983-ban ugyancsak négy igazgatói büntettek meg az Illetékes hatóságok a villamosenergia csúcsidőben történő pazarló felhasználása miatt. A jel­zett igazgatóknak több ezer forinttal csökkentették emiatt a prémiumukat. Az említett szankciók arra utalnak, hogy van még tennivaló a válla­latok .házatáján az energe­tikusok meghallgatása, meg­becsülése érdekében. S mindez nemcsak a vállalatok érdeke, hanem személy sze­rint még az igazgatóké is. Horváth Teréz Ezüstvasárnapi rekordforgalom A kereskedők állták a vásárlók rohamát Elismerés kereskedőink* nek ! Az ezüstvasárnapi ro­ham után ma reggel ismét feil töltötték a gondolákat és néhány órás pihenést köve­tően a pultok mögé álltak. Arról ugyan még nem szól­hatunk, hogy megyei szin­ten 1984 ezüstvasárnapi for­galma pontosan mennyivel haladta meg a tavalyit, azt viszont máris mondhatjuk: december 16-án a somogyi áruházak és üzletek forgal­ma legalább húsz százalék­kal volt több, mint tavaly ilyenkor. S hogy némely árut nem talált a vásárló, ez nem a kereskedelem ro­vására írható. Erről magunk is meggyőződhettünk. A kaposvári Somogy Áru­házban közel százhúsz dol­gozó segítette a zavartalan .vásárlást, s mint ahogy Ber-, tálán Béla igazgatóhelyettes­től megtudtuk, 1,8 millió fo­rintos forgalmat bonyolítót tak le vasárnap, amely hét­százezer forinttal haladta meg a tavalyi ezüstvasár napi bevételt, A Somogy Aruház már csak azért is kiemelt figyel­met fordított a karácsonyi ellátásra, mert idén ünne­pelte 10. jubileumát. S mindjárt tegyük hozzá, eb­ben nagy segítséget nyújtot­tak a szállítópartnerek. Az áruház által meghirdetett különböző kedvezményes akciók jó vevőcsalogatónak bizonyultak: így a lakástex­til-osztályon 20—50 száza lókkal olcsóbban kínálták a paplanokat, frottír- és für­dőlepedőket, a bolgár im­portból származó takarókat és a csehszlovák faliszőnye­geket. A cipőosztály megle­petése a házicipők 40 száza­lékos árcsökkentése volt. és aki dzsekit, télikabátot ke­resett, ugyanennyivel olcsób­ban vehette meg. A Somogy Aruház legnagyobb slágere viszont kétségkívül az oszt­rák importból származó sző­nyegpadló volt. amelyből alig néhány tekercs maradt. A legnagyobb forgalma a lakástextilosztálynak volt. ahová már a nyitás előtt nagy tömeg várt bebocsáj- tásra. Bertalan Béla annak elle­nére. hogy az ezüstvasárnapi forgalommal elégedett, el­mondta. hogy gyermekláb- beliből, férficipőből és -öl­tönyökből nem megfelelő a választék, és ezen a gyár­tók segíthetnének. Az ugyancsak tízéves Zse­be Áruházban délelőtt ki­lenc óra után volt a legna­gyobb a tumultus. Antal Já­nos igazgató és mintegy száz munkatársa délután egy órá­ig állta a vásárlói „közelhar­cot”. Az azt követő pénztár­záráskor derült ki, hogy több mint 20 százalékkal volt nagyobb a forgalmuk, mint tavaly: közel egymillió forintot hagytak a vásárlók az áruház pénztárainál. Legalább nyolc és fél ezer vevő blokkoltatott, a leg­többen a vas- műszaki osz­tályt keresték föl. ahol a •avalyi ezüstvasárnaphoz viszonyítva kétszeres forgal­mat bonyolítottak le. A leg­keresettebbek a hangleme zek. rádiósmagnók, elektro • mos háztartási gépek és le­mezjátszók voltak, az aján- dékosztályon nagy sikert arattak az amerikai import ból származó Keiston már­kájú fényképezőgépek, de a Vikoch és Chino« fotóma sináknak is “nagy keletjük volt. A Zselicben, mint ahogy szinte valamennyi já­téküzletben és műszaki bolt­ban ismét a hiánycikkek lis­táján szerepelt a diavetítő. Kiugró forgalmat ért el a sport- és játékosztály, ahol főképp a logikai, társas- és építőjátékokat csomagolták a Skála-Coop emblémájával ellátott papírba. Sokan vi­szont hiába keresték a Zse­bében is a távirányítású és elemes játékokat, e sláger cikkből ők sem tudtak ele­get beszerezni. Ennek ellenére a Zsebe Áruház aranyvasárnapon legalább nyolcszázezer fo­rint forgalommal számol. Kozmetikai-, fotócikkek­ből és egyeb műszaki áruk­ból elegendőt ígérnek' de­cember 23-án. A hét folya­mán újabb szállítmányt vár nak televízióból fagyasztó­Szakszervezetek a munkakörülmények javításáért Hogyan s milyen eredmé­nyesen szorgalmazták a szalkszervezetelk az elmúlt öt évben a munkafeltételeik és körülmények javítását? Az öt év során több ponton is módosulitak a munkavéde­lemmel, illetve a szociális föltételekkel kapcsolatos jo­gi szabályozók. Elég utalni az 1980-ban megjelent; 47-es minisztertanácsi .rendeletre, vagy a Murika Törvény­könyvében történt változá­sokra. Eziek világosabbá tet­ték a korábbi követelménye­ket. s pontosították a végre­hajtással kapcsolatos hatás­köröket és felelősséget. Nem volt könnyű dolga a szakszervezeteknek, hiszen egyfelől a népgazdasági re­alitások belátását és belátta- tását vártáié el tőlük, másfe­lől a dolgozók a korábbinál is határozottabb kiállást kér­tek a munkakörülmények javítása érdekében. Az öt év változásait számbavéve megfeleltek a kettős köve­telménynek. 1980-ban minimális prog­ramot határoztak meg: nem romolhatnak a munkafölté­telek. Még <a veszteséges gaz­dasági egységekben sem fog­Kedvező változások ják eltűrni az életveszélyes vagy egészségre ártalmas munkakörülményeket. Mun­katerviekben ugyanakkor a szervezési és személyi tarta­lékok kihasználására össz­pontosítottak. A korábbiakhoz képest csaknem töretlen volt a munkakörülmények és föl­tételek • javulása. Csupán egyes helyeken fordult elő romlás, de ott is elsősorban a körül tekintés és figyelem hiánya miatt. Ezekben az esetekben azonban a szak- szervezetek következetesen számankórték és kivívták a változatást. Felfüggesztették például a Sefag marcali fűrészüzemét, mert nem .gondoskodtak a védőberendezésekről, hiány­zott a porelszívás, rossz volt a műhely fűtése, az anyag- mozgatás pedig nem volt biztonságos. Azóta ezit az üzemet korszerűsíteítték, s ma a legszigorúbb munka­védelmi felügyelő sem talál kifogásolnivalót. Keményen léptek fel a Tüzép -kaposvári Berzsenyi utcai telepének tarthatatlan állapotával kapcsolatban. Lényegében kiállásuk gyorsí­totta meg a Fészek áruház létrehozásával kapcsolatos döntés megszületését. A Somogyker balatonsza- baidli ABC-jében is sdk volt a kifogásolható körülmény. A szigorú föllépés és a sze­mélyes felelősségrevonás azonban ott is meghozta az eredményt. Konténerele­mekkel bővítették a boltot, s ma kielégítőek a munka­védelmi, szociális föltételei, csökkent a raktári zsúfolt­ság, s korszerűek az elektro­mos berendezések is. Ez csupán egy az elmúlt öt évben a megyében korsze­rűsített 600 kereskedelmi és vendéglátó egység közül. Szakszervezeti kezdemé­nyezésre gyorsították meg a Siófoki Állami Gazdaságban az új gépműhely kialakítá­sát, s a konzervüzemben is javították a technológiai és raktározási föltételeket. Száz dolgozó került jobb munka- körülmények közé azáltal, hogy az livólégyártás új üzemcsarnokba került. 480 ember munkafeltétele­it javította a Kaposvári Húskombinát belső vágóhíd- jának létrehozása, s 350 dol­gozó munkaföltét«lei változ­tak a Kaposvári Cukorgyár­ban. Itt a répa belső mozga­tásában alakítottak ki a nehéz fizikai munkát meg­szüntető új .rendszert. Szép eredményeket hoztak a sü­tőipari és a tejipari fejlesz­tések, s a Pamutfonó-iipari Vállalat Kaposvári Gyárának rekonstrukciója is. További példák sorolásánál többet mond, hogy az el­múlt öt évben a megyében összesen mintegy tízezer dol­gozó munkakörülményei ja­vultak. Az ágazati szakszervezetek munkájában számos esetben tapasztalhattuk a sokak ál­tal számúnkért harcosságot. Az egészségügyi szakszerve­zett például többször is eré­lyesen tette szóvá a kapos­vári írendelőintézet áldatlan áüapdtát. Az első kedvező változás máris tapasztalható. 1982-lben megyei vizsgálatot tartottak a megye postahiva­talaiban. Ennek sarán 40 postahivatal működési en­gedélyét függesztették föl és 260 berendezést állítottak le. Az idén állami szervként önálló munkavédelmi fel­ügyelőségek jöttek létre, megszüntetve azokat a visz- szásságokat, amelyek ko­rábban a szakszervezetek mozgalmi és hatósági sze­repkörének ellentmondásá­ból származtak: Ez a válto­zás semmiképp sem törheti meg a szakszervezetek mun­kafeltételek javításával kap­csolatos lendületét, nem csökkentheti felelősségérze­tüket. A munkavédelmi fel­ügyelőségeknek is sokat kell tennie .azért, hogy a társa­dalmi aktívák szavának sú­lya hatósági jogkör nélkül is megmaradjon. Bíró Ferenc szekrényből, magnósrádió­ból. és még sorolhatnánk. Varga Sándor, a Május 1. utcai Elektrika műszaki bolt vezetője kissé keserűen je. gyezte meg, hogy ezüstva­sárnapon csak kétszázhat- vanezer forintos forgalma» bonyolítottak le. Sokan ke­resték náluk is a színes te levíziót, az automata mosó gépet, a háztartási robotot •A m az említett termékek már a, karácsonyi vásár előtt elfogytak. E héten viszont kisebb mennyiségben kap­nak Energomat mosógépet és a Videoton kis hifi-tor­nyából várnak újabb szállít mányi... S. Gy. Talaj­javító wollt A kazári Zöldmező Ter­melőszövetkezet mátrasze- lei kőbányájában, kutató források nyomán nagy mennyiségű zeolit lelőhelyet határoltak körül : * a becslé­sek szerint 280 millió tonna zeolit tartalmú kő termelhe­tő ki. A szakemberek véle­ménye szerihit a Salgótar­ján—Mátramindszent—Mát- raterenye — vízválasztó ál­tal határolt körzetben to­vábbi készletek, egész he­gyek vannak gazdag zeolit tartalmú kőzetből. Az eddig végzett vizsgála­tok szerint a szelei zeolit ki­válóan alkalmas talajjavítás, takarmánytartósítás és -dú­sítás, ezenkívül szennyvíz- tisztítás céljára, továbbá ha­barcs- és betonadaléknak. A közös gazdaság jóeredmény- -nyel alkalmazta a zeolitot a vízkultúrás növénytermesz­tésben: a zeolitos műtrágya­keverék a növényzet gyökér­zónájába juttatva lassította, elnyújtotta a hatóanyagok ki­oldódását, így azok hatása csaknem az egész vegetációs időszakban érvényesült. A zeolit őrleménynek ki­váló szagtalanító hatása van. tapasztalható ez a tsz hízóbi­ka istállóiban és tehenésze­tében. Zeolitot helyeztek el a gazdaság gépjavító üzemé, ben a kocsimosó ülepítő ak­náiba, az eredmény: a víz szennyezés nélkül elvezethe­tő, mert a zeolit megkötötte az olajat. Zeólitőrleményt ke • vertek a csúszásgátlóként használatos sózott homok­hoz, vagy salakhoz is, ami­ből egy-egy átlagos tél fo­lyamán kétszáznyolcvan­ezer tonnát használnak fel a közutainkon. Köztudott, hogy az anyagból kicsapódó só kárt okoz az utak menti nö­vényzetben, szennyezi a fel­színi és felszín alatti vízfo­lyásokat és a gépjárműve­ket is rongálja. A kísérlet során kitűnt, hogy a zeolit- adalék a kicsapódó só jelen­tős részét megköti, másfelől megakadályozza, hogy az utak mentén előre lerakott csú­szásgátló anyag a hideg idő . beálltával összefagyjon.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom