Somogyi Néplap, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-14 / 293. szám
4 Somogyi Néplap 1984. december 14., péntek Sínadrág, teniszruha exportra Ingzubbony hajósoknak Tizenhat éve létesített telepet Somogyvâron a budapesti Elegancia Ipari Szövetkezet. Az egykori lakóépületből kialakított kisüzemben fiatal leányok, asz- szonyok hajolnak a varrógép fölé. A szépen kifestett helyiségben kellemes melegben, kulturált körülmények között dolgoznak. — Az idén a szokásosnál is korábban végeztünk exportfeladatunkkal. s ezt követően 1,5 milliós költséggel korszerűsítették telepünket. Festettek, tapétázak, az olajtüzelést vegyestüzelésű központi fűtésre cserélték ki. Telepünkön negyvenhatan dolgoznak, s ugyanannyi bedolgozót is foglalkoztatunk. Jelenleg valamennyien nadrágot varrnak, de már készülünk a jövő évre: januártól elkezdjük, illetve folytatjuk az export-megreride- lések teljesítését. Egy régi nyugatnémet vásárlónk 5000 teniszruhát kért tőlünk — mondotta Ágoston Lajos, aki 13 éve vezeti a telepet. Készítenek női és férfi tenisznaidrágot, a nőik részére teniszruhát, ebből idén 15 000 darabot szállítottak az NSZK-ba. Egy másik nyugatnémet vevőjük évek óta náluk varrat női és férfi sínadrágokat. Idén 30 000-et exportáltak Az Elegancia Ipari Szövetkezet idei exporttervét 130 százalékra teljesítette, s ebben jelentős érdeme van a somogyvári telepnek is: jelentősen több terméket készítettek. a tervezettnél. A bedolgozók is. akik csak a belföldi kereskedelemnek gyártanak nadrágokat. Az első években a somogyvári telepen különösebb szaktudást nem igénylő konfekci ótermékeket, főként klottnadrágot készítettek. Ma már viszont a steppelt sínadrágok, gyermeknadrágok. a többféle fazon ban gyártott teniszruhák is kifogástalan minőségben kerülnek ki tőlük. Többen kezdettől itt dolgoznak, s nagy segítséget nyújtanak a fiatal dolgozók betanításában, a megszerzett szakmai ismeretek átadásával. Ilyen például Bierer Zoltánné, aki ma már szalagvezető. vagy Balogh La- josné varrónő. Maros Jó- zsefné, aki ugyancsak varrónőként kezdte, s jelenleg a telepen készülő termékek minőségére ügyel. Most a rádió gyermekkórusa részére vállalták tetszetős rövidnadrág gyártását, mindössze ötvenet. Az idén tavasszal pedig a hajósoknak készült 500 nyári ingzubbony a somogyvári telepen, A szövetkezet vezetőinek jó üzletpolitikáját bizonyítja: megragadnak minden lehetőséget. elfogadják a legkisebb tételek elkészítését is. Ezzel kívánják biztosítani dolgozóik állandó munkáját, jó kereseti lehetőségeit. Törekvésük eredménye, hogy az októberi bérfejlesztés során átlag 8—8,5 százalékkal emelkedett a varrónők fizetése. Sz. L. Január hetedikétől Változik a kaposvári buszmenetrend Legutóbb 1983 szeptemberében üdvözölhette Kaposvár lakossága, hogy alaposan megváltozott a helyi tömeg- közlekedés menetrendje. Azóta azonban többször is átéltek kisöbb módosításokat a megyeszékhely buszozó polgárai, így eljött az ideje, hogy a 13-as Volán szakemberei átfogó intézkedésekkel újira az élethez igazítsák a teljes menetrendet. Ismét a vállalatokkal, intézményekkel megegyezve szervezték át a tömegközlekedést, a legfontosabb cél volt, hogy jobbítsák a lépcsőzetes munkakezdést, kövessék a lakossági igényeket, jobb csatlakozásokat biztosítsanak a helyi buszok, illetve az egyéb közlekedési eszközök között, valam'int a zsúfoltság csökkentésével együtt is javuljon az autóbuszok kihasználtsága. Több vonalon — az igényekhez igazodva — új járatok is indulnak, valamint megszűnik néhány járat, ott ahol alig utaztak. Például: az 1/F vonalán 15 óra 34-kor és 15 óra 50-kor nem indul busz január hetedikétől, a 7-esen pedig 12 óra 15-kor a vasútállomástól indul új járat. Ezeken kívül még több vonalon lesz hasonló változás. -vCsaknem minden vonalra érvényes: öt-tíz perces eltolódások lesznek a korábbiakhoz képest, mert így igyekeztek a szervezők célsze- rűsítenii a közlekedést. Több autóbuszvonalon — például a 14-esen — a hétvégén sűrűbben járnak majd a buszok, a kaposváriak igénye szerint. A kereskedelmi dolgozók kérésére is módosítottak több indulási időt, mert sok kereskedő este, zárás után csak nehezen tud hazajutni. Az oskolai napokra meghirdetett járatok ' január hetediké után — a nyári vakáció idejét kivéve az isko- laszümeti napokon, a téli és a tavaszi szünetben is járnak majd, mert régebben sok kalamajkát okozott, hogy a legtöbb ember nem tudott a szünetekről és hiába várt a megszokott buszra Minden változásról értesül majd a lakosság a buszmegállókban kihelyezendő menetrendiekből . Az új menetrend-füzeteket pedig december 12-e óta árusítják. Ezeket a buszvezetőknél lehet megvenni vagy a Volán elővételi pénztárában. Nagyon szigorú ellenőrzésen ment keresztül a menetrend mielőtt a nyomdából kikerült volna, a legutolsó apró módosítást is tartalmazza ez a füzet, amely a Volán szakemberei szerint teljesen hibátlan, ahszolút megbízható — a régebben kiadattál ellentétben. A külterületi ingatlanokról Az ingatlanok a települések belterületén vagy külterületén, zártkertben vannak. Zártkertnek nevezi a jogszabály a külterület nagy- üzemilleg nem művelhető elkülönített részét, amelynek az a rendeltetése, hogy az állampolgárok személyi földhasználata — a belterületen túl ott állandósuljon. A külterület nagyobbik része elsősorban a nagyüzemi gazdaságok működési helyéül szolgál; a továbbiakban az egyértelmű szóhasználat érdekében csak az utóbbit nevezzük külterületnek. A belterület és zártkert határvonalát hatósági eljárás során állapítják meg. A termelési biztonságot szolgálja az a rendelkezés is, amely szerint a zártkert határvonallát a későbbiekben módosítani, a zártkertben földrendezést végrehajtani nem szabad. Kivéve, ha a zárjukért jellege jelentősen megváltozik, az ott érdekelt állampolgárok a föld rendeltetésszerű műveléséről nem gondoskodnak. (Elnéptelenedő településeknél fordulhat élő.) A körülmények változása szükségessé teheti az igényeknek és adottságoknak megfelelően új zártkertiek kijelölését is (pl. városok mellett), e vonatkozásban átmenetileg kivételt képeznek a balatoni üdülőkörzet települései — ezekben új zártkert kijelölésére, illetve a zárt- kert területének bővítésére mines lehetőség. Az eddigiekből következik, hogy az állampoilgárök külterületi földtulajdonára vonatkozó előírások részben eltérnek a belterületi és zártkerti földék szabályozásától. A külterületi földet érintheti földrendezés, pl. az üzemen belüli földrendezés, ennek során a mezőgazdasági nagyüzem területén levő, magántulajdoniban és egyéni használatban maradt földeket cserélik ki az üzem területén kívül fekvő, elsősorban zártkerti földeikre. Külterületi föld tulajdonjogát — egyes kivételektől és az örökléstől eltekintve — csak mezőgazdasággal hivatásszerűen foglalkozó magán- személy szerezheti meg, de ez a föld legföljebb 6000 négyzetméter lehet, s ez a meglevő földdel együtt nem haladhatja meg a 3 hektárt. Ebből a szempontból a földtulajdon mértékébe be kell számítani a szerző félnek és családtagjainak tulajdonában levő külterületi földet, továbbá a szerző fél belterületi és zártkerti földjét. 3000 négyzetméter szőlő, gyümölcsös és erdő felel meg 6000 négyzetméter földterületnek. A legfontosabb kivétel az, hogy a tanya, illetőleg a használatához szükséges föld tulajdonjoga megszerzésénél, ha a tanyához mezőgazdasági művelésű föld nem tartozik, akkor az állampolgárok lakástulajdonára, ha a tanya és a körülötte levő föld a mezőgazdasági termelés céljait szolgálja, akkor a zárt-, kerti személyi földtulajdonra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. További kivétel : az eladó szociális helyzetére és à föld nagyüzamiileg nem hasznosítható voltára tekintettel a földhivatal 3000 négyzetméterrel kisebb külterületi föld tulajdonjogának megszerzését mezőgazdasággal hivatásszerűen nem foglalkozó magánszemélynek is engedélyezhet^ A földtulajdonba való beszámítás a már ismertetett módon érvényesül, azzal a különbséggel, hogy ebben az esetben a tulajdon felső határa nem 3 héktár, hanem 6000 négyzet- méter. Az örökQés folytán keletkező többletterületet egy éven belül el keill adnli. A magánszemélyek által kötött, külte- rülielti fold tulajdonjogát átruházó szerződéses érvényességéhez a területileg illetékes első fokú földhivatal engedélye szükséges. Dr. Kievy Ferenc jogtanácsos Ülést tartott a Fogyasztók Somogy megyei Tanácsa Áz ajánlások csak részben találtak meghallgatásra Szenvedélyes hangú hozzászólások jellemezték a Fogyasztók Somogy megyei Tanácsának tegnapi ütését, ahol az idei munkát értékelték és a jövő évi feladatokat beszélték meg a résztvevők. Bevezetőben Pintér József elnök örömmel számolt be arról, hogy a lehetőséghez mérten biztató eredményeket értek el. A fogyasztók tanácsának ez évi első jelentős munkája a magánerős lakásépítés gondjainak felmérése volt. A vizsgálatok közben számos. a fogyasztók érdekeit sértő visszásságra leltek, s ezek megszüntetésére a különböző intézmények, vállalatok vezetőinek javaslatokat tettek. Ezek egy része meghallgatásra talált, az érintettek megköszönték a tanács észrevételéit; jó néhány esetben azonban jelzett hiányosságokra még csak részben sjsm .kaptak vádaszrt, így többek között arra a körlevélre sem, amelyben a kisiparosok részére szabályos számlák készítését kérték. A tanács tagjai hozzászólásukban elmondták, hogy a fenti esetek nem egyediek, mint ahogy az sem, hogy a különböző hiányosságok megszüntetését célzó ajánlásokra elutasító válaszokat kapnak. Előfordult az is, hogy az érőfeszítések ellenére sem születik megnyug tató megoldás. Az idén például kivizsgálták azt a panaszt, hogy egyes Tüzép-te- lepek a tégla eladásához feltételként hozzákapcsolták a szállítást, ezzel is drágítva a saját fuvareszközzel, esetleg „C” menetlevéllel rendelkező építők tégla,beszerzéséit. Ugyancsak kétes eredményeket értek el a zöldség- és gyümölcsárak, valamint az autóalkatrészek forgalmazásának ellenőrzésével kapcsolatosan. A fogyasztói érdekvédelem hatékonyságáról szólva a hozzászólásokból kitűnt : nehezíti a munkájukat, hogy csak ajánlásokkal fordulhatnak az egyes gazdálkodó egységekhez. Így csak kis lépésekben tudnak eredményeket elérni. A hozzászólásokat követően a tanács tagjai javaslatot tettek a jövő évi mun- kaitervben szereplő feladatokra. Megvizsgálják egyebçk közt a Volán személyszállító munkáját, a Zöldért Vállalat ellátó és árszabályozó szerepét, a lakásokhoz kapcsolódó szolgáltatáspk helyzetét és az IKV szolgáltatásait. Pusztalakókból munkások Harhorin — az ősi Karakórum. Itt \;olt valamikor a mongol birodalom félelmetes, rettegett fővárosa. Ma csak kilométer hosszú, vöröses. jó négy-öt méter magas téglakerítése áll, amit a monda szerint a tatárjárás idején odahurcolt magyar hadifoglyok, iparosemberek építettek. A kánok palotáiból — minthogy' azok fából és nemezlapokból álltak — az idő semmit nem hagyott. Ami maradt: "néhány ősi kultikus faragott kőszobor, a lámaista vallás emlékei, egy .lámalkoiostor, udvarán sztupákkal. aranyhegyű, fehérre meszelt téglapiramisokkal. Harhorin ma a mongol gabonatermesztés egyik központja. Ki hinné, hogy a végtelen térségi! ázsiai ország gabonatermése megközelíti az egymillió tonnát, s exportra is jut belőle. Persze, tegyük hozzá a hagyományos mongol étrendben — amelyet a hús ural — viszonylag csekély szerepe van a kenyérnek, tésztaféléknek. A gabonatermesztés azonban — amellett, hogy az állattenyésztéshez, az ország legfontosabb gazdasági ágazatához szolgáltat takarmányt — jelzi: a társadalmi változásokkal párhuzamosan változnak a mongol emberek. így étkezési szokásaik is. Egy itt dolgozó magyar szakember mesélte, igen nehéz volt munkást találnia a hazai segítséggel épült malom működtetésére. Nem a viszonylag alacsony fizetés volt a fő gond, hanem a munkakörülmények.; mindenekelőtt a gépek zaja, a téglaépületekben a bezártság érzése. A pusztákon felnőtt generációk leszármazottai számára minden új szokatlan: most kezdődött meg a munkássá, a szervezett társadalom tagjává válás folyamata. Ilyen és ehhez hasonló problémák kísérik manapság a mongol gazdaságban végbemenői, útkereső jellegű változtatásokat. Az alapkérdés — tekintettel az ország sajátosságaira, az állattenyésztő, nomád társadalom mindmáig fennálló elemeire — : hogyan lehet hosszú távon is fejlődőképes gazdaságirányítási modellt kidolgozni? Noha mongol barátaink természetesen alaposan tanulmányozzák az európai szocialista országok gyakorlatát. elméletét, az itteni kérdésekre nem adhat választ egyetlen más szocialista ország gyakorlata sem. Az elmúlt hónapokban a mongol sajtóban egyre többször bukkantak fel a gazdaság- irányítási rendszer továbbfejlesztéséről szóló írások, amelyek kitértek az új tervezési és anyagi ösztönzési rendszer megteremtésének szükségességére is. Mongol állattenyésztő család a jurta előtt Az átalakulás folyamata nemcsak az elméletben, hanem ezzel párhuzamosan a gyakorlatban is megkezdődött. Tavalyelőtt például nagymértékben fölemelték az állati eredetű termékek — nyersbőrök, szarufélék, jakszőr, hús — állami fölvásárlási árát. A javuló eredmények, a városokba, településekre áramlók számának csökkenése azt tanúsítja, hogy helyei döntést hozlak. Ugyanígy megalapozottnak bizonyulták a háztáji kisgazdaságok bővítését célzó intézkedések is. Ulánbátorban például most a háztáji forma bevezetésével csaknem 20 ezer fővárosi mongol család jövedelmét szaporítja a piacokon értékesíthető zöldség. D. P.
