Somogyi Néplap, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-14 / 293. szám

1984. december 14., péntek Somogyi Néplap 5 A művelődés megújulása Harmadszor találkoztak és három napig tanácskoz- 'tak nemrég Egerben az ál­talános művelődési közpon­tok vezetői, az oktatási és művelődésügyi kérdésekkel foglalkozó szakemberért, hogy mérleget készítsenek, és párbeszédet folytassanak egy több mint tíz esztende­je indult kísérlet jelenlegi helyzetéről és a továbblépés lehetőségeiről, módjairól. A hetvenes évek elején in­dult útjára ‘az az elképzelés, mely szerint ajánlatos volna a közművelődési és közokta­tási intézmények együttmű­ködésének szervezeti kere­tein is változtatni. Mert hi­szen amilyen természetes az. hogy az oktatás és művelő­dés nem válik szét a való­ságban — csakis közösen, együttesen adja az ember­ben a kultúra' lényegét —. olyannyira megrögzött szo­kás, hogy 'külön épületet emel(t)ünk könyvtárnak, is­kolának, művelődési háznak, mozinak. Pedagógusok, nép­művelők, építészek közre­működésével jött létre egy új intézményi forma, az úgynevezett komplex vagy mai megjelöléssel élve álta­lános művelődési központ. A gondolatból valóság lett. s ma már múltra, tapaszta­latokra tekinthet vissza a debreceni, besenyőtelki, pé­csi. mezőtárkányi, földesi központ. Ezeknek a tapasz­talatoknak a lényege az. hogy nem csupán különbö­ző funkcionális tevékenysé­gek központosításáról van szó. Az általános művelődé­si központok nemcsak egy helyen kínálják a kultúra különböző portékáit, nem csupán arra vállalkoztak, hogy könnyebben elérhetővé tegyék őket. bár önmagában ez. sem kevés. Az új formá­nak új (tartalmi vonatozá­sai a jelentősek. Története­sen az, hogy hatékonyabban képes ellátni feladatát azál ­tal. hogy vonzereje sokszo­rosára növekszik, hogy nem válik szét szórakozás, hasz­nos szabadidő eltöltés, ma­gasabb kulturális igény ki­elégítése, művészi élmény- szerzés, oktatás, tömegsport. Hasznos átfedések kelnek életre, személyes kapcsolá- tok révén hidakat és na­gyon is járható utakat leher találni film és oktatás, tö­megsport és művészet kö­zött. vagy éppen sokkalta nagyobb erővel é,s intenzi­tással lehet valaki pedagó­gus, népművelő és múzeoló- gus. Az általános művelődési központok egy-egy szőkébb közösség (kulturális életének valóságos organikus centru­maivá váltak már sok he­lyütt — és válhatnak ezután is. A harmadik országos kon­ferencia úgy foglalt állást, hogy „a kísérleti szakaszon túljutott ez a vállalkozás”, A kísérlet valószínűleg azért állta ki az idő próbáját, mert nem szűkén vett el­méleti megfontolásokból in­dult ki, hanem a nagyon is mindennapi életből, az igé­nyekből, a valóságból. Az ma már szinte közhely, hogy az előttünk álló nem csekély gazdasági és társa­dalmi feladatokat csakis jobban kvalifikált munka­erővel — amely nem csupán szakmai képzettségre vonat­kozik —, tágabb kulturális hátországgal vagyunk képe­sek megoldani. Ennek meg­teremtésében nagyon is je­lentős feladatok hárulnak az általános művelődési köz­pontokra. Ebben a folyamatban je­lentenek nagy segítséget, és ha okosan élünk vele, uag~' könnyebbséget az általános művelődési központok, ame­lyek — mint Kormos Sán­dor, a Művelődési Miniszté rium főosztályvezetője mon­dotta a tanácskozás után — bebizonyították létjogosult­ságukat, és egyre inkább számolni kell velük minden területen. Szigethy András Németalföldi szobrászat Hangversenyt hirdetett az Éneklő Ifjúság Országos Bi­zottsága, az Országos Peda­gógiai Intézet, a Kórusok Or­szágos Tanácsa, a Kaposvári Városi Tanács művelődési osztálya zeneművészeti szak­középiskolák és gimnáziumi ének-zenei osztályok kórusai­nak első regionális 'találko­zója alkalmából ; szombaton este 7 órakor a Munkácsy Mihály gimnáziumban mu­tatkoznak be a meghívott együttesek. Vendégünk lesz a veszprémi, a székesfehér­vári, a 'budapesti Bartók ze­neművészeti szakközépiskola tanulója, Varga Tamás, aki az idei országos gordonka- versenyen első helyezést ért el, a fővárosi Szilágyi Erzsé­bet gimnázium, a kecskemé­ti, a szombathelyi és a pé­csi középiskolák kórusa. Dal­lal köszöntik az együttese­ket. A kaposvári Tóth Lajos iskola kórusa Zákányi Zsolt vezényletével nyitja meg a hangversenyt. A Luca-mapi hagyományok még sok helyen élnek, erről tanúskodik a berzencei Zrí­nyi Miklós Művelődési Ott­hon ma esti programja: a Lucák, Luciák tiszteletére rendeznek bált a Spirál együttes közreműködésével. Másnap ugyanitt az ifjúsági klub rendez előadást 17 óra­kor. Barcsról kaptuk a hírt. hogy vasárnap ott is játszik a népszerű Spirál együttes, eslte nyolc órától ifjúsági táncestet rendeznek a Mó­ricz Zsigmond Művelődési Házban. Folyamatosan meg­tekinthető Győri Vilmos fo­tókiállítása, amely Barcs múltját és jelenét villantja föl. A Dráva múzeumban Tenk László festőművész al­kotásait tekinthetik meg az érdeklődőik. Homokszentgyör- gyön szombaton 14 árától jáitszóház lesz. A siófoki üdülőhelyi klub­ban vasárnap délelőtt fél ti­zenegytől rajzfilmeket vetíte­nek a gyerekeknek. Ugyanott hétfőtől karácsonyi könyvvá­sárt rendeznek a képzőmű­vészeti kiadványokból. Ma Psota — Bakerről címmel Psota Irén műsorát hallhat­juk este nyolc órától a szín­házbaráti kör rendezvénye­ként a Siotour üdülőhelyi klubjában, a Dél-balatoni Kulturális Központban hol­nap Vidám szombat délután címmel 14 órától bohócmű­sorra várják a gyerekeket. A Népszínház ma Nagyatádon gyerekelőadást tart, Tar- sánszky A harmadik fiú című mesejátékát 17 órakor mutatja be a társulat. Mától a csurgói Csokonai művelődési házban Bács- Kiskun megyei napokat ren­deznek. A kiállítás, termák, bemutató december 22-ig te­kinthető meg. Karácsonyi előzetes a ka­posvári Killián György If­júsági és Úttörő-művelődési Központban : szombaton 15 órától karácsonyi játszóház és házi butik várja a gyere­keket. Péntektől vasárnap délu­tán öt óráig nemzetközi kiï- állattenyésztő-kiállítást ren­deznek Kaposváron a Dózsa edzőcsamokban. A kiállítás idején a pécsi állatkert vad- és vadon élő állatokat mutat be az állatóvodában. Szom­baton és vasárnap ugyan­csak kisállatbemutató lesz Siófokon az építőipari szö­vetkezet nagytermében (a Fő utca 260. szám alatt) reg­gel nyolctól este 18 óráig. A hélyi .galambtenyésztő egye­sület ötven tagja legszebb galambjait mutatja be a kö­zönségnek. Képünkön : Tenk László festménye barcsi kiállításá­nak anyagából. A közlemény — a sajtóból, a televízióból is következtet­hetően — elégedetlen vala­mennyi iskolatípus történe­lemoktatásának eredményei- vél. A pártoktatók is arról panaszkodnak, hogy kevéssé lehet támaszkodni a korábbi történelmi tanulmányokra. Szabolcs Ottó a Propagandis­ta legújabb számában felhív­ja a figyelmet néhány ténye­zőre, amelyek vizsgálata hoz­zásegíthet a kérdés megoldá­sához. A nemzetközi viszonyokat egyne inkább átfogó kölcsö­nös függőség széles értelem­ben azt jelenti, hogy az or- szágök, illetőleg a népek sor­sa egyre inkább függ egymás cselekedeteitől, politikájától, továbbá hogy egyetlen fele­lősségteljes kormány sem hagyhatja figyelmen kívül intézkedéseinek hatását más országokra, illetőleg más ál­lamokét saját lakosságára. Izikné Hedri Gabriella elem­zi a kölcsönös függőség gaz­daságpolitikai következmé­nyeit és a problémák megol­dására született koncepció­kat. A folyóirat ismeint szakér­tők bevonásával kerekasztal- beszelgetést rendezett az életszínvonalról, annak meg­ítéléséről és propagandájá­ról. A vitát Fáczányi Ödön vezette. Az előző két szám a német megszállásról és a nyilasha- talom létrejöttéről közölt cikket. Folytatva a felszaba­duláshoz vezető történelmi út állomásairól szóló soroza­tot Izsák Lajos sok doku­mentum felhasználásával át­tekinti az ellenállási mozga­lom helyzetét, a különböző pártok programjának 'kiala­kulását, és a demokratikus államhatalom létrejöttének folyamatát. Gergely Jenő tanulmánya art vizsgálja, hogyan alakult a szocialista állam és a kato­likus egyház viszonya Ma­gyarországon 1948 és 1956 között. Balázs József a világ- politika napjainkra jellemző főbb mozgástendenoiáiröl ír. Történetiséglében mutatja be a helyzet változását a 70-es évek elejétől napjainkig. Fel­tárja, milyen ökokra vezet­hető vissza a katonai ténye­zőiknek a világpolitika egé­szét meghatározó szerepkö­rének kialakulása. Király . János megvilágítja Közép-Ameriika harcát a tár­sadalmi fölemelkedésért. Napjainkban ismét rene­szánszukat élik az anarchista elméletek; Korognai László azt vizsgálja, milyen fénye­zők motiválják a polgári tár­sadalmakban az anarchizmus újjáéledését. A társadalom életének napi gyakorlatá­ban a viták elkerülhetetle­nek, jóllehet a közvélemény­ben a .viták kívánatosságá­nak megítélése nem egyér­telmű. Farkas Endre mód­szertani írása kísérlet a vita erkölcsi értékeinek összegzé­sére. Hársing László a klasz- szikusok olvasáséhoz nyújt módszertani segítséget. • Amikor megvette, csu­pa ragyogás volt. A napot vette meg, amely tavasszal az aranyeső bokrában ült meg picit, mi­előtt a messzi szántó harsogó zöldje elnyelte volna. Az eget vette meg ... mely jú­nius-fényesen festett vászon, feszült a kis guggoló faház felett... És a csendet. Két­száz négyszögöl boldogságot. A legboldogabb most volt a kislányok születése óta. Nem is volt pénze, ami­kor megtetszett neki a Kert. Egy keresetből ők hárman az átlagbér alatt vannak. Bár rakosgatott kétezer fo­rintot a lakás festésére és tapétázására, de ez az összeg nevetségesen kevésnek bizo­nyult. Az ismerősök, látva lelkes elszántságát, egyre magasabbra licitálták a kert árát. Egy hét kétség s re­mény közt: honnan fizet készpénzzel, s azonnal. Aztán táviratok jöttek, telefonüze­netek mentek egyre sűrűbb gondoztak... Vagy lesték, napra nap, a kis lugason cukrosodó szőlőszemeket. A barátnőik a tengerre készül­tek nyaralni vagy Svájcba, a hegyek közé, ők a töröcs- kei kert fái alatt építették „sátraikat” s idomították bogárvadászatra a katicák seregeit. Ez az ember nem tudja, nem tudhatja, hogy itt béke volt benne. Ha ide kijött, a megbántottság elcsitult lel­kében, elmaradt mögötte a hiú tülekedés. Itt — mint Szent Antalnak galambjai­val — fűvel, fával társal- kodnia jólesett. Ez az ember pedig csak jött, s markába nyomta a pénzt: a KERT ÁRÁT... Amikor megvette, csupa ragyogás volt. A napot vette meg, amely tavasszal az aranyeső bokrában ült meg picit... Az eget vette meg, a csendet. Bárt! ősi Teréz A Német Demokratikus Köztársaság 35. évfordulójá­val kapcsolatos NDK kultu­rális napok keretében nyílt meg a Szépművészeti Mú­zeumban a Németalföld ké­ső gótikus szobrászati reme-( keit bemutató kiállítás. A kutatók évtizedes munkájá­ra támaszkodó bemutató a berlini állami múzeumok és a Szépművészeti Múzeum együttes anyagából emelte ki a németalföldi szobrászat publikációban eddig még össze nem foglalt fejlődésé­nek jellegzetes példáit, sok­oldalú, a Németalfölddel ha­táros területekre kiterjedő összképet nyújtva az egyes ábrázolástípusok, motívu­mok egymásrahatásáiról, ván­dorlásáról, a technikai fej­lődés mikéntjéről. A mai Hollandia és Bel ­gium földjét magába fogla­ló Németalföld — más né­ven Flandria — a középkor utolsó századaiban gazdasá­gilag Európa legfejlettebb országai közé tartozott. A tengerparti városok gazda­sági ereje magával hozta az ipar és a művészetek fel­virágzását. A polgárok el­halmozták megrendeléseik­kel a művészeket; nagy ka- tedrálisokat építtettek. A flandriai templomokat akkor a festett és faragott szárnyas oltárok sokasága díszítette. Közéjük tartozott az Eyck testvérek korszakalkotó gen- ti oltára is. A faragás ugyan nem érte el a festészet szín­vonalát. de a megmaradt al­kotások Európa művészeté­ben mégis jelentékeny sze­repet játszottak. Fő jellem­vonásaik megegyeztek a festészetével a rajzi bizton­ság és a körvonalak szép­ségében, az ábrázolás élet­teljes realizmusában. A részleteknél szeretettel Az életszínvonal alakulása. Mária a gyermekkel késő gótikus szobrok gazdag állományát mondhatja ma­gáénak három teljes oltár­ral. domborműcsoportok és különálló figurák egész so­rával. A Szépművészeti Mú­zeum anyaga szerencsésen egészíti ki e berlini műve­ket. elsősorban a határvidé­kek műalkotásaival. A kiállítás kiemelkedő da­rabja az Eyck testvérek ha­tása alatt készült Mária a gyermekkel brüggei ala- bástromszobrocska. Az ut- rechti oltár szemléletes ké­pet ad a késő gótika és a reneszánsz határmezsgyéién álló flamand szárnyasoltó- rokról. A brüsszeli Jan Bor­man írásszalagot tartó két prófétája és a bájos. 1510 körüli Mária eljegyzése cí­mű dombormű a kiállítás legszebb darabjai közé tar­tozik. a mai néző számára is meggyőzően bizonyítja * műfaj és az iskola egykori nagy hírét. Brestyánszky Ilona A KERT egymásutánban, és ' össze­jött ... Az utolsó fillérek a gyerekek iskolatakarékjából. — A rózsákat mi vettük meg, ugye, anyuci? — mond­ták a birtoklás elragadtatott mámorában. Ha most mellette lenné­nek, nem lenne ereje tár­gyalni ezzel az emberrel. Mert hogyan is adhatja el ő azt a két bokor rózsát? És milyen fákat becézgetnek majd, ha a tavasz kikölteni jön virágait az almafákon? Igaz, ennek így kell tör­ténnie, kitették a kapura a táblát: „Ez a kért eladó, ér­deklődni lehet. .. ” Igen, az eszével tudja, hogy nem boldogul vele, a fizikai munka fárasztja, s a kert egyre kócosabb lesz. Mondta is gyakran: „ha el­hanyagolom, olyan lesz, mint a szeretetlen feleség, kinek szépsége lehervad, s már túl­adni sem könnyű rajta”. No, és mi minden kárba vész év­ről évre, amikor a szanató­rium fehér ágyán kell vár­nia az őszt, a telet... S meglopja még a szomszéd is. A szépen gondozott, gyü­mölcstől roskatag barackfá­kon tavaly is csak egyetlen szem maradt, és az idén a jonatán almák vándoroltak más ládájába. O, pedig hogy várták a gyerekek minden évben a „termést”! Milyen gyönyörű­séggel kóstolgatták a leghit­ványabb sárgarépát, amit ők elidőző, különösen gazdag mesélőkedv elbűvöli a láto­gatót a Szépművészeti Mú­zeum kiállításán. A nagv mesterségbeli tudással a keményfából, tölgyből és diófából faragott mozgalmas sokalakos jelenetek képes- könyvszerűen ábrázolják ko­ruk életét. A bibliai esemé­nyek hagyományos alakjai­hoz élőképszerűen sok tipi­kusan németalföldi mellek- szereplő, polgárok, parasz­tok, a különféle mestersé­gek képviselői, sőt állatok is kapcsolódnak. Realista szemléletük. anyagszerete- tük nyilvánul meg abban a nagy műgondban is. amely.- lvel a legkisebb szereplőt is a maga jellegzetes viseleté ben ábrázolják. A berlini Állami Múzeum a németalföldi, alsórajnai, vesztfáliai és északfrancia Adriaen von Wesel: Levétel a keresztről hétvégi tájoló

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom