Somogyi Néplap, 1984. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-20 / 272. szám
2 Somogyi Néplap 1984. november 20., kedd Hazánk vendége a belga miniszterelnök Kádár János fogadta Wilfried Martens belga miniszterelnököt (Folytatás az 1. oldalról.) első ízben tesz hivatalos látogatást Magyarországon belga kormányfő — a Parlamentben szűk körben megbeszélést folytatott. A délelőtti óráikban az Országház delegációs termében Lázá/r György és Wilfried Martens vezetésével megkezdődtek a magyar—belga plenáris tárgyalások. A magyar tárgyalócsoport tagjai : Várkonyi Péter külügyminiszter, Esztergályos Ferenc külügyminiszter-helyettes, Németh Jenő, a Miniszter- tanács Tájékoztatási Hivatalának elnökhelyettese, An- talpéter Tibor, a Külkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője. valamint Lőrinc Tamás, hazánk brüsszeli nagykövete. Belgium képviseletében Leo Tindemans külügyminiszter, Frans Roelants kül- ügyminisztériumi államtitkár, Thierry de Gruben, a külügyminisztérium kabiMiközben a mexikói Man- zanillában nyolcadszor is a tárgyalóasztalhoz ültek az Egyesült Államok és Nicaragua képviselői, egyre többet hallani a készülődő ameri kai intervencióról. A forgatókönyv már harminc éves: Guatemala lerohanásakor alkalmazták először, s tavaly Grenada esetében utoljára. 1954 és 1984 között azonban sok minden megváltozott a világban, még akkor is, ha Washingtonban ezt megpróbálják nem észrevenni. A múlt héten felröppent hírek szerint a Fehér Ház már nagykövetének visszahívását fontolgatja, ami a háború közvetlen kezdetét jelentheti. A katonai előkészületek egyre gyorsuló ütemben folynak, s a lapok arról cikkeznek, vajon általános támadásra, vagy csak kisebb akcióra kerül sor. Reagan számára a legjobb időszak kétségkívül most adódik: újraválasztása után a törvényhozás még nem ült össze, s így nemigen lehet befolyása az eseményekre. Éppen két hete, hogy november hatodlkán az amerikaiak leadták voksaikat, s máris beigazolódni látszik a pesszimista jóslat: Reagan úgy érzi, azt tehet, amit akar, s első lépései Nicaragua ellen irányulnak. A nicaraguai kormány a maga részéről mindent megtesz, hogy sikerülje az egyenlőtlen fegyveres harcot. Kompromisszumok egész sorát fogadta már el, s leglátványosabb külpolitikai lépéseként beleegyezett a Contadora-csoport (számára nem minden téren előnyös) béketervébe is. Ez a döntés kétségkívül váratlanul érte az amerikai politikacsinálókat. akiknek nem maradt netf önökének helyettese, Carlos de Wever, a miniszterelnök diplomáciai tanácsadója, Xavier Deswaef, a kormányfő szóvivője, valamint Willy Tilemans. a Belga Királyság budapesti nagykövete ült tárgyalóasztalhoz. A plenáris ülésein a tárgyalópartnerek áttkin tették a kétoldalú kapcsolatok alakulását. Megállapították, hogy azok rendezettek, s jó keretet biztosítanak a további együttműködéshez. A megbeszélésen különös hangsúllyal szóltak a gazdasági kérdésekről. Egyetértettek abban, hogy ezen a területen további fejlesztésre van mód. A nemzetközi helyzet időszerű problémáit érintve a kormányfők azonos módon ítélték meg a kelet—nyugati párbeszéd folytatásának fontosságát, rámutatva, hogy az lehetőséget teremt egymás álláspontjának jobb megismerésére. más választásuk, mint a nyílt színvallás. Most már világos, hogy az Egyesült Államoknak korántsem engedmények kellenek: teljes kapitulációt követel a sandinista vezetéstől. A Washington Times, amely a kormány néhány tagjánál is szélsőségesebb, a minap azt írta, hogy „meg kell húzni a vonalat", s nem szabad eltűrni haladó rendszereket Amerikában, (Vajon mit szólna ugyanez a lap, ha a Szovjetunió mondjuk hasonló elveket hirdetne a reakciós rendszerekkel szemben?) Nem először van alkalmuk a megfigyelőknek annak a megállapításnak a megtételére, hogy az Egye sült Államok — kétségkívül hatalmas — potenciáljánál. erejénél is nagyobb befolyásra tör a világban. A bevezetőben nem véletlenül céloztunk az 1954-es guatemalai incidens óta lezajlott változásokra. Nicara gua ma egészen más helyzetben van, mint amilyenben Guatemalát érte a támadás. Washington már Grenada után is elszigetelődött a világban, még legszorosabb szövetségesei sem vállalták a közösséget az agresszorral. Nem felejtette el a nemzetközi — és a hazai! — közvélemény Vietnamot sem. A nyílt agresszió tehát jelentős kockázatokat hordoz magában Reagan számára is. Ha katonailag nem is, politikailag vereséget szenvedhet Közép-Amerikában. Valószínűleg ez az egyetlen tényező tartja vissza az ágyúnaszádokat a tüzeléstől, ez ad némi esélyt a diplomaták számára. H. G. Kádár Janos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára délután az Országház Nándori ehérvár-termében találkozott Wilfried Mar- tens-szel. A nyílt és szívélyes légkörű találkozón véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet, a kelet—nyugati viszony időszerű kérdéseiről, valamint a magyar—belga kapcsolatok alakulásáról. A találkozón jelen volt Lázár György, Várkonyi Péter és Leo Tindemans, továbbá Lőrinc Tamás és Willy Tilemans. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke ugyancsak délután fogadta a belga kormányfőt a Parlament Munkácsy-termé- ben. A megbeszélésen jelen volt Esztergályos Ferenc, Lőrinc Tamás, valamint Willy Tilemans, Frans Roelants, Carlos de Wever. A nap folyamán Várkonyi Déter hivatalában találkozott Leo Tindemans-szal. A megbeszélésen a magyar és a belga diplomácia vezetője áttekintette a kétoldalú kapcsolatok és a nemzetköz helyzet néhány időszerű kérdésé* Este Lázár György és felesége díszvacsorát adott Wilfried Martens és felesége tiszteletére a Parlament Vadász-termében. A vacsorán a két kormányfő pohárköszöntőt mondott. Nicaraguáiamerikai tárgyalások Üjabb amerikai—nicaraguai tárgyalások kezdődtek a mexikói Manzanillo kikötővárosban, miközben a két ország közti feszültség a kapcsolatok teljes megszakításának határáig jutott el. A két ország kénviselőinek nyolcadik találkozójára akkor került sor, amikor az Egyesült Államok minden előkészületet megtett egy Nicaragua elleni invázióhoz, a közép-amerikai ország pedig teljes riadókészültségbe helyezte hadseregét a fenyegető támadással szemben. Megkezdődött a Román KP XIII. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról.) Nicolae Ceausescu a gazdasági nehézségekről szólva kifejtette: ebben az időszakban keményen dolgoztunk azért, hogy kiküszöböljük az ellentmondásokat, nehézségeket és hiányosságokat. Elmondhatjuk, eredményeink sokkal nagyobbak lehettek volna, ha minden területen nagyobb felelősséggel dolgoztak volna. Nicolae Ceausescu, a nemzetközi gazdasági együttműködéssel kapcsolatban kiemelte a KGST tagországaival és a többi szocialista állammal való kapcsolatok fontos szerepét. Románia — mondotta — eltökélten munkálkodik annak érdekében, hogy megvalósítsák azokat a megállapodásokat, ame lyek elősegítik a KGST tévé kenységének tökéletesítését, a gazdasági cserék és a termelési kooperációk fejlesztését. Aktívan résztvesz a tervek egyeztetésében, a termelés szakosításában és a közös műszaki-tudományos kutatásokban annak érdekében, hogy a KGST nagyobb szerepet töltsön be a tagországok gazdasági-társadalmi fejlődésében. Nemzetközi kérdésekről szólva Nicolae Ceausescu rámutatott, hogy erősödnek Románia kapcsolatai a szocialista országokkal, s különös figyelmet szentelnek a szomszédos országokkal való együttműködésnek. Megállapította : Románia nagv gondot fordít a Szovjetunióval való együttműködés folyamatos fejlesztésére. A Varsói Szerződés tagjaként Románia — folytatta az RKP főtitkára — tevékenyen részt vesz a szervezet minden tanácskozásán, és munkájában, állhatatosan fellép a Varsói Szerződés tagállamainak a leszerelést és a békét célzó kezdeményezései megvalósításáért. Nicolae Ceausescu úgy értékelte, hogy Európában különösen súlyos helyzet jött létre 1983 végén, amikor megkezdték az amerikai közép-hatótávolságú rakéták telepítését több nyugateurópai országban, s ez arra késztette a Szovjetuniót és bizonyos európai szocialista országokat, hogy nukleáris ellenintézkedéseket hozzanak. Állásit foglalt a szovjet—amerikai tárgyalások felújítása mellett, szorgalmazta a stockholmi konferencia sikerét, síkra szájlt a Balkán atomfegyverektől és külföldi támaszpontoktól mentes övezetté alakításáért. Emlékeztetett ama, hogy a Varszói Szerződés országai számos fontos javaslatot tettek. Románia üdvözli és támogatja a Szovjetunió leszerelési javaslatait és kezdeményezéseit a világűr demi- litarizálására. Külön kiemelte Konsztantyin Csernyenko javaslatát az ilyen jellegű párbeszéd folytatására. Utalt arra, hogy az Egyesült Ál lamok is több javaslatot tett amelyek ,.a tárgyalások alapjául szolgálhatnak”. Andres Zaldivar, a Kereszténydemokrata Világszövetség elnöke chileiek elbeszélését hallgatja Santiagóban a Pinochet- rezsian legújabb megtorló intézkedéseiről. ÁGYÚNASZÁD, DIPLOMÁCIA Az MSZMP KB üdvözlete az RKP kongresszusához A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT XIII. KONGRESSZUSÁNAK Bukarest Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt nevében köszöntjük a Román Kommunista Párt XIII. Kongresszusát. Baráti üdvözletünket tolmácsoljuk Románia kommunistáinak, dolgozó népének. Nagy figyelemmel kísérjük kongresszusuk munkáját, amely számvetést készít az elmúlt öt esztendő eredményeiről, és meghatározza a további fejlődés fő irányait. Közismert, hogy a Romáin Szocialista Köztársaság ma fejlődő iparral és jelentős mezőgazdasággal rendelkező ország. A Román Kommunista Párt irányításával, a dolgozó tömegek erőfeszítéseinek eredményeként az elmúlt időszakban tovább erősödtek társadalmuk anyagi és szellemi alapjai. Megbecsüléssel tekintünk a szocializmus építésében, a gazdaság, a tudomány fejlesztésében elért eredményeikre és újabb sikereket kívánunk azokhoz az erőfeszítésekhez, amelyek előbbre viszik az ország további felemelkedésének ügyét. Országaink a marxizmus—leninizmus eszméi alapján, azonos társadalmi célok vallóra váltásán munkálkodnak. A Varsói Szerződés szervezetének és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tagjaiként azon vagyunk, hogy kedvező nemzetközi feltételeket biztosítsunk a szocialista építőmunkánk számára. Országaink felszabadulása, a szocialista társadalom építése megteremtette annak lehetőségét, hogy a magyar és a román nép évezredes kapcsolataiban új szakasz kezdődhessen, a korábbi szembenállást az együttműködés, az ellenségeskedést a kölcsönös tisztelet és megbecsülés, az elzárkózást az egyenrangú, az élet minden területét átszövő, folyamatosan fejlődő kapcsolatok válthassák fel. Kedvező körülménynek tudjuk be, hogy a kapcsolatépítés során a szomszédságból és a földrajzi közelségből származó sokféle előnnyel is számolhatunk. Történelmi tény, hogy a Magyar Népköztársaságban román nemzetiségűek, a Román Szocialista Köztársaságban pedig nagy számban magyar nemzetiségű á'liampölgárok élndk. A nemzetiségek nyelvüket, kultúrájukat megtartva és fejlesztve, a velük egy nyelvet beszélő nemzetekhez fűződő kapcsolatokat megőrizve és ápolva, szocialista társadalmunk igaz híveivé válnak. Egymásrautaltságunk tudatában, legjobbjaink történelmi hagyatékához hűen azt valljuk, hogy népeink érdekeit csak barátságunk erősítése szolgálhatja. A Magyar Szocialista Munkáspárt állhatatosan fáradozik azon, hogy fejlesszük a kölcsönösen előnyös együttműködést, gazdagítsuk és bővítsük a kulturális, a tudományos, az oktatási kapcsolatokat és cserét, szélesítsük állampolgáraink érintkezéseit és a turizmust, közös erőfeszítéssel erősítsük a jószomszédi viszonyt. Hazánkban, a Magyar Népköztársaságban a szocialista építőmunka feladatainak középpontjában eredményeink megszilárdítása áll. Pártunk élvezi a nép bizalmát, társadalmunk elismert vezető ereje, a szocialista viszonyok kiteljesedésének serkentője és kezdeményezője. Feladatainkat feszült nemzetközi viszonyok közepette, kedvezőtlenebb külgazdasági környezetben, szűkebb belső erőforrásokra támaszkodva kell teljesítenünk. A korábbiaknál is nagyobb erőfeszítéseket igényel a népgazdaság egyensúlyának megőrzése, az elért életszínvonal megtartása. Céljaink valóra váltását adottságaink jobb hasznosításával, gazdaságirányítási rendszerünk korszerűsítésével, a gazdálkodás feltételeinek javításával kívánjuk elősegíteni. A szocialista demokrácia fejlesztésével a társadalmi és a gazdasági életben nagyobb teret biztosítunk dolgozó népünk alkotó energiája és vállalkozó készsége kibontakoztatásának. Előrehaladásunk nélkülözhetetlen támasza a szocialista országokkal való sokoldalú gazdasági együttműködés, a szocialista gazdasági integráció továbbfejlesztése. A szocialista országok erőfeszítései ellenére a nemzetközi helyzet feszültségekkel terhes, erősödött a két társadalmi rendszer szembenállása. A béke megőrzése, a fegyverkezési hajsza megfékezése és a leszerelés előmozdítása korunk halaszthatatlan követelményévé vált. Ehhez a Szovjetunió és a Varsói Szerződés többi tagországának sokirányú kezdeményezései jó alapul szolgálnak. Pártunk meggyőződése, hogy megkülönböztetett jelentősége van országaink egyeztetett, közös nemzetközi fellépésének, az egyes szocialista országok önálló aktivitásának, a kommunista' pártok és más haladó erők összefogásának a világbéke megőrzése, a társadalmi haladás előmozdítása érdekében. Kedves Elvtársak! A Román Kommunista Párt XIII. kongresszusának eredményes munkát kívánunk. Bizonyosak vagyunk abban, hogy kongresszusuk határozatainak megvalósítása elősegíti a szocialista Románia további előrehaladását és hozzájárul a magyar és a román nép barátságának erősítéséhez. Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága „Fortaleza 84" Hétfőn négynapos hadgyakorlat kezdődik a kubai fővárosiban. A „Fortaleza ’81” elnevezésű gyakorlat részé az egész országra kiterjedő védelmi intézkedések végrehajtásának és fő célja az, hogy a hadsereg, a népi milícia és a lakosság közösen készüljön fel egy Havanna elleni esetleges amerikai támadásra. A szigetországiban már hosszú ideje fölsők a tervszerű felkészülés' a védelemre. Az Agro-industria Innovációs Vállalat kaposvári kirendeltsége, legalább 60—80 m2, több helyiségből álló telefonos bérleményt keres. Kaposvár forgalmasabb területén. Ajánlatokat a 11-631-es telefonra, illetve Kaposvár, Dési Huber I. u. 7. sz. alá kérünk. (72628)
