Somogyi Néplap, 1984. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-20 / 272. szám
1984. november 20., kedd Somogyi Néplap 3 „Szüntelen javítani" SOMOGYI IPARFEJLESZTÉS „Én azt szeretem hinni: minden jobb lelkű ember bizonyos vágyást hordoz a szívében — ha bár sejtetlen is — magán, felebarátin ’s mindenen, a’ mi ötét környezi, szüntelen javítani.’’ (Széchenyi István: Hitel) Az ötödik ötéves terv során a somogyi ipari beruházások a megelőző tervciklushoz képest 2,6-szeresére emelkedtek. A dinamikus növekedésben az országosan is kiemelt jelentőségű Adria kőolajvezeték, valamint a kaposvári sonkakonzerv. üzem felépítésének volt döntő szerepe. Az ipar elhelyezkedése A hetvenes évek elejétől napjainkig kedvezően változott a megyei ipar területi elhelyezkedése. Kialakultak az ipari központok, melyek mindegyike egy vagy két „vezérüzemmel” rendelke zik. Kaposvár súlya továbbra is meghatározó. A megyeszékhely az ipari eszközállomány több mint felét, a létszám csaknem felét, a termelésnek pedig majdnem kétharmadát adja. A városnak jelentős élelmiszeripara, gép- és könnyűipara van. A fizikai dolgozók között magas a betanított munkások aránya, ez a zömében nőket foglalkoztató gép- és könnyűipari üzemekre jellemző. Marcali iparszerkezetében a hetvenes évek végén a meggyorsult rekonstrukciók és üzembővítések hatására ágazati átalakulás ment végbe. Nőtt az élelmiszer- ipar, valamelyest csökkent a könnyűipar aránya. Lassú javulás állít be az üzemek termékszerkezetében is. Nagyatád iparában a könnyű- és élelmiszeripar a meghatározó. A cérnagyártás tőkés exportot bővítő beruházása befejeződött, míg a gépipari termelésnövekedést és tenmékszerkezetvál- tást is biztosító beruházás a tervidőszak végén kezdődött meg. Barcs iparát az elmúlt tervoiklusban kiemelkedően gyors fejlődés jellemezte. Meghonosodtak az ipari tevékenységek, amelyek az előrehaladás további hordozói és az ágazati struktúra korszerűsítői lehetnek. Jelentős építőanyagipari, könnyű- és faipari bázis alakult ki. Tab iparát elsősorban a gépipari jellegű üzemek jellemzik. A IV. és V. ötéves tervidőszak fejlesztésének eredményeként a nagyközség üzemei megerősödtek, termékszerkezetük állandósult. Somogy területi szerkezetében sajátos helyet foglalnak el a Balaton-parti településeken levő ipari üzemen. Ezek jelentősége elsősorban a lakosság élelmiszerellátásában és a szolgáltatásban van. ' Az arányos ipartelepítés serkentette a volt járási székhelyeik urbanizációját, többségükből város lett. Csaknem minden negyedik településen — 59 helyen — folytatnak ipari tevékenységet. Szegény—gazdag megye Somogy az ország negyedik legnagyobb megyéje, területe 6035 négyzetkilométer, az ország területének 6,5 szá- zaléka, 358 ezer lakója van. Aprófalvas megyének számít, 241 településből ötnek városi rangja van, ahol a lakosság 36 százaléka él. A megye ásványi kincsekben, nyersanyagokban szegény, erdőségben Viszont igen gazdag, az ország fáskamrájának is nevezik. Somogy az ipari keresők arányát tekintve a megyék rangsorában az utolsó előtti, amely jelzi, hogy az átlagosnál gyengébben iparosított. Azonlban önmagához mérten az ipar jelentős fejlődésen ment keresztül. 1960-ban az áktív keresők 12.9 százaléka dolgozott az iparban, országosan az arány 28.3 százalék volt. 1980-ban az aktív keresők csaknem 30 százaléka már az iparban dolgozott, míg országosan 34,1 százalék. A megváltozott gazdálkodási feltételekhez való gyorsabb alkalmazkodás az iparban kikényszerítette a korszerűbb összetételű és gazdaságosabban értékesíthető árualapok kialakítását. Nőtt a műszaki színvonal, a számszerű gyarapodást az ipari üzemek modernizálása váltotta fel. Az ipar szerkezete Az országoshoz képest nagyobb arányú ipari-szolgáltató szövetkezeti szektor összefügg az idegenforgalomból fakadó fokozott kereslettel is. A foglalkoztatottak iparáganként! megoszlása viszonylag korszerű szerkezetet tükröz. A gépipar dinamikus fejlesztése révén fokozódott a nehézipar szerepe, s ezzel párhuzamosan mérséklődött a könnyű- és élelnv- szeripar súlya. A nehéziparban dolgozik az ipari keresők 36,7 százaléka (ebből a gépiparban 26 százalék), a könnyűiparban 29 százalék, az egyéb iparban 10.3 százalék és az élelmiszeriparban 24 százalék. A megye vezető iparágává vált a gépipar. A progresszív ágazatok közé kell sorolni azokat, amelyekben a termékváltás során magnövekedett — s napjainkban is növekszik — a magasabb színvonalú, kvalifikált szakmunkát igénylő, versenyképes gyártmányok száma és aránya. Ide sorolható a mezőgazdasági és anyagmozgató gépeket gyártó, s a híradástechnikai és számítástechnikai terméke- ’ két készítő ipar. Ezek együttesen harminc—harmincöt termékcsoportra terjednek ki, és a gépipari termelés 60—65 százalékát adják. A könnyűiparon belül a textilipar nagyjából stagnáló ágazat. Termelésük az alapellátás és a piaci igények függvényében változik. A modernizálás képessé teszi őket a változó piac igényeihez való gyors alkalmazkodásra. Az élelmiszeripar (a hús-, tej- cukor-, sütő-, tartósító és malomipari alágazatok) termelése jelentős, közülük legkorszerűbbnek számít a Kaposvári Húskombinát. Hosszú távú fejlesztés A Somogy megyei pártbizottság 1980-ban meghatározta az iparfejlesztés hosz- szú távú irányelveit, melyeknek alapvető céljuk a megye általános társadalmi és gazdasági fejlődésének gyorsítása, teljesítőképességének növelése, a lakosság életszínvonalának emelése. Az ipar eddigi eredményeivel bizonyította, hogy a megye gazdasági és társadalmi fejlődésében jelentős szerepet játszott. Kösizegi Lajos GABONATAROLOK - HITELBŐL Jöhet még jó is, rossz is A ruhaiparban — tudvalevő — sok asszony és lány dolgozik. Nincs ez másképpen a Kaposvári Ruhagyárban sem: a dolgozóknak több mint a nyolcvan százaléka nő. A szalagoknál elvétve akad csak egy-két férfi, a sok csivitelő, jókedvű asszony között. Egy nemrég készült jelentés szerint százhetven asz- szony egyedülállóként neveli a gyermekét. Riasztóan nagy ez a szám, s gondokat, nehézségeket takar. — A rendelkezésünkre álló anyagi eszközökkel minden évben támogatjuk az egyedülálló nőket — mondja Horváth János, a vállalat szakszervezeti titkára —, de ez, természetesen, csak csepp a tengerben. Tudjuk, jól jön az a pár száz forint iskolakezdéskor, karácsonykor, a valódi gondokon azonban alig segít. Nálunk két műszakban dolgoznák az emberek. De azt azok az asszonyok, akik egyedül nevelik gyeT= mekeiket, bizony, sok esetben nem tudják vállalni; számúkra más megoldást kell keresi. Négy kismaima- szálag van a gyárban, itt foglalkoztatjuk őket. Sokan közülük régi, jó dolgozók, akliket a magánéletükben bekövetkezett változás miatt semmiképpen sem akarunk elveszíteni. Az úgynevezett „melegváltásos’ szalag egyedi munkastílust kíván nemcsak a gyárban, hanem általában a ruhaiparban. Arról van szó, hogy a délelőttös műszak a munka befejeztével átadja a megkezdett darabot a dél- utánosnak, így folyamatos a termelés. Jusztusz Jakab főművezető műszakonként félszáz asszonyt irányít a hatalmas teremben. — Nálunk is dolgoznak olyan asszonyok, akik egyedül nevelik gyermeküket, bár nem sokan — mondja —; a két műszak megterhelő számúkra, mert nem tudják kire bízni a csemetét. Mi itt nem engedhetjük meg még azt sem magunknak, hogy „műsoron kívüli” egy-két napos szabadságokat vegyünk ki, hiszen szoros határidőkkel dolgozunk. Akik ezen a szalagon tevékenykednek, tudomásul veszik, és alkalmazkodnak hozzá. Hóner Józsefné csaknem húsz éve szakmunkás a gyárban. Kék szemű, nevetős asszony. Tíz éve vált el az urától, s vállalta, hogy az akkor még kicsi lányt egyedül neveli föl. — Tizenhat éves már a lányom — mondja —; komoly felnőtt. Nagyon jó a kapcsolatunk; úgy is mondhatnám, barátnők vagyunk. Nekem tulajdonképpen szerencsém volt, hiszen a szüleim sokát segítettek; vállalták, hogy vigyáznak a gyerekre, amíg én dolgozom, így nem kellett kedvezményeket kérnem. Féltem is egy kicsit, vajon nem lesz-e gond az egyoldalú asszonyi nevelés, az idő azonlban azt mutatja, sikeres volt. — Nem érezte-e magányosnak, kiszolgál tatotTnak magát az eltelt évek alatt? — Előfordult, főleg az elején. De sosem volt időm igazán törődni ezzel, lekötött a gyereknevelés, a házi munka. Muszáj volt belezökkenni ebbe az életformába, s én egyáltalán nem érzem magam hátrányos helyzetben. Elfogadtam ezt az állapotot, és rájöttem: úgy kell alakítani az ember magánéletét, hogy mindig egyensúlyban legyen. Panaszkodhatnék én is, hiszen gondok, problémák mindenütt vannak, ezzel azonban még nem oldódnak meg. Ha ágálok a sors ellen, még nem biztos, hogy úrrá tudok lenni rajta. Rossz szót, lekezelő magatartást sosem tapasztaltam. megbecsülnek itt a gyárban is. Harminchét éves vagyok, sok minden történhet még a életben. Jó is, rossz is. Buni Béláné hasonló korú, ápolt, energikus asszony. Ö a kismamaszalagon dolgozik, állandó délelőttös műszakban, hiszen három gyereket nevel — négy év óta özvegyen. — A nagyfiú épp a napákban lett tizenhat éves. Autószerelőnek készül — Szilveszter, a kisebbik tízéves, a lányom pedig nyolc. Van velük épp elég gond, bár édesanyám, aki velünk él, sókat segít. Váratlanul ért, hogy egyedül maradtam, hirtelen szakadt rám a családfenntartói szerep. Most már enyhült a fájdalom, könnyebben beszélek róla. — Fiatal, vonzó fiatalasz- szony; nem került udvarló az évek során? — Került volna, volt is — neveti el magát az asszony —, de nekem ugyan nem kell. És ugyan ki tudná nekem azt az anyagi biztonságot nyújtani, amit most élvezek? Az árvaellátás havi 5200 forint, hozzá az én fizetésem sem kis összeg. Nagy kertem van, sok minden megterem benne, igazán nem panaszkodhatom. — Nem érezte magát soha kiszolgáltatottnak? — Soha. Tudja — gondolkozik el — nekünk, embereknek az ujjunk sem egyforma, hogyan hasonlíthatnánk akkor egymásra? Ügy kell viselkedni, hogy ne adjunk okot szóbeszédre, vállalva azt az életet, amelyet a sors juttatott. Vannak barátaim, családok, együtt járunk kirándulni, megbeszélhetem velük a problémáimat. A munkatársaim között jól érzem magam, kedvesek hozzám. Húsz éve dolgozom a gyárban, ezalatt az idő alatt, úgy gondolom, sikerült bizonyítanom. Asszonysorsok. Villanásnyi életek. Nekik egy kicsit nehezebb, mint másoknak. Több a gond. s nem osztható sem az öröm, sem a keserűség. Előfordul, hogy égető a magány, hiányzik a társ, a gyereknek az apa. De ahogyan egyikük mondta, hozhat az élet változást. És azzal is élni kell. Kidé Ágnes Jövőre feldolgozó épül A Gabonafongailimi és Malomipari Vállalat számára a termények tárolása mindig is gondot jelentett. A búza, a kukorica betakarításaikor például minden esetben szükség tárolókat is igénybe kell venniük. — 'A raktárgond országos jelenség, megoldására már hosszú évek óta törekszünk; egyre-másra épülnek a tárolóhelyek, azonban még mindig nincs elég — mondta Székely Ferenc, a vállalat műszaki igazgatóhelyettese. — A mezőgazdaságban egyre nagyobbak a termésátlagok, így egyre égetőbb az is, hogy Olyan silókat építhessünk, amelyek ha nem is véglegesen, de csökkenthetik tárolási gondjainkat. — Tavaly három raktárt építettünk, az idén pedig, világbankhitelből Kapolybart és Kiskorpádon két, egyen- kénithatezer tonna befogadó- képességű telep épül — folytatja dr. Boda Pál beruházási osztályvezető. — Az intenzív gabonatermesztési program — amelyet a világbank is támogat — része a gabonatárolók építése. Harminc ilyen épül az országban, a megyében három. Kettő a gaboruaforgalimi vállalat beruházásaként, egy pedig a mezőgazdaság kezelésében. — Nemzetközi versenytárgyaláson az angol Benithal cég és a kecskeméti Mezőgép nyert s lett a partnerünk — mondja Veress Tibor, a KÉV főmérnöke. — A fő kivitelezők mi vagyunk; ez az első ilyen jellegű munkánk. A Sáév szállítja a Dunántúlon épülő összes hasonló építmény előregyártóit elemeit, a silócellákat az angol cég száilíjta, a gépeket a Mezőgép, s alvállalkozóként ők is szerelik össze. Egy-egy telep „ára” harmincmillió forint, a jövő év szeptemberéig kell elkészülniük. K. Á. Ebben az évben kapta meg a fogyasztók kiváló boltja címet a nagyatádi Széchenyi téri húsbolt, amelyet még nem is olyan régen a városi tanács egyik viharos tanácsülésén élesen támadtak a vevők. A változásban, s ami azóta történt része van a Dél-somogyi Állami Gazdaságnak is. Néhány évvel ezelőtt a gazdaság Lábodon bővítette húsüzemét, mivel a korábbi vágóhíd már nem felelt meg a nagyüzemi termelés követelményeinek, s mivel időben felismerték, hogy a sertések feldolgozva többet jövedelmezhetitek. Elkészült az üzem, s 1982-ben a korábbi négyszázzal szemben már tizenkétezer, tavaly pedig tizennyolcezer sertést dolgoztak föl. Az első nagy lépés tanúi az idén lehettünk. Az állami gazdaság átvette a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolai Tangazdaság két sertéstelepét csaknem kilenaszáz kocával, illetve tizenötezres szaporulattal. így az alsógyöngyösi kerület hízóival együtt az idén ötvenötezer sertót vágnak le Lábodon. A sertések javarészét a Kaposvári Húskombinát. illetve a Baranya megyei Húsipari Vállalat közvetítésével exportra küldik. Korábban az volt a gyakorlat, hogy a lábodi tőkehús előbb Kaposvárra került, s onnan szállíttatták vissza Dél-Somogyba. Július elseje cita Nagyatád, Lábod, So- mogyszob és Tarany közvetlenül a húsüzemből kap sertéshúst, fehérárut és belsőséget, míg a felvágottat és a marhahúst továbbra is Kaposvárról hozzák. A módszer bevált. Amióta a boltosok is tudják, hogy a gazdaság saját kocsija friss húst hoz, bátrabban rendelnek, mindig van választék. Az sem okozhat gondot, ha egy több napos ünnep előtt mondjuk már délelőtt elfogy a comb, vagy a karaj: rendelésen kívül is azonnal szállítanak a lábodiak. Az Atád áruház vezetője úgy tartja : jó lenne, ha a felvágottat is a szomszédos községekből kapnák. Andricz György, az állami gazdaság igazgatóhelyettese szerint ez megvalósítható. Jelenleg a vágóvonal felújításán és a hűtőrendszer bővítésén dolgoznak iparosaik. Ha jövő tavasszal végeznek, akkor megkezdődhet egy feldolgozó vonal építése is, így várhatóan 1986-tól töltelékárukat is szállíthatnak a környező üzletekbe. Tervezik, hogy saját boltot nyitnak Nagyatádon, ahol nemcsak sertéshúst, hanem vadat és halat is kínálhatnak. Amíg az új üzemrész elkészül, elsősorban a szakmunkásnevelésre fordítanak nagy figyelmet: jelenleg a húsüzem hetven dolgozót foglalkoztat, a jövőben száz emberre lesz szükség. Ezért már most elkezdték képzésüket.
