Somogyi Néplap, 1984. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-14 / 267. szám

1984. november 14., szerda Somogyi Néplap 3 Moszkvai Ha minden vállalat ilyen volna Köszönet a terjesztőknek Miért híres az ÉGI? látogatás Lázár György miniszterel­nök mindössze egynapos munkalátogatást tett Moszk­vában, mégis bizton állít­hatjuk, hogy tárgyalásai újabb fontos állomásként íródnak be a magyar—szov­jet kapcsolatok történetébe. A megbeszéléseken ugyanis nagyon lényegretörően a fő figyelem a kétoldalú együtt­működés jelenére és távla­taira irányult. » A két küldöttség áttekin­tette, hogy miként teljesül­nek azok a szerződések, amelyeket a két ország veze­tői, Kádár János és Konsz- tantyin Csernyenko tavaly és idén nyáron kötöttek. Kü­lön figyelmet fordítottak gazdasági együttműködé­sünk bővítésére, az 1986—90. közötti népgazdasági tervek összehangolási munkálatai­ra. „Terveink megalapozásá­ban semmi mással nem pó­tolható szerepe van a Szov­jetunióval folytatott sokolda­lú és gyümölcsöző együtt­működésünk fejlesztésének’’ — hangsúlyozta miniszter- elnökünk. A tárgyalásokon elhatározták: kidolgozzák Magyarország és a Szovjet­unió gazdasági és műszaki— tudományos együttműködése fejlesztésének kétezerig szó­ló programját. A megbeszéléseken óhatat­lanul szóba kerültek világ­politikai kérdések is. „A szocialista építő munka, al­kotó feladatait országinknak különlegesen bonyolult nem­zetközi helyzetben kell meg­oldaniuk” — mondta mi­niszterelnökünk vendéglá­tója, Nyikolaj Tyihonov. Szovjet és magyar részről egyaránt megerősítették el­tökéltségüket v a ' világbékét fenyegető veszélyek elhárí­tására. Ennek érdekében minden eddiginél fontosabb­nak mondták, a szocialista közösség egységének erősí­tését, a nukleáris katasztró­fa elhárítását szavatoló erő- egyensúly megőrzését. Lázár György újólag hazánk támo­gatásáról biztosította a Szov­jetunió külpolitikáját, béke­kezdeményezéseit, és hang­súlyozta Magyarország el­szántságát a feszültség csök­kentésére. Rövid volt ez a látogatás, lényegre törő, mégsem nél­külözte .az emberi mozza­natokat. Miniszterelnökün­ket az Októberi Forradalom Érdemrenddel tüntették ki, Lázár György pedig a Ma­gyar Népköztársaság Zászló­rendjét nyújtotta át Andrej Gromikónak. Mindketten — a többi közt — a szovjet— magyar kapcsolatok ápolásá­ban szerzett érdemeikért kapták a magas kitüntetést. Azt tarják’ az Energia­gazdálkodási Intézet egyike a legeredményesebb hazai gazdasági szervezeteknek. A ha-jdani tervezőintézet ma önálló exportjoggal rendel­kezik. A VI. ötéves terv idő­szakában százmillió dollár és nyolcvanmillió rubel be­vételhez jut, ezzel a legje­lentősebb „devizatermelők'' közé tartozik. Vezetőjét. Papp István állami "díjas vezérigazgatót az egész or­szágban ismerik. Elismerően szólnak arról, hogy ebben az intézetben már elérték a szellemi erők cselekvő össz­pontosítását, az innovációs folyamat gyorsítását, a mű­szaki fejlesztés optimalizáláL sát. Vagyis azt a magas szintű mérnöki-közgazdasági rpunkát, amelyre másutt is szükség volna. Most, amikor újabb meg­újulás előtt áll gazdasági életünk, érdemes közelebb­ről megismerkedni az EGI- vel. Száz szabadalom A -már világhírűvé vált Heller—Forgó-féle hűtő­rendszer alapozta meg hu­szonöt évvel ezelőtt a je­lent. Ez a rendszer mintegy 30 szabadalmat tartalmaz. Tulajdonképpen csak a sza­badalmak eladásáttervezték, de amikor a rendszer itt­hon, a Gyöngyösi Hőerőmű­ben igazolta nagyszerűségét, vállalták, hogy külföldön is elterjesztik. Először Angliá­ban, majd Japán és Kína következett. Legutóbb, a múlt év vé­gén, az Iráni Állami Villa­mostársasággal jött létre megállapodás: áz ÉGI li­cencszerződéssel átadja az építéshez szükséges know- how-t, elkészíti az erőmű léghűtő berendezésének ter­veit, ugyanakkor a megren­delt berendezések szállításá­ra is vállalkozik. (Az EGI- nek nem ez az első fővállal­kozása, idehaza épp a kulcs, ra kész, határidőre befeje­zett beruházásokkal hívta föl magára a figyelmet.) Az iráni üzlet történetesen to­vábbi százmillió dollárral gyarapítja az intézet bevé­telét. Napjainkban már több mint száz szabadalommal rendelkezik az Energiagaz­dálkodási Intézet. Ezek dön tő többsége már megvaló­sult. a fűtés és a hűtés gaz­daságosabbá tételével fog­lalkoznak. Tüzelőberende zéseiket az energiaigényes kohászatban, az üvegipar­ban, a cement- és mész­gyártásban egyaránt meg­kedvelték. Az intézet szakemberei speciális kazánokat tervez tek a hulladékhők „befogá­sára”. A kis helyigényű, nagy hő átadására képes be rendezések lelke a bordás­cső, amely tüzeléstechnikai változást eredményezett. Az ilyen kazánok alkalmazásá­val az Orosházi Üveggyár .J^an évente 15 ezer tonna, míg a Dunai Vasműben húszezer tonna olajjal egyenértékű energiamennyi­séget takarítanak meg. De említhető más példa is, Gyöngyösön üvegházat fű- tenek hulladékhővel. A hűtőházak karrierje Egyre általánosabb törek­vés a mezőgazdasági hulla­dékok hasznosítása is. En­nek megfelelően az ÉGI naipraforgóhéj. venyigenye- sedék, kenderpozdorja, fa hulladék eltüzelésére képes kazánokat tervezett. Ezek kel a berendezésekkel több ezer tonna olájat. tudtak és tudnak megtakarítani a me­zőgazdasági üzemek. Szabolcsi termelőszövet - kezeiben állították föl az első EGI-hűtőházat. Tíz va­gon áru tárolható benne, nulla és mínusz húsz C-fok között. Nagy előnye, hogy összeszereléséhez mindössze három nap szükséges,, Papp István szerint: csodálatos ta­lálmány. Kiválóan alkalmas húsok, gyógyszerek, gyümöl­csök eltartására; jelenleg húsz működik belőlük az ország különböző pontján. Az ilyen és ezekhez hason­ló úgynevezett referencia- üzemek nagyban segítik a külföldi eladásokat. EGI- hűtőház épült' már Iránban és Algériában, minap pedig Csehszlovákiából és a Né­met Demokratikus Köztár saságból érkezett vevőkkel kötött megállapodást az in­tézet. Csak vázlatos képet fest­hettünk az Energiagazdál­kodási Intézetről, hiszen sok mindennel foglalkozik, ku­tat, fejleszt, tervez, fővál lalkozó, műszaki-kereske delmi piackutatást végez és exportál, menedzsel. Segít­séget ad az energiamegtaka­rítási program hatékony megvalósításához olyképpen is, hogy az ipar területéről érkező pályázatok elkészíté­séhez műszaki előterveket. költs égmeghatározásokat. gazdasági számításokat, ki viteli terveket készít. Évi forgalma eléri a kétmilliárd forintot. Horváth Teréz Megnyitották a politikai könyvnapokat ÜNNEPSÉG A TEXTILMÜVEKBEN Szépek a vetések Munkák a Balaton mentén Kukoricabetakarítás, a megüresedett területen szár­zúzás, műtrágyaszórás, tár­csázás, szántás ... Megany- nyi tennivaló az őszi mun­kafázisban, s mindezzel si­keresen birkóznak a mező emberei és a rájuk bízott gépeik: ezt tapasztaltuk a fo- nyódi Balaton Termelőszö­vetkezetben, miköziben igye­keztünk „tetten érni” a no­vemberi határban zajló mun­kákat. Tájékoztatást a gaz­daság ordacsehi irodájában Demeter Győéő növényter­mesztési ágazatvezetőtől kap­tunk. — A vetéssel még október­ben végeztünk: 330 hektáron vetettünk búzát, 35 hektáron őszi árpát — mondta. — Jó földbe került a mag, és az­óta is kedvezett az idő: egyenletes a kelés, szépen zöldell a tábla ... Az idén először alkalmaz­ták a szövetkezetben az úgy­nevezett művelőutas mód­szert, amelynek lényege, hogy a vetésnél kihagyják a „taposósávot”, így a későbbi munkák során — a műtrá­gyázásnál, a növényvédelmi munkáknál — nem tesznek kárt a búzában. Vetőmagból, üzemanyagból, alkatrészből volt elég; az idén légy új Fiat traktorhoz jutottak az IKR jóvoltából, s a vetés­nél ez is segítette a gyors eélbajutást. — Taválji ilyenkor sem állt jobban az időszerű ten­nivalókkal a szövetkezet, mint most. Ma végzünk a si­lózással, s a 600 tonna takar­mány — a szárítótól hozott értékes hulladékkal kiegé­szítve — jó eleségie lesz télen át az 1200 anyaállatból és szaporulatából álló juhásza- tunknak. Fajtakísérletet kezdtek mintegy húsz hektáron: ti­zenhárom búzafajtát „vizs­gáztatnak” a Balaton Tsz- ben, a fajtaösszehasonlító kí­sérlet szakmai és anyagi hasznát — az intézet mellett — a gzadaság is élivezi majd. Űj folyékony műtrágyát készítő üzem re szánják —, most készül­nek a palánkok a betonpado­zat körül. — Jövő tavasszal húsz hektár szőlőt telepítünk a Viticoop keretében, ezekben a napokban folyik Ordacse­hiben a kijelölt területen a műtrágyázás, a talajfertőtle­nítés, a talajforgatás. Betakarítás és a jövő évet megalapozó tevékenység együtt zajlik ebben a Bala­ton menti közös gazdaságban. Felgyorsult a munkák üte­me, miután november első tíz napjában az időjárás is az igyekvők mellé szegődött. Mégis, biztos, ami biztos: most a mélyebben fekvő ku­koricatáblákon dolgoznak a kombájnok, mert később, ha tartós esőzések áztatják a határt, itt már nem boldo­gul a gép ... H. F. Évi 30 ezer tonna folyé­kony műtrágyát készítő üzem építését kezdték mag Szolnokon, a Tiszamenti Vegyiművekben. A gyár sa­ját műszaki gárdája által megtervezett, 50 millió fo­rintos beruházás jövőre fe­jeződik be. 1985 utolsó ne­gyedében az új üzem már 10—12 féle folyékony mű­trágyát szállít a mezőgazda- sági üzemeknek. A 360 hektár kukoricának egyharmadát takarították be szerdáig, s az ordacsehi szá­rítóban. 24—32 százalékos nedvességtartalommal jutott a szem a kombájnoktól. Je­lentős azonban az a mennyi­ség, amely nem kerül a szá­rítóba, hanem költségkímélő megoldással tárolják : 400 tonnányi kukoricát nedves táfolássai helyeznek el — ezt a ser tás állomány etetésé­Tóth János nyitotta meg a könynapokat Huszonharmadik alkalom­mal rendezték meg a politi­kai könyvnapokat az idén. Ez most igazi könyvünnepnek számít, hiszen a Kossuth ki­adó éppen most ünnepli megalakulásának 40. évfor­dulóját. A megyei megnyitót tegnap délután tartották meg a Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárában. Az ünnepség elnökségében ott volt Tóth János, a me­gyei pártbizottság titkára. Csapó Sándor, a városi párt- bizottság titkára és Gelen­csér Gizella, a Kossuth ki­adó tervosztályának vezető­je. Németh Nándor, a Fonó- munkás Kisszínpad tagja elmondta Szilágyi Domokos­nak Az ismeretlen katona című versét, majd Vizeli Istvánné, az üzemi pártbi­zottság titkára megnyitotta az ünnepséget. Ezután Tóth János, a me­gyei pártbizottság titkára mondott beszédet. — Ma egy olyan rendez­vénysorozatot bocsátunk út­jára, amely a legközvetle­nebb kapcsolatban van a marxiizmus—len inizmus taní­tásának terjesztésével, pár­tunk politikájával, a világ­nézet formálásával, népünk országot építő munkájával. A könyvnapokat joggal tart­hatjuk számon szellemi éle­tünk egyre gyarapodó ünne­peinek sorában. Az elkövet­kezendő napokiban megyénk Sok volt az érdeklődő a könyvvásáron üzemeiben,, intézményiéiben, állami gazdaságaiban és ter­melőszövetkezeteiben arra irányítják a figyelmet, ami hatékony és nélkülözhetet­len eszköz mindennapi mun­kájukban, a tudat fejleszté­sében, a szocialista szemlélet terjesztésében. A szónok ezután a politi­kai könyvkiadás megnöveke­dett szerepéről beszélt. Kie­melte, hogy a politikai köny­vek segítik kielégíteni a tör­ténelmi események valósághű feltárása iránti igényt, segí­tenék eligazodni a bonyolult társadalmi és világpolitikai eseményekben. A politikai könyvkiadás, mindenekelőtt a Kossuth kiadó kielégíti a marxizmus—lenimizmus klasszikusainak művei iránti igényeiket, közreadja a nem­zetközi kommunista- és munkáspártok tapasztalatait, áttekinthető ismereteiket ad pártunk belső életéről, tár­sadalmat irányító és szerve­ző tevékenységéről. A kultu­rális és ideológiai élet és a gazdaság területéről új tu­dományos munkák egész so­rát jelenteti meg. — A megyei párt-végre­hajtóbizottság nevében elis­merésünket és köszönetünket fejezzük ki a megyében te­vékenykedő mintegy hatszáz könyvterjesztőnek, akik köz­reműködnek az érdeklődés fölkeltésében, s abban, hogy a könyvek eljussanak az ol­vasókhoz. Tóth János megemlékezett arról, hogy a frissen felsza­badított Szegeden a Kommu­nista Párt határozata alap­ján negyven évvel ezelőtt alakult meg a Szikra Könyv­kiadó, a Kossuth kiadó előd­je. 1944 novembere óta a könyvek milliói és az elmé­leti folyóiratok százmilliói jelentek meg a kiadó gon­dozásában, s egyre növekvő példányszámban jutottak el az olvasókhoz. — Az idei könyvnapokra 24 kiadvány jelenik meg több százezres példányszám­ban. A sokrétű igényt szol­gálja a bő váHaszték. Örö­münkre szolgál, hogy sok könyv íródott az ifjúság szá­mára. A mai ifjú nemzedék többnyire már csak a köny­vek lapjairól ismerheti meg közelmúltunk történelmét. Elismeréssel kell még szólni a felszabadulás és a győze­lem napjának 40. évfordu­lójára megjelenő sorozatok­ról. A kiadó jövő évi tervé­ben kiemelt helyen szerepel­nek azok a kiadványok, ame­lyek témájuk révén a XIII. pártkongresszushoz kapcso­lódnak. Üdvözöljük a kiadó törekvését és szándékát, hogy a mindennapi politikai mun­kában jól használható kézi­könyveket, tudományos igé­nyű műveket, ugyanakkor a nagy tömegekhez szóló nép­szerű kiadványokat is meg kíván jelentetni. Kívánom, hogy a pártszervezetek könyvterjesztőinek segítségé­vel érjenek el mdnél na­gyabb eredményeket a mar­xizmus—leninizmus eszmél­nek terjesztésében. Ezután a Fonómunkás Kisszínpad előadta Őrzők, vigyázzatok! című zenés iro­dalmi összeállítását. A megnyitó ünnepség után mindenki megnézte a kiállí­tott politikai könyveket, s nagyon sokat megvásároltak közülük. Törzsök Gyuláné. aki 15 éve könyvterjesztő, alig győzött válaszolni az érdeklődők kérdéseire.

Next

/
Oldalképek
Tartalom