Somogyi Néplap, 1984. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-14 / 267. szám

4 Somogyi Néplap 1984. november 14., szerda Eltűnt a sarokcsiszoló KÉNYSZERPÁLYÁN Panelüzem félgőzzel A Somogy megyei Állami Épitöipari Vállalat panelüzeme az 1981-ben befejezett rekonstrukció után évi 1000 lakás szerkezeti elemeinek gyártására képes. 1985-ben szerencsés esetben is csak mintegy 400 panelszerkezetű lakás építését igénylik a megyében. Ring István, a Sáév mű­szaki igazgatóhelyettese na­gyon tárgyilagos, és reméli, hogy van kiút a jelenlegi válságos helyzetből. — Ehhez nem elég csak azt és annyit csinálni, mint eddig — mondja. — Rugal masabb üzletpolitikára és a lehetőségek reális felméré­sét követően intézkedésekre van szükség. A MÚLT Egy országos program ke­retében, mint az építőipari vállalatok többsége, a Sáév is nagyszabású rekonstruk­ciós munkába kezdett, hogy a már meglevő, de kisebb kapacitású panelüzemet kor szerűbb, nagyobb — a la­kásépítési tervekhez igazodó — teljesítőképességű gépek­kel szereljék föL Növelték a létszámot, az üzem területéi és a több évre szóló konkrét feladatok ismeretében úg.v látszott, hosszú időre felfelé ívelő pályára léptek. — Akkor még minden amellett szólt, hogy a pa nelüzemre és a hozzá kap­csolódó 4 üzemre bizton ala­pozhatjuk a jövőnket. Vi­szonylag rövid idő alatt sok lakást kellett megépíteni, és ez a technológia tökéletesen megfelelt ezeknek az igé­nyeknek. Ezért hajtottuk végre a rekonstrukciót.'vet­tük fel a hiteleket, amelye­ket még most is törlesztünk egyszóval erre a technoló­giára berendezkedve alapoz­tuk meg a Sáév egész tevé­kenységét. Az akkori isme­retek birtokában fel sem ve­tődött, hogy meglehetősen kockázatos dolog mindent egy lapra feltenni. Még az első egy-két évben sem volt probléma, bár az üzem ter­vezett teljesítőképességét nem használtuk ki maximá­lisan, évi^ 7—800 lakáshoz szükséges panelszerkezetre volt igény. Mielőtt elérhet­tük volna a teljesítési csú­csot, már tudtuk, hogy nem is lesz szükség erre. Ahogy hirtelen és erőteljesen nőtt a családi házak iránti igény, úgy volt nehezebb a panel­lakásokat eladni. A JELEN A jaanelszerkezet gyártá­sával foglalkozó építőipari vállalatok elsősorban saját megyéjükben építik fel j lak&sokat. Elenyésző — a Sáév esetében évi 50—60 la­kás —. amit más megyék megrendelésére, az üzemtől távol építenek föl.-— Tudomásul kell ven­nünk, hogy 1984-ben lezárult egy korszak. A következő évtől lényegesen kisebb ’az igény a megyében a panel­lakások iránt. A jövő év egyelőre bizonytalan, azért is, mert a még hátralévő két hónapiban is érkezhetnek újabb megrendelések. Az azonban már biztos, hogy 1985-ben 300 lakás megépí­tését igénylik a megyében, s természetesen ennek megfe­lelően alakul majd a panel­üzem kihasználtsága is. A lakótelepi építkezések befejeződtek. Egyedül a sió­foki Foki-hegyi lakótelep III. ütemére számíthatnak biztosan. Kaposváron az idén elkészül a Toldi-lakótelep, a tervezett kisgáti építkezés pedig egyelőre késik. Mar­caliban ugyancsak az idén ér véget a Széchenyi-lakóte­lep építése, és előrelátha­tóan nem is folytatódik a telepszerű többszintes la­kásépítés. Kaposváron a városi tanács most vizsgálja annak a lehetőségét, hol lehet még telepszerű több­szintes lakásokat építeni. Valószínűleg a Búzavirág utca mögött a jövő évben még épít a Sáév mintegy száz lakást. Ezenkívül ke­vés a lehetőség. Helyette a belváros rekonstrukciós munkáiban, a foghíjak be építésében kapnak feladatot. A JOVO A fejlesztési hiteleket a vállalatnak törlesztenie kell. s emiatt nem marad pénz arra, hogy valamilyen más technológiára át tudjon áll­ni. Az egyetlen lehetősége hogy a megváltozott igé­nyeknek megfelelően inkább a családi házak, illetve tár­sasházak iránti keresletet elégíti ki. — Az itt készült panel. szerkezetek kisebb átalakí­tásokkal alkalmasak lenné­nek sorházak építésére is: sajnos, kevesen ismerik a magánépíttetők közül, mi­lyen úton induljanak el, de az is igaz, hogy ezek a kü ­lönálló családi házak meg­lehetősen sokba kerülnek. Mi ugyan ajánlottuk azt is, hogy félkészen adjuk át a lakásokat, de ezekért is — ha 100 négyzetméternyi, alapterülettel számolunk — mintegy 500 ezer forintot kellene fizetniük készpénz­ben a megrendelőknek. Mi­vel a magánerőből épülő családi házakkal ellentétben ezekre nem ad hitelt az OTP. nem sok esélyünk van arra, hogy valaki az épít­kezésnek ezt a módját vá­lasztja. Jövőre Kaposváron a Berzsenyi utcai tömbbelsőre elkészül tíz sorházas lakás kiviteli terve, valamint a füredi minta lakótelepen 12 és Siófokon a Foki-hegyen 5 lakásé. — Ezenkívül készülnek tanulmánytervek a foghíjak beépítésére, szeretnénk részt venni a középiskolai fej­lesztési programban és a szállodaépítésekben —'mond­ta Ring Isltván, Min­denképpen bővíteni kell a termékskálánkat, vagyis nem kizárólag lakások építésére, hanem egyéb célokra is hasznosítható előregyártott vasbetonszerkezetet kívá­nunk készíteni. Kisebb mér­tékben a kiegészítő, például falazó- és födémelemek gyártását is tervezzük. Ez­zel párhuzamosan pedig bi­zonyos mértékig továbbfej­lesztve a terméket fokozato­san csökkentjük a panel­üzem termelését. Azt még nem lehet pon­tosan tudni, hogy a terme­léscsökkenés milyen mérték­ben befolyásolja a vállalat eredményességét, de ahogv a műszaki igazgatóhelyettes mondta: kényszerpályán vannak, s azon lesznek még néhány évig. Nagy Zsóka Sokba kerül a feketefuvar Visszatart a bércsökkentés A kirívó fegyelmezetlen­ség büntetéseként nem ritka a bércsökkemtés, az áthelye­zés, sőt az elbocsátás sem. Dr. Halomvári György, a Somogy megyei Tanácsi Ma­gas- és Mélyépítő Vállalat igazgatási és jogi osztályának vezetője mondta: — Az idén eddig huszon­egy volt a fegyelmi ügy. A kártérítések száma tizenket­tő, a megtérítendő összeg negyvenkétezer forint. Álta­lános tapasztalat, hogy nem tudnak elszámolni a szemé­lyes használatra kiadott, nagy értékű kisgépekkel. A súlyos fegyelmi büntetések­nek számító elbocsátás, át­helyezés, bércsökkentés együttvéve tizenöt, ebből az elbocsátás négy. — Milyen okok alapján küldenek el dolgozókat? — Ismétlődő ittasság miatt, aztán azért, mert loptak vagy közreműködtek ebben. Egy éjjeliőr például ittasan, indokolatlanul bement a rak- táhba, nyitva hagyta, s ti- zenkilencezer forint értékű holmit vittek el. — Van-e hatása a bér­csökkentésnek? — A notórius fegyelmezet- lenkedők sokkal jobban ne­velhetők azzal, hogy a „zse­bükbe nyúlunk”. Az esetek: egy hőszigetelő nem tudott elszámolni az ér­tékes anyaggal, a gépkocsi- vezetők a földmunka közben fekete fuvart csináltak. A rendőrség adta át az ügyet fegyelmire a vállalatnak. Sokba került „az akkor ke­resett háromszáz forint” : négy hónapra tíz százalékkal csökkentették ugyanis az alapbérüket. Ez két és fél ezer' forintos „ráfizetés”. — Sokan a szigorú megro­vást is enyhe büntetésnek tartják, az ilyen bércsökken­tésnek nagyobb a visszatartó hatása — jegyzi meg dr. Ha- lomvári György. — Az áthe­lyezés, az elbocsátás az igaz­gató jogkörébe tartozik, a bércsökkentéssel a munkahe­lyi vezetők is élhetnek, ami­kor szükséges. Nem mindenki nyugszik bele a fegyelmi határozat­ba, s ilyenkor a munkaügyi döntőbizottsághoz fordul. Kislaki József kalkulátor, a munkaügyi döntőbizottság elnöke: — A fegyelmi határozatot követően a dolgozók harminc százaléka fordul hozzánk, a kártérítési ügyekben keve­sebb. Átlagosan tíz-tizenöt esetben mennek a munka­ügyi bíróságra. — A munkaügyi bíróság a vállalati döntések nyolc­van százalékát helybenhagy­ja — tette hozzá dr. Halom- vári György —, mert meg­alapozott. Ritka a teljes megváltoztatás ; inkább mó­dosítanak, mérséklik a kisza­bott büntetést. Olyan ese­tünk van a munkaügyi bíró­ságon, amilyen még sohasem fordult elő: egy dolgozó nem akarja elismerni, hogy elvesztett egy drága sarok­csiszolót. Amikor bebizonyí­tottuk, hogy javítás után is­mét fölvette, azzal jött: nem az övé az aíláírás. Be kell vonnunk egy írásszakértőt is az ügybe. — Csökken a munkaügyi viták száma — veszi * át a szót Kislaki József. — Ta­valy húsz volt, az idén ed­dig tizenhárom. A döntésün­ket eddig két dolgozó fölleb- bezte meg a munkaügyi bí­róságon. Érezhető, hogy az emberek jogi ismerete na­gyobb, bár még jobban is­merik a jogaikat, mint a kö­telességeiket. — Tegyük hozzá, hogy ma már sokkal fölkészültebbek a döntőbizottság tagjai is. Nálunk minden szakkönyv és -folyóirat megtalálható, egy- egy (bonyolultabb ügy előtt — például az ösztöndíjak, a tanfolyamok díjának vissza- íizettetése az elmenő dolgo­zókkal — tájékozódnak, hogy ne csak az erkölcsi érzékük­re hagyatkozzanak. Erre szükség van, hiszen most a súlyosabb ügyből van több — egészíti (ki az osztályvezető az elnök szavait. — Fontos a nyilvánosság? — Fontos. Már a munkaü­gyi tárgyaláson is, aztán az a gyakorlat, hogy a munka­helyi vezető kihirdeti a fe­gyelmi határozatot a többi dolgozó előtt. Amikor az emberek érzik, hogy őszin­ték vagyunk, nem tusolunk el semmit, annak nagyon jó a hatása. Előfordulhat a tár­gyaláson, hogy a dolgozó megjegyzi: nemcsak ő ivott, hanem a társa is, azt azon­ban nem kapták el. Jónak tartam, hogy a munkaügyi döntőbizottság jelzi a közép­vezetőknek, miben várható el nagyobb következetesség, szigorúság. Lajos Géza Mozdony a tsz udvarán A homokszentgyörgyi Arany Homok Tsz gépműhelyének udvarán áll ez a 424-es gőzmozdony kazánja. A feladata az lesz, hogy a telepet ellássa gőzzel (fűtéssel). Tüzelő­anyagnak a mezőgazdaságban keletkező hulladékot használ­ják föl Közösség­terápia üdülőben Rehabilitációs tábor léte­sítését tervezi a fővárosi Ró­bert Károly körúti kórház alkohológiai osztálya. Dr. Takách Gáspár vezető főor­vos elmondta : Gárdonyban, a Vélienoai-fó menti üdülő­ben folytatják majd azok­nak a betegeknek kezelését, akiket a kórházban allko- holelvonó kúrában részesí­tettek. Közösségbe viszik a gyógyulókat, s ott orvosok, pszichológusok, pedagógu­sok, pszichopedagógusok, gyógytornászok — egészségi állapotuknak megfelelően — hetekig vagy hónapokig gondozzák őket. Tragédiák, milliós károk Vigyázzunk a tűzzel! Megrázta a közvéleményt az a tűz, amely nemrégen tört ki a Bubiv budapesti gyárában : két tűzoltó a hely­színen életét vesztette, ket­ten a gyár munkásai közül a kórházban haltak meg, több személynek súlyos, vál­ságos az állapota. Ez a friss példa is intő: a figyelmet­lenség. a szabályok megsér­tése tragédiákat, nagy anya­gi károkat okozhat. Amikor megkezdődik a fűtési szezon, azonnal sza­porodnak a tüzek is. Me­gyénkben az 1983-as 1984-es fűtési idényben 170 olyan tűz keletkezett, amelyek többsége a fűtéssel kapcso­latos. Négy ember halt meg, s 5 millió forint kár kelet­kezett. A vizsgálatok kiderítették: többségüket gondatlanság, súlyos könnyelműség, a tűz- rendészeti szabályok meg­sértése pkozta. Előírás, hogy csak enge­délyezett típusú, kifogásta­lan műszaki állapotú beren­dezést szabad használni; a kályha közelében gyúlékony, éghető anyagot (tilos tárolni, a fapadozatú helyiségben a kályha elé pedig fém pa­rázsfelfogó tálcát kell he­lyezni. Ezeket az előírásokat azon­ban gyakran figyelmen kí­vül hagyják. Februárban egy házilag barkácsolt kályhába gyújtott be a bőszénfai Szabó József, amelyből szikra pattant ki, s meggyújtotta az ott tárolt faforgácsot. A kár 70 000 fo­rint. Sokan a javítási költsége­ket kívánják megtakarítani s így házilag ellenőrzik, ja­vítják a tüzelőolaj-berende­zéseket. így a balatonkeresz- túri iskolában 90 ezer, a siófoki kertészeti tsz-ben 30 ezer, a böhönyei Németh Já­fo­nosnénál pedig 85 ezer rint kár keletkezett. Barcson a Somogyi Béla út 52. számú ház Lakói a salakot könnyen gyűlő edénybe helyezték, ezért ke­letkezett 100 ezer forint kár. Zamárdiban 800 ezer forint érték vált a lángok rparta- lékává, mert gyúlékony hol­mit tároltak a kályha köze­lében. Veszélyes * berendezés a hősugárzó, az éjjeli lámpa, ha bekapcsolva hagyják ég­hető anyagon, vagy annak közvetlen közelében. Siófo­kon az ABC-ben a mű­anyagrekeszen felejtett hő­sugárzó okozott 2 milliós kárt. Tabon azért keletkezett lakástűz, s 70 ezer forintos kár, mert az éjjeli lámpát bekapcsolva a kárpitozoti bútoron hagyták. Egy (kapos­vári kisállattenyésztő a csi­bék melegítésére szánt nagy teljesítményű infralámpát túl alacsonyra engedte ■ meggyulladt az alomszalma. 55 ezer forint értékű állat pusztult el és berendezés veszett kárba. A propán-bután gáz, il­letve annak gondatlan, sza­bálytalan használata szintén nagy veszélyt jelent. Motor- kerékpáron, mopeden tilos teli palackot szállítani, mégis naponta látható ilyen. A tö­mítőgyűrű használatának elmulasztása pedig érthe­tetlen. A balatonfenyvesi Tarabó László azért szenvedett sú­lyos égési sérüléseket, mert Szieszta készülékét tömítő­gyűrű nélkül akarta össze­szerelni. Béres József jutai lakos viszont azért, mert hi­básat használt. Hamarosan kezdődnek a disznóvágások. Ezeknél mát nem szalmát, hanem sok helyen palackos gázt has? nálnak. Sajnos, a múlt té­len is több könnyebb, sú - lyosabb sérülés, kisebb, na­gyobb károk jelezték, hogy a nyomáscsökkentő kötelező használatát elmulasztották! Szalui László

Next

/
Oldalképek
Tartalom