Somogyi Néplap, 1984. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-14 / 267. szám

2 Somogyi Néplap / 1984. november 14., szerda Losonczi Pál Dzsakartában (Folytatás az 1. oldalról) Madanghan, ahol a gép üzemanyagot vett fel, Loson­czi Pált Kardono légimarsall köszöntötte, aki Dzsakartá- ból a magyar államfő elé utazott, és a fővárosig kísér­te a különigépen. Az indonéz sajtó kiemelt helyen, nagy terjedelemben foglalkozott a látogatás elő­készületeivel. Az Indonesian Observer az ANTARA hír- ügynökség tudósítója által Losonczi Pállal készített ter­jedelmes interjút közli, míg más lapok részleteket közöl­nek a beszélgetésből, kiemel­ve a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének lehetőségére és a jobb nemzetközi légkör megteremtéséhez való köl­csönös hozzájárulásra vonat­kozó megjegyzéseket. A Jakarta Post két hosz- szú írást is szentel a láto­gatásnak, hangsúlyozva, hogy Magyarország és -Indoné­zia a kereskedelem növe­lésére törekszik. A láp fel­hívja a figyelmet arra, hogy noha ma már az indonéz cé­gek közvetlenül is üzletet köthetnek szocialista orszá­gok vállalataival, míg koráb­ban ezt csak állami szerve­ken keresztül tehették, még vannak adminisztratív ne­hézségek, amelyek fékezik a vízumkiadást. Ugyanakkor a Jakarta Post emlékeztet Ali Wardhana gazdasági és pénz­ügyminiszter legutóbbi ma­gyarországi látogatására, amelynek során jegyzőiköny- vet írtak alá. Az Indonesia Times első oldalas, Losonczi Pál fényké­pével illusztrált tudósítása kiemeli, hogy a két állam­fő tárgyalásai bilaterális, regionális és nemzetközi kér­dések széles sávját fogják át — a hangsúly a gazdaságon van. Gabonakonferencia Mexikóvárosban Elsősorbán a fejlődő or­szágok tárolási és szállítási rendszereinek javításával, valamint a gabonakereske­delem nemzetközi finanszí­rozásával lehet emelni az éhezés ellen folytatott harc hatékonyságát — hangsú­lyozták a Mexikóvárosban folyó második nemzetközi gabonakonferencián hétfőn felszólaló szakemberek. Mint rámutattak, a gabo­na iránti kereslet napjaink­ban szinte egyedül a fejlő­dő országokban növekszik. Mivel a fejlett tőkés orszá­gok bőséges gabonakészle­tekkel rendelkeznek, a ter­melés további növelése he­lyett a rászoruló országokba irányuló export finanszíro­zását kell megoldaniuk. Ezen kívül további magán és állami hitelek szüksége­sek a fejlődő országok me­zőgazdasági termelékenysé­gének növeléséhez, a táro­lási és szállítási kapacitások bővítéséhez, a meglevő inf­rastruktúra modernizálásá­hoz. Ugyanis a fejlődő or­szágokba érkező gabona 5— 10 százaléka semmisül meg a nem megfelelő tárolás kö­vetkeztében, évente további 2 százalékos — 2 millió ton ­nás — veszteséget jelent az importkikötők elavult infra­struktúrája. A Szaharai Arab Demokratikus Köztársaság küldöttsége az Afrikai Egységszervezet tanácskozásán Addisz-Abebábam Nagygyűlés volt Moszkvában a Lomonoszov Egyetemen a Világifjúsági Nap alkalmából. A demonstráció résztvevői a béke megóvása, a világűr békés hasznosítása mellett száll­tak síkra Margaret Thatcher beszéde Sürgette az amerikai deficit felszámolását Denis Healey kérdőre vonta Margaret Thatcher brit miniszterelnök hétfőn, Lon­don új főpolgármesteré­nek beiktatása alkalmából elhangzott hagyományos be­szédében újból megerősítette, hogy a kormány és a nevé­ben eljáró Országos Szénhi­vatal nem fog engedni a sztrájkoló bányászoknak. E fenyegető közlés a mi­niszterelnök „hivatalos” rea­gálása volt a Yorkshire-i bá- nyászsztrájkörök és a rend­őrség véres összecsapásaira. Nemzetközi kérdésekről szólva, a brit miniszterelnök a Reagant újraválasztó Ame­rika „szellemét” méltatta, de egyúttal sürgette az ameri­kai költségvetés kolosszális deficitjének mielőbbi felszá­molását, mint a tőkés világ- gazdaság egészségének nélkü­lözhetetlen feltételét. A világpolitikai problémák közül Margaret Thatcher hármat emelt ki: a fegyver­zetkorlátozási megállapodáso­kat, a terrorizmussal szem­beni nemzetközi együttmű­ködést és a tőkés gazdasági fellendülés tartássá tételét. Megemlékezett a helsinki megállapodások létrejötté­nek — közelgő — 10. évfor­dulójáról is — ebben az ösz- szefüggésben azonban csak „az emberek és eszmék fo­kozott, kölcsönös áramlását” tartotta lényegesnek. Denis Healey, a brit mun­káspárti ellenzék vezető kül­ügyi szóvivője („árnyékmi­nisztere”) egy kedd reggeli rádiónyilatkozatban kérdőre vonta Margaret Thatcher miniszterelnököt, hogy ha „annyira a szívén viseli a terrorizmus elleni harcot” miért nem talált néhány el­ítélő szót az Egyesült Álla­mok Nicaraguával szembeni magatartására. „Képtelen dolog — mondta Healey —, hogy egy nagy­hatalom a nemzetközi jog és a nyugati értékek védelme­zőjének szerepében tetszeleg­jen, miközben zsarolni pró­bál egy kicsiny országot, amely sdkezer kilométerre fékszik a partjaitól és sem­mi néven nevezendő fenye­getést nem jelent rá nézve; miközben (nicaraguai) terro­ristákat finanszíroz, sőt kiad egy olyan kézikönyvet, amely, ha a maffia gondo­zásában jelent volna meg, igen alkalmas eszköz lenne ahhoz, hogy tudják, miként kell meggyilkolniuk a tör­vényes nicaraguai kormány tagjait.” Parlamenti választások lesznek Indiában December 24-én kezdődik meg az indiai központi par­lament képviselőinek megvá­lasztása ás a szavazás elő­reláthatólag december 27-én fejeződik be — jelentette be kedden az országos válasz­tási bizottság. Az alsóházi mandátumok sorsáról dönte­nek majd a választópolgárok országszerte, kivéve a nyug­talanság sújtotta Pandzsáb és Asszam államokat, ahol nem tartanak választást. Marokkó becsapta az ajtót Hosszú távon veszélyes precedenst is teramthét Ma­rokkónak az a — az AESZ eddigi történetében egye­dülálló — döntése, hogy kilép az Afrikai Egység­szervezetből. Egyelőre azonban a világ legna­gyobb kontinentális szer­vezetének helyzete nem rendült meg : Zaire kivé­telével Marokkó más afri­kai szövetségesei nem kö­vették a királyság példá­ját, így bizonyítván, hogy nem akarják kockára ten­ni az AESZ létét. Marokkó lépése egyálta­lán nem volt váratlan, jól­lehet 140 tagú küldöttség­gel érkezett az etióp fő­városba, az AESZ 20. csúcsértekezletére. De a delegáció vezetője, II. Hasszán király tanácsadó­ja már aktatáskájában hozta az uralkodó levelét, amely a kilépést indokol­ja a tagállamoknak. A kérdés csak áz volt, hogy követi-e Marokkót annyi tagállam, ameny- nyinek híján döntésképte­lenné válhat a csúcsérte­kezlet. Tavaly, ugyancsak Addisz Abebában, az elő­ző csúcsértekezleten a Szaharai Arab Demokra­tikus Köztársaságnak (SZADK) azért kellett ön­ként lemondania a rész­vételről, hogy egyáltalán megkezdődhessenek a ta­nácskozások, De a SZADK küldöttsége már akkor ha­tározottan bejelentette, hogy utoljára tesznek ilyen gesztust. Feltételezhető, hogy Ma­rokkó ezúttal nem erőltet­te afrikai szövetségeseinek csatlakozását. Zaire ugyan ideiglenes jelleggel felfüg­gesztette AESZ-beli tagsá­gát, de emögött az is áll, hogy Mobutu elnök így akart hangsúlyt adni egy több éve Dropagált javas­latának. Eszerint a fekete­afrikai államoknak külön szervezetet kellene létre­hozniuk az észak-afrikai országok kirekesztésével, mivel az „airab ügyek” — Zaire szerint: Nyugat-Sza- hara, Csád, Líbia „bajke- verései” — akadályozzák hogy az AESZ érdemi dol­gokkal foglalkozzon. ' Marokkó másik fontos afrikai szövetségese. Egyiptom közömbösen reagált a királyság dönté­sére. Kairó ugyanis nehez­tel Marokkóra a Líbiával kötött államszövetség miatt. Ráadásul az utóbbi két hónapban Egyiptom némileg javította viszonyát Algériával, amely — Líbia Nyugat-Szaharával kap­csolatos álláspontjának módosulása után — egyér­telműen a Szaharai Arab Demokratikus Köztársa­ság létéért küzdő Polisario Front fő támogatója. Szó sincs arról, hogy Kairó el akarná ismerni a szaharai államot. „Nem fogjuk fel­áldozni az A£SZ-t Marok­kó kedvéért” — jelentette ki Kairóban egy egyipto­mi diplomata, megfogal­mazva Rabat többi afrikai szövetségesének álláspont­ját. Az is valószínűnek lát­szik, hogy az Egyesült Ál­lamok nem tartaná helyes taktikának, hogy legalább tíz Nyugat-barát AESZ- tagállaim távozzon a kon­tinentális szervezetből, s így „átengedje a terepet” a haladó afrikai országok­nak. Lényeges tényező volt az is, hogy a legnagyobb fe­kete-afrikai állam, Nigé­ria, amely korábban egy­értelműen ellenezte a SZADK felvételét az AESZ-ibe, teljesen megvál­toztatta álláspontját. Ez nyilván hatással volt a fe­kete-afrikai országokra. Az AESZ számára egye­lőre könnyebbséget jelent az. hogy nem kell belebo­nyolódni a nyugat-szaha- rai vitába, s miután a csá- di helyzet alakulása is kedvező irányú, a csúcsér­tekezletnek meg van a le­hetősége, hogy az égető gazdasági problémákkal és Afrika déli vidékének sú­lyos pollitiíkai gondjaival foglalkozzon. Marokkó döntése azon­ban. veszélyes következmé­nyekkel járhat. Félő, hogy a jövőben, helyi viszályok esetén más afrikai álla­mok is a kilépéssel fognak fenyegetőzni, zsarolni. Egy afrikai megfigyelő borúlá­tó véleménye szerint: Ha egyes volt tagállamok meg­lesznek az AESZ nélkül is, bebizonyítván, hogy nincs szükségük rá. a szer­vezet széteshet K. J. Baráti segítség Gyermekzsivaj tölti be a több házból álló takayos kis telepet. A kicsik önfeledt já­tékát látva nem is gondol­nánk szomorú sorsukra, elő­életükre. Valamennyien a Pol Pót időszak rémuralma alatt vesztették el szüleiket, s most a kambodzsai fővá­ros mellett, a magyar se­gítséggel, a KISZ és más tömegszervezetek patroná- lásával fölépített árvaház lakói. Az ő sorsukról is a kormány kénytelen gondos­kodni, amely szerény lehe­tőségeihez képest mindent megtesz, hogy a sokeszten­dős háború, majd a polpo- tista időszak sokkjából csak most föleszmélő nép temér­dek gondját-lbaját enyhítse. Noha sokszáz gyermek ta­lál itt közösségre, otthont pótló környezetre, szerte az országban tíz- és tízezer ap- róbb-nagyobb ifjú kam­bodzsai él, sodródik, aki el­vesztette szüleit, rokonait. Nincs olyan ember, akinek a családjában ne gyászolná­nak valakit, vagy valakiket. A felszabaduláskor, 1979- ben hazánk az elsők között sietett a megkínzott, sokat szenvedett kambodzsai nép megsegítésére. Az élelem­mel, gyógyszerekkel, ruhák­kal megrakott IL—18-as kü- löngép egyike volt az első légijárműveknek, amelyek földet értek a főváros Po- chentong repülőterén. Azóta is lehetőségeinkhez mérten évről. évre többmillió forint értékben adunk segítséget a talpraálláshoz, az időnként még súlyos élelmiszerhiány megszüntetéséhez, a gazda­ság újjáéledéséhez. Az árva­házat ezen felül, széles ma­gyar társadalmi összefogás­sal építették föl. Országaink együttműkö­dése évről évre szélesedik, sokrétűbbé válik. Ahogy szi­lárdul a Kambodzsai Nép- köztársaság belső politikai, gazdasági rendje, úgy nyíl­nak mind nagyobb távlatok a tartalmas kooperáció meg­teremtése előtt. A jelen idő­szakot már a rendszeres árucsere alapjainak a lera­kása jellemzi, ami előrelé­pés a korábbi időszakhoz képest. Bár egyelőre a dél­kelet-ázsiai országból érke­ző árucikkek • skálája és mennyisége még szerény. Kambodzsá természeti kin­csekben való gazdagsága, la­kóinak életereje, iparkodása garancia a jövőbeni, kölcsö­nösen eilőn.yös gazdasági kap­csolatok megerősítésére. Csak egy példa a lehetősé­gekre: a nyersgumi, ame­lyet keményvalutáért, nyu­gati közvetítőkön át vásá­rolunk. Kambodzsában nagy erővel folyik a gumifaültet- vények helyreállítása. A kaucsuktejet, a latex'et adó gumifa kényes jószág. Rend­szeres gondozást, gyomirtást, trágyázást, szakértelmet igé­nyel. 1970-ig, a viszonylagos stabilitású Szihanuk-kor- szakban többtízezer hektá­ron álltak a tompazöld le­velű. a, téli időszakban lomb­hullató, szürkéstörzsű gumi- .fák. Az elmúlt évtizedben, különösen a hetvenes évek­ben, elhanyagolták gondozá­sukat, most vietnami szak­emberek segítenek a hely­reállításban a csapolás, be­gyűjtés, hőkezelés, formába préselés újraindításában. Ami talán most a legjob­ban hiányzik a haladás út­jára lépett, szocialista célo­kat kitűző Kambodzsai Nép- köztársaságnak — az a nyu­godt nemzetközi légkör. Ma még ellenforradalmi fegy­veres, külföldről pénzelt, irányított bandák akadá­lyozzák a békés helyreállí­tást, a politikai, gazdasági konszolidációt. Ezért a nép» Kambodzsa külpolitikájá­nak meghatározó fontosságú célja a kívülről szított belső katonai, gazdasági, politikai aknamunka fölszámolása, a nyugati határtérség biztonsá­ga, a térségben a béke meg­teremtése. A közelmúltban Chan Sy, a Kambodzsai Népi Forra­dalmi Párt PB tagja, mi­niszterelnök tett nagyjelen­tőségű látogatást hazánk­ban. A tárgyalásokon mind­két fél hangsúlyozta, to­vább mélyítik a két ország Szoros baráti együttműkö­dését. Hazánk, húzták aiá a megbeszéléseken, támo­gatja a Phnom Penh, a há­rom indokínai ország, Kam­bodzsa, Laosz és Vietnam indítványait, az ASEAN tag­államaival való párbeszéd­re, egészében véve pedig a térség valamennyi vitás kér­désének tárgyalásos rende­zését. Dunai Péter Iraki—iráni párttalálkozó Az Iraki Kommunista Párt és az Iráni Néppárt (Tude) képviselői találkozót tartottak, amelyről Adenbon közleményt adtak ki. A két fél állásfoglalásában liangsúlyozza, hogy demok­ratikus. a háború előtti ha­tárok helyreállítására épülő béke alapján véget kell vet­ni az iraki és az iráni nép testvérháborújának. A dokumentum emlékez­tet rá, hogy a hosszú ideje tartó háború súlyos veszte­ségeket okoz mindkét nép­nek. A harcok következté­ben több százezer ember vesztette életét, gazdaság’ létesítmények sora ment tönkre, növekszik az inflá­ció, csökken az életszínvo­nal. A két párt képviselői le­szögezték, hogy a háború beszüntetése nem csak Irak és Irán nemzeti érdekeinek felelne meg, hanem elősegí­tené a világ békéjének meg­szilárdítását is. Nemzetközi külkereskedelmi tanácskozás Megkezdődött Budapesten kedden a KGST-országok és J ugoszlávia külkeneske- délmi kutató intézeteinek 25. tudományos tanácskozása. Az értekezleten egyebek között megvitatják a KGST- orszá­gok közötti gépkereskedelem kérdéseit, a világgazdasági konjunktúra alakulását és kilátásait. GÄZSZÜNET! Értesítjük tisztelt gázfogyasztóinkat, hogy 1984. november 15-én (csütörtököm) 12-től 15 óráig MARCALI város egész területem gázszünetet tartunk Kérjük, hogy a fenti időben szíveskedjenek gázkészü­lékeiket „zárt” állapotban tartani. Kögáz Üzente, Kaposvár (264928)

Next

/
Oldalképek
Tartalom