Somogyi Néplap, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-31 / 256. szám
1 4 Somogyi Néplap 1984. október 31., szerda Nyugdíjra várva PONTATLANSÁGOK AZ ELŐKÉSZÍTÉSBEN NEM „JÖTT BE” A TSZ-NEK Bérbe adják a nyulakat — Nem rossz üzlet nyírtakkal foglalkozni, csak gondosan meg kell választani a körülményeket és az állatok számát — mondja Szabó Károly, a lengyeltóti Somogy Népe Termelőszövetkezet főagronómusa. — Nekünk a közelmúltban még négy és fél ezres állományunk volt angórából, de kétharmadát már bérbe adtuk a környék vállalkozó gazdáinak, mert nagyüzemi körülmények között nem sikerült igazán gazdaságossá tenni a tartásukat. A szövetkezet két éve foglalkozik nyírónyulakkal — abban a reményben, hogy a keresett angóragyapjú segít a gazdálkodásit eredményessé tenni. Egy gazdasági épület padlásterét átalakították, és betelepítették nyu- lakkal, de részben munkaerőhiány, részben a magas fűtési és egyéb költségek miatt nem vált be ez a tevékenység : — Jelenleg mintegy 10— 15 kistermelővel állunk szerződéses kapcsolatban, Nekik és a további jelentkezőknek is azt ajánljuk, hogy 200— 500 közötti számban vállaljanak nyulakat. Megítélésünk szerint ezt nyugodt és biztonságos körülmények között el lehet még látni. Az idén 3500 állatot szeretnénk bérbe adni, jövőre pedig a törzsállomány kivételével valamennyit. A megyében rajtunk kívül a szennai tsz foglalkozik angóranyulak- kal, ezért — hogy érdekeiket ne sértsük — Észak- és Közép-Somogy. illetve Zala közelebbi településeit kívánjuk bevonni a körzetünkbe. A tsz biztosítja a tartáshoz szükséges ketrecet, tápot; ezt a gyapjú leadásakor kell kifizetni. A nyírást bérmunkában végzi el a szövetkezet. De ha igény van rá, szívesen megtanítják rá a bérlőket is, és kedvezményes áron adják a nyírógépet. foglalkozott a nyugdíjügyek intézésével: a Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóságnál az év első felében 7,9 százalékkal több igényt jelentettek be, mint tavaly az első félévben. Az ügyviteli munkában gondot jelent, hogy az igények bejelentése nem egyenletes, s ezért torlódás is előfordul. Ez volt az oka, hogy a nyugellátási osztály az év első felében nem mindig tudta tartani, hogy harminc nap alatt elintézze az ügyeket. Szerencsére a második félévben már sikerült javítani ezen a helyzeten. Csak a munkáltatókkal közösen lehet változtatni ezen. Ma már a nyugellátási igények mintegy hetven százalékát a munkahelyeken ve- szik föl. A jól és pontosan előterjesztett kérelem mindig kedvezően hat az ügyintézési időre a társadalom- biztosítási igazgatóságon. Sajnos, ennek a fordítottja szintén gyakori. A nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időt akkor lehet megnyugtatóan tisztázni, ha a munkáltató már egy évvel a nyugdíjazás előtt elküldi az igény- jog-elismerési kérelmet. Saj_ nos, a jogszabály előírása ellenére ennek nem vagy csak késve tesznek eleget, sőt sokszor nem a rendelkezéseknek megfelelően. Az első félévben érkezett 1596 igényjog-elismerési kérelemből kilencszázötvenket- tőt már tavaly elő kellett volna terjeszteni. A munkáltatók látszólag eleget tesznek az előírásoknak: meg- küdik ugyan az iratot, de nem egy évvel előbb, hanem a munkaviszony megszűnése elptt néhány hónappal. Ez nemcsak az ügymenetet zavarja, hanem a jövendő nyugdíjasokat is, ugyanis bizonytalanságban tartja. Így csak a határozatból tudják meg, mennyi szolgálati évet vettek figyelembe. A vállalatok hibájából a dolgozók nyugdíjigénye gyakran nem érkezik meg az igazgatóságra a munka- viszony megszűnése előtti felmondási időben. Gondot okoz, hogy e lapok nem mindig tartalmazzák a szükséges információkat, a munkáltatók olykor nem továbbítják a fontos okmányokat. Gyakori hibának számít a személyi adatok egyeztetésének elmaradása. Az utólagos ellenőrzések szerint gyakran nem felelnek meg a valóságnak a kereseti-béradatok. Az év első felében a nyugellátási osztály azt tapasztalta, hogy ez negyven százalékot tett ki. Talán a munkáltatók nem tulajdonítanak jelentőséget az igazolásnak, jóllehet a tévedéseknek anyagi következményei vannak. A tisztázást hátráltatja, hogy nem mindig válaszolnak tizenöt napon belül az igazgatóságnak, pedig nemegyszer a két aláírás, a bélyegző hiánya miatt is levelezni kell a munkáltatókkal. Sokat segíthetnek a szak- szervezeti bizottságok a munkahelyi nyugdíjelőkészi- tés rendszeres ellenőrzésével. A munkáltatóktól joggal elvárható az előírások megtartása, a pontos adatszolgáltatás, a jó előkészítés. Csak így teljesülhet az emberek jogos igénye, hogy még kevesebb utánjárással, várakozással kapják meg a megérdemelt nyugdíjukat. Lajos Géza Á kiskereskedelem forgalma Az adatok bizonyítják, hogy, állandóan emelkedik a nyugdíjasok száma. A nyolcvanezer nyugdíjas ma a somogyi lakosság 22,7 százalékát teszi ki, s ez két százalékkal nagyobb, mint az országos arányuk. A somogyi népesség alakulására vonatkozó adatok szerint számuk tovább növekszik 1990-ig: 1986 és 1990 között huszonnyolcezren töltik he az öregségi korhatárt. Ez háromezer-nyolcszázzal több lesz, mint az előző öt évben. A megyei társadalombiztosítási tanács éppen ezért Bundaeipok Bonyhádról A Bonyhádi Cipőgyár gyártószalagjain már a bundacipők készülnek, amikből az üzem az ősszel 110 000 párat gyárt. (MTI-foto — Gottvald K. felv. — KS) EGY RIPORTER EMLÉKEIBŐL A Rejtő-rejtély — Nagyon helyes, hogy a tetemet már előkészítették a boncoláshoz. Örülök, hogy végre rend van a kórházban. Fogjunk hozzá, uraim! A lelet szerint ez egy negyvenöt év körüli anaemios egyén: előrehaladt atrophia. A kórboncnok fölemelte kését, lehúzta a leplet, ám ekkor legnagyobb csodálkozására a halott felült, és mutatóujját figyelmeztetően kinyújtva így szólt: — Pardon! A boncolás előtti illem előírja, hogy bemutatkozzam ... Eddig Az ellopott futár „nyitánya”. Ilyen meghökkentő kezdés, azután bonyolult, izgalmas mulatságos történet, és aligha várt befejezés jellemzi a P. Howard néven jobban ismert Rejtő Jenő kalandregényeit. Annak idején — a harmincas évek elején — a Király utcának a Lövölde tér felé eső részén, a Trocadero éjszakai lokál közelében fedeztük föl az általunk Kis- késdobálónak nevezett kocsmát, ahol uzsonnára hagymásrostélyost lehetett kapni és felíratni. Elég hosszú időn át itt jöttünk össze barátságos dumára Rejtővel, az Ecetnek nevezett Kárpáti Zoltán táncos komikussal és az ^kkor már népszerű Kazal László dalénekessel. A szinte óriás termetű, nagyerejű írót talán 28 éves korában ismertem meg. Akkor már kopaszodott... S akkor vált a humoros légiós regények királyává ... Sokat írtak róla, és sokfélét. Mondjuk el, milyen is volt valóban Piszkos Fred és sok más remek figura teremtő atyja! Szerintem két Rejtő— Howard volt... Az egyik: a kellemes, barátságos, szeretetreméltó, nagyszerű csevegő, a szórakoztatás mestere. A másik: a nagyhangú, izgága, hirtelen haragú, ellentmondást nem tűrő, nem egyszer igen goromba, sőt erőszakos fickó. Szinte érthetetlen volt, hogy az első számú kedves Rejtő-pillanatok alatt — például egy ellenvetés miatt — átváltott a másodikra: a nehezen elviselhető Howardra. Persze úgy szerettük, amilyen volt. Sokszor, sokan és sokféleképpen mondták el P. Howard pályafutását. Iskoláit félbehagyta. A Spartacus ismert bokszolója volt... Rákosi Szidi színészképző iskolájában színinövendék... Üjságot alapít... amely egyetlen számot élt. Sikeres operetteket, kabarédarabokat írt... Csavargóit a világban ... Reinhardtnál rendezést kezdett tanulni... Aztán revürendezésre gondolt. Párizsban mindenfélével foglalkozott. Hamburgban parkettáncos, Svájcban házaló. Berlinben lóápoló ... Lyonban cirkuszszolga ... ,/^ztán Marseille... A nagy kaland : Afrika ... Itt érdemes egy pillanatra megállni. Rejtő önéletrajzszerű írásaiban sem ír határozottan arról, hogy az idegenlégióban szolgált volna. Fivére, dr. Révay Gyula szerint: öccse nem lépett be az idegenlégióba ... Egy másik forrás úgy tudja, igenis idegenlégiós lett és egy jó szándékú orvos segítségével szabadult meg a szolgálatból. Lehet, hogy légiós írásait félremagyarázzák. Ebben a Forte Saint Jean híres erődről ír, amelyben az újonc légionistákat gyűjtik össze Európa minden tájáról... „Afrika következik, ahol a nappali forróságban, teljes felszereléssel kell menetelni, hogy aklimatizálódjanak. Az első hetek kínszenvedései a kiképzés alatt elképzelhetetlenek ...” Csak megsokszorozza P. Howard—Rejtő humoros kalandregényeinek értékét, ha ő maga nem szolgált az idegenlégióban. Olyan valóság- szagúan írt. Hogy írt, hol írt? Egyik műhelye a Japán kávéház volt. Tavasszal-nyáron a teraszon, máskor a Liszt Ferenc utcai oldalon írta (hihetetlen gyorsan) . regényeit, vígjátékait. Egyik gépírónője így emlékezik: Rejtő fejében már készen volt a regény, amikor diktálni kezdett. Az viszont mese, hogy Rejtő kéziratokkal fizetett. A fő- pimcérneik tíz sort adott, a trafikosnak ötöt... Müller úr, a Nova kiadója nem is bajmolódott volna azzal, hogy sorokat fizessen vagy oldalakat. Az persze megtörtént, hogy a kéziratot részletekben „szállította” a szerző; olyankor előleget kapott. Annak idején a kiadók 50 pengőt fizettek a szerelmi, cowboy- vagy légiós kisregény kéziratáért. P. Howard mintegy 2000 pengőt kaphatott egy-egy légiós történetéért. Ha pénzhez jutott: boldognak, boldogtalannak szívesen adott. El kell mondani, hogy a cinikus Rejtő kevés embert szeretett úgy, mint Karinthy Frigyest, aki nagyra értékelte a humoros kalandregények íróját. „Frici” élete utolsó napján Siófokon még kártyázott P. Howard- dal, aki számtalanszor emlegette legkiválóbb barátját. Fordult a történelem kereke ... A legkomiszabb légiós történet is — az embertelenség korszakában — rózsaszín mese lett a 40-es évek valósága mellett. S Rejtő Jenő a barna rém áldozata lett. Az utolsó szó című kötetében olvasható Howard saját sírverse: „Ki itt nyugtalankodik csendesen / Író volt és elköltözött az élők sorába. / Halt harminchat évig élt néhány napot, / Néhány lapot. S kinevették: / Azt hitte, hogy kacagtatott ...” (Folytatjuk.) Ritter Aladár A Belkereskedelmi Minisztérium áruforgalmi jelentése szerint az első háromnegyed évben a lakosság 347,9 milliárd forint értékű árut vásárolt, folyó áron 9, összehasonlító áron pedig 0,2 százalékkal többet, miint a múlt év azonos időszakában. Folyó áron a legdinamikusabban — 10 százalékkal — az iparcikkek forgalma növekedett, valamivel kisebb mértékben — 7,7 százalékkal — az élelmiszereké és élvezeti cikkeké. Szeptemberben a kiskereskedelmi forgalom az előző hónapok dinamikus növekedésétől eltérően csak mérsékelten — folyó áron számolva 3,9 százalékkal — volt több, mint tavaly e hónapban. Az áruellátás összességében kielégítő volt. Élelmiszerekből és élvezeti cikkekből a kiskereskedelem kiegyensúlyozott, jó kínálatot biztosított. Tőkehúsból és húskészítményekből úgyszólván minden igényt kielégítettek. A húskészítmények választéka diabetikus és kímélő töltelékárukkal bővült, s ezenkívül több új hurka- féleséggel, s más olcsó termékkel gyarapodott a kínálat. A korábbiaknál többféle szalonna volt az üzletekben, szalámiból és szárazkolbászból, továbbá füistölt-főtt árukból a kereslet változatlanul meghaladta a kínálatot. A szabadpiacokon úgyszólván valamennyi zöldségből és gyümölcsből többet kínáltak szeptemberben, mint tavaly ilyenkor. Ennék eredményeként a júliusi-augusztusi magas árak mérséklődtek, bár a burgonyát, zöldséget és gyümölcsöt a fővárosi piacökon még így is átlagosan 15,3 százalékkal drágábban adták, mint tavaly szeptemberben. Nem csökkent a háztartási vegyi áruk korábbi magas forgalma szeptemberben sem. Mosó- mosogató-, áztató- és öblítőszerekből kiegyensúlyozott áruellátást biztosított a kereskedelem. Viszonylag mérsékelt érdeklődés mutatkozott szeptemberben a ruházati cikkek iránt. A méteráruk közül a gyapjú és gyapjútípusú szövetfélékből a kínálat a szezonnak megfelelően alakult. A vegyes iparcikkek kínálata általában a korábbi hónapokéhoz hasonlított. A hűvös idő beálltával növekedett a kereslet a tüzeléstechnikai eszközök iránt. Ezek közül a szilárd tüzelésű kályhák, kazánok, tűzhelyek és füstcsövek elegendő mennyiségben rendelkezésre álltak, radiátorból azonban változatlanul nem fedezte a kínálat a keresletet. Többnyire megfelelő volt a szőlészeti és borászati cikkek választéka, bár hordóból és üvegballonokból nem minden igényt tudtak kielég íltenii. A híradástechnikai eszközök több asztali rádió, hi-fi- torony és magnetofon is elkelt volna. Változatlanul hiánycikk a színes televízió, az automata mosógép, a nagyobb villanybojler, valamint a hazai hűtőszekrény és a mélyhűtő. Tüzelőanyagból a Tüzép- vállalatök szeptemberben 2,7 százalékkal többet értékesítettek, mint a múlt év azonos hónapjában. Legnagyobb mértékben a brikett forgalma emelkedett, de többet adtak el szénből és lignitből is. Változatlanul gond a Tüzép-telepeken a minőségi szénellátás.
