Somogyi Néplap, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-14 / 242. szám
4 Somogyi Néplap 1984. október 14., vasárnap Üdülők Jártak a falvakban Elmúlt a nyár, nincs zsúfoltság az egész évben nyit- vatartó kereskedelmi és vendéglátóüzletekben sem. Urbán István, a balaton- szárszói Konzumszöv kereskedelmi osztályvezetője a nyári szezon tapasztalatait összegezi. Ügy vélekedik, a jó felkészülés az idén eredményt hozott. Augusztus :11-ig a szövetkezet kiskereskedelmi üzletei 178,6 millió forint forgalmat bonyolítottak le, amely az előző évinél 12,6 százalékkal több. A vendéglátóüzletek 18.9 milliós étel- és italforgalma 6 százalékkal több a tavalyinál. A kiskereskedelmi üzletek közül kiemelkedő forgalmat bonyolított a balS- tonszárszói. a balatonszeme- si és a balatonföldvári ABC-áruház. továbbá a ba- latonszárszói 6. sz. élelmiszerbolt. A vendéglátó üzletek szerződéses formában üzemeltek, köztük a bala- tonszemesj Tücsök vendéglő, a balatonszemesi állomásnál lévő borozó és Balatonszárszón a Szóládi úti italbolt. Az árukínálat és -szállítás lényegesen jobb volt, mint az előző évben. Sokat segített a többcsatornás áru- beszerzés. Talán még soha ilyen jó nem volt tőkehúsból és húsipari termékekből az ellátás. Nem panaszkodhattak a Balaton Fűszért boglárlellei és más raktárházainak szállításaira sem. A tej és tejtermékek meny- nyisége és választéka szintén átlagon felüli volt. A délutáni friss tejszállítás sokat segített a folyamatos ellátásban. A sütőipar is kitett magáért, különösen a balatonszárszói üzem termékeit vásárolták szívesen. A szövetkezethez tartozó községek sók üdítőt is fogadtak, és ez az itt lévő üzletek forgalmában is megmutatkozott. Bálványoson és Kötcsén kempingek is vannak, Kötcsén és Szólódon pedig átalakított modern üzletek szolgálták a turistákat. E két községben az idén 11—23 százalékkal adtak el több értékű árut. mint tavalv a hasonló időszakban. Mindezzel együtt természetesen nem volt gondmentes a nyár. Többiféle Délker- árut nem tudtak beszerezni, nem kaptak elegendő Pepsi- és Coca-kolát. Hiányos volt Fonyódi vízből is az ellátás. A göngyölegek visszaszállítása szinte egész szezonban problémát okozott. Nem volt elegendő egyes elektromos készülékekből, teflonedényből sem. Több kellett volna mélyhűtőládákból. villanyszerelési anyagokbó. horganyzott, és feketecsövekból, vízvezeték- szerelési anyagokból. Gyakran hiányoztak a magyar világos sörök is. Mivel a A járőrkocsi egyenletes tempóban halad Iharosbe- rény felé. Nyugodt délutánnak nézünk elébe. Nem vi- kendre indulók sora szeli útjainkat, nincs csúcsforgalom, mint vasárnap esténként. A szokásos hétfői csend. Üti- társaim figyelmeztetnek: ez az, ami sokakat megtéveszt, ezért könnyelműsködnek sokan a villám mellett. A hét első munkanapján a nagyatádi rendőrkapitányság közlekedési és közbiztonsági osztályának munkatársai fokozott közlekedési ellenőrzést ‘tartottak Csurgón és térségében. Lukács István és Vránics István rendőrőrmesterek társaságában indultunk Iharosberénybe és környékére. Nem véletlenül választottuk ezt az úticélt. A korábbi ellenőrzések és balesetek is bizonyítják, hogy ezen a részen nem mindenki ügyel az előírásokra, a szabályokra. (Iharosban elsőként egy narancssárga Skodát állítottak meg. Az ellenőrzésnél kiderült: rossz az egyik féklámpa. — A múlt héten még jó volt — mondta a Kanizsára tartó vezető, aki kénytelen volt feltűrni ingujját, és elővenni a csavarhúzót... No és háromszáz forintja is bánta a dolgot; ennyi volt a helyszíni bírság. A közlekedési járőröket sokszor érik váratlan gondok. Utunk következő állószükséges létszámot nem tudta biztosítani a szövetkezet, a dolgozóknak körülbelül 30 százaléka hiányzott az üzletekből, akik a pultok és gondolák mellett, a pénztárgépeknél végezték feladatukat, szinte emberfeletti munkát végeztek. Tíz órát tartottak naponta nyitva, és vasárnap délelőttönként is a vásárlók rendelkezésére álltak. A zöldség- és gyümölcsellátás sajnos a kívántnál gyengébb volt. A növények trése késett az időjárás miatt. Figyelembe véve a nehézségeket is, a Konzum- szövné! úgy tartják hogy az utóbbi évek egyik legeredményesebb idegenforgalmi szezonját zárták. másán .egy férfit botrányos részegség miatt kelleti feljelenteni, egy másikat őrizetbe vettek a rendőri felügyelet szabályainak súlyos megsértéséért. Mondják az iharosberényi- ek: most érik a gesztenye, az erdőt járók könnyen juthatnak pénzhez, s ami köny- nyen jön, az /könnyen el is folyik a kocsmák füstös levegőjében. Hűvösek az esték, így hát van aki meleg' holmi helyett másféle imeie- gííót vesz magához. Mint ifjú „ismerősünk” is. aki fűrészelőgépével járja a falut. Egy mellékútra kanyarodtunk éppen, amikor észrevettük. Pontosabban ő előbb vett észre bennünket, s hirtelen leállította a gépet, majd futásnak eredt, de végül feladta. Kénytelenkelletlen beismerte, hogy az imént két üveg sört eresztett le a torkán. A jogosítványa a rendőrök táskájába került a szabálysértési följelentéssel együtt. Még a csat sem kattant a táskán, jobbról egy Volga kanyarodott felénk, míg balról egy furgon érkezett. A Volga vezetője és utasa megfeledkezett a biztonsági öv bekapcsolásáról. Szó nélkül fizettek. Nem úgy mint a furgon vezetője, aki elfelejtette a menetlevelét vezetni. Reggel 8-kor írta be az indulást, találkozásunkkor délután 6 óra volt. Mentegetőzött: nem ért rá, mert értekezleten volt. Ez Dévai Zoltán A múlt héten még jó volt... Tükörsima gumik és elfelejtett menetlevelek Siklóé Jáno$ ZILAHY LAJOS UTOLSÓ ÉVEI 36. — Azt hiszem, igen. — És szeretnénk visszakapni magyar állampolgárságunkat, amelyről egyébként soha nem mondtunk le. — Ez jogi kérdés, nem tudom. milyenek a rendelkezéseink állampolgársági ügyekben. — Az Áfonya utcai telken lévő épületet szeretném visz- szakapni, nem tulajdonjogilag, lakhatási engedélyt kérek. —Szerintem a hatóságok ezt a kérésedet méltányolják. — Felszámolom New Yorkban lévő lakásunkat, amikor b iztossá vál ik, hogy öreg n ap- jainkra valamilyen fedél kerül a fejünk fölé idehaza. A lakás fölszámolás egy olyan kockázatos valami, amire én nem mertem igent mondani. Eddig én a saját szakállamra tárgyaltam, minden fölhatalmazás nélkül. Ha most azt mondom, hogy kezdjék meg a kinti lakás fölszámolását is, és ha előre nem látható módon valami (mégis közbejön, vagy figyelmen kívül marad, nagyon nehéz helyzetbe hoznám pket, és minden felelősség az enyém. — Lajos. iEz így nem megy. A kormánytól kérjétek meg a hazatelepülési engedélyt, s a beadványban minden lényeges kérdést írjál le azzal, hogy választ vársz. Ennek ez a biztos út- ja-módja. Megjegyzésemet helyeselte, az ivóit a kérése, hogy várjunk egy-két napot, mert Piroskával újra egyeztet. Október elsején délelőtt bejött a szerkesztőségbe, és közösen megírtuk a kormány címére szóló. beadványt, amelynek szövege a következő: .,A Magyar Népköztársaság Kormányának, Budapest Amerikában, New Yorkban élek feleségemmel 1947 óta. Amerikai állampolgárok vagyunk. Szeretnénk hazatelepülni: amerikai állampolgárságunk megtartásával, amely nyugdíjunkkal is ösz- szefügg, és ha lehet, a magyar állampolgárságot is visszakapni, amelyről soha nem mondottunk le. író vagyok, összes írói jogaimat a Magyar Népköz- társaságra ruházom, azzal a kikötéssel, hogy ezeket a jogokat egy létesítendő intézmény gyakorolja. Miért? Szerzői jogaim a világban szerteágazóak, értékük megállapítása teljesen lehetetlen. Az /amerikai irodalom csak egyetlen művemet (Két fogoly) iktatta a klasszikusok közé, míg a spanyol irodalom valamennyit. Filmjeim közül kettő áll forgatás alatt, a Halálos tavasz — spanyol—jugoszláv koopro- dukcióban. A Két fogoly olasz forgatás előtt álll. A spanyolok lekötötték hét regényemet, amelyek nem tekinthetők eredeti műveknek, mert régebbi színdarabjaim képezik az alapgondolatot. Budapesten 1942-ben lemondtam vagyonomról az ajckori magyar állam javára. E lemondás szövegében egy olyan jogi kitételt iktatott a közjegyző, /amely az akkori magyar jog értelmében : nem engedi meg a szülőknek, hogy egyetlen gyermeküket TÖRTÉNETEK AZ ELSŐ BALATONI GŐZHAJÓRÓL A Tihanyi félsziget a Kisfaludy gőzhajóval. (Raimann Rudolf kőmetszete az 1860-as évekből) A bogiári „kiszálló” helyről Széchenyi István a balatoni gőzhajózásról írt röp- Lratában a gőzíhajózáshoz szükséges tényezőkben ír a kikötőkről is, így: „Aranyi kiszálló-hely, és ekkép a víz sí kéltsége miatt annyi benyúló töltés vagy is, mint a mennyi kikötési pont szükséges a Balatonvölgy kellő hasznosítására — majd másik oldalon ismét folytatja: „Mihezképest alkalmas kiszálló-helyeknek elmaradniok nem szabad, és csak az a kérdés, valljon utóbbi tényt többször is hangsúlyozta, hogy érezzük személyének fontosságát. Aztán, mert ennek semmiféle /hasznát sem látta, arra hivatkozott, hogy a múltkorá- ban volt egy előadáson, ahol a (járőrök parancsnoka tartott tájékoztatót, s ott elhangzott, hogy nem kell mindjárt büntetni, lehet figyelmeztetni is. Ez (igaz, de a menetlevél és a kilométer- óra állása között 40 km-nyi az eltérés... Mégiscsak ki kel! nyitni az erszényt. Néhány óra alatt féltucatnyi autóval találkoztunk, amelynek tükörsima volt az egyik gumija, de akadt olyan is, amelynek mindkét hátsója az volt. Találkoztunk kisiparossal, aki szakmája ellenére rossz féklámpáit sem tudta megjavítani... Összesen harminchat személygépkocsi, 15 teherautó, 3 motorkerékpár, 5 segédmotorkerékpár. 2 munkagép és egy autóbusz műszaki állapotát ellenőrizték a rendőrök. Hatnak kellett bírságot kiszabniuk, s négy szabálysértési feljelentést tettek. Nem akartak mindenáron büntetni, hiszen a közlekedési ellenőrzéseknek nem ez az elsődleges céljuk. Ám ha a szép szó nem használ, aligha van más eszköz a balesetek megelőzésére. Nagy Jenő a vagyonukból kitagadják, csák abban az esetben, ha a gyermek „durva hálátlanságot követ el szüleivel szemben. (Szülőgyüíkossági kísérlet stb.) Ugyanez vonatkozik a megajándékozott államra is. 1944. március 19- én, a Hitler bevonulását előkészítő állam engem magából kitaszított: letartóztatá- si kísérletével elkövette a „durva (hálátlanságot”. Ezért az adományozás érvénytelenné vált. Megjegyzem: 1945 után az új kormányzat megszüntette az alapítványókat, mint feudális intézményeket. Ennélfogva újabb alapítványra vonatkozó javaslatomat az akkori kultuszkormányzat nem fogadta el. Hazatelepülésemhez szeretném kérni, hogy Budapesten, az Áfonya utcai 11. szám alatti telken (amely saját tulajdonom volt) lévő épületet megkapjam. Ezt még én építtettem a bombapusztítás előtt. Nem tulajdonjogot, csak Lakhatási jogot kérek ebben az épületben halálomig, illetve feleségem haláláig. Tisztelettel kérem a Magyar Népköztársaság Kormányát, hogy szíveskedjen velem közölni annak a személynek a nevét, aki haza- településem, nemzetközi irodalmi munkásságom és írói jogaim átruházása ügyében felhatalmazással rendelkezik. (Folytatjuk.) azok rendezését ki eszközölje: * a balatoni társaság-e, vagy azon parti, birtokosok, kiknél a gőzös kikötendő? — Mire nézve igénytelen nézetem az, hogy ezen költséget illendőkép azoknak kellene visel ni ők, kiké a part; mert ha valami növeli ennek becsét, az okvetlen illy- féle állomány, melly élénkséget szül, és ekkép életet és hasznot terjeszt maga körül " Bölcs szavak és hogy a part menti birtokosok megfogadták a tanácsot, arra több bizonyítékunk van. Ezek közül egy eléggé ismeretlen levelet mutatok be, amely Boglár kikötőjére vonatkozik. Az esztergomi Magyar Vízügyi Múzeum gr. Széchenyi István hagyatékában őrzött levelet Széchenyi István fogalmazta, ezen javított fogalmazvány példányon olvashatók az alábbi sorok: „Tekintetes Bárány Pál táblabíró úrnak Boglár. Tekintetes Úr! Folyó évi november 24-ikén hozzám intézett becses sorait vettenv és megértettem azokbul hogy a bogiári t. Közbirtokosság az ottan építendő kikötő költségeihez 300 pengő forinttal kíván járulni; melly ajánlatot a balatoni gőzhajózási társaság kormányzó választmánya nevében ezennel köszönettel elfogadom és remélem, hogy egyesített erővel még több azon környékbeli birtokosok is hozzájárulitávail a bogiári kiszállót, melly ma csak a legközelebb vidékbelieknek de egész Somogy megyének az oda intézendő közlekedési élénkség által igen nagy hasznára válandík; a czél- nak egészen, megfelelöleg még a jövő tavaszi hajózás megnyitásáig képesek teszünk felállítani. Mely végett is innen, holnap visszaindulandó t. Hertelendy Károly úr lesz szives mind a kikötő tervét, mind a Kormányzó választmánynak e tárgyra vonatkozó egyéb határozatait a Tekintetes Űrral és a többi illetőkkel közleni. Egyébiránt teljes tisztelettel maradok önnek kész szolgája Pest, decemb. 5. 1846 gr. Széchenyi István”. Mennyit fáradozott a balatoni hajózás ügyében e nagy ember! Nem lehet meghatottság nélkül olvasni leveleit, amelyekben a legkisebb részletre is kiterjed a figyelme. A bogiári kikötő tervét ugyanaz a Heinrich Ferenc készítette, akinek a számadások szerint 1847. jan. 22-én „a balatoni kikötők helyeinek felméréséért költségei és jutalma fejében” kifizettek 200 pengő forintot. A régi kikötő nem a mai helyével egyenlő. Keletre, az Arany János utca helyén húzódott a töltése a nádason keresztül, majd a végén gerendákkal megerősített és szélesített kikötőhely állott, ahol korábban és későbben is a révhajók is kikötöttek és a Kisfaludy is. Alsóörs már megjelölte a helyet, ahol a Kisfaludy először kikötött, talán Bogláron is jó volna a régi kikötő helyét emlékezetbe idéző jellel ellátni. A címzett Bárány Pál annak a családnak leszármazottja, amely az 1726-i bir- tokösszeírásban még Boglár és Visz pusztákat birtokolta. Valószínűleg a rendesi Bárány családnak 1846-ban még vdlit birtoka Bogláron, és a címzett befolyássál rendelkező és talán több részvényt jegyző földesúr volt, akiihez bizalommal fordult — emiatt — Széchenyi István is. (Folytatjuk) Zákonyi Ferenc Angóranyúl kihelyezés A lengyeltóti Somogy Népe Mg Tsz angóranyúl-kihelyezési akciót indít. Biztosítja a nyíróállat-tartásra alkalmas ketrecet, a nyíróállatot, házhoz szállítja a takarmányt. Igény esetén biztosítják az állomány nyírását is. A termelt gyapjút hosszú távon visszavásárolják. Biztos jövedelemfonás! Részletes felvilágosítást Németh Zsolt ágazatvezető ad: Somogy Népe Mg Tsz, Lengyeltóti, Fonyódi u. 10. (72244)
