Somogyi Néplap, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-11 / 239. szám

1984. október 11., csütörtök Somogyi Néplap 3 EV VEGE SOK FELADATTÁL Mennyi feladatunk maradt 1984. utolsó negyedére? Somogy ipara mit produkált eddig, s mit kell tennie még az év végéig? Ilyen kérdésekre keres­ték a választ munkatársaink az elmúlt napokban megyénk több gyárában, üzemében. S miközben kérdezősködtünk, arra is gondoltunk: országos gondunk évről évre, hogy novemberben, december­ben hajrázunk. A lemaradást azonban az év végi — sokszor valóban óriási és látványos — munka már nem képes behozni. Nos, itt közreadott tapasztalataink­ból ítélve enyhültek, de meg nem szűntek efféle gondjaink ... Hétvégén is vágnak rA Kaposvári Húskombi­nát, az elmúlt öit esztendő legnehezebb hónapjait éli. Az év elejjén 134 ezer sertés vágásával számoljaik a prog­ram alapján, ám a népgaz­dasági és tröszti elvárások­nak megfelelően az utolsó negyedévben 156 ezer sertést kell feldolgozniuk. A több minit kétezeirháromszáz em­berit foglalkoztató cég mun­kásai eddig is bizonyították, hogy ha szükséges, a válla­lat érdekeit szem előtt tart­va túlmunkával!' is elősegítik az exporitkiöitielezettségek tel­jesítését. Csak példaként említjük, hogy az év első nyolc hónapjában többet túlóráztak és termelitek szombatonként, 'mint tavaly egész esztendőben. Az üzemben a napokban munkásgy ülése két tartanak, ismentetve minden idők leg­nagyobb feladatát. A kom­binát vezetői jól tudják, A Budapestit Vegyipari Gépgyár tabi gyáregységé­nek vezetői ma még gon­dokkal terhesen néznek az év vége elé. Ezek a gondók azonban már nem azonosak az elmúlt években gyako- riakikal. Aikkor ugyanis el­sősorban az volt a problé­ma, hogy nem kaptak meg­felelő munkát, nem volt egyenletes a terhelés. A kedvezőtlen helyzet azóta gyökeresen megváltozott. — Ma gondjaink nagyabb részét elsősorban nem a ter­melőkapacitás kitöltése je­lenti — mondta Horváth, Gyula gyáregységvezető —, hanem a itöbbletfeiadaltok vállalt határidőre és jó mi­nőségben való teljesítése. A 184 millió forint árbevételi tervben jelentős mennyisé­get képviselnek a Szovjet­unióba szállítandó festék­gyári berendezések. Partne­rünk szigoírtú követelménye­ket támaszt velünk szemben. A szerződési fegyelem be­hagy dolgozóik megközelí­tőleg fele bejáró, döntő há- nyadla lakóhelyén állatot tant, vagy növénytermesztés­sé is foigfelkozik és ebben az időszakiban ez nagy meg­terhelést jelent az ingázók számára. Mégis kénytelenek még több munkát kérni az emberektől. A feldolgozói kapacitás véges; a kombinátnak most minden belső szervezési le­hetőséget. ki kell használni. Ezért. számítanak dolgozóik segítségére az elkövetkező hétvégeken is, az exporttfel- ada.tok teljesítése érdekében. Az úgynevezett belföldi üze­met a napokban teszik al­kalmassá az exporthigiéniai követelményeknek, és onnan az elkövetkezendő hetekben mintegy háromszáz tonna darabolt sertéshúst küldenek a nyugati vevőknek. A 156 ezer sertés feldol­gozása 1500 tonna dobozolt tartása, a jó minőségű ter­mékek határidőre váló szál- látása nagy fegyelmet és gondosságot követtel a gyár­egység egész kollektívájától. Különösen akikor, amikor az év első felében anyagellá­tási gondok és a kooperációs partnerek határidő-módosí­tásai is nehezítették a ter­melést. — Különösen feszített lett a második hat hónap, a csúcs pedig az utolsó ne­gyedévre tolódott. Nagyok a még előttünk álló feladatok — sóhajtott a 'gyáregység­vezető. — De a dolgozók lelkiismeretes munkája, az általuk vállalt többlettelje­sítés alapot ad arra, hogy bizakodjunk: a terv teljesül. Fontos, hogy a szocialista brigádok sok többletet vál­laltak és a gyáregységi gaz­dasági munkaközösségek tel­jesítménye is emelkedett, így most is optimistán tekin­tünk az év vége elé. sonka, 1730 tonna darabolt hús szállítását jeleníti, vala­mint a második félévtől gyártott új termékeket is vi­szik az amerikai piacra. így 100 tonna fóliás sonkát, 240 tonna táblás-bacont, 120 tonna dobozolt karajt és 80 tonna bélbe töltöitt karajt és tarját is küldenek az Egye­sült ÁliLamokba. A belföldi ellátási kötele­zettségeinek is eleget tesz a kombinát olymódon, hogy a sentésiféldoligoziást több, a régióban működő üzem biz­tosítja majd/. így többek kö­zött a Kaposvári Mezőgaz­dasági Főiskola kísérleti vá­góhídja, a Böhönyed Állami Gazdaság, a kaposmérői ter­melőszövetkezet, továbbá a Pest-iBudai Vendéglátó Vál­lalat balatonszemesi hús­üzeme segít a fedölgotzói fe­szültségek enyhítésén. Az elmúlt napokban a kombinátnak komoly gondo­kat okozott, hogy nem érke­zett az üzembe üitemszerűen a vágósertés. Bíznak benne, hogy a tröszt ebben segítsé­Négy kamion gördült ki a minap a nagyatádi cérna- gyár készáruraktára elől. hogy negyven tonnányi ter­hükkel mielőbb Rijekába jussanak, ahol hajóra kerül az atádi cérna, s így jut a megrendelőhöz Algériába. És ismét kamiont várnak a gyárba, ezúttal az NSZK- ba küldenek színes fonala­kat. Az itteniek ma már többnyire a kamionok típu­sa alapján tartják nyilván a napokat. Nagy most a ke­letje az atádi cérnának itt­hon és külhonban egyaránt. Régebben nehéz volt piacra találni, de most nemcsak a korábban megközelíthetetlen NSZK-ból érkeznek vásár­lók, hanem jönnek Hollan­diából, Belgiumból, sőt Franciaországból is. A ma­gyar cérna hírnevet vívott ki magának Nyugat-Euró- pában. A Fonómunkás című lap szerint a forintokat és a dollárokat nem sajnálva ha­talmas -propaganda-hadjá­ratba kezdtek a Pamutfonó­ipari Vállalat szakemberei. Ennek is köszönhető a nagy kereslet, de legfőképpen a jó minőségnek és a megbíz­hatóságnak. A gyár vezetői azt ajánl­ják, hogy ne számokat idéz­zünk. Ezúttal megtévesztő lenne a terv, s a pillanat­nyi helyzet összehasonlítá­sa. Eddig több cérnát ké­szítettek a belföldi piacra, mint az 1984-re elképzeltek, viszont kevesebb került kül­földre. De az ellentmondás látszólagos, ugyanis a mennyiség ma már a cér­napiacon sem értékmérő. A vevő minőséget akar, s ezért természetesen többet is fi­zet. így Nagyatádon is olyan Négyszeres export A Kaposvári Ruhagyár idei exporttervét már tel­jesítette, ám nagyot téved, aki azt gondolja, hogy a gyáriak ezek után nyugod­tan ülhetnek babéraikon. Az eredetileg számítottnál ugyanis több üzletet sike­rült kötniük, úgyhogy az év utolsó negyedében is jelentős export és belföldi szállítmányokat kell útnak indítani. Dr. Várni János, a gyár igazgatója elmondta: — Az idén megkétszerez­tük tőkés exportunkat a korábbi évekhez képest, két év alatt, pedig a régebbi mennyiség négyszeresét ad­juk el tőkésországoknak. A jelenlegi gazdasági szabá­lyozók erre ösztönöznek bennünket és sikerült is jól eladható termékekkel megjelennünk a piacon. Az idei szerződések 25 százalé­kát kell még teljesítenünk a következő hónapokban, szocialista kivitelünknek pedig 30 százaléka, van még hátra. Rendkívül nagy igénybevételnek vannak így kitéve munkásaink, alaposan megdolgoznak a fizetésükért. — Hova jutnak el áruik? — Legnagyobb partnerünk szovjetunióbellli, de hasonló nagyságrendű vevőnk van az Egyesült Államokban is. Ezen kívül még néhány or­szágot lehet a jelentősebb piacok között említeni; Ku- vaitba, Szaúd-Arábiába, Angliába és Hollandiába viszünk nagyobb mennyi­ségű árut. Ez egyben azt is jelenti, hogy hétről hét­re változó követelmények­nek kell eleget tennünk, ez még tovább fokozza a ter­helést, a sűrű átállás még többet követel az. emberek­től. — Miért? Hiszen egy za­kó az egyenlítőnél és az Északi-sarkon is zakó ... cérnák gyártására rendez­kedtek be az idén, amilye­nek igényesebb kikészítést igényelnek, ezért lassabban készíthető el, de jobban jövedelmeznek, mint a ré­gebbi fajták. Ez is szerepet játszott abban, hogy az év végén megnőtt a kereslet. Az utolsó negyedévben sor­ba állnak a megrendelők. Ezért megállás nélkül dol­goznak a gépek. Hétvégeken a vállalati gazdasági munkaközössé­gek tagjai nyűvik a beren­amerikai és az európai di­vat, szabásvonal között ég és föld a különbség, de ez még hagyján, viszont az USA előírásai technológiai szempontból is másfélék, s így meglőhet a zakó laikus szemmel hasonló, szabó­szemmel viszont a kettőnek egymáshoz semmi köze. A legkülönlegesebb darabokat tengeren túli tervezők raj­zai alapján készítjük, de vettek tőlünk saját, kapos­vári tervezőink által meg­álmodott darabokat is. — Belföldre kevesebbet szállít a gyár a megszokott­nál. A hazai kereskedők ezt, ha jól tudjuk nehezménye­zik is. — Amíg bennünket asze­rint számoltatnak el, hogy exportunk miképpen növe­kedett. addig nem csökkent­jük a kivitelt a hazai bol­tosok kedvéért. De azért azt sem mondhatja senki, hogy a magyarországi piac ne­künk semmit sem jelent. Valóban kevesebb a belföl­di szállításunk, de az ex­portot jóval nagyobb mér­tékben növeltük, mint ami­lyen mértékben a hazai munkáink csökkentek. Az is feladatunk a negyedik ne­gyedévben. hogy készüljünk 1985-re. A hazai igényekre gondoltunk, amikor több termelőszövetkezettel koo­perálva indítottunk új üze­meket és indítunk még a közeljövőben is. Úgyhogy jövőre már nemcsak az ex­dezéseket. vagy éppen túl­óráznak az egyes műszakok A bolhói üzemben a két műszak helyett bevezették a folyamatos termelést, ám még így is nehéz lesz az igényeknek megfelelni. Nagyatádon úgy tartják, hogy pillanatnyilag az len­ne a legjobb, ha gumi mód­jára lehetne „nyújtani” a gyárat. Hiszen az igényeket fölmérve tudják: jövőre minden eddiginél többet, 1910 tonna cérnát kell gyár­taniuk. portot kívánjuk növelni, hanem a belföldi szállításo­kat is. Termelésünk 1984- ben 2 százalékos létszám- csökkenés mellett 6,5 száza­lékkal emelkedett, összesen 525 millió forint körül vár­ható az idei termelési érté­künk. Ez megalapozza 1985- öt is. úgyhogy jövőre keve­sebb vitánk lesz az itthoni kereskedőkkel. Tisza „alatt" Dunán túl A Siófoki Kőolajvezeték­építő Vállalat, mint ismere­tes, jelentős részt vállalt az országos gázprogram meg­valósításában, mégpedig oly módon, hogy nyolc ma­gyar város földgázellátásá­hoz építi meg a csővezeté­ket. Másik fontos feladatuk a feltárt gázmezők haszno­sításával kapcsolatos. Az idei munkálatok egyik fi­gyelemre méltó eredménye az Endréd és Városföld kö­zött létesített 72 km hosz- szú, 600 milliméter átmérő­jű vezeték, melynek építé­sét a negyedik negyedév el­ső hónapjában fejezték be. A csövet a Tisza medre alatt is át kellett „húzniuk”, s ebben a munkában a szol­noki és a gyulai vízügyi vállalat is segített a KVV- nek. — Most „teljes erővel” a Dunántúlon dolgozunk' — mondta Horváth Tibor, a csővezeték-építési osztály vezetője. — A többi között a Keszthely—Tapolca veze­ték is nagy munkánk. A befejezés határideje ugyan 1985. szeptember 30., de szeretnénk előbbre hozni. .. Evégett a hegesztés 80—90 százalékát még az idén el­végezzük. Ez vállalati érdek is, de Keszthely városának sem mindegy, hogy mikor kap gázt. Egy tizenhárom kilométeres vezetéket épí­tünk Csurgón is. amelynek átadási határideje novem­ber közepe, de október 31-ig minden bizonnyal sikerül befejeznünk. Népgazdasági szempontból fontos, hogy az algyői nyolc gázkutat bekössük még az idén a cső­vezetékbe: a hazai földgáz­termelés és -ellátás részben ezen múlik. — Van-e gátló körülmény, gond a negyedik negyedév­ben tervezettekkel kapcso­latban? — Akad. Igen fontos, mondhatnám kiemelt fel­adat, a Bázakerettye—Nagy­lengyel széndioxid vezeték megépítése, melyhez speciá­lis. a szokásostól eltérő fal- vastagságú csövekre van szükségünk. Sajnos a Cse­pel Művekkel még mindig nem tudtunk megegyezni a 300 mm-es átmérőjű csövek gyártását illetően, s a kül­földről való beszerzés jelen­tős devizát igényelne. Mi természetesen jó minőségi hazai csövet szeretnénk fel­használni. A munkát már két hónapja el kellett vol­na kezdenünk, ám ha most gyorsan dűlőre jutunk a gyártó céggel akkor is már csak novemberiben kezdhet­jük el az építést. Egyébként az egész évi termelésünket döntően befolyásolta, ponto­sabban akadályozta a króni­kus csőhiány. Megváltozott gondok get nyújt szamukra. — Ez igaz. De például az KERESETT CIKK A CERNA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom