Somogyi Néplap, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-10 / 238. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XL évfolyam, 238. szám Ára: 1,40 Ft ______1984. október 10., szerda E ltérés a megyék között A napokban jelent meg a Belkereskedelmi Statisztikai Évkönyv, 1983 — amely tájékoztat a belkereskedelmi vállalatok és szövetkezetek gazdálkodásáról, forgalmáról, létszám- és béradatairól, valamint készleteik alakulásáról. A kötet az árufóigáimi adatokat különféle bontásokban is ismerteti, így például szektorok, vevők, fizetési módok, árufőcsoportok szerint és regionális felosztásban. Ez utóbbi módot nyújt arra, hogy a megyék egymástól meglehetősen eltérő adatait megismerjük. A megyék közül tavaly és tavalyelőtt egyaránt Győr- Sopron megyében volt a legnagyobb az egy lakosra jutó eladási forgalom: 40 333, illetve 43 635 forint, s ebben föltehetőteg szintén erősen belejátszik ennek a tájnak közismerten élénk idegen- forgalma. A második helyen szerepel a múlt évet bemutató adatsorban Csongrád, ahol az egy lakosra jutó forgalom megközelítette a negyvenkétezer forintot. Csak valamivel volt alacsonyabb az értékesítés Veszprém és Somogy megyében, s ehhez bizonyára szintén hozzájárult a Balaton-parti turizmus. A legkisebb, mintegy harmincegyezer forintos értékesítést Pest megye vállalatai, szövetkezetei érték el. A statisztikusok azt is kiszámították, hogy hol, milyen áruféleségekből vásároltak többet, illetve kevesebbet. Az élelmiszerek egy lakosra jutó eladása Veszprém megyében volt a legnagyobb értékű: 13157 forint. Ezt követte Komárom, Győr- Sopron, illetve Somogy megye. Ruházati cikkekre a magyar állampolgár tavaly mindössze 5073 forintot fordított, s ez meglehetősen alacsony ahhoz képest, hogy egyéb iparcikkekre 18 776, élelmiszerekre 12 578, vendéglői szolgáltatásokra pedig 4860 forintot költött. A megyei bontás a ruházati cikkek esetében csak kisebb eltérést mutat: Győr-Sopron áll az első helyen 5251 forinttal; Somogybán az egy lakosra jutó ruházati forgalom meghaladta a négyezer forintot. A vegyes iparcikkek egy lakosra jutó forgalma a megyék közül Bács-Kiskunban volt a legmagasabb : 21 344 forint. Ezt követte Csongrád, Győr-Sopron és Borsod húszezer forint feletti ösz- szeggel, utánuk Zala, Veszprém, Somogy és Tolna következett. A vendéglátóhelyek forgalma is a fővárosban volt a legnagyobb: az országos 4860 formtot, és a megyei 4546 forintos forgalommal szemben 6171 forint, s ez feltehetőleg szintén részben a nagy idegenforgalommal magyarázható. A megyék közül a vendéglátóhelyek — egy lakosra számítva — Somogybán és Veszprémben tettek szert a legmagasabb árbevételre, a fővárost és a két balatoni megyét ebben a vonatkozásban Békés, Győr-Sopron, Heves és Fejér követte ötezer forint feletti forgalommal. Bár a helyi forgalmat az említetteken kívül számos más tényező is befolyásolja, az adatok azért —, ha nem is hűségesen, és nagyjából — tükrözik egy-egy megye lakosságának fogyasztási szerkezetét, életszínvonalának alakulását. Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A pártkongresszus és a felszabadulás évfordulója tiszteletére Izgalmas két nap színesítette az erdészeti szakmunkásképző intézetek és szak- középiskolák diákjainak életét. Hétfőn megkezdődött az az országos versenysorozat, ahol szakmai és honvédelmi ismereteiket, tudásukat mérhetik össze a fiatalok. A barcsi Vörös Csillag Tsz, mint a verseny gesztora többek között a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummal, a Medosz- szal, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályával, Somogy, Zala, Baranya, Tolna fafeldolgozó gazdaságaival, üzemeivel közösen teremtette meg a föltételeket a programhoz. A rendezvény házigazdái természetesen a barcsi Erdészeti, Vízépítési és Vízgazdálkodási Szakközépiskola és az Erdészeti Szakmunkás- képző Iskola tanárai és diákjai. Az ünnepélyes megnyitó után hétfőn bemutatAz MSZMP Központi Bizottsága 1984. október 9-én, Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót, az ifjúságpolitikai kérdésekkel foglalkozó állásfoglalást, valamint az országgyűlés és a tanácsok tevékenységéről, munkájuk továbbfejlesztéséről szóló jelentést. Az ülésről közlemény jelenik meg. (MTI) Á jobb kenyérellátásért A pártkongresszus és fel- szabadulás 40. évfordulója tiszteletére megindult mun- kavensenyben részt vesznek a Somogy megyei Sütő- és Édesipari Vállalat szocialista brigádjai is. A közösség elsősorban a jobb kenyérellátást tűzte ki célul. A kis települések lakóinak gondjait kívánják enyhíteni azzal, hogy újabb öt kis faluba szállítanak majd naponta kenyeret és több helyire nemcsak egyfélét, hanem rminőíségi „házias kenyeret” is visznek. Négy új termék gyártását is vállalták a pékek — ezek édesipari készítmények lesznek. Figyelmet érdemel, hogy a szocialista brigádok kirn ondlták: hétvégeken és többnapos ünnepeken KenyérpfHÁIi&Sl gúőwvR --«• »•*'.§*• ipar hibájából ezentúl nem fordulhatnak efliő. ,Az ellátáson kívül elsősorban energiatakarékossági, anyagtakaré kossá gi célokat, a hatékonysággal! és a minőségi munkával összefüggő feladatokat határoztak meg a brigádok. Végsősoiron ezek a gyárkapukon bél-üli intézkedések is a fogyasztók érdekeit szolgálják; több és jobb kenyér, sütemény jut - hat az asztaliunkra, ha a sütőipar brigádjai telj'esitik a vál lallt feladia tokát. Pakisztán az atomfegyverért Az IPA indiai hírügynökség értesülése szerint . Pa kisztán és a nyugatnéme Otrag cég között titkos üzlet jött létre. A szerződés szerint az Otrag — amely korábban a Dél-afrikai Köztársaságnak szállított ráké- tafegyvereket — most Pakisztánnak szállít majd nagy mennyiségben nyugatnémet gyártmányú, atomtöl- tetek hordozására is alkalmas, középhatótávofeágú rakétákat. KGSTtanácskozás az olajadalékokról Országos verseny az erdőben A JÖVŐ ERDÉSZEI KÖZÉPRIGÓCON ták a pályákat, s ekkor adódott lehetőségük a diákoknak arra, hogy a lövész számok előtt edzést tarthassanak; Soha ilyen vidám, izgatott társaság nem volt még az iskola iközéprigóci tangazdaságában. Az edzések során — melyek a kora délutáni óráktól este hatig tartották — a versenyzők képet alkothattak egymás felkészültségéről, kitapasztalhatták az ellenfél gyengéit, erősségeit. Igazi izgalmat jelentett este a technikai értekezlet után következő sorszámhúzás. Kedden kora reggel fadöntés és futóvadlövészet indította a versenyt. Ezután nehezített körülmények között, négy és fél kilométeres terepfutás következett, melyet súlyos hátizsákokkal kellett teljesíteniük a versenyzőknél!, sőt, fegyverrel a kézben a táv megtétele közben „apróbb részfeladatok” megdldása is feladatuk volt. Szakmai és honvédelmi ismereteikből adhattak számot kispuskalövészetben, koronglövészetben, állat- és növényfelismerésben, tá- volságbecslésben, fatömeg- kiszámításban, kézigránát- dobásban és elsősegélynyújtásban. A felnőtteknek is becsületére váló versenyben a győzteseket ma délelőtt hirdetik ki. Azonban — vélik a jövő szakmunkásai — ebben a versenyben veszíteni nem lehetett, csak győzni! Az olajhulladékok kutatásával és fejlesztésével foglalkozó KGST-tanácskozás kezdődött keddien Balatonalmádiban. Az ülésen megvitatják az együttműködés eddigi eredményeit és a további tennivalókat. A tanácskozás alkalmából Csikós Rezső, hazánk képviselője. a Magyar Ásványolaj és Földgázkísérleti Intézet igazgatója elmondta, hogy az elmúlt évek során a KGST-tagországok között több kétoldalú együttműködés jött létre, amelyek eredményei hozzájárultak az olajcsere idejének meghosszabbításához. valamint az egyre igényesebb motorok megfelelő minőségű kenőolajjal való ellátásához. Hatékony együttműködés alakult ki például Magyar- ország és az NDK között az úgynevezett szulfonátos kenőolajok kifejlesztésében, amelyek hozzájárulnak a motorok fokozott védelméhez és közvetve a takarékos h a jit óany a g-íethasználás- hoz is. Ugyancsak gyümölcsöző az együttműködés Magyarország és a Szovjetunió között, főleg a hajtóműolajokhoz szükséges adalékok kifejlesztésében, valamint az új hamumentes olajadalékok előállításában. A mostani tanácskozáson foglalkoznak a kétoldalú és többoldalú együttműködések körének bővítésével, a gyártási együttműködés előkészítésével, valamint az adalékok cseréjének, illetve egymás közti kereskedelmének kérdéseivel is. Nyílt vitát rendezett a kultúra és demokrácia viszonyának témaköréből a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége és az MSZMP Budapesti Bizottságának oktatási igazgatósága kedden a Fészek mü vészklub ban. A vita vezetője, Fukász György egyetemi tanár bevezetőjében elmondta: nemrég tartották az országos közművelődési tanácskozást, ahol a kérdés ugyancsak a hozzászólások középpontjában állt. Nem divatról van tehát szó, hanem a társadalmi igények diktálta szükségességről. Igen bonyolult problémákat vet lel a kultúra és a demokrácia kérdésköre. Olyan kézenfekvő fogalmak is megválaszolásra váró kérdéseket hordoznak, mint a kultúra értelmezése, terjesztése, illetve értékei elsajátításának folyamata. Napjaink élő gondja például az általános és a magasabb fokú kultúra viszonya, a kulturális intézményrendszer demokratizmusa éppúgy, mint a kulturális javak befogadásának mechanizmusa. Vitányi Iván, a Művelődéskutató Intézet igazgatója, Ancsel Éva filozófus, Hermann István filozófus, Búza Márton, a Szakszervezetek Elméleti Kutatóintézetének igazgatója és Kovács András filmrendező vitaindító hozzászólásaikban a kultúra és demokrácia kapcsolatát elemezve több oldalról tárták fel az összefüggéseket, belső ellentmondásokat és társadalmi, politikai vonatkozásokat. Felhívták a figyelmet a demokrácia-fogalom tisztázásának fontosságára, s arra. hogy a kulturális demokrácia kérdése elválaszthatatlan a társadalmi demokráciától. A vitában megfogalmazódott az is: csak akkor van lehetőség arra, hogy a kultúra széles tömegekre hasA KGST két évtizeddel ezelőtti gyártásszakosítási programja hatására a bolgár Balkanyar vállalatból napjainkra a világ legnagyobb villamos emelőtargoncagyártója lett. A ‘Szovjetunió jelenleg évi 48 ezer emelőtargoncát vásárol Bulgáriától, s a balkáni ország az évtized végéig évi 7000—7000 villamos, illetve dízeltargonca szállításával növeli eladásait KULTÚRA ÉS DEMOKRÁCIA Nemzetközi jogász konferenciát tartanak Budapesten több szocialista ország képviselőjének részvételével. A képen: dr. Kun László igazságügyi miniszter-helyettes beszámolóját tartja (MTI — E. Várkonyi Péiter felv. — Té'.efotó — KS) Vita a Fészek klubban son, ha valódi kulturális értékek jönnek létre. Alapkérdés az is. merre tart a társadalom, s hogyan képes a fejlődés ellentmondásait feloldani. A művészet segíthet elszakítani a régi beidegződésektől: a rossz reflexektől a kultúra demokratizmusa nem utolsósorban e konfliktusok vállalásában is érzékelhető. Hangsúlyozták azt is, hogy a kultúra csak önmagában, saját hatókörében nézve fogható fel eleve demokratikus fogalomként, mert a tetszés, a műalkotás sok befogadása vagy elutasítása az egyén választásához kötött.
