Somogyi Néplap, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-10 / 238. szám

2 Somogyi Néplap 1984. október 10., szerda Ali Abdullah Szaleh Moszkvában Barátsági és együttműködési szerződést írtak alá Moszkvába érkezett a Jemeni Arab Köztársaság államfője. A képen Ali Abdullah Szá­léit a szovjet vezetőkkel látható a Kreml előtt Áz elnök és a háború Ali Abdullah Szaleh, a Jemeni Arab Köztársaság államfője kedden Moszkvá­ba érkezett. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­sége és a Minisztertanács meghívásának tesz eleget. A vendéget a repülőtéren Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB PB tagja, miniszterel­nök, valamint Gejdar Ali- jev, az SZKP KB PB tagja, a Minisztertanács elnökének első helyettese fogadta. Ali Abdullah Szalehet megérkezése után a Kreml­ben, a nagy palota előtti té­ren Konsztantyin Csernyen- ko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének el­nöke üdvözölte. Konsztantyin Csernyen- ko, az SZKP KB főtitkára és Ali Abdullah Szaleh ked­den a Kremlben barátsági és együttműködési szerző­dést írt alá. Aláírták a két ország közötti konzuli egyez­ményt is. A dokumentumok aláírásánál számos szovjet és észak-jemeni állami ve­zető volt jelen. A meleg, baráti légkörű Chilében folytatódik a kö­télhúzás az ellenzék és a ka­tonai junta között. Szemmel látható, hogy a diktatúra kordában szeretné tartani Pinochet tábornok ellenfele­it, annál is inkább, mert a számuk nőttön nő. A minap egy bíróság sok neves ellenzéki politikus őrizetbe vételéről döntött. Az a vád ellenük, hogy meg­szegték a junta állambizton­sági törvényét a szeptember 4—S-i tiltakozó megmozdulá­sok előkészítése során. San- tiagóban és sok más chilei városban szerveztek akkor sztrájkokat és felvonuláso­kat, követelve Pinochet ha­ladéktalan távozását, s a demokratikus jogok helyre- állítását. A szeptemberi akciókat a baloldali és a polgári ellen­zék különböző csoportjai, a betiltott pártok illegalitásban működő vezetői közösen szervezték. A bírósági dön­tés most mindkét irányba dühödt erővel próbál meg­torlást foganatosítani. Az őrizetbe veendők listáján szerepel a többi között Gab­riel Valdés volt külügymi­niszter, a betiltott keresz­ténydemokrata párt elnöke, Mario Sharpe szociáldemok­rata politikus és Enrique Sil­va Cimma, a radikális párt elnöke. <3fc hárman a polgá­ri erőket tömörítő demokra­tikus szövetség vezetői. To­vábbá Manuel Almeyda az ugyancsak betiltott szocialis­ta párt vezetője, akit az idén már 'száműztek néhány tárgyalásokról kiadott köz­lemény szerint Csernyenko és Ali Abdullah Szaleh elé­gedetten szólt a két ország kapcsolatáról és hangsúlyoz­ták, hogy mindkét fél min­den tőle telhetőt megtesz azok továbbfejlesztéséért. A tárgyaláson áttekintet­ték a közel-keleti helyzetet, megálapítva, hogy az ottani robbanásveszélyes légkör oka az Egyesült Államok ál­tal támogatott izraeli ag­resszió. Határozottan el­ítélték a libanoni terüle­tek izraeli megszállását, ki­jelentve, hogy Izraelnek ha­ladéktalanul és minden fel­tétel nélkül ki kell vonnia csapatait Libanonból. A találkozón Konsztantyin Csernyenko hangsúlyozta, hogy a közel-keleti helyzet lényegi javítása csak közös erőfeszítésekkel, egy olyan nemzetközi konferencián érhető el, amelyen részt vesz valamennyi érdekelt fél, köztük a PFSZ is, mint a palesztin arab nép egyet­len törvényes képviselője. Erre irányulnak a közel-ke­leti rendezésre tett legutób­bi szovjet javaslatok is. hónapra. Börtön vár a népi demokratikus mozgalom több ismert vezetőjére és a szak- szervezeti mozgalom néhány irányítójára is. Pinocheték változatlanul a kemény kéz 'politikáját foly­tatják, s az a korábbi této­va szándék, amely egy szé­lesebb körű társadalmi pár­beszéd irányába mutatott, úgy látszik, 'egyelőre lekerült a napirendről. A junta való­színűleg túlontúl erősnek ér­zi az ellenzéket ahhoz, hogy megpróbálja a tárgyalások taktikáját alkalmazni. Ma már a polgári politikusok többsége is radikális elveket vall: nem fogadja el annak a 'lehetőségét, hogy Pinochet a század végéig a helyén maradjon — miként erről az elhatározásról többször is nyomatékkai szólt a diktá­tor —, hanem azonnali le­mondását követeli és a bal­oldallal egyetemben síkra száll a demokratikus szabad­ságjogok helyreállításáért. Tulajdonképpen Chilében éppen a junta túlkapásai következtében kezd egysége­sebb képet nyerni az ellen­zék. Korábban a baloldal és a polgári erők között sok te­kintetben nem volt közös nevező. A diktatúra azonban a mérsékeltebb ellenvetése­ket sem hajlandó eltűrni. Pinochettel szemben ma már kezd összekovácsolódni a chilei társadalom egészét át­fogó ellenzéki tábor. S a nép ellenére egyre körülménye­sebb kormányozni! Gy. D. amelyek előirányozzák az izraeli csapatok maradék­talan kivonását az 1967 óta megszállva tartott arab te­rületekről. valamint a kö­zel-keleti problémakör kulcsfontosságú kérdésé­nek, a palesztin kérdésnél: a megoldását. A Szovjetunió — mondot­ta Konsztantyin Csernyenko — mindig támogatta és tá­mogatni is fogja az izraeli agresszió és az imperialista diktátum ellen, szuverenitá­suk és függetlenségük meg­szilárdításáért küzdő arab népeket. Szaleh elnök kijelentette: nagy jelentőséget tulajdonit a Szovjetunió a közel-keleti rendezésre vonatkozó, s az arab népek alapvető érde­keinek megfelelő szovjet ja­vaslatokat. Újabb műszaki nehézsé­gek merültek fel a Challen­ger amerikai űrrepülőgép útja során. Mire a személy­zetnek sikerült megoldania, hogyan továbbítsa a földre az űrrepülőgép radar-an­tennájának jeleit egy mes­terséges hold segítségével, addigra a mesterséges hold működését zavarta meg egv kozmikus vihar. Kedden reggelre a földi irányítóknak sikerült módo­sítani a meghibásodott mes­terséges hold működését. A műhold ismét biztosítja a rendszeres összeköttetést a Challenger Űrrepülőgép és Peresz Reagannal tárgyalt Reagan elnökkel folytatott kedden megbeszélést Wa­shingtonban Simon Peresz izraeli miniszterelnök. Ro­nald Reagan munkaebéden látta vendégül Pereszt, aki korábban már kétszer tár­gyalt George Shultz külügy­miniszterrel, találkozott Cas­par Weinberger hadügymi­niszterrel és a kongresszus több vezetőjével is. Értesü­lések szerint a megbeszélé­sek középpontjában az Izra­elnek nyújtandó gazdasági- anyagi segítség kérdései áll­tak s a közel-keleti rende­zés néhány vonatkozását is megvitatták. Izrael a jelek szerint első­sorban azt szeretné, ha az idei költségvetési évre szóló, 2,6 milliárdi dolláros amerikai katonai és gazdasági segélyt egy összegben és azonnal fo­lyósítanák. Kohl Pekingben tárgyal Csao Ce-jang kormányfő után kedden Hu Jao-pang, a Kínai Kommunista Párt fő­titkára is NSZK-ba szóló meghívást fogadott el Hel­mut Kohl nyugatnémet kan­cellártól. Kohl és Hu Jao-pang ked­di találkozója után adott nyugatnémet tájékoztatás szerint a kínai vezető a megbeszélésen ezt mondotta a német kérdésről: „Elkép­zelhető, hogy a megosztott­ság hosszú ideig fenn fog maradni". A nyugatnémet értékelés szerint ez változás a korábbi kínai nyilatkoza­tokhoz képest, amelyekben a két német állam létrejöttét, a status quo-t „nem termé­szetesnek", vagy „indokolat­lannak” nevezték. a föld között. A kozmikus szerkezet a szakértők sze­rint napfolt-kitörés követ­keztében hibásodon meg. Működésképtelenné vált berendezései helyébe most tartalék-berendezéseket he­lyeztek üzembe, illetve egyes berendezések üzem­módját alakították át. Nem sikerült kijavítani viszont a Challenger léghű­tésében keletkezett hibát. Bár éjjel valamelyest csök­kent a hőmérséklet a ka­binban, kedd reggelre már ismét harminc fok körüli meleget mértek az űrrepü­lőgépen. Ronald Reagan igen gyor­san — bár akaratán kívül — ismertté vált mikrofon- próba-tréfájában arról be­szélt, hogy aláírt egy tör­vényt. amely hatályon kívül helyez egy önálló, szuverén államot és öt perc múlva megkezdik annak bombázá­sát. Az ilyesfajta viccelődés veszélyeiről már sokat írtak, de arról nemigen esett szó, hogy saját hatáskörén be­lül az amerikai elnök mi­lyen mértékben dönthet há­ború vagy béke kérdésében. Az amerikai elnök döntési lehetőségeit részint az ame­rikai alkotmány, illetve az amerikai kongresszus által elfogadott törvények szab­ják meg, részint az, hogy mennyire erős az elnök, milyen támogatásra számít­hat a kongresszuson belül és kívül, mit fogadtathat el a testülettel. Húsz évvel ezelőtt szüle­tett például az úgynevezett tonkini határozat. 1964. augusztus 5-én Johnson el­nök a kongresszustól felha­talmazást kért és abszolút szabad kezet kapott a viet­nami háború kiszélesítésére, és az amerikai csapatok be­vetésére. E határozat elfo­gadása előtt az Egyesült Ál­lamok tanácsadókat küldött Dél-Vietnamba: számuk 1984 elejére már elérte a 16 ezer főt. A Tonkini-öbölben kre­ált incidens után. ahol az amerikai verzió szerint a vietnamiak amerikai hadi­hajókat támadtak meg, Johnson elnök harcoló csa­patokat irányított Dél-Vi- etnamba. Később kiderült, hogy senki sem támadt rá az amerikai hajókra, egy­szerűen csak ürügy kellett az amerikai beavatkozás igazolására. Éppen ezért a kongresszus tagjai később — amikor már egyre nyilvánvalóbbá vált az amerikai katonai kudarc az indokínai ország ellen vívott háborúban, s nőtt az emiatti elégedetlen­ség — igyekeztek ismét visz- szaszerezni jogaikat a hábo­rú és béke kulcskérdésében. Amikor a Watergate-bot- rány meggyengítette Nixon elnök helyzetét, a kongresz- szus akcióba lépett, és 1973 novemberében, méghozzá Nixon elnök vétójának ha­tályon kívül helyezésével, sikerült törvénybe iktatni az úgynevezett hadviselési törvényt. Ez a törvény olyan jogok­kal ruházta fel a kongresz- szust, amelyek bizonyos le­hetőségeket adnak a tör­vényhozóknak annak meg­akadályozására, hogy az Rudolf Kirchschläger, az Oszitrák Köztársaság elnöke, kedden délután háromnapos hivatalos látogatásra Pá­amerikai elnök egyedül döntsön a háború, az ame­rikai csapatok harcba bo­csátásának kérdésében. Ám annak ellenére, hogy a törvény értelmében ame­rikai csapatokat csak a kongresszus és az elnök kö­zös döntése alapján lehet harcba küldeni, nyitva hagyták a „kiskaput” az egyszemélyi elnöki döntés- hozatal számára. A törvény egyebek között azt mondja, ha amerikai állampolgárok életét vagy amerikai érde­keket külföldön veszély fe­nyeget, az elnök azonnal hadüzenet nélkül elrendel­heti a csapatok bevetését. (Az alkotmány szerint csak a kongresszusnak ÿan joga hadat üzenni.) A törvény értelmében a katonai egysé­geket az elnök hatvan napig alkalmazhatja harci cselek­ményekre, ennél hosszabb időre a kongresszus felha­talmazása szükséges. Ezzel a lehetőséggel Ni­xon óta minden amerikai elnök élt. Legutóbb Reagan utasítására 1983 októberé­ben rohanták le amerikai csapatok Grenadát. Sok törvényhozó még mindig túlzottnak tartja az amerikai elnök döntési sza­badságát hadviselési ügyek­ben. Számos javaslatot nyúj­tottak be a hadviselési tör­vény előírásainak szigorítá­sára. Legutóbb Don Ed­wards demokrata párti kép­viselő olyan törvényterveze­tet terjesztett elő a képvi­selőházban, amely szerint az elnök csak akkor vetheti be az amerikai csapatokat, ha az Egyesült Álla­mok teirületón vagy a kül­földön állomásozó ameri­kai katonai erőket ér­né támadás. A kiskapu azonban ismét megmarad: az elnök akkor is dönthet a csapatok bevetéséről, ha úgy véli, hogy amerikai polgá­rok élete forog veszélyben valamelyik külföldi ország­ban. Az eddigi esetek alap­ján nyilvánvaló, hogy ilyen indokot ezután sem lesz ne­héz találni. A törvénytervezet elfoga­dása ennek ellenére jelentő­sen megnövelné a kong­resszus befolyását a külpoli­tikai döntéshozatal folya­matában. Mivel azonban vá­lasztási év van az Egyesült Államokban, és nemcsak az elnököt választják meg, ha­nem a szenátorok egyihar- madát és a teljes képviselő- házat, a tervezet vitájára és elfogadására valószínűleg csak november után kerül­het sor. rizsiba érkezett. Az osztrák államfőt Francois Mitter­rand elnök fogadta Orly re­pülőterén. Csád középső részén egyre nagyobb éhínség pusztít. A ké­pen élelmiszer-segélyre várakozó asszonyok és gyermekeik látható A SOMOGYI ERDŐ- ÉS FAFELDOLGOZO GAZDASÁG október 10-tól november 30-ig dió- és cseresznyerönköt vásárol megegyezéses áron Szállításra levonás 4 m3 fölött nincs Szállításra levonás 4 m3 alatt 200—500 Ft 'm3 Az ésszerű átvétel és a begyűjtés szervezése érdekében 'kérjük mielőbbi tájékoztatásukat, hogy értékesítésre hány fát vágnak ki. Begyűjtés — az előzetes értesítést követően — novem­ber 20-tól. Fizetés: az átvétellel egyidőben. CÍMÜNK: SOMOGYI EFAG, Kaposvár, Bajcsy-Zsilinszky u. 21. Kereskedelmi osztály. (Telefon: 11-420/50) (264840) Kötélhúzás Chilében Amerikai űrrepülőgép Műszaki nehézségek M. Gy. KIRCHSCHLÄGER PÁRIZSBA ÉRKEZETT

Next

/
Oldalképek
Tartalom