Somogyi Néplap, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-06 / 235. szám

1984. október 6., szombat Somogyi Néplap 3 Akció este nyolckor Tanácsi fiatalok országos konferenciája 4 Államigazgatási és igazságügyi napok Kaposváron Az Erzsébet-híd budai híd­főjének északi oldalán egy szerény emlékkő található A járókelők alig veszik ész­re, pedig a kis márvány lap történelmi időket idéz. Tizen­két évvel az események után, 1966. október 6-án avatták föl, hogy ezzel je­löljék meg a Gömbös-szobor helyét, ami ellen a kommu­nista partizánok 1944. októ­ber 6-án robbantásos akciót hajtottak végre. Ennek most van a 40. évfordulója. A Gömbös Gyula-szobor fehér márványtömbje nem­csak egy akarnok ember em­lékműve volt, de egy egész korszak jelképévé is vált. A néhai miniszterelnök csodál­ta Mussolinit, s ő volt az el­ső kormányfő, aki hivatalos látogatást tett a hatalomra került Hitlernél. Soha nem titkolta, hogy rokonszenvezik a két fasiszta diktátor esz­méméi, s maga is totalitárius személyi hatalom megterem­tésére törekedett. A magyar fasizmus szálláscsinálója volt, az általa kezdeménye­zett politika egyenes úton vitte az országot a háborús katasztrófa felé. Az ágyúk pedig már itt dörögtek Sar­kadnál, Békéscsabánál. A K. P. Katonai Bizottsá­ga már szeptember végén utasította Fehér Lajost, hogy a -vezetése alatt álló parti­záncsapatok egyikével hajt­son végre támadást a tábor­nok miniszterelnök Döbren- tei téri márványszobra el­len. Az akciónak demonstra­tív, figyelemfelkeltő szerepet szántak. Bizonyítani akarták, hogy élnek és működnek az ellenállás erői, s megkezd­ték harcukat a Horthy-rend- szer ellen. Az akcióval ta­núsítani kívánták, hogy az ország népe elveti a gombo­si utat, békét, szabadságot, társadalmi és szociális fel­szabadulást akar. Ha jeilkép volt a szobor, jelképesnek érezhetjük az ellene intézett támadást is. A gőgösen fölszegett fejű, tábornoki mentét viselő szo­bor sohasem nyerte meg az emberek tetszését. Egy erő­szakos politikát, nácibarát irányzatot képviselte. Az emberek jó részét irritálta. Akadt valaki, aki sósavval teli üveget vágott hozzá, majd 1944 szeptemberében arról adott hírt áz illegális Szabad Nép, hogy a szobrot valaki kátránnyal öntötte le. Az akció végrehajtását Fe­hér Lajos a Marót fedőnevű csoportra bízta. Ennek veze­tője Padányi Mihály („Ma­rót”) mérnökhallgató volt — ma a Magyar Antifasiszta Ellenállók Szövetségének az elnöke. Hozzá társult „Véső”, azaz Egri János vegyészmér­nök és Janikovszky Béla („Ostor”) orvos. A partizánok október el­ső napjaiban kapták meg az akcióra szánt robbanóanya­got. A terepet gondosan föl­derítették, kidolgozták a meg­közelítés, a végrehajtás és a visszavonulás mozzanatait. Nagy forgalmú helyről volt szó, ahol a legkisebb hiba is végzetessé válhatbtt volna. Már az akció időpontját is kitűzték, sőt a helyszínre is kivonultak, amikor megérke­zett a Kommunista Párt til­tó határozata. Új szálloda alapkövét he­lyezték el pénteken a Vas megyei Bükfürdőn. A svéd hitelből és svéd cég által építendő Hotel Thermal Bük alapkőletételénél jelen volt Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter, valamint Kari Vidar Hell­A K.P. kezdeményezésére a Magyar Front ezekben a napokban memorandumot jutatott el Horthyhoz, s ab­ban az uralkodó osztályokat együttműködésre hívta föl egy németellenes fordulat esetére. A demokratikus pár­tok joggal vélték úgy, hogy a kiugrás esetén a kormány­zó kezében levő hadsereg, a tiszti kar, az államgépezet bekapcsolódása döntő fordu­latot hozhat. ígéretet kaptak arra is, hogy a munkásság részére fegyvereket biztosít­sanak. A Gömbös-szabpr elleni ak- rió ezt a kapesolattervezést zavarhatta volna meg, ezért helyes döntés volt a robban­tás leállítása. Néhány nap­pal később azonban kiderült, hogy a horthysták fontosabb­nak tartják osztályérdekei­ket, mint a nemzet jövőjét. Fehér Lajos írja: „Néhány napra rá parancsot kaptam: haladéktalanul fel kell rob­bantani a Gömbös-szobrot.” A választás október 6-án es­te 8 órára esett. Ez a nap volt Gömbös halálának 8. évfordulója is. A terepet Egri derítette föl, közben Padányi egy akasztófaszerú léccel a szo­boralak lábához helyezte a robbanótöltetet a már sister­gő gyújtózsinórral. Az akció végrehajtását Janikovszky Béla biztosította. A robba­nást megelőző visszavonulás­ra már alig néhány percük maradt. A detonáció a büszke már­ványszobrot a csizmánál le­szakította talapzatáról; a test lezuhant, s darabokra tört. A környék messze fehérlett a márványtörmeléktől. A főkapitányság politikai osztálya Cser István felügye­lő vezetésével több mint 100 detektívet vezényelt a tette­sek nyomába. Az akció ki­vitelezése azonban tökéletes volt, a lécdarab kivételével áruló nyom nem is akadt. A nyilas és jobboldali sajtó már másnap acsarkodó tá­madást intézett a baloldal ellen. Az összetartás című lap így kezdődik, de más­ként végződik című cikké­ben teljes leszámolást köve­telt az / ellenállókkal. A „Magyarország” is hasonló hangot ütött meg: „eljött az ideje annak, hogy a belső vörös frontot tökéletesen és gyökeresen felszámoljuk” — írta a lap. Maróték tette történelmi jelentőségűvé vált. Az ' ille­gális harcosok, ellenállók, partizánok tevékenysége e naptól számban megsokszo­rozódott, mérete, jelentősége megnövekedett. Az akció jeladássá vált. „A szó itt már à fegyvereké!” — hir­dette a K.P. röplapja. Még kilenc nap volt hátra a Hor- thy-pröklamációig. Október 15-teI végleg lelepleződtek azok az illúziók, hogy az or­szág felelős vezetők segítsé­gével - kikerülhet a háborús katasztrófából. Az ellenállók számára nem maradt más választás, minthogy önnön erejükre. szövetségeseikre támaszkodva megkezdjék a széleskörű harcot a fasisz­ták ellen, a szabadságért, a felszabadulásért. ner, Svédország budapesti nagykövete. Andrikó Miklós /belkeres­kedelmi államtitkár elmond­ta, a hatszintes új szállót a Danubius Szálloda- és Gyógyüdülő Vállalat mű­ködteti majd. 1936 májusá­ban fogadja első vendégeit. „Megye-várós-község kap­csolatok alakulása a helyi állami irányítás átszervezé­se után” címmel országos ál­lamigazgatási és igazságügyi napok kezdődtek tegnap délelőtt Kaposváron, a me­gyei tanács nagytermében. A KISZ KB kezdeményezésére életre hívott ifjúsági napok megrendezését segítették az országos és megyei állami és mozgalmi szervek, intézmé­nyek. A konferencián csak­nem kétszáz fiatat állam- igazgatási szakember vesz részt hazánk minden tájáról. Az elnökségben foglalt he­lyet Patkó Imre, a Minisz­tertanács Tanácsi Hivata­lának főosztályvezetője, dr. Bálint Tibor, az MSZMP KB munkatársa, Tanai Im­re, a megyei pártbizottság tikára. Sugár Imre, a megyei ta­nács elnöke megnyitójában köszöntötte a tanácsi fiatalo­kat, akik eljöttek megyénk­be, ahöl szintén oly sok a változás, mint szerte az or­szágban. A tanácselnök, mi­után bemutatta megyénket, elmond ta : — A konferencia témája a jelen tanácsi munkájának egyik leglényegesebb kérdé­sét érinti. Az új irányítási rendszerben élő kapcsolatok­ra van szükség megye, város és község között. A konfe­rencia fontos féladata, hogy nyújtson segítséget a gon­dok megoldásában. A plenáris ülésen vitain­dító előadást tartott dr. Ki- Ipnyi Géza, az Államigazga­tási Szervezési Intézet igaz­Az elnök int, üljek le. Te­lefonál. — Köszönjük az ajánlatot, de mi már a tavaszi- árut gyártjuk... — mondja tü­relmesen. Aztán t még egy kis időt kér, hogy a keres­kedelmi nagyvállalat képvi- ■ selőjével félbeszakadt tár­gyalását befejezhesse. Minden jel arra mutat, hogy egy föllendülésben le­vő cégnél vagyunk. S való­ban, Somogy ipari szövetke­zetei közül a legtöbbet ők, a csurgói Napsugár Ipari Szö­vetkezet dolgozói produkál­tak. Az első félévben — a korábbihoz képest — 163 százalékos exportot. — A legtöbb vállalat ak­kor is panaszkodik, ha van megrendelése — kezdi be­szélgetésünket Radnóti Lász­ló elnök —:, mert akkor meg alacsony az exportár. An­nak, hogy mi tudtuk telje­síteni a tervünket, előzmé­nyei vannak. Nem alkalmi üzleteket kötünk ; hosszú évek munkájának köszönhe­gatóhelyettese. A közigazga­tás általános problémáit ele­mezve arra a kérdésre kere­sett választ: „Mit ér a köz- igazgatás, ha-magyar?” A szakemberek szerint messze vagyunk a világ dobogós he­lyezéseitől. Az élet bonyo­lulttá vált, kihívásaira a köz- igazgatás is kénytelen vá­laszt adni. A közigazgatásra háruló feladatok tovább nö­vekednek, megoldásukhoz magasan kvalifikált szakem­berek kellenek. — A közigazgatási lét­számcsökkenés odáig vezetett — mondta az igazgatóhelyet­tes —, hogy a jogszabályok­nak nem tudunk érvényt szerezni. A közigazgatás ha­tékonysága alacsony. Nehe­zen nyer teret az új techni­ka, ebben a vonatkozásban a szocialista országok mögött vagyunk. Sajátos kettősség jellemez bennünket: a szá­mítógép és a kockás füzet egyidejűleg jelen van a köz- közigazgátásban ... A közigazgatás jelenkori helyzetét vázolva hangzott el, hogy 1960-ban 3024 ta­nács működött hazánkban. Ennyi helyre akkor sem volt — és most sincs — megfe­lelő, elegendő apparátus. Részben ennek a következ­ménye volt a radikális in­tegráció: a községegyesíté­sek, a közös tanácsok létre­hozása. Jelenleg 1384 közsé­gi tanács működik, 2276 te­lepülésnek nincs községi jog­állása, 1576 helységben nincs helyben székelő tanács. Az új irányítási rendszer egyik alapelve szerint csak a szak- apparátus integrációja indo­tően régi partnereink van­nak. Kapcsolatainkban min­dig alapvétő követelmény volt, hogy jó minőségben, határidőre szállítsunk. En­nek megfeleltünk, s partne­reink így akkor sem hagy­nak el bennünket, ha a vi­lágpiacon történetesen csök­ken a kereslet. Sőt még ak­kor is velünk gyártatnak, ha valaki hirtelen alacso­nyabb árral jelentkezik. A dekonjunktúra ellenére sem kellett árainkkal lejjebb mennünk. — Minek köszönhető a jó exporteredmény ? — Sportruházati cikkeket gyártó kapacitásunk nőtt, mivel egy-két kooperációs partnerünk — például a mikei téesz és a hagyhát- szentjakabi ipari szövetke­zet varrodája — eljutott ' odáig, hogy jó minőségű terméket állít elő. Ez is hosszú távú együttműködés eredménye. — Hogyan vesznek részt a belföldi ellátásban? költ, de szükség van a he­lyi képviseleti elöljáróságok­ra. A lakosság érezze, hogy van gazdája a településnek, van, aki képviselje. A megyékről szólva: a 19 megye radikális jellegű áta­lakítására nincs szükség, ám a jelenlegi megyehatárok esetében indokoltak kisebb korrekciók. A jáirások meg­szüntetése ugyan fölzaklatta a közigazgatásban dolgozók kedélyét, de a változtatást, szerencsére, a lakosság szin­te nem is érzékelte. Az 1984- es év — a január 1-i közi- ■gazgatási reform óta — az útkeresés jegyében telt el, a közigazgatási apparátus eredményesen tett eleget fel­adatainak. A megye-város- község együttműködését to­vább kell fejleszteni. A tes­tületi szervek között erő­södnie kell a mellérendelési viszonynak. A közreműkö­dést változatos formák — komplex vizsgálatok, érte­kezletek, az információs rendszer stb. — biztosítják. A vitaindító előadás tar­talmas útravalót adott az ezt követő szekcióülésekhez. A fő témák a következők voltak: a megyei irányító­munka és tartalmi tovább­fejlesztésének lehetőségei ; a városkörnyéki kapcsolatok fejlesztése a mellérendeltség és a kölcsönösség elve alap­ján; a felügyeleti komplex ellenőrzés szervezése, tapasz­talatai, valamint a helyi ta­nácsok együttműködésének lehetőségei. Az államigazga­tási konferencia ma folytató­dik. — Az ide szánt termékek egy részét Jugoszláviában készíttetjük, bérmunkában. S keressük az újabb kapa­citásnövelés lehetőségét; tár­gyalunk újabb bérmunka- váflalókkall Törökországban, Vdern-amban. — Megéri ez önöknek? — Az említett országokkal tulajdonképpen külön nye­reséget nem hozó, nullszal­dós üzletet költöttünk. Az előny abban rejtlák, hogy ezeket nem itthon, nekünk kell gyáriam, s így saját kapajCításunk tiszta devizát hoz. Egyébként a t őkésex- port-növekedés nem csök­kentette a belföldi ’ ellátást. A nagykereskedelemnék harmincöt százalékkal több árut szállítottunk, a koráb­bi időszakhoz képest. A csurgói Napsugár Ipari Szövetkezet tárgyalásokat kezdett nyugatnémet part­nerével. Komplett gyártó­sort kívánnak bérelni, amellyel anorákokat, síöltö­zékeket készítenek majd. K. L. Hasznos utak A Híradástechnikai Tu­dományos Egyesület ka­posvári területi csoport­jának tagjai zömmel a Tungsramnál és az FMV 3. számú gyárában dol­goznak, s többségük har­minc év körüli szakem­ber. A műszaki ismere­tek gyarapítására a „há­zi rendezvényeken” kívül rendszeres tapasztalat­csere-látogatásokat is szerveznek — így jutot­tak el a csoport tagjai közül sokan például olyan híradástechnikai üzem­be, kutatóintézetbe, lé­tesítménybe, mint ami­lyen az Orion, a Video­ton, a' BRG vagy a ta- liándörögdi űrtávközlő- állomás. A maguk szer­vezte előadássorozatok keretében egyebek között mikrohullámú berende­zésekkel, mikroprocesz- szorokkal, teletexszel, a tévé műholdas vételtech­nikájával ismerkedtek meg. Ugyanakkor a tudomá­nyos egyesületnek a Vi­deoton Számítástechni­kai Gyára tabi gyáregy­ségében működő üzemi csoportja hazai és külföl­di szakemberek előadá­sai révén, továbbá kiállí­tásokon, tanulmányuta­kon ismertette meg tag­jait a korszerű eljárások­kal, a legújabb gyárt­mányelőállítási módsze­rekkel. Jó néhány bemu­tatójukkal nemcsak szak­mai érdeklődést elégítet­tek ki, hanem a nagyobb nyilvánosságot is „be­avatták” ennek az érde­kes munkaterületnek a mindennapjaiba. Az üze­mi csoport vezette példá­ul a helyi általános isko­la hetedikeseinek és nyol­cadikosainak az elektro­nikus-logikai szakkörét a múlt tanévben, s a szak­körvezetést a mostani tanévben is folytatják Emellett igény szerint szakmai segítséget nyúj­tanak — nemcsak szak­körvezetéssel — a nagy­község művelődési házá­nak és a szakközépisko­lának is. A tabi híradás­technikai szakemberek, akárcsak a kaposváriak, számos tanulmányutal szerveztek az idén — csaknem húszán vizsgál­ták például a sárbogárdi gyáregységben az Unipo cég által készített elemék előállítási lehetőségeit. Egyetlen tudományos egyesület mindössze két helyi csoportjának isme­retszerző és -továbbadó tevékenységéről szóltunk, s arról is meglehetősen szőrmentén, de hosszan sorolhatnánk még, hogy hol, milyen módszerekkel gyarapították tudásukat a somogyi szakemberek az idén nyáron. Minden tanulmányút során került valami hasznosítható a tarsolyukba; új tapaszta­latokkal gazdagodott o meglevő ismeretek tára. Most az összegezésen és a frissen szerzett ismere­tek gyümölcsöztetésén a sor. Nemcsak Kaposvá­ron és Tabon, és nem is csak a híradástechnikai szakembereknél, hanem általában a somogyi mű­szakiaknál. agrárszak­embereknél és közgazdá­szoknál jogos az igény, hogy a tanulmányutakon, tapasztalatcseréken szer - zett ismereteket az adott munkahelyen a gyakor­latban kamatoztassák. Ezeknek az utaknak és egyáltalán minden szak­mai rendezvénynek ugyanis csak így van ér­telme. Hernesz Ferenc Gazsi József Alapkőletétel Bükfürdőn K. L. A jő piachoz kell a tartós kapcsolat Bedolgozók Jugoszláviából, Törökországból, Vietnamból

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom