Somogyi Néplap, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-05 / 234. szám
4 Somogyi Néplap 1984. október 5., péntek A 35 ÉVES NDK-BAN JOGI SZAKÉRTŐNK ÍRJA lyern f1!Ö pfCSSCl 1 ’ ■ í§ pi ÆS ÆBr w Hogy élnek Karohlék? A schwerini Lessing űt űj lakóházai Mosolygós, kedves lány- arc jelenik meg csöngetésünkre a lakása}tóban. Az idegen szó hallatán kissé za- varttá válik, de belépve, az ajándékba hozott matyó baba megrteszi hatását... A 3 éves Ines szüleihez jöttünk látogatóba, Haino Karohlhoz és feleségéhez, Gábrieléhez. Várták érkezésünket, miután a Schwerin 1 gépgyárban tett látogatásunkkor kértük : szeretnénk közelebbről megismerni egy munkáscsalád mindennapjait. így jutottunk a gyártól nem messze fekvő új lakótelep egyik szép, több emeletes házába, a Makarenko strasse 66. szám alá. Itt, a félemeleten élnek Karohlék. — Régóta laknak itt? — Amikor a Schwerin i gyárban vállaltam munkát, rögtön beadtam a kérelmemet a gyárunkban működő lakásbizottsághoz, és másfél év múlva megkaptuk. Ennek már csaknem nyolc esztendeje. Egyébként 1974-ben, 22 évesen házasodtunk össze még Wismarban, odavalósiak vagyunk mindketten. A férj meséli ezt. Eredetileg hajógyári hegesztő volt, aztán elvégezte az esti iskolát, művezető, majd főművezető lett a schwerini új gyárban. így a mai napig is a munkásak közé tartozik. Sokféle társadalmi kötelezettséget vállal: tagja az FDJ (ifjúsági szervezet) üzemi bizottságának, sőt az NSZEP üzemi bizottságának, természetesen szakszervezeti tag és tevékeny támogatója a Német—Szovjet Baráti Társaságnak. — Elég sókat is van ezért távoil meg úton — jegyzi meg inkább némi büszkeséggel, mint korholással a hangjában a feleség. — Rögtön beadta a lakáskérelmüket ? — Igen, s közben másfél évig munkásszálláson laktam. El kellett dönteni, hogy állami vagy szövetkezeti lakást kérünk-e. Az utóbbi mellett határoztunk. — Miért? — A belépéskor be kell fizetni 1800 márkát, ezenkívül 800 márka értékben munkát kell vállaLni az építésnél ; ez is befizethető azonban. Ha időközben egy szobával nagyobb lakásba költöznénk, akikor még 300— 400 márkát kell adni. Viszont bármi elromlik, akkor a szövetkezet fedezi a javíttatást, akár a házban, akár a lakásban szükséges. — Mekkora ez a szép otthon? — Két szobánk, konyhánk és fürdőszobánk van, összesen 48,7 négyzetméteren, ezenkívül erkély és pince. Nem nagy, de egyelőre jól megférünk benne. A születésnapomon — meséli nevetve Gabriele — huszonegyen jöttünk össze. — És mennyit fizetnek? — Az összkomforttal, meleg vízzel, fűtéssel, a közös tv-antennával együtt a használati díj egységesen havi 61 márka 20 pfenning, s ehhez jön még a villanyszámla. — Ez a kényelmes, hangulatos berendezés nehezen jött össze? — Hát bizony meg kellett dolgozni érte — beszéli el ismét a feleség, akiről közben kiderül, hogy ő a család pénzügyminisztere. — Évenként rendeztünk be egy-egy szobát és a házasságkötéskor 500 márka kamatmentes hitelt vettünk föl, amit minden 25 éven aluli házasuló megkaphat. Majdnem mindenki föl lis szokta venni. Ezt nyolc éven belül havi részletekben kell törleszteni. Fölvettünk lakásberendezésre is 1800 márka hitelt, amit 40 márkás részletekben kell visszafizetni, de mindjárt az első gyereknél elengednek 1500-at. A másodiknál még 200-at, a harmadiknál pedig nemcsak elengedik a maradékot, hanem vissza Is adják a befizetett összeget. — Talán indiszkrét a kérdés: mennyi a havi jövedelmük? — Nem titok. A főművezetői fizetés havi 931 márka. Tulajdonképpen több, de abból mindjárt levonják az önkéntes nyugdíjjárulékot, mert ha valaki majd nagyobb nyugdíjat akar, akkor többéit fizethet most be. Béradót is levonnak, körülbelül 20 százalékot, de ez a gyerekék számától is függ, azonkívül egységesen 60 márkát betegsegélyezésre —. Heino számolgat és megjegyzi, hogy tulajdonképpen az a furcsa helyzet adódik: hegesztőként alighanem 300 márkával többet keresne a különféle műszaki pótlékok folytán. A minisztertanács már fölfigyelt erre és határozat született a művezetői fizetések rendezéséről, amíit rövidesen bevezetnek. — És Gabriele keresete? — Az óvónői fizetés havi 631 imárka, de már 14 éve dolgozom. Kétévenként emelkedik havi 30 márkával. Mindenesetre a kettőnk fizetését be tudjuk osztani. — Szóval jól élnek? — Nincs okunk panaszra. — Mi a legkedvesebb szórakozásuk ? — Szívesen járunk társaságba, emberek közé — derül föl az arcuk —, de most május óta kevesebb a lehetőségünk. — Miért május óta? — Akkor fogadtuk örökbe a kis Inest, illetve vettük magunkhoz, mert nem volt gyerekünk. Ha megkedvel bennünket, fél év múlva adoptáljuk. Kétség aligha lehet e felől, hiszen beszélgetésünk közben Ines hol az egyikük, hol a másikuk ölébe csúszkált, boldog „papa, mama” szólítga- tásokkal. — No és persze itt a TV is, meg a könyvek — folytatják. — Később meg majd megoldjuk, hogy újból járhassunk évente kétszer-há- romszor színházba, de főként hangversenyekre. Nagyon kedveljük a rockzenét. — Terveik? — Még tanulni szeretnék, továbbképezni magamat szakmailag ;is — gondolkodik el Heino, és a féleségére néz mert mint hozzáteszi, a kisgyermek mellett ehhez az ő megértése, segítsége is kell. Ahogy elnézzük, nem lesz benne hiány. (Folytatjuk.) Lőkös Zoltán Fontos társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy az eltartásra szoruló gyermek — a szülők családi jogállásától függetlenül — megfelelő anyagi ellátásban részesüljön. Erre hivatott a gyermektartásdíj, ami önkéntes teljesítés hiányában bírói ítélettel kikényszeríthető a tartásra köteles szülőtől. A gyermektartásdíj megállapítása iránti pert a jogosult (gyermek) törvényes képviselője a lakóhelye (a gyermek lakóhelye) szerint illetéke^ járásbíróság előtt indíthatja meg. A bíróság a tartásdíjat a per megindítása előtti hat hónapra visz- szamenőleg és azt követően folyamatosan fizetendő ősz- szegekben ítéli meg. Hat hónapnál régebbi időre is meg lehet ítélni a tartásdíjait, ha a jogosultat annak érvényesítésében mulasztás nem terheli. A gyermektartásdíjat a kötelezett munkabére, járandósága, egyéb jövedelmi-, és vagyoni viszonyai alapján a bíróság úgy állapítja meg, hogy az gyermekenként elérje az összes rendszeres keresmény 20 százalékát. Az összes tartásdíj nem haladhatja meg több gyermek esetében sem a kötelezett keresményének 50 százalékát. A gyermekenként 20 százalékos tartásdíj átlagösszeg, ettől a bíróság a gyermekek szükségletének megfelelően — alacsonyabb vagy magasabb összegben eltérhet. A tartásdíjat háromféleképpen ítélheti meg a bíróság : határozott összegben, százalékosan, illetőleg mindkét formában egyszerre. Bármilyen formában is ítéli meg, a kiszámítás módja lényegében a következő: megállapítja általában egy évre visszamenőleg a kötelezett rendszeres keresményét, majd ennek egy hónapra eső átlagát. Ebből számítható ki, hogy mennyi az egy gyermekre eső 20 százalék, illetőleg az annál magasabb vagy alacsonyabb összeg. A már megállapított tartásdíjat a körülmények változása esetén, újabb bírósági határozattal módosítani lehet. A jogosult kérheti fölemelését, a kötelezett pedig leszállítását. Amikor a gyermektartásdíjról szólunk, mindig kiskorú gyermekekre gondolunk. A nagykorú gyermeket is megilleti azonban tartásdíj, ha tartósan beteg vagy testileg fogyatékos és magát eltartani nem tudja, továbbá ha tanul. Ez esetben a gyermek szükségleteinek és a szülő teherbíró képessége alapján kerül megállapításra a tartásdíj. Nem igényelhet tartásdíjat a nagykorú gyermek, ha magatartása miatt arra érdemtelen. A bíróság soron kívül intézkedik a tartásdíj levonásáról. Ez közvetlenül ún. letiltó végzéssel — a végrehajtó igénybevétele nélkül — vagy úgy történik, hogy a bíróság a vállalatot ítéletben felszólítja a tartásdíj levonására és kifizetésére. A tartásdíjat a munkabérből általában havonta előre kell levonni. Ha a kötelezettnek nincs munkabére, a tartásdíjat egyéb vagyonából kell behajtani. Ez a bírósági végrehajtás feladata. Ha a tartásdíjra kötelezett külföldre távozott, a nemzetközi egyezmények szerint a magyar bírósági ítélet végrehajtásával vagy pedig külföldön indított per alapján lehet külföldről a tartásdíjat behajtani. Ha a külföldön élő kötelezettnek marad itt vagyona (ingóság, ingatlan vagyon) a tartásdíj abból behajtható. E körben vi szonylag új, a gyermek érdekeit maximálisan szem előtt tartó, humánus dolog a gyermektartásdíjnak az A meleg, kevésbé csapadékos szeptember első fele kedvező feltételeket teremtett a gyümölcsfa-takácsat- kák és a levéltetvék késői tömeges elszaporodásához. Ezek számottevő kárt ugyan nem tudnak okozni, de a tömegesen megjelenő károsítok már megkezdték (illetve hamarosan megkezdik) téli tojásrakásukat. Ez pedig tavasszal korai erős fertőzéseket, okoz. A takácsatka-fertőzés elsősorban az őszibarackot, a cseresznyét, a meggyet, a szilvát, illetve almafákat fenyegeti erősen, a levéltetvek pedig az őszibarackosokat és a díszcserjéket (a rózsát, orgonát, labdarózsát stb.). A jövő évi termés biztonsága állam által történő előlegezése. Ennek feltétele — a tartásdíj behajthatatlanságán kívül — az, hogy a kötelezett ismeretlen helyen tartózkodik vagy a tartásdíj átmenetileg behajthatatlanná válik, továbbá az, hogy a gyermeket ténylegesen tartó szülő sem képes a gyermeknek megfelelő tartást biztosítani. A tartásdíj állami előlegezése iránt a jogosultnak kérelmével ahhoz a járásbírósághoz kell fordulnia, amelyik a tartásdíjat annak idején megítélte. Bírósági határozat alapján a tartásdíjat a bírósági gazdasági hivatal folyósítja rendszeresen a gyermek részére, alz alapul szolgáló feltételek előrelátható fennállásáig, legföljebb azonban az előlegezett összeg első kifizetésétől számított három évre. A sorkatonai szolgálatot teljesítő kötelezett esetében a tartásdíj állam általi ideiglenes folyósítására nincs lehetőség. A katonai szolgálat ideje alatt a gyer- mektartásdíj fizetési kötelezettségnek teljesítése családi segély útján történik. Ezt a segélyt — ellentétben az állam által folyósított tartásdíjjal — a kötelezettnek nem kell visszafizetnie az államnak. Dr. Me jünger Ferencné érdekében tehát feltétlenül el kell végezni a leszedett fák. gyümölcsbokrok haladéktalan permetezését, mert ezzel számottevően gyérít- hetjük a telelésre vonuló kártevőket. Almán és az esetleg meg le nem szedett szilván a védekezést a gyümölcsszedés befejezése után tanácsos végrehajtani. Védekezésre javasoljuk a Bi—58 EC 0,1, az Unifosz 50 EC 0,1, a Pol- Akaritox 0,15—02, a Mitac 20 EC 0,1—0,2 százalékos rovarölő szer valamelyikét. A Bi—58 EC és az Unifosz egyúttal a levéltetvek ellen is védelmet nyújt, ezért használatát ott javasoljuk (őszibarack, szilva), ahol a takácsatkák és a levéltetvek együttes fertőzését észleljük. Siklós János ZILAHY LAJOS TTTOT.SO 28. Nagy tekintélyt vívtak ki, a Társaság hazai és a szovjetek előtti presztízse megerősödött, 1945-ben a júniusi közgyűlésen Sztálin táviratban üdvözölte Szent- Györgyit és Zilahyt. Bensőséges légkör uralkodott ebben a szervezetben, nagy tekintélyű vezető magyar értelmiségiek jártak be. és érdékes viták, eszmecserék zajlottak. MozgaLmas volt az élet. Ziilahy mesélte, hogy egy alkalommal Révai József megfeledkezett magáról, és nem odaillő stílusban kezdte fölsorolni a teendőket, hangjában némi felelősségrevonás bújkált. „Fölálltam, megszakítottam Révait, és azt mondtam: Révai úr, ön most a magyar szellemi élet vezetői előtt beszél. Révai egy pillanatra megállt, elnézést kért, és odaillő hangnemben folytatta. Kitűnő koponya volt.” Érdekes játék fűződik Illés Béla nevéhez. „A régi Eszterházy utcában volt a székházunk — mesélte Zilahy —, ahol a komoly munka végeztével írók, tudósok, művészek, zenészek együtt tréfálkoztunk, csevegtünk, élcelődtünk egymással. Azt hiszem, 1945 nyarán egyszer csak Illés Béla azt mondta, hogy jó lenne már személyesen találkozni Karády Katalinnal. Kiderült, hogy valamennyi jelen levő csak filmekről ismeri. Az ötlet tetszett mindenkinek, de nem tudták, hogy hol lakik Karády, s egyáltalán hogyan keríthető elő. És ha nyomára bukkannak is, milyen címen hívják ide? Szent-Györgyi — aki minden tréfában benne volt — azt mondta, hogy ha ez egyáltalán lehetséges, akkor arra csak Zilahy képes, ezért hát találjunk valami ürügyet és Zilahy hozza el a művésznőt. Mindenki helyeselt. Maróczy Géza, a világhírű sakkmester közbeszólt, hogy erre valami olyan formula kellene, amely szerint egy magasrangú szovjet katona kíván vele beszélni. Addig- addig elmélkedtek, míg ki_ _ 19-16 • AU G US 2 ■ US sütötték, hogy Illés Béla lesz a magas rangú katonatiszt, hiszen egyenruhában van, s mint potpolkovnyik (alezredes) ő fogadja Kará- dyt. Persze nem beszélhet magyarul. — Hogy én ne beszéljek magyarul? — pattogott Illés Bála. — Pedig csak ebben van a poén — kontrázott Szent- Györgyi. — Nem vállalom. Amikor én harcolva eljutottam Moszkvától Pestig, a New York kávéházig (Hungária kávéház), és rámjött egy égbekiáltó hasmars, berohantam a kávéház nyitott ajtaján. Minden üres volt, csak egy WC-s néni lézengett ott, és tőle kérdeztem: — Néném, merre van a budi? — Te jó Isten! Maga magyarul beszél? — Hát minden orosz magyarul beszél. — Ezt nem tudtam. — Na látja. Most már ezt is tudja. A nevetés alábbhagyott, azután komolyra fordítottam a szót. — Béla, te mint Nubikov alezredes, nagy feladatot kapsz. Ügy vedd, egy színdarabban játszol, s az a szereped, hogy oroszul beszélgetsz a művésznővel. (Folytatjuk.) NÖVÉNYVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ Veszélyeztetnek a takácsatkák és a levéltetvek
