Somogyi Néplap, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-05 / 234. szám

1984. október 5., péntek Somogyi Néplap 5 Országos közművelődési tanácskozás Budapesten. A képen: Köpeczi Béla művelődési mi­niszter beszél (Folytatás az 1. oldalról) A terjesztett kultúra mi­nőségéről szólva kifejtette: az általános és a szakmai műveltség tartalma és szem­lélete korszerűbb lett. Az általános és a középiskolák­ból kikerülő fiatalok tudás­szintje azonban gyakran még nem kielégítő. A továbbiakban kitért a kultúra támogatásával ösz- szefüggő kérdésekre. Rámu­tatott: az utóbbi tíz évben tovább fejlődött, az intéz­ményhálózat, mindenekelőtt az oktatásban. Üj könyvtá­rak, múzeumok, művelődési otthonok és központok jöt­tek létre, sőt, új intézmény- típusok is kialakultak, mint például a nevelési közpon­tok, a közösségi házak, a szabadidő-centrumok, falu­házak. A közművelődés terjesz­tette műveltség tartalmát elemezve kiemelte a tudo­mányos világnézet közvetí­tésének fontosságát, a tár­sadalmi valóság hiteles megismertetésében a köz- művelődésre háruló felada­tokat. Az elmúlt 10—15 eszten­dőben megsokasodtak a kü­lönféle irányzatok a magyar művészeti életben — állapí­totta meg Köpeczi Béla. Az állam, mint mecénás termé­szetesen nem közömbös az új mondanivalókhoz nél­külözhetetlen új előadásmó­dok kikísérletezése iránt, de a fő feladat a nagykö­zönség igényeinek színvona­las kielégítése és ízlésének fejlesztése. A művelődéspo­litikában az utóbbi eszten­dőkben kevés szó esett az úgynevezett mindennapi kultúráról, amelybe beletar­tozik egyebek közt a beszéd, a munka, az egészségügyi és a lakáskultúra is. Sok terü­leten a régi normák és szo­kások helyett újak alakul­tak ki. ugyanakkor töreked­ni kell az általános, humá­nus értétek és magatartás- formák megőrzésére. A la­zasággal, a rendetlenséggel szemben az értelmes rend, a mindenkit szolgáló fegye­lem, a tisztesség atmoszfé­ráját kell kialakítani — hangoztatta. Köpeczi Béla a továb­biakban részletesen foglal­kozott a közművelődési munka több, az előrelépés szempontjából különösen lé­nyeges területével, össze­függésével. Befejezésül hangoztatta : — Nyitottság az újra; a ha­zai és a külföldi — minde­nekelőtt szocialista — érté­kek jobb számontartása; az igények kielégítése és fel­keltése; a tudomány, az iro­dalom, a művészetek kima­gasló értékeinek előtérbe állítása; nagyobb rugalmas­ság a formákban és az esz­közökben ; társadalmasítás ; gazdaságosság, de nemkom- mercializálás; az értelmiség különböző rétegeinek cse- lekvőbb részvétele; a köz- művelődés munkásainak tu­datosabb elkötelezettsége és jobb felkészítése, társadal­mi szerepük erősítése és megbecsülése — ezek a leg­fontosabb célok, amelyeket meg kell valósítanunk. A vitában hozzászólók ab­ból a szempontból vizsgál­ták a közművelődés folya­matait, illetve egy-egy rész­területét, hogy a legutóbbi tíz évben valóban végbe- ment-e a kívánt szemlélet- változás a közművelődésben, s valóra vált-e a közműve­lődési törvény minden elő­írása. A felszólalásokban megfogalmazódó válasz sze­rint az 1974-es párthatáro­zat, s a törvény hosszabb távra határozta meg a ten­nivalókat, intenzív pályára állítva a közművelődés íej- lődését. Az előrelépés vitat­hatatlan, de kétségtelen, hogy több területen elma­radtunk valódi lehetősé­geinktől. Többen foglalkoztak a népművelők élet- és mun­kakörülményeivel Hangsú­lyozták, hogy e viszonylag kis létszámú értelmiségi ré­teg gondjai szélesebb töme­geket érintenek. Nem meg­felelő a szakma társadalmi tekintélye — hangzott el — és fontos lenne, hogy a munkájukat érintő döntések kialakításakor, mint szak­emberektől fogadják el vé­leményüket. A művelődési házak tevékenységét ele­mezve egyöntetű volt az a vélemény, hogy az intézmé­nyi munkatervek. progra­mok kialakításában a jelen­leginél jóval nagyobb , fi­gyelmet kell fordítani a va­lós lakossági szükségletek kielégítésére. A közművelődési gyakor­latnak jobban kell igazod­nia a megváltozott gazdasá­gi és társadalmi körülmé­nyekhez — állapították meg. Kétségtelen, hogy je­lenleg az előrehaladás a művelődés területén is las­súbb, és gyakran ellentmon­dásokkal terhelt. Ám e kor­látok figyelembevételével is igaz, hogy számos kihaszná­latlan lehetősége van a művelődési intézmények gyakorlati munkájában. Több felszólaló megálla­Szaporodnak megyénkben is azok a kiadványok, me­lyek úgy simulnak be a hi­vatásos kiadói könyvtenger­be, hogy jellegzetesen so­mogyi mondandJájuk is van. Városi tanács, könyvtár, mű­velődési intézmény vállalko­zik a mecénási szerepre meg­jelentetésükkor. Elég, ha most csak emlékeztetőül Jannisz Riszosz Erotikáját; a Találkozások Lengyel Jó­zseffel vagy a Babits Mi­hály világa című tanulmány­gyűjteményt említem. A na­pokban kaptam kézhez azt a bolgár—magyar kisantoló- giát, melyet Jajdul a szél címmel a felszabdulás negy­venedik évfordulójának tisz­teletére jelentetett meg a Bolgár Kulturális és Tájé­koztató Központ, a Kaposvá­ri Városi Tanács és a Kilián György Ifjúsági és Üttörő- művelődési Központ. Ez szinte folytatása a Rodopei üzenet című antológiának, amelyben a Kárdzsalihoz kötődő írók, költők mutat­koznak be. pította, hogy a kultúra de­mokratizmusának kibonta­koztatása, a társadalmasítás — mint követelmény és mint lehetőség — a közmű­velődés fejlesztésének fon­tos ösztönzője. Mások arról szóltak, hogy a hatókör szé­lesítése, s a működési fel­tételek javítása helyenként az anyagi erőforrások növe­lését teszi szükségessé, s az eddiginél célszerűbb mun­kát követel. A vitában töb­ben foglalkoztak a munka- kultúra és a társadalom ál­talános műveltségi helyzeté­nek összefüggéseivel. Felmerült az önképzés té­maköre is. A felszólalók rá­mutattak az önművelés je­lentőségére. arra. hogy az amatőr mozgalmaknak fon­tos szerepük van a „nézővé” nevelésben, abban, hogy gondoskodjék a műalkotá­sok befogadására képes értő közönség. Sok ellentmondá­sával együtt a szocialista brigádok művelődési tevé­kenysége ma is a munkahe­lyi művelődés alapja. Nyil­vánvaló azonban, hogy munkájukra erősen hat a gazdaság — benne az egyén — helyzete. A tanácskozás első napján a vitában megfogalmazó­dott, hogy a közművelődési párthatározatban, illetve a törvényben megfogalmazó­dott célok és feladatok meg­valósítása az elmúlt évti­zedben megkezdődött^ és több területen számottevő eredményeket hozott. Ugyanakkor az e dokumen­tumokban foglaltak végre­hajtása — a megváltozott társadalmi, gazdasági kö­rülményeket. valamint a társadalmi igényeket figye­lembe véve — számos to­vábbi tennivalót ad. Az országos közművelő­dési tanácskozás pénteken újabíb felszólalásokkal foly­tatódik. A Jajdul a szél azt bizo­nyítja, hogy valóságos kis vonulattá szerveződik Bulgá­riában az irodalomnak Ma­gyarország felszabadításával foglalkozó része, s ebben a somogyi harcokat elevenítő elbeszélések, versek. Ahogy Ivan Pejkovszki a budapesti bolgár kulturális központ igazgatója előszavában írja: „A Rinya patak meg a Drá­va nem köti össze országain­kat. Vizük csak a nagy fo­lyam sodrásával jut el Bul­gária határához. De e két fo­lyó mégis összekötötte a bol­gár és a magyar népet: negyven évvel ezelőtt, mikor partjaiknál népeink barátsá­gának új fejezetét írták meg azok a katonák, akik az I. bolgár hadsereg soraiban magyar földön is harcoltak a fasizmus szétzúzásáért." A kis antológia bolgár iro­dalmi anyagának jelentősebb része e tárgykörből vette té­máját, úgy, hogy történelmi rálátás nyílik az egykori ese­ményekre. A prózaírók kö­zül a markáns Sztaniszlav űj dokumentum­filmek Üjabfo dokumentumfdtmek készülteik el, és további né­gyet forgatnak ezekben, a napokban a Mafiim Híradó- és Dokumentumfital Stúdió­jában. Utómunkálatainál tart Szé­kely Ferenc „Sandino fiai” című színes dokumentum- filmje, amely Nicaraguáikor- t éneimével és mai küzdel­meivel foglalkozik. Hamaro­san a mozikba kerül Grün- walsky Ferenc „Népélet” című alkotása, amely egy hódmezővásárhelyi fényké­pésznek a századforduló idejéből fennmaradt művein keresztül mutatja be a ko­rabeli magyar mezőgazdasá­gi kisváros életét. Róna Pé­ter rendezte az ugyancsak befejezés előtt álló „Népbí­róság” című filmet. Az egész estés dokumentumfilm a magyar háborús bűnösöknek Magyarországon eddig ke­vésbé ismert pereinek eddiig kevéssé ismert részleteit is az érdeklődők élé tárja. Mindlhárom produkciót Óno­di G. György fényképezte. A társadalom, illetve a kultúra egy-egy érdekes sze­letét igyekeznek feltérképez­ni a stúdió most készülő filmjei. Magyar—szlovák ko­produkció Lestár János „Korpamncs” című alkotása, amely a kát nép múltbéli és jelen irodalmi kapcso- taival foglalkozik. Magyar József most forgatja Ormos Tibor operatőr közreműkö­désével „A mi családunk” című dakiumentumfilmjét, amely arra kíván válaszol­ni, hogy milyen szerepe van az új nemzedék neve­lésében a családnak, milyen a mai magyar családmodell. „A határ két oldalán” cím­mel készül Fehéri Tamás alkotása, amely az osztrák Burgenland és a Szombat­hely vonzáskörzetében lévő falvak életéről, az ottani emberekről szól. Szoboliits Béla rendező a székesfehér­vári régészeti ásatásokról forgatja a „Királysírok” cí­mű filmet. Két film megvalósításához a közeljövőben látnak hoz­zá a stúdióban. Hamarosan forgatni indul az „Alvófalu” című film stábja, Zombori Katalán rendező irányításá­val. A produkció egy film- trilógia része, és a megvál­tozott falusi viszonyokról szól majd. Szobolits Béla „TSZ-demokrácia” ‘című filmje ugyancsak az előké­szítés szakaszában van, s arra a kérdésre kíván vála­szolni, mit jelent egy ter­melőszövetkezet életében, a demokratikus formák műkö­dése és működtetése. Szivriev hőse hat év után látogat el a Lábod környéki harcok színhelyére; a Gana- josi-erdőbe még mindig ak­nák szednék áldozatokat. Kí­sérője, Sándor bácsi óvja is, de ő begázol addig a helyig, ahol bajtársai elestek. És sorra merülnek fel az arcok hat év távlatából: különösen Cvetil közlegény arca kon- túros, ő sietősen szerette vol­na befejezni a háborút, hogy „mehessen a kutyókhó.. A nemrég Kaposváron járt Georgi Dacsev Találkozás cí­mű novelláját lapunk is kö­zölte. Szintén egy visszaté­rést elevenít fel: a háborús szerelem — mint különböző nemzetek képviselőinek — szivárványos kötését. Itt is az elesettek sírjainál végző­dik az elbeszélés. S bizony, nem elegendő erre újra és újra figyelmeztetni: sokan adták az életüket. Georgi Misev egyetemista katonája a régi — most vételezett — katonaköpeny hajtókájában leVélre lel. Mintha ő írta A borongós időben csak a bátrak mernek túrát, kirán­dulást tervezni. Ilyenkor — mint amilyennek ez a hét­vége is ígérkezik — kelle­mesebben érezzük magun­kat ott, ahol tető van a fe­jünk fölött. A kaposvári Kilián György Ifjúsági és Üttörő- művelődési Központ szinte egész napra kellemes szó­rakozást ígér a gyerekeknek és a nagyobbaknak is. Va­sárnap délelőtt játszóház lesz. A játéksarkokban bele­feledkezhetnek a kicsinyek azokba a bűvös játékokba, amelyeket otthon nem volt módjuk megunni. S maguk is készíthetnek játékokat délelőtt tíz órától. Akik fil­met szeretnének inkább nézni, azoknak a kívánsága is teljesül. Délután — 16 órától — a diákdélután programjában bemutatko­zik a Rage Time Band, ezt követően vetélkedőt ren­deznek, majd táncház lesz — közreműködik a Kerék­kötő együttes. A bélyeggyűjtőknek jó hír: vasárnap délelőtt tíz órakor a kaposvári bélyeg- gyűjtő kör csereberét ren­dez a Latinca Sándor Mű­velődési Központban. A nagybajomi művelődési ház arról tájékoztatott ben­nünket, hogy ma, pénteken 19 órától videodiszkó szóra­koztatja a fiatalokat, szom­baton Kabos László műso­rát tekinthetik meg az ér­deklődők. A műsorban köz­reműködik Aradszky Lász­ló, Rózsa György, Csuka Mónika. Kevésbé szórakoztató, mé­gis érdekes megtekinteni azt a kiállítást Nagyatádon volna hajdan frontpokolban harcoló apjának. S a versek? Mladen Iszaev Balladája, Lamar-Lalju Ma- rinov Magyarország, Jordan Milev Közös sír', Ivan Pej- csev Esti szemle, Kamen Zi- darov Dal, Radoj Ralin Meggyfa utca és Sírok Siklós mellett című költeménye ugyanazokat az eseményeket, érzelmeket foglalja vers­ütembe, mint a prózaírók. Szolgálatot tesznek, amikor emléket idéznek: népek ba­rátságát szövik aranyfonal­lal. David Ovadija a parti- zánharcokat eleveníti föl. A kötet másik felében ma­gyar — somogyi származású — írók műveivel találko­zunk. Általánosító szándék­kal talán azt mondhatnánk: optikájuk tágabb, mlint a bolgár szerzőké. A háború iszonyatát fejezik ki ver­seikben, prózájukban. Sok­szor — mint például a je­lenlétével is rangot adó Ta- káts Gyula — közvetett — a Gabor Andor Művelő­dési Központban —, ame­lyen a számítógépeket mu­tatják be. Szombaton és va­sárnap a Neumann János Számítógéptudományi Tár­saság, valamint az Ady Endre gimnázium és a mű­velődési központ számítás- technikai szakköre 14 órá­tól 20 óráig várja az érdek­lődőket. Nagyatádon a Danuvia KISZ-bizottsága ifjúmun­kás- és szakmunkástanuló­találkozót szervez. A bodvi- cai I. számú fiókkönyvtár Ady Endre Ifjúsági Klubja szombaton este szüreti mu­latságra várja a környék la­kóit. Egy hete nyílt Kaposvá­ron az V. dunántúli tárlat. A Somogyi Képtárban, a volt vármegyeházán és a Kilián ifjúsági és úttörő­művelődési központban a hétvégén is megtekinthető a kiállítás. A napokban nyílt meg az Édosz művelődési házban Tamás Lászlónak, a népművészet mesterének es Tamás Máriának a közös kiállítása habán kerámiák­ból. A hétvége programajánla­ta után egy rangos hétfői zene eseményre is fölhívja olvasóink figyelmét. Kapos­váron vendégszerepei Ránki Dezső Kossuth-díjas zongo­raművész; a hangversenyt a Munkácsy gimnázium aulá­jában tartják. A műsorban két Beethoven-művet szó­laltat meg: a C-dúr és az Esz-dúr szonátát hallhatjuk, majd Schubert a-moll szo­nátája hangzik föl. A hang­verseny este fél nyolckor kezdődik. módon, a béke nyugalmának, szépségének felidézésével; Vagy, mint József Atila em­lékének szentelt versében, a gondolat megidézésével, hogy népek között rendezni kelle­ne a közös dolgokat. S ott a dátum: 1945. Fodor And­rásnak is emlékeket páráz­nak a dátumok, hadli esemé­nyek. De a bolgár táj is versre indítja. Sípos Gyula emlékéit háborús regényének részlete idézi. Papp Árpád három verse a gyermeki fő­vel átélt rettenetét szólaltat­ja meg úgy, hogy velük az ismétlés iszonyatos lehető­ségére is figyelmeztet. Az antológiát a kötetszerkesztő, Laczkó András montázsa egészíti ki, mellyel eligazít bennünket azokban a somo­gyi harcokban, ahol bolgá­rok vére hullott. Fordítóként Király Zoltán, Rózsa Endre. Papp Árpád és Druzsin Ferenc kelt elisme­rést. L. L. KÖNYVESPOLC JAJDUL A SZÉL Az V. dunántúli tárlat nagy díjasának, Valkó Lászlónak a festménye I H I Jk £ |4 É P # dm ^ dm I I R dm 111 £"* III |/|Ír? 11-----------------i------------—.--Tr-;--------------------------------------------------------------------------------

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom