Somogyi Néplap, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-23 / 249. szám

2 Somogyi Néplap 1984, október 23., kedd Sl mm « -J BÉKELÁNC Az emberlánc a hassel- bachi amerikai rakétatá­maszpont és a duisburgi munkaügyi hivatal között, ha néhol hézagos is volt, a politikai tiltakozás demonst­rativ, nagy hatású jelképe. Tükrözi a nyugatnémet bé­kemozgalom életerejét, a tö­megméretű elégedetlenséget a bonni kormányzat katona- politikájával. Az emberlánc túl ezen jelkép azért is, mert világosan utal arra az ösz- szefüggésre, amely a fegyver­kezési kiadások és a mun­kanélküliség jelenlegi re­kordszintje között húzódik. Az NSZK-ban a békemoz­galom — 1 a dolog természe­ténél fogva — éppúgy irá­nyul a rakétatelepítés, az amerikai katonapolitika, mint a szövetségi köztársa­ság NATO-tagsága, a környe­zeti ártalmak vagy a mun­kanélküliség ellen. Nagyot tévedtek mindazok, akik a rakétatelepítésről folyó vita kezdeti szakaszában átmene­ti jelenségnek vélték a hatal­mas tömegtüntetésekben tes­tet öltő békemozgalmat. A jelenség annál elgondol- kodtatóbb, mert a rakétate­lepítéssel szembeni ellenál­lásban a legkülönbözőbb tár­sadalmi helyzetű és politi­kai felfogású ember találko­zik össze. Tagadhatatlan, vannak különbözőségek is köztük. Amíg a szociálde­mokraták és a szakszerveze­tek atomfegyvermentes öve-: zeteket sürgetnek, de nem vitatják a NATO-tagságot, addig a baloldal aktivistái éppúgy nemet mondanak az észak-atlanti tömbre, mint a Pershingekre. Valahol a kettő között helyezkednek el a zöldek, akiknek ez a jel­szavuk: kelet és nyugat épít­sen ki partneri viszonyt a biztonság kérdésében. A Hamburg, Bonn, Stutt­gart és Duisburg utcáit el­lepő hétvégi tüntetők egy dologban azonban pártállásra való tekintet nélkül egyetér­tettek: az amerikai .kor­mányzat fegyverkezési po­litikája világunkat egyálta­lán nem tette biztonságosab­bá, ellenkezőleg, veszélyes konfrontáció szélére sodorta. Márpedig ahogy a nyugatné­met békemozgalom aktivis­tái megfogalmazták: konti­nensünk nyugalma és békéje, a világ biztonsága kizárólag közös erőfeszítéssel őrizhető meg. Azaz, nincs külön kele­ti és nyugati biztonság, a kettő nem játszható ki egy­más ellen, a köztük levő szakadékot nem lehet fegy­verekkel áthidalni, hanem csakis ésszerű tárgyalások­kal. Ez volt a hét vége nyu­gatnémet tömegdemonstrá­cióinak mindannyiunk szá­mára szóló fontos üzenete. Gy. S. Megbüntették a királynét Az egyre szigorúbb spa­nyol közlekedési rendőrök nem voltok elnézőek az or­szág első asszonyával szem­ben sem. Sofia királynét gyorshajtásért 12 ezer pese­tára (kb. négyezer Ft) bün­tették. & rendőrség különösen súlyosnak minősítette az esetet, mert a volánnál ülő királyné 90 kilométeres se­bességgel vezetett olyan út­szakaszon, alhol a megenge­dett felső határ 60 kilomé­ter óránként. A Palma de Mail orca-i rendőrség radar­ja. kérlelhetetlenül regiszt­rálta a jelentős sébasségtúl- lépést. A helyi közlekedési ostzály vezetője a büntetés­sel. együtt figyelmeztető le­velet is küldött, amelyben a szabályok betartására in­tette a felséges személyt. A spanyol rendőrök ceru­zája azért fog egyre vasta­gabban, mert tovább növe­kedett a közúti balesetek, a szabálysértések száma. Ezen belül a statisztika azt is ki­mutatta, hogy a női gépjár­művezetők az utóbbi évek­ben agresszívabbak lettek és több szabálytalanságot követnek él. Elnökjelöltek vitája Egy varázsát vesztett sziget Vasárnap este Kansas Ci­tyben tartották meg az ame­rikai elnökjelöltek második televíziós vitáját. Reagan és Mondale másfél órás vitája lényegében nem hozott új elemeket: mindkét jelölt a korábbiakban már sokszor elhangzott nézeteit ismétel­te meg. A vita fontosságát márcsak ezért is inkább az elnöknek a legutóbbi ha­sonló találkozó során muta­tott gyengébb szereplése ha­tározta meg. Most azt kel­lett igazolnia, hogy nem vesztette el „elnöki képes­ségeit”. Mondale számára viszont — mivel a legkülön­bözőbb közvéleménykutatá­si adatok szerint még min­dig jelentős hátránya van Reagan elnökkel szemben — alig két héttel a válasz­tás előtt ez volt az utolsó lehetőség arra, hogy lénye­gében az egész országhoz szóljon. A vita középpontjában a leszerelés kérdései álltak. Reagan most is azt mondol- ?a, hogy végső célja a nuk­leáris fegyverek teljes ki­iktatása, de semmiféle új elképzelést nem ismertetett, s nem adta tanúj elét annak, hogy esetleges újraválasztá­sa után határozottabban próbálna előbbre lépni. Mondale — bár ő is az „amerikai erő” hívének vak lotta magát — élesen tá­A lengyel rendőrség nagy erők mozgósításával kutat azok után az ismeretlen tet­tesek után, akik pénteken késő este elrabolták Jerzy Popieluszko varsói papot. A rádió és televízió valameny- nyi híradásában ismertetik a nem mindennapi emberrab­lásról kiadott közleményt, s kérik a lakosság közreműkö­dését. A rendőrség első lé­pésként olyan személyek után kutat, akik hamis rend­számtáblák készítésével gya­núsíthatok, vagy jogtalanul rendőri egyenruhához jut­hattak. madta az űrfegyverkezési programot, azt hangoztatva, hogy az a fegyverkezési ver­seny újabb és újabb és min­den eddiginél veszélyesebb szakaszát hozhatja magával A Közel-Kelet témái kö­zül csupán a Libanonban amerikai célpontok ellen el­követett merényletekről folyt vita, az érdemi kérdésekről nem esett szó. Az egyik kérdező újság­író felvetette Reagan élet­korának kérdését is. Mon­dale kijelentette, hogy ezt nem tartja témának a vá­lasztási kampányban. Rea­gan tréfával ütötte el a kérdést. „Az életkort nem tenném a választási kam­pány témájává. En sem em­legetem például, hogy el­lenjelöltem fiatal és tapasz­talatlan” — mondta. Az ő taktikája viszont az volt, hogy Mondalet gyenge és különösen a katonái erő fenntartásának kérdésében „veszélyes” nézeteket valló politikusnak mutassa be. A két jdlölt ezúttal sem közvetlenül vitatkozott egy­mással. Egy kiválasztott, négytagú újságíró-csoport kérdéseire válaszoltak fel­váltva. Záró nyilatkozatában mind Reagan, mind Mon­dale azt igyekezett aláhúz­ni, hogy „a lövőt” az ő po­litikája képviseli. A 37 esztendős varsói pa­pot — akinek neve eddig el­sősorban kormányellenes uszító tevékenységéről volt ismert — három ismeretlen személy hurcolta el ismeret­len helyre. Elrablóinak egyi­ke rendfokozatjelzés és való­színűleg sapkajelvény nélkü­li közlekedési rendőri egyen­ruhát viselt. Minderről a pap sofőrje számolt be, akinek sikerült az emberrablás ide­jén megszöknie. Az emberrablók egy krém-, színű Fiat 125 P-t használ­tak, amelynek rendszáma, nem ismeretes. Úgy tűnik, az idei októ­ber Közép-Amerikáé a vi­lágpolitikai naptárban. Több, egymástól nem függetlenít­hető esemény zajlik egyidő- ban a térségben. Nicaragu­át az Egyesült Államok fe­nyegeti. Amint azt Daniel Ortega, a kormányzó tanács vezetője bejelentette, Wa­shington nagyszabású offen- zívát tervez a középameriikai ország ellen. Ugyancsak eb­ben az őszi hónapban von­ta magára a világ figyelmét a Contadora-csoport a béke­terve körüli huzavonával. A- rendezési elképzelés komoly“ fejfájást okoz Washington­ban, s éppen ez késztette Shultz amerikai külügymi­nisztert arra, hogy utat te­gyen a térségben, és meg­győzze az Egyesült Államok­kal rokonszenvező közép­amerikai országokat a Con- tadora-javaslat felülvizs­gálásának szükségességéről. Mindeközben Salvadorban Napoleon Duarte elnök tár­gyalásokat kezdett a kor­mány ellen fegyverrel har­coló hazafiak képviselőivel. Az Egyesült Államokban még a tárgyalások előtt bejelen­tették, hogy semmi olyan eredményt nem hajlandók tudomásul venni, amely le­hetőséget adna a hazafiaknak arra, hogy részt vegyenek a kormányzat munkájában. Szintén október emlékez­teti a világot egy szégyen- teljes eseményre. Egy esz­tendeje, Október 25-én a Pentagon nyolcezer katonát, ejtőernyőst és tengerészgya­logost indított útnak az ap­ró karibi Grenada felé. Wa­shingtonban az agressziót azzal indokolták, hogy az ot­tani események veszélyezte­tik a szigeten élő amerikai­ak biztonságát. A grenadai események egy évvel ezelőtt viharos gyorsa­sággal követték egymást. Szinte hetek alatt veszélyes méreteket öltöttek a vezeté­sen belüli ellentétek. Azok az erők, amelyek 1979 óta nem voltak képesek bele­nyugodni a Maurice Bishop vezette demokratikus, anti- imperialista forradalom győzelmébe, leváltották és házi őrizetbe vetették a né­pi forradalmi kormány mi­niszterelnökét, a fegyveres erők főparancsnokát. A 120 ezer fős grenadai lakosság nagy része Bishop „Együtt­működés a jólétért, az Okta­tásért és a szabadságért” el­nevezésű mozgalmát támo­gatta, amely a négy eszten­dő álatt kiemelkedő eredmé­nyeket ért el a munkanél­küliség csökkentésében, az írástudatlanság felszámolá­sában, a népjólét megalapo­zásában. Tavaly október 19- én mintegy háromezer em­ber vonult az utcákra, hogy kiszabadítsa Bishopot. Az események azonban tragikus véget értek. A tűzharcban meghalt Bishop miniszterel­nök, rajta kívül még két mi­niszter, s szakszervezeti ve­zetők is. Maurice Bishop Az Egyesült Államokban a hír hallatára „válságstábot” állítottak fel. Washington feljogosítva érezte magát ar­ra, hogy akár fegyverrel is rendezze — természetesen saját szája íze szerint — a belpolitikai feszültséget. „Egyszer s mindenkorra elvenni a grenadaiak kedvét a baloldali vagy forradalmi eszméktől” — fogalmazta meg az amerikai elképzelé­seket a washingtoni propa­gandagépezet, amely nem késlekedett követni a Penta­gon katonáit. Az évi 50 ezer dollár költségvetésből gaz­dálkodó „felvilágosító” szer­vezet a ' Voice of Grenada című hetilapon és a Radio Grenada adásain keresztül igyekszik feledtetni az egy évvel ezelőtti véres esemé­nyeket, kitörölni a lakosság emlékezetéből Bishop meg­becsült alakját, s népszerű­síteni az amerikai eszméket. Grenada hétköznapjai — a hangos, amerikai stílusú rádióadások ellenére — csendben telnek. Az „idilli” állapotok mögött azonban az esztendővel ezelőttinél sók­kal komolyabb belső fe­szültség húzódik meg. Grenada sorsa egyelőre nincs megoldva, a politikai konszolidáció még várat ma­gára. Csupán egy dolog lát­szik bizonyosnak, mégpedig az, hogy az Egyesült Álla­mok hosszú időre kíván be­rendezkedni a szigeten, Gre­nada kedvező stratégiai fek­vése miatt fontos Washing­tonnak. Szeptember végén programot készítettek. Ennek értelmében a megfelelő szempontok alapján kiválo­gatott grenadaiakat néhány hónapos „átképzésre’ küldik, ahol megtanulnák a törvény- tiszteletet, a hatóságok irán­ti hűség alapszabályait, a fegyverforgatást stb. A tan­folyam elvégzése után a rendőrség tisztjeivé kineve­zett grenadaiak vennék át az amerikai és a jamaicai katonák rendfenntartó szere­pét, szolgálnák az Egyesült Államok érdekeit az immár egy esztendeje varázsát vesz­tett szigetországban. M. Ê. Nagy erővel kutatják a* elrabolt papot Grimm mesehősei az esküdtszék előtt Mintha nem lenne elég baj a bűnözéssel, terroriz­mussal, maffiával, Olaszor­szágban most még a Piros- ka-ügy is napirendre került nyolc esküdt, három hiva­tásos bíró, két ügyész és két védő, és megtárgyalták, bűnös-e a Gnimm-meséböl jól ismert farkas magánlak­sértés, személyi szabadság megsértése, továbbá külö­nös kegyetlenséggel két em­ber sérelmére elkövetett em­berevés bűntettében. Az íté­let felmentés volt. '.- Először azt firtatták, hány 5&ves is lehetett Piroska az 'esemény idején. Ennek el­döntése lényeges, mert nem tudni, miért nem fogadta jneg Piroska édesanyja ti- daíjnát : le ne térjen az er­a át a nagymama házi­hoz -vezető útról. Az életkort nem sikerült kide­ríteni, de jegyzőkönyvbe ke­rült, hogy Piroska legalább­is gyanús: nem működött-e együtt a farkassal, vagy leg­alábbis nem tanúsított-e ki­hívó magatartást. A lélek­tani magyarázat szerint el­képzelhető, hogy Piroska többé-kevésbé szándékosan sértette meg az anyai utasí­tást. mert tudat alatt arra vágyott, hogy „kísértésbe vigyen” -s „kompromittál­jon” valamiféle képzeletbeli apát. Lehet, hogy a farkas valójában csak Piroska „vérfertőző képzelgésében” létezett? A tárgyaláson ezenkívül néprajzi kutatási eredmé­nyek is előkerültek. Esze­rint a mese olyan ősrégi avatási szertartások hagyo­mányait őrzi, amelyek kü­lönböző kegyetlen cselekmé­nyekből álltak, közéjük tar tozott a félelemkeltés, az éheztetés. az ismeretlen he­lyen magára hagyás. Ebből azt okoskodták ki, hogy a farkasnak tulajdonított bűn- cselekmények java része ko­rábban bevett szokásnak számított a társadalomban — azokat nem kell minden­áron a farkasra kenni. Grimmék e szájhagyomá­nyokra alapozták meséjü­ket, s csupán az ő átkölté- sükben változott a történet a farkast vádló, társadalom­ellenes szörnyűséggé. Mindez arra utal, hogy a Piroska-ügy bonyolultabb, mint gondolnánk. De jött még egy jogi csavarás: a farkast végül azon az ala­pon mentették fel, hogy állat lévén, a bíróság nem illetékes ügyében. Állatokból álló bíróság elé kell terjesz­teni a kérdést. Ám aki azt gondolná, hogy az olasz jogászok a mindennapi élet bonyolult ügyei elől, kikapcsolódni menekültek a mesébe, az téved. A Piroska kontra far- " kas-ügyet valójában az olasz büntetőjogi eljárási reform ösztönzésére rendezték meg. Nem lehet szó igazi reform­ról addig, amíg maguk az igazságszolgáltatás résztve­vői képtelenek megszaba­dulni a látszatoktól, az elő­ítéleteiktől — mondták á tárgyalás után a résztvevők. Ami igaz, az igaz: a farkast sikerült némileg tisztárá mosdatni az előítéletektől. Most’ már csak' az kérdés: ki védi meg ezután Piros kát? Enged­ménnyel vásárolhat H EBROS táska villanyírógépet 5500 Ft helyett 4500 Ft-éTt, 6250 Ft helyett 5250 Ft-ért (tabulátoros) Kaposváron, a Május 1. utcai íródeákboltban. Ugyanott elektronikus zseb- és asztali számoló­gépek, valamint személyi számítógépek vétele és eladása. (72444) Több ezren tüntettek az amerikai Kansas Cityben Reagan elnök politikája ellen (Telefotó — AP—(MTI—KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom