Somogyi Néplap, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-19 / 246. szám

4 Somogyi Néplap 1984. október 19., péntek Egyszerűbb a lakcímbejelentés TÖRTÉNETEK AZ ELSŐ BALATONI GŐZHAJÓRÓL — Jó napot kívánok, lak­címváltozást szeretnék beje­lenteni! — hajol az ügyfél a kisablakhoz a városi ta­nács anyakönyvi és népes- ségnyilvántartó csoportjánál. — Parancsoljon, ezt az adatlapot kell kitölteni — nyújtja ki Simon Ferencné főelőadó a zöld űrlapot. Már ez is újdonság. Nem keld nyitva tartó trafikot keresni, sorbaállni a postán, hogy a lakcímbejelentéshez szükséges adatlapot megvá­sárolhassuk. A valódi új­donság azonban az űrlapnak a mérete, a megválaszolandó kérdések száma. Tavaly még négy részből álló, bonyolult kérdéseket tartalmazó adat­lapot kellett kitöltenie an­nak az állampolgárnak, aki lakcímet változtatott. — Eleve duplán vásárol­tam meg a bejelentő-kijelen­tő lapokat, mert biztos, hogy elrontottam őket — mondja Kocsis Lszló, aki állandó lakcímváltozást jelent be ép­pen —, szinte a saját ne­A gyümölcsfa- és a szőlő­oltványok beszerzésekor fi­gyelembe kell venni a leg­fontosabb minőségi követel­ményéket, amelyek a növény értékét és egészségi állapo­tát hosszú időre meghatároz­zák. Felhívjuk a kiskerttu- lajdonosoik figyelmét, hog., semmilyen körülmények kö­zött ne vásárolják meg olt­ványaikat zugfaiskolákban, zugárusaknál. Az érvényes szabályok értelmében — amelyek a telepítők érdekeit védik — csak álűiamilag el­lenőrzött, engedélyezett, fais­kolában kitermelt Oltványo­kat szabad forgalomba hoz­ni. Vásárláskor feltétlenül győződjenek meg arról, hogy az eladásra kínált facseme­tének, szőlőoltványnak, dísz­cserjének van-e érvényes növényegészségügy! bizo­nyítványa. A gyümölosfacse- meték, gyümölcsibókrok, bo­gyós gyümölosűek gyökeres dugványai, a szőlőoltványok vásárlása során csak a fej­lett, egészséges szaporító­anyagot válasszuk ki. A fejletlen, szabálytalan növésű, fagykárt szenvedett, sérült, vagy a kártevők, kór­okozók különböző fejlődési alakjaival fertőzött növénye­ket ne vásároljuk mag! Gyü­mölcsfákon, gyümölcsbokro­kon különösen a kaliforniai pajzsitetű, a gyökérgolyva és a liszithairimat, málnánál a vesszőfólbosság, szőlőnél a szőlőatka és az akácpajzste- tű kártételére kell különös gonddal ügyelni. Egészséges szaporítóanyagot használva minimálisra csökkenthető a fertőzés behurcol ásának ve­szélye. A telepítés előtti talajfor­gatáskor győződjünk meg a talajlakó kártevők — csere- bogárpaijoroik, drótférgék, mocskos pajorok, vincellér- bagár-lárvák ©gyedszámáról. Ha négyzetméterenként, il­letve kiásott gödrönként £— 3 db lárvát találunk, a talaj- fertőtlenítést még az ültetés előtt végre kelt hajítani. Ta­la jferitőtlenítésre a Diazinon 5 G 100 m2-kénjt 35 dkg-os vagy a Galathion 5 G 100 m2-toént 30—40 dkg-os adag­vemet is elfelejtettem, mire a végére értem a kitöltésük­nek. Lényegesen egyszerűbb most a helyzet, s pillanatok alatt végzek a hivatalos be­jelentkezésekkel. Az állampolgárnak tehát egyszerűbb lett a lakcímvál­tozás bejelentése. Vajon a tisztviselők munkája is könnyebbé vált? — Föltétlenül — mondja Székely Jánosné főelőadó. — Igaz, hogy a csoport munkájának csak kis hánya­dát adja a lakcímváltozások regisztrálása, de az új rend­szer lényegesen megkönnyí­tette ezt. A költözések, a la­káscím ki- és bejelentésé­nek rendszere nem fejlődött együtt a rendelkezésekkel. A régi, négyszelvényes bejelen­tőlapok nemcsak az ügyfél számára jelentettek gondot, hanem nekünk is sok mun­kát adtak. Ægy-egy lakcím- változásnál négy helyre to­vábbítottuk a szelvényeket, most csak az Állami Népes­ségnyilvántartó Hivatalba ban használható. A kiszórást követően a készítményeket azonnal be kell dolgozni . a talajba, olyan mélyen, ami­lyenben a tálaj'Jalkó kártevő­ket észleljük, lehetőleg úgy, hogy a kijuttatott készít­mény a megvédendő növény gyökérzónájának mélységébe kerüljön. 40. Nem a megmentéséről be­szélgettünk, csupán arról, otthon haljon meg, a szülő­földbe temessék. Ki intéz­kedjen? Tizenegy órára Bélgrádba várnak, hogyan lehet innen telefonálni? Mi­re összeköttetést találunk, teremtünk, dél lesz. Megrendültén jöttem el onnan, csöndesen becsuktam a fehér ajtót, amelyen már a halál zörgetett. — Erre nem számítottam — mondtam Bogdánfinak. Szótlanul utaztunk Belg- rádig. Annyira foglalkozta­tott Zilahy halála, hogy bár­mennyire próbáltam más természetű gondolatokra koncentrálni, folyton a ka- menicai gondozó szobájához jutottam vissza. Két esztendeje azt írtam róla: „Kóborolsz a világban egyedül, öreg vagy már, meglep a halál egy vasúti kupéban vagy szállodai szo­postázzuk, ahonnan közpon- tilaa értesítik a Statisztikai Hivatalt, a Belügyminiszté­riumot, a hadkiegészítő pa­rancsnokságot. — Számítógépekkel dolgoz­zák fel az adatokat, s két- három héten belül megkap­juk az adatlapot — folytat­ja Simon Ferencné. — Ma­gát a gépi adatfeldolgozást, sajnos, nem ismerjük, eddig még nem került sor tanul­mányi kirándulásra, pedig Kaposváron, a SZÜV-nél is foglalkoznak ezzel. — Hibázik-e a gép? — Előfordul. Megesett, hogy férfiból nőt csinált vagy az összefüggő adatvál­tozásnál csak az első részt vette figyelembe. Ezeket könnyű javítani. De volt olyan eset is, hogy a csa- Ládiállapot-változásoknál az időrendet zavarta össze, így valaki előbb kötött házassá­got, mint hogy elvált vol­na. Mi visszajeleztük a hi­bát, de a gép „csak mondta a magáét” továbbra is. Az új rendszer lehetővé teszi, hogy pillanatok alatt kikeressék az adatokat. — Kaposváron jelenleg 72 ezer állandó és kétezer ideig­lenes Iákos él. Az 1976-os „nagy bevándorlás” után most lassúbb a beköltözések üteme. Naponta ötven lak- címváltozást regisztrálunk, ami azt mutatja, hogy állan­dó mozgás van a városban. — Hogyan dolgozzák fel az adatokat? — Számokkal. Mindent „lefordítunk”, azaz kódolunk. Kaposvár nálunk: SBATY, ezután következik a sor­szám, a gépi azonosító szám, a változás kódja, a címkód — mutatja Székely Jánosné. — Hol lakik? — kérdezi, s máris mondja számokkal, kódolva: SBATY 740Ó 008 G1 79 33. — Nagyon kell figyelnünk, ha tévesztünk, elképesztő dolgokat ad vissza a gép — mondja Simonná. A pultnál idősebb bácsi .„küzd” a bejelentőlap rub­rikáival. A tudnivalókat böngészi. Igaz az új adat­lap kitöltése egyszerű, a ro­vatok áttekinthetők. No, de a nyolc pontba szedett út­mutatás nyelvezete? Azon lehetne még változtatni! bábán, előszedik irataidat és megállapítják: meghalt egy öreg ember, amerikai állampolgár.” (Később, a pesti temetésen a felesége, Piroska megjegyezte: „A maga jóslata beteljesült, úgy halt meg, mint a kivert kutya.” Sajnos erről egyi­künk sem tehet.) A szakszervezetek belgrá­di központjában közölték, hogy Mika Spíljak Zágráb­ban van. Elnézést kér, de Tito váratlanul összehívta a szűk körű vezetőséget. Bizto­sítanak egy repülőgépet, menjek vele Zágrábba, Spiljak egy-másfél órára kijön a megbeszélésről. Megköszöntem a figyelmes­ségüket, de nem vettem igénybe a repülőgépet. Rendkívül rossz időjárási és látási viszonyok között, ködben, hegyek között re­pülni elég kockázatos vál­lalkozás. Megfogalmazott kérdéseimet otthagytam, s kértem, hogy a válaszokat küldjék meg szerkesztősé­günkbe. Az ablak két oldalán Növényvédelmi tájékoztató K. A. Siklós János ZILAHY LAJOS UTOLSÓ ÉVEI Ái első magyar kapitány Lehetett más is, mint ma­gyar? — kérdezhetné a tá­jékozatlan olvasó. 1846-ban még nem volt a Balaton környékén, Széchenyi István ezért volt kénytelen az Óbudai Hajógyártól kérni megfelelő gyakorlott kapi­tányt. Haentjens volt a neve, kitűnő kapitány, és mint holland ember is hírnevet szerzett magának. Biztos adataink vannak vi­szont 1850—51-ből, abból az időből, amikor egyes szak­könyvek írói azt állítják, hogy „az elnyomatás évei­ben a Kisfaludy beszüntette járatait és a füredi kikötő­ből vesztegelt”. Ez téves, mert Füreden akkor is volt élet. (Sajnos, sokan voltak olyanok, akik örvendtek a szabadságharc leverésének.) Egy derék magyar ember lett a hajó kapitánya 1850- ben. Molnár Gábor (1818— 1884) bakonyszentlászlói szü­letésű, aki iskoláinak elvég­zése után, 1841-ben mérnöki oklevelet kapott. 1843-ban — miután vonzotta a tenger — elment Triesztbe és a ten­gerészeti iskolán megszerez­te a tengeri kapitányi cí­met. 1845-ben a Duna Gőz­hajózási Társulat kapitánya lett. Itt érte a szabadságharc. Akkor a Neptun nevű 42 ló­Molnár Gábor erős, lapátkerekes gőzöst ve­zette, és hajójával osztrák katonai szolgálatban állt. Akkor végrehajtott haditetr téről családi iratok valla­nak. Molnár Gábor mint a DGT kapitánya egyszer azt az utasítást kapta feletteseitől, hogy Bécsből barnaposztó- szállítmányt vigyen hajójá­val Titelbe, s ott adja át az osztrák katonaságnak. Már útközben elhatározta, hogy a szállítmányt valamilyen mó­don a magyar honvédekhez juttatja el. Miután Titelbe megérkezett, jelentkezett a kikötőben állomásozó osztrák csapatok parancsnokánál, akivel megbeszélte, hogy a szállítmányt másnap reggel rakják ki. Visszatérve hajó­jára megkérdezte a gépészt: „Tud-e úgy gőzt fejleszteni, hogy azt kívülről ne lehes­sen észrevenni?” Igenlő vála­sza alapján éjjel utasította, hogy fejlesszen gőzt, hajnal­ban pedig parancsot adott az indulásra. A hajó teljes gőz­zel megindult északnak. Mi­re a hajnali szürkületben az osztrákok észrevették a hajó váratlan elindulását, s meg­kezdték rá a tüzelést, ez már oly távol járt, hogy a lövedékek nem tettek kárt benne. Az akkor szokásos módon úgynevezett „lárma­fákkal” (magas póznákon el­helyezett égő szalmacsóvák­kal) riasztották ugyan a Ti­sza menti osztrák táborokat, de Molnár Gábor sértetlenül érkezett meg hajójával a megáradt Maroson Szegedre, s ott a posztószállítmányt át­adta a honvédségnek. Akkor hosszabb ideig tartózkodott Szegeden, mert a Maros az időben még hajózható volt, és ő többször megtette az utat Aradra és vissza. (Folytatjuk.) Zákonyi Ferenc Jogi szakértőnk írja A lakosságnak végzett földmérési munkák A telekvásárlás, építkezés, tulajdonközösség megszünte­tése és más tényezők gyak­ran igényelt szolgáltatássá teszik a földmérési munka­végzést. Ennek legtöbbször előforduló módjai : f öldrészlet megosztása, határvonalának kitűzése, valamint a föld­részleten belüli munkák, í>gy épületfeltünitetési . vázrajz készítése, használati meg­osztások tervezése és kitűzé­se, az adott terület felméré­se és a tényleges állapot igazolása, ültetvények telepí­tés előtti kitűzése vagy te­rületének felmérése, építke­zéssel kapcsolatos vízszintes és magassági felmérés stb. Egyes esetekben jogsza­bály a földmérési térkép taiítaimát érintő változásnak a földhivatalhoz történő be­jelentését írj(a elő — ilyen esetek: a télökhatár-változás, épület létesítése, bővítése —, más esetekben a szerződés ingatlannyilváintartási be­jegyzéséhez nélkülözhetetlen a vázrajz csatolása (pl.: nem az egész földrészletre vonat­kozó földhasználati jog, tel­ki szolgalmi jog, vezetékjog stb. esetén), tehált a földmé­rési munka elvégzése szük­ségszerű. Lényeges tudniva­ló, hogy a bejelentési köte­lezettség alá eső esetekben bejelentés hiányában is át­vezeti a földhivatal a válto­zásit, ha arról ellenőrzés so­rán vagy egyébként hivatal­ból tudomást szerez. Ilyen­kor azonban felemelt költsé­get, a földmérési díjtétel kétszeresét állapítják meg és fizelttetilk be az érdekelttel. A bejelentési kötelezettség teljesítéséhez és ennek elő­feltételéként a vázrajz el­készítéséhez, illetve elkészít­tetéséhez ily módon anyagi érdek is fűződik. Földmérési munkát csak az erre jogosított személyek és szervek végezhetnek, ezek felsorolását a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló jogszabályok tartal­mazzák. Általános alapköve­telmény a földmérői szak­képzettség. Magánszemélyektől föld­mérési munka elvégzésére megbízást elfogadhatnak: — a területileg illetékes helyi földhivatalok, vala­mint a geodéziai vállalatok; — a hivaitásos és igazság­ügyi szákértői névjegyzékbe felvett személyek a szakér­tői megbízatásuknak megfe­lelő feladatkörben; — az építéstervezésre jo­gosult személyek és ezek társaságai e tevékenységük­kel kapcsolatos, az ingatlan területének megvéltozltatásá- vai nem j áró munkákra ; — a földmérői névjegyzék­be fölvett magánszemélyek és ezek társaságai. (Magán- személyt főfoglalkozású földmérőként a földmérői névjegyzékbe nem lehet fel­venni, az érdekeltek vagy munkaviszonyban állnak, vagy nyugdíjasok.) A tulajdonos (használó) vagy hozzátartozója jogosult a saját ingatlannal kapcsola­tos földmérési munka és vázrajz elkészítésére, a szak- képzettségre vonatkozó köve­telmény természetesen ebben az esetben is fennáll. A lakossági megrendelések jelentős részét a földmérői névjegyzékbe fölvett szemé­lyek teljesítik. A névjegyzé­keit a megyei földhivatal ve­zeti, azonban a névjegyzék­ről, valamint az egyes mun­kafajtákról és az ezékért fel­számítható díjaikról, pótlé­kokról — amelyeken kívül más címen, pl. sürgősség, utazási távolság stb. többlet- díjjaziást elszámolni nem sza­bad — bármelyik helyi föld- hivátal felvilágosítást ad. A hatásági dlíj tételektől törté­nő eltérés esetén az érdekel­tet törölni kell a földmérőd névjegyzékből. A névjegy­zékbe fölvettek munkavég­zésével kapcsolatos esetleges észrevételeket a megyei föld­hivatalnál lelhet bejelenteni. Dr. Kevy Ferenc jogtanácsos A kora délutáni órákban fölkerestem belgrádi követ­ségünket. Tóth Elek akko­ri nagykövetünk közölte, hogy Zilahy meghalt. El­mondta, hogy feleségét ér­tesítették, belgrádi ham- vasztást terveznek, és — kí­vánsága szerint — hamvait Budapesten helyezik el, Megkérte az amerikaiak en­gedélyét, s ha ez volt Zila­hy kívánsága, akkor min­den valószínűség szerint hozzájárulnak, hogy Buda­pesten helyezzék örök nyu­galomra. (A hozzájárulást megadták, és minden úgy zajlott le, ahogyan Tóth el­mondta. 1974. december 30- án a Farkasréti temetőben temették el Zilahy Lajos hamvait.) Hazafelé jövet Újvidék útba esett. Megálltam, és is­merőseimet arról kérdezget­tem, mit csinált április— május óta Zilahy? Kapcso­lataink valahogy megsza­kadtak. Én nem kerestem. Ha ő nem érdeklődik, való­színűleg meggondolta ma­gát, és emiatt kellemetlen lehetne számára, hogy előt­tem magyarázkodjon. Beszélgetéseim alapján addig ismeretlen motívu­mok kerültek elő. Zilahy haldoklása a Halálos tavasz bukásával kezdődött. Nehéz volt megértenem, hogyan lehet egy fiziológiai folya­matot, a tüdőrákot össze­hozni egy pszichológiai ál­lapottal, az életuntsággal úgy, hogy ez utóbbi leg­alább olyan súlyos életvesz­tő, mint a rák. Végül is az érvek és a tények meggyőz­tek, Zilahy akkor is meg­hal, ha nincsen carcinómá ja, legfeljebb néhány hó­nappal később. Minden reménye az új filmjében volt, a Halálos tavaszban. Ezzel akart még egyszer és utoljára a világ érdeklődésének középpont­jába kerülni, és öregségére újra a régi Zilahy lenni. Minden pénzét erre áldoz­ta, és ez a kísérlete csúfos bukással végződött, ö úgy akart hazatelepülni, hogy senki előtt se legyen vitat­ható: az a Zilahy tért ha­za. aki huszonöt évvel ez­előtt elment, és nem bocsá­natot kér — mert nincsen miért —, hanem egy kisebb vagyont hoz; megvalósítja, amit 1942-ben akart, alapít­ványt teremt. „Én nem kér­ni, hanem adni jöttem” — hajtogatta ezt a fölfogását, amelyet csak most, halála után értettem meg, Újvidé­ken. És tüskés mondatai is ott kaptak értelmet. Nem bírta elviselni, hogy meg- alázottan, üres marokkal érkezzék haza, bűnbocsána­tért hajlongva lépje át a a szülőföld határát. Terve, számítása össze­omlott. Szinte minden ener­giáját, tudását erre a szá­mára oly fontos filmre ál­dozta. Hogy mit jelentett a Halálos tavasz, arról egy 1969-ben (a Magyar Szó jú­lius 19-i és 20-1 számában) megjelent vele készült in­terjúból kaphatunk képet. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom