Somogyi Néplap, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-19 / 246. szám

1984. október 19., péntek Somogyi Néplap 5 Országos gyermek^ könyvhét Hetedik alkalommal ren­dezik meg az országos gyer- mekkönyvhetet december 2-a és 8-a között. A Móra kiadó­nál már formálódnak a téli könyvakció programjai, ter­vei. Az idei gyermekkönyv­hét hagyományosan a Téli könyvvásárhoz kapcsolódik. Változatlan a jelszava is: Olvassatok mindennap! A rendezők célja ez évben is, hogy újabb rétegeket nyerjenek meg az olvasás ügyének, a fiatalok mind szélesebb táborával megis­mertessék a könyvek adta, semmi mással nem pótolható élményeket. Az ünnepi meg­nyitóit december 3-án Buda­pesten, aiz Almássy téri sza­badidőközpontban rendezik meg. Ugyanott kiállítás és vásár nyílik az újdonságok­ból és a Móra kiadó éves könywterméséből. Ország­szerte író—olvasó találkozó­kat, dedikálásokat, irodalmi műsorokat, könyvbemutató- kait, rendhagyó irodalmi órá­kat szerveznek. A gyermekikönyvhétre a Móra kiadó 19 újdonságot jelentet meg 650 ezer pél­dányiban. Három új, gyerme­keiknek szánt kötettel jelent­kezik a Közgazdasági és Jogi Kiadó, egy-egy művel a Magvető, illetve a Tan­könyvkiadó. Árusoknál a Humanitás Hosszas előkészületek után, tizenhat oldalas füzet alak­ban megjelent, s az újságpa- vilonolkban is kapható Lesz már a napokban a Humani­tás, a Mozgáskorlátozottak Egyesületei Országos Szö­vetsége kéthavonta megjele­nő folyóirata. A gazdagon illusztrált új számiban olvashatunk a moz­gáskorlátozottal és a szexua­litás problémaköréről, hosszú cikk ad tanácsokat rokkant gyermekeik szüleinek, a fő­orvosnő kalauzolásával meg­ismerhetjük a miskolci me­gyei kórház gyermekrehabi- litációs osztálya szervezetét és munkáját, s bemutatják az érdeklődőknek a PROMO­BIL grrnk-t, azt a gyártó kol­lektívát, ami gyógyászati se­gédeszközök készítésével fog­lalkozik. Egész oldalas protézis-tré­ninget találhatunk a lapban bioeléktromos műkézzel élőknek, s egy szívhez szó­ló riportot kerekesszékkel közlekedő fiatal párról, akik egy szociális otthonban lak­nak, különszobában. MEGŐRIZNI, MEGÚJÍTANI A legkiemelkedőbb ese­ménynek kétségtelenül A ci­gánybáró ma esti bemutató­ja ígérkezik a Csifcy Gergely Színházban, Johann Strauss lendületes zienójével. Szom­baton ugyancsak ezt látjuk, vasárnap délután háromkor viszont — bérletszüneti elő­adásion — ismét Shakespeare tragédiáját, a Hamletét. Másféle kincsekre is buk­kanhatunk a hétvége prog­ramjában, ha nem is oly csillogókra, amilyeneket’ Ba- rinikay, a cigánybáró talált egy holdfényes nyári éjsza­kán. Kellemes és tartalmas családi séta célja lehet a So­mogyi Képtér, a kaposvári ifjúsági ház és a volt megye­háza: mindhárom helyszínen az V. dunántúli tárlat kép­zőművészeti anyagát tekint­hetjük meg. Sőt: az utóbbi színhelyen Martyn Ferenc festőművész állandó kiállítá­sa is tartalmas időtöltésre csábít. A Kaposvári Galériá­ban, a Rákóczi téren Giczy János képei adnak módot szép időtöltésre, a mozimú­zeumban pedig A fényképe­zés kezdetei Kaposváron cí­mű kiállítás. Több kisváro­sunkban és nagyközségünk­ben ugyancsak kimozdulásra ösztönöznek a múzeumi hó­nap kiállításai. A csurgói helytörténeti gyűjteményben Csiszár Elek, a barcsi Dráva múzeumban Gácsi Mihály és Fusz György, a marcali helytörténeti múzeumban Tenk László, a tabi művelő­dési központban Leitner Sán­dor alkotásai tekinthetők meg, a nikilai Berzsenyi em­lékmúzeumban pedig Ber­né th Aurél tanítványainak képei láthatók. A barcsi mű­velődési központban kortárs festők tárlatát nyitjáik meg szombaton délután. Változatos, élő programot kínál a kaposvári ifjúsági ház. Szombaton délelőtt tíz­kor a gyermekeket várja ügyességi versenyekre és más játékos vetélkedőkre, bábkészítésre, valamint gyermekszínpadi bemutatóra, délután négykor pedig Thá- lia felnőtt szerelmesei talál­kozhatnak Babarczy László­val, a Csiiky Gergely Színház igazgatójával. Szintén az if­júsági művelődés központjá­ban találkozhatnak az érdek­lődők hétfőn délután négy­kor Juan Gyenessei. A ms- gyeszékhelyünkön született, s évtizedek óta Madridiban élő világhírű fotóművész a műsor és a beszélgetés után saját, Barátom, Picasso cí­mű, a helyszínen is megvá­sárolható könyvét dedikálja. Nagyatádon a Gábor An­dor Művelődési Központban szombaton délután kettőtől a kicsinyeik szórakozhatnak gyöngyfűzéssel és készíthet­nek egyszerűbb használati tárgyakat bőrből. Ugyanezen a napon este nyolcra a „ti­nédzser” és a huszonéves fiatalokat hívják a hátra a tahi művelődési központba : a tialpalávalót a Blokk együt­tes pengeti majd. A barcsi művelődési . központban hét­főn este hétkor Sellei Zoltán műsorára várják a közönsé­gét. Az Amerikai Egyesült Államokból nemrég hazatért versmondóművész ottani él­ményeiről, tapasztalatairól számol be, diafilmek segít­ségével. Nemcsak a turiz­mus, hanem a költészet ba­rátainak is számos meglepe­tést tartogat. Hemet Is mondanak mint a 14 ezer forintos köz­ponti támogatásból. Az utób­bit tizenhárom nagycsaládos, illetve a gyermekét egyedül nevelő hart dolgozó kapta meg szociális segélyként az idén az iskolaév megkezdő­dése előtt. — Akkor valóban meg kell gondolni, hogy kinek adja­nak segélyt a megmaradó százezer forintból. — így van — helyeséit az sab-titkár. — A 600 forin­tos szülési, az 1200 forintos temetési segély elosztása könnyebb. Aki hozza az iga­zolást az eseménytől számí­tott egy éven belüli, már kapja is, ha egy éve szak­szervezeti tag, rendszeresen fizeti a tagdíjat. Viszont az úgynevezett szociális segé­lyezés nagy körültekintést igényel a bizalmiaktól, a se­gélyezési bizottságtól is. — Mit várnak tőlük? — Mi ainra ösztönözzük a bizalmiakat, hogy alaposan vizsgálják meg, jogos-e egy- egy segélykérés. A segélye­zési bizottság elé ugyanis az ő javaslatukkal együtt ke­rülnek a kérelmek — Mennyi pénzt kap egy- egy segélykérő? — A lehetőség ötszáz és ezerötszáz forint között van, átlagosan nyolcszázötven fo­ntait. — Mik a leggyakoribb in­dokok? — A munkakörülmények és -folyamatok miatt a dol­gozók hat-hét százaléka szenved ízületi, idegrendsze­ri, vérikeringési zavarokban, s amikor hosszabb ideig van­nak betegállományban, be­adják a segélykérelmüket. Utánuk következnek a há- rom-inégy gyerekes nagycsa­ládosok. Ezen kívül gyakran kérnek segélyt az alacsony keresetűek, mint például a takarítónők. Alapos indok a baleset, az elemi csapás. — Előfordul az utóbbi? — Elő. Például az egyik takarítónő házának tetejét bedöntötte a vihar. Rögtön kiutaltuk neki a szociális segélyt, sőt kapott fizetési előleget is. Az öttagú segé­lyezési bizottság minden esetben nagyon gondosan dönt a segélyek megadásáról, összegéről. Ez azért is fontos, mert gondos tevékenységével javíthat a tagok szociális helyzetén. Amikor gyors se­gítségre van szükség — sú­lyos betegség sitb. —, nem várjuk meg, amíg összeül a bizottság. Olyan is előfordul, hogy rendkívüli esetben a temetési segélyt megtoldják ezerötszáz forintos szociális segéllyel. — Mennyi az elutasítás? — Hét volt az idén a száz- két szociális segélykérelem- ből. Az szb a döntésről nem a kérelmezőt értesíti, hanem a bizalmialkat, ők mondják meg, hogy kap-e vagy sem segélyt. — Nem irigylem őket az utóbbi esetben! — Hát bizony megesik, hogy az illető az első felin­dulásában odavágja: „Akkor ezután nem fizetek szakszer­vezeti bélyeget, ha még itt sem segítenek!” Aztán, ami­kor lehigigad, már meghall­gatja a visszautasítás okait, s nem váltja be a „fenyege­tését”. Lajos Géza Műemlékvédelem, Csehszlovákiában Restaurálják a szlovákiai Sztrecsno várát Csehszlovákiáról azt tart­ják, hogy irtt az idegenfor­galmi attrakciók közül csu­pán a tenger hiányzik. De hogy ezt a hiányosságot bő­ségesen pótolják a nagy számban található és igen szép műemlékek, amelyek — szerencsére — igen jó álla­potban maradtak fenn. Cseh­szlovákiában a műemlékvé­delemre nagy gondot fordí­tanak, a műemlékek kar­bantartásáért számos orszá­gos és regionális intézmény felel. Egyik legfontosabb kö­zülük a Prágában székelő állami intézet. Az intézet igazgatóját, ing. Oldrich Páneket kértük fel egy rö­vid beszélgetésre. — A Műemlékvárosökat és Objektumokat Restauráló Állami Intézet rövidesen fennállásának harmincadik évfordulóját ünnepli. Fela­data, hogy védje, fenntartsa és a jövő generációk számá­ra is megőrizze hazánk kul­turális értékeit. A műemlé­keket azonban eredeti külse­jükbe nem úgy akarjuk visszaállítani, hogy közben ne vennénk figyelembe a mai élet követelményeit & Nem szeretnénk, hogy vonzó, de élettelen műtárgyakká váljanak. Az egyik első ilyen ak­ciónk a nyugat-csehországi Cheb történelmi városmag- vának restaurálása volt. Itt kellett először megoldanunk a komplex újjáépítés legkü­lönbözőbb problémáit, itt tanultuk meg a legmegfele­lőbb eljárások alkalmazását, új, értékes tapasztalatokat szereztünk. Ma már intéze­tünkben több mint hétszáz munkatárssal dolgozunk, s arra is lehetőségünk van, hogy a műemlék-kutatás munkálataiban és a rekonst­rukciók során tudományos módszereket alkalmazzunk. — Mire fordítják a legna­gyobb figyelmet? — Az egész Csehszlovákia területén fekvő történelmi városközpontok építéstörté­neti kutatásaival foglalko­zunk. Kidolgozzuk a törté­nelmi városközpontok terü­Az egyik restaurált házban elhelyezett régiségkereskedés belseje. Befejeződött a tokaji írótábor Csütörtökön befejeződött a 13. tokaji írótábor ötnapos programja. Az írószövetség észak-magyarorsizági cso­portja és a Hazafias Nép­front Borsod megyei bizott­sága által szervezett találko­zón Huszár Tibor akadémi- kusinialk, az ELTE szociológiai tanszéke vezetőjének előadá­sa és több korreferátum alap­ján megvitatták az értelmi­ség helyzetét és feladatait. Az írótábor résztvevői Ti- szaladányban megkoszorúz­ták Darvas József emléktáb­láját, ellátogattak Nyíregy­házára, s ott a városi műve­lődési központban megemlé­keztek Váci Mihály születé­sének 60. évfordulójáról. A találkozó befejiező napján Sátorlálljaújhielyen a város vezetőivel találkoztak, s meghallgatták a Tokaj-hegy­aljai Állami Gazdasági Bor- kombinát vezérigazgatójának tájékoztatóját a történelmi borvidék helyzetéről, a fej­lesztési elképzelésekről, Széphialomhan koszorút he­lyezték el Kazinczy Ferenc sírján, majd Sárospatakra utaztak, s megtekintették az új művelődési házat. Bárkivel előfordulhat, hogy hoszaibb betegség vagy egyéb Okból kénytelen segélyt kér­ni a szakszervezettől. Van azonban*, aki nehezen érti meg, hogy nem kaphat egy garast sem, mert túl átlátszó ürüggyel kér pénzt. Cseh János szb-titkár pi­ros fedelű kockásfüzetet mu­tatott. Ebben sorakoznak azoknak a nevei, akik szo­ciális segélyt kértek a Vas­utasok Szakszervezetének szákszervezeti bizottságától a MÁV kaposvári üzemfőnök- ségénék a területién. — Még olyan indokokat is „bemondanak” a bizalminak, hogy „tíz napiig betegállo­mányban volitam, a kerese­, tem csökkent”, „megnősül­tem, bútort szeretnék venni”. Esetleg jogos Lehet az ilyes­féle indOk is, de .ahhoz nem elég, hogy a rendelkezésire álló kevés pénzből valóban adjunk nékik. — Mennyi az az összeg, amelyből segélyeznek? — SzáZtizennégyezer fo­rint. Ez az évi tagdíjbevétel 16 százalékából, a vállalati segélykeretből tevődik össze, amellyel a szakszervezeti bi­zottság rendelkezik, vala­A prágai Vencel-tér közelé­ben fekvő Mustku utcácska felújított polgárháza lett terveit, beleértve tovább­fejlesztésük és hasznosításuk hosszútávú prognózisait is. Ügy foglalkozunk az egyes történelmi épületek és más műemlék objektumok re­konstrukciójával, hogy utána új hivatást tölthessenek be, s beilleszkedjenek a min­dennapi életbe. Néhány pél­dát sorolnék fel. — Együttműködik-e intéz­ményük más hasonló típusú külföldi intézettel ? — Szoros együttműködés fűz bennünket a szovjet Balti-tengeri országok, fő­ként Litvánia és Észtország műemlékvédelmi intézetei­hez. Kicseréljük egymás kö­zött az egyes munkafolya­matok és módszerék során nyert tapasztalatokat. Szak­embereink bekapcsolódtak az UNESCO kereteiben mű­ködő ICOMOS (International Council of Monuments and Sites) elnevezésű nemzetközi szervezet munkájába is. Csehszlovák szakértők, inté­zetünk munkatársai, gyakran végeznek tervezői feladato­kat nagyszabású külföldi építkezéseknél. Nemrégiben például ők tervezték a bag­dadi Kultúrpalotát is. A. K. HÉTVÉGI jtájoló GYORSSEGÉLY" A BETEGEKNEK

Next

/
Oldalképek
Tartalom