Somogyi Néplap, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-19 / 246. szám
1984. október 19., péntek Somogyi Néplap 3 A PÁRTBIZOTTSÁG DÖNTÉSE NYOMÁN Meghaladtuk az ország növekedési ütemét Szilárd burkolatú utcák ÚTÉPÍTÉSI BEMUTATÓ FONYÓDON Régi gyakorlat, hogy a megyei pántbizottság folyamatosan áttekinti a határozataik időairányos teljesítését, tapasztalatait. Ilyen számvetést végzett" legutóbbi döntésén is, amikor megtárgyalta a Központi Bizottság 1978. március 15-i, a megyei pártbizottság 1978. október 4-i határozatának végrehajtásáról szóló jelentést és a feladatokra vonatkozó határozattervezetet. Hat éve, hogy a megyei pártbizottság — a Központi Bizottság határozata szellemében — áttekintette az élelmiszergazdaság helyzetét, és meghatározta a gazdasági, mozgalmi munka közép- és hosszú távú feladatait. A politikai vezetés arra törekedett, hogy kitekintést adjon a jövőre. Kiegyensúlyozott ellátás Most az volt a testület legfontosabb megállapítása, hogy a termelő ágazatok közül megyénkben az élelmiszergazdaság oldotta meg legsikeresebben időarányos feladatát, az alapvető követelmények teljesültek. Somogy lakosságának élelmiszerszükségletét kiegyensúlyozott és favuló minőségben sikerült biztosítani. Jelentős mennyiségű árualap került a központi készletbe, és ezzel is elősegítettük az országos exportfeladatok megvalósítását. Megyénk élelmiszertermelése évről évre nőtt. Az élelmiszergazdaság csáknem 24 milliárd forintos termelési értékeit állít elő, a szocialista szektorban 50 százalékkal többet, mint 1977-ben. A fejlődés mindhárom ágazatban segítette a termelékenység és a hatékonyság növelése. A mezőgazdaság dinamikus fejlődése ebben az időszakban meghaladta az országos növekedés ütemét. Valamennyi ágazatban bővülték a termelés alapjai, javult az eszközellátottság, fejlődött a technikai színvonal. A mezőgazdaság számottevő fejlődése ellenére megállt a foglalkoztatottak létszámának csökkenése, s a nagyüzemek keretében létrehozott kisebb gazdasági bázisokkal javult a falvak népességmegtartó képessége. A mezőgazdasági nagyüzemek jelentősen hozzájárultak Somogy társadalompolitikai céljainak megvalósításához, a településhálózat fejlesztéséhez, a szociális program végrehajtásához. Az élelmiszergazdaság dinamikus fejlődése a lakosság minden rétegében társadalmi elismerést váltott ki. Nőtt az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben dolgozók erkölcsi megbecsülése, kedvező a dolgozó tömegek mezőgazdasági munkáról alkotott véleménye. Módszer és eszközök A pártbizottság hangsúlyozta: az eredmények ösz- szetevője az, hogy a nehezebb gazdasági és pénzügyi körülmények között is sikerült megtalálni az elvi, politikai és néha az operatív irányítás módszerét és eszközét, valamint ezek összehangolását, amelynek következtében dinamikus fejlődés indult mag. Alapvető volt, hogy az agrár közvélemény kedvezően fogadta a párt- és állami szervek kezdeményezéseit, részt vállalt a feladatok megfogalmazásában és végrehajtásában. A határozatból adódó főbb feladatokat a megyei pártbizottság eszmei-politikai irányításával és ellenőrzésével, a területi és helyi pártszervek bevonásával, az állami és érdekképviseleti szervek közreműködésével sikerült időarányosan megoldani. A politikai vezetés többször operatívan is segítette a feltételrendszerek megteremtését. Olyan új módszereket és eszközöket alkalmazott — néhány tekintetben országosan is elsőként —, amelyekkel orientált a termelésszerkezet változtatására, a fejlesztés irányára, és kezdeményezte az indokolt kádercserék végrehajtását. A gazdasági vezetők körében ez érzékelhető, de többségében jó értelemben vett nyugtalanságot keltett. A közvélemény és a dolgozó közösségek a párt- és állami szervek kezdeményezéseit megértéssel fogadták, s azokat a demokratikus fórumokon is támogatták. Mindezek eredményeként fejlődött a megye élelmiszergazdasága, a gazdasági ágak közötti szerepe tovább .fokozódott. A dinamikus termelésnövekedés és a gazdálkodás javulása olyan körülmények között bontakozott ki, amikor a központi intézkedések hatására a gazdálkodás feltételei nehezebbé váltalk. A beruházás lehetőségei mérséklődtek, a központi elvonás nőtt, a mezőgazdasági arák szerepe fokozódott. Növekvő önállóság Említésre méltó az is, hogy széles körű változás ment végbe a gazdaságiirányítás, az állami irányítás és az élelmiszeripari vállalatok szervezeti rendszerében. Nőtt a vállalati önállóság, fokozódott a vezetők felelőssége és kezdeményezőkészsége. Jelentősen nőtt a mezőgazdasági és élelmiszeripari export, s az utóbbi években felgyorsult az élelmiszergazdaság exportorientáltsága. Jó háttér volt ehhez a párt és a kormány agrárpolitikája, az áigazati tárca szakmai irányítása, de a különböző főhatóságok anyagi, erkölcsi támogatása is hozzájárult ahhoz, hogy a megye élelmiszergazdasága az országos átlagot meghaladóan fejlődött. Az érdem azöké, akik az ágazatban dolgoznak. Ezért a testület köszönetét fejezte ki a mezőgazdaságban, élelmiszeriparban és a fagazdaságban dolgozó közösségeknek, fizikai munkát végző szövetkezeti tagoknak, alkalmazottaknak, az állami szektoriban dolgozóknak, a vezetés és irányítás dolgozóinak, mert munkájukkal a nehezebb körülmények ellenére is hozzájárulták megyénk élelmiszergazdaságának továbbfejlődésiéhez. (Folytatjuk.) Dr. Exner Zoltán, a megyei pártbizottság osztályvezetője A zalaegerszegi Közúti Építővállailat munkásait most már bem zavarják az üdülők. Az őszi langy napsütésben a fonyódi Magyar Bálint utcában mindössze néhány helybeLi figyeli érdeklődve munkájukat, ákik amatőr műszaki ellenőrként ugyancsak kíváncsiak, milyen is lesz az új, aszfaltburkolatú úttest, ami nagyrészt az idevalósiak pénzéből valósul meg. Péter László rokkantnyugdíjas a ház előtti kertben tesz-vesz, mikor megszólítom: — Persze, hogy kellett az új út, de én a kétezer-háromszáz forintos nyugdíjamból nehezebben fizetem ki a rám jutó költségeket, mint azok az üdíülőtulajdonosok, ákiknek a jövedelmi a többszöröse az enyémnek. így valószínű,, hogy részletfizetési kedvezményt kérek majd. Ezzel együtt elismerem, hogy jó dolog: huszonhárom év után nem kell sárban járnunk — azóta lakom itt — és a szél sem hordja majd a port... A Balaton déli körzetében levő helységekben több mint 430 kilométerre tehető az a belső úthálózat, amelynek mindössze nagyeídrészét borítja szilárd burkolat. A többi földút. Nem Véletlen tehát, hogy a tó hosszú távú fejlesztési programját meghatározó kormányrendelet többek között környezetvédelmi szempontokból is kötelezővé teszi, hogy mielőbb oldják meg az üdülőhelyi utak ponmentesítését. Ezért is üdvözlendő, hogy a megyei tanács .tegnap délelőtt Fonyódra invitálta több országos főhatóság, a Közlekedési Minisztérium, a Balatoni Intéző Bizottság. Vas, Veszprém, Zala és természetesen Somogy megye érintett településeinek tanácsi vezetőit: győződjenek meg a zalaegerszegi Közúti Építő- vállalat által kidolgozott és a balatonkerasztúri, illetve a fonyódi körzetben már alkalmazott költségtakarékos útépítési módról. Elsőként Széles Péter, a Somogy megyei Tanács közlekedési osztályvezetője adott tájékoztatást a balatoni úthálózat állapotáról és részletesen szólt az üdülőhelyi utákkal kapcsolatos teendőkről. Elmondta, hogy egy nemrég készült felmérés szerint legalább 600 millió fo- rinjt kellene a telj.es úthálózat és a parkolóik rendezésére, de a minimális program alapján is több mint 240 millióba kerülne az említett feladat megvalósítása. Jelenlegi gazdasági körülményeink viszont miég a következő tervidőszakban sem valószínű, hogy lehetővé teszik. A tanácsoknak mindössze 60 millió forint1 áll rendelkezésükre^ de ez édeskevés a gondók megoldásához. Ezért is fordult a közlekedési osztály több közúti épí tővá’Jalathoz, hogy dolgozzanak ki olyan technológiát, amely egyrészt biztosítja az üdülőhelyi földutak ponmentesítését, másrészt a költségéket illetően jóval olcsóbban megvalósítható, mint az eddig alkalmazottak, és a lakosságot sem terheli túlzottan. A javaslatok közül a Zalaegerszegi KÉV ajánlata volt a legrokonszenvesebb mindenféle tekintetben. Sőt, az egerszegdek ez év tavasza óta 13 kilométer hosszan 21 utca szilárd burkolatát készítették el Bala- tonmárián, Balatonfenyve- sen, Alsóbélatelepen és Fonyódon. Pados Zoltán, a zalaegerszegi Közúti Építőváiialat igazgatója a gyakorlati bemutató előtt elmondta, hogy az általuk kidolgozott technológia bízónyots értek .iben hagyományos, ám a z alék terítését és az arra rülő két-három centiméter .stag hidegaszfaltot finist urel terítik, tehát modem sekkel dolgozzák el. Az újdonság a hidegen kevert aszfalt, s előnye, hogy nagy távolságokra is szállítható; nem Utolsósorban pedig az, hogy az útszerkezet "rugalmas, nem töredezik, követi a talaj mozgását. Az említett technológiáival naponta egy kilométer hosszú útszakaszt képesek elkészíteni. A találkozón részt vevő szakemberek a fonyódi Magyar Bálint utcában tekintették meg a KÉV-esek munkáját. Ott hallottuk dr. Komáromi Józseftől, a fo- nyódi tanács vb-titkárától megtudtuk : az egy telektulajdonosra jutó útépítési költség négy-hatezer forint között van, attól függően, hogy milyen hosszú az utcával párhuzamosan futó telekhatár. A helyben élőknek szükség szerint részletfizetési kedvezményt is biztosítanák, s igénybe vehetik az OTP-hiitelt is. Mint elhangzott, az üdülőhelyi utak portalanítását tovább folytatják. A Zalaegerszegi KÉV-nek előzetesen máris több tanács jelentette be igényét a könnyű alapú aszfaltutalk létesítésére ... S. Gy. Hedrehelyi délelőtt Ősz a háztájiban Olyan csöndes, nyugodt a község mintha az egész település a mezőre kerekezett volna őszi munkát végezni. De itt, ebben az udvarban a szőlőtőkék függönye előtt két asszony dolgozik, s a gazda is előkerül hátulról, a gazdasági épületek irányából. Az asszonyi kezek szorgalmasan tépik a takarmányrépa levelét. — A múlt héten hordtuk haza — így a fiatalabb Lucza Józsefné. — Jó lesz a levele a szarvasmarhának, nem kell száradnia sem. A szecskavágó sem vár hiába. Az is a jószágnak dolgozik majd. Kukoricaszárral, szénával keverve a levél csemege lesz az állatoknak. A répadamáló is főszereplővé válik itt hamarosan. Szilán- kosra töri, vágja a hatalmas fejeket. Száz négyszögölről fogyott le a répa. — Ad munkát az ősz, csak bírjuk — mondja a gazda. — A krumplival, kukoricával már végeztünk. A téesztől béreljük azt a zártkerti részt. Nyugdíjas vagyok, régi hedrehelyi tüke. Közben befogja a lovat, indulni akar. — Gondolta volna, hogy még egyszer lesz lova? — Az úgy volt, hogy hetvenkilencben adott ki a téesz tartásra fejős teheneket. Én elvállaltam hetet. Igenám, de a takarmányozáshoz, a munkához és a szállításhoz ló kell. így lett. A jószággal való foglalatoskodás meg beleszámított a téeszévekbe. Ügy megszoktam, hogy ma is tartok két tehenet, négy bikát, hét hízót. Mindent e szövetkezet útján értékesítünk. Nagy téesz az Űj Tavasz: idehúz Kőkút, Visnye, Tapazd is. Mielőtt bakra ülne, hogy trágyát hordani induljon a répától szabadított földterületre. Még azt mondja mielőtt ostort pattintana. — Ez az ősz eléggé visz- szaveti a termést. Agyagos talajú a hedrehelyi határ, nem lehet vetni. Az igaz, hogy a téesz kicsit előbbre van, a napraforgót már ie- kombájnolták. Nyugdíjas, de többet beszél a szövetkezetről, mint ötmagáról. Indul. Nem nyekereg a kocsija kereke. L. L.
