Somogyi Néplap, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-19 / 246. szám

1984. október 19., péntek Somogyi Néplap 3 A PÁRTBIZOTTSÁG DÖNTÉSE NYOMÁN Meghaladtuk az ország növekedési ütemét Szilárd burkolatú utcák ÚTÉPÍTÉSI BEMUTATÓ FONYÓDON Régi gyakorlat, hogy a megyei pántbizottság folya­matosan áttekinti a határo­zataik időairányos teljesítését, tapasztalatait. Ilyen számve­tést végzett" legutóbbi dönté­sén is, amikor megtárgyalta a Központi Bizottság 1978. március 15-i, a megyei párt­bizottság 1978. október 4-i határozatának végrehajtásá­ról szóló jelentést és a fel­adatokra vonatkozó határo­zattervezetet. Hat éve, hogy a megyei pártbizottság — a Központi Bizottság határozata szelle­mében — áttekintette az élelmiszergazdaság helyze­tét, és meghatározta a gaz­dasági, mozgalmi munka kö­zép- és hosszú távú felada­tait. A politikai vezetés arra törekedett, hogy kitekintést adjon a jövőre. Kiegyensúlyozott ellátás Most az volt a testület leg­fontosabb megállapítása, hogy a termelő ágazatok kö­zül megyénkben az élelmi­szergazdaság oldotta meg legsikeresebben időarányos feladatát, az alapvető köve­telmények teljesültek. So­mogy lakosságának élelmi­szerszükségletét kiegyensú­lyozott és favuló minőségben sikerült biztosítani. Jelen­tős mennyiségű árualap ke­rült a központi készletbe, és ezzel is elősegítettük az or­szágos exportfeladatok meg­valósítását. Megyénk élelmiszerterme­lése évről évre nőtt. Az élel­miszergazdaság csáknem 24 milliárd forintos termelési értékeit állít elő, a szocialis­ta szektorban 50 százalékkal többet, mint 1977-ben. A fejlődés mindhárom ágazat­ban segítette a termelékeny­ség és a hatékonyság növe­lése. A mezőgazdaság dina­mikus fejlődése ebben az időszakban meghaladta az országos növekedés ütemét. Valamennyi ágazatban bő­vülték a termelés alapjai, javult az eszközellátottság, fejlődött a technikai színvo­nal. A mezőgazdaság számotte­vő fejlődése ellenére megállt a foglalkoztatottak létszá­mának csökkenése, s a nagy­üzemek keretében létreho­zott kisebb gazdasági bázi­sokkal javult a falvak né­pességmegtartó képessége. A mezőgazdasági nagyüzemek jelentősen hozzájárultak So­mogy társadalompolitikai céljainak megvalósításához, a településhálózat fejleszté­séhez, a szociális program végrehajtásához. Az élelmi­szergazdaság dinamikus fej­lődése a lakosság minden rétegében társadalmi elisme­rést váltott ki. Nőtt az álla­mi gazdaságokban és terme­lőszövetkezetekben dolgozók erkölcsi megbecsülése, ked­vező a dolgozó tömegek me­zőgazdasági munkáról alko­tott véleménye. Módszer és eszközök A pártbizottság hangsú­lyozta: az eredmények ösz- szetevője az, hogy a nehe­zebb gazdasági és pénzügyi körülmények között is sike­rült megtalálni az elvi, poli­tikai és néha az operatív irányítás módszerét és esz­közét, valamint ezek össze­hangolását, amelynek követ­keztében dinamikus fejlődés indult mag. Alapvető volt, hogy az agrár közvélemény kedvezően fogadta a párt- és állami szervek kezdeménye­zéseit, részt vállalt a felada­tok megfogalmazásában és végrehajtásában. A határo­zatból adódó főbb feladato­kat a megyei pártbizottság eszmei-politikai irányításá­val és ellenőrzésével, a te­rületi és helyi pártszervek bevonásával, az állami és érdekképviseleti szervek közreműködésével sikerült időarányosan megoldani. A politikai vezetés több­ször operatívan is segítette a feltételrendszerek megte­remtését. Olyan új módsze­reket és eszközöket alkalma­zott — néhány tekintetben országosan is elsőként —, amelyekkel orientált a ter­melésszerkezet változtatásá­ra, a fejlesztés irányára, és kezdeményezte az indokolt kádercserék végrehajtását. A gazdasági vezetők körében ez érzékelhető, de többségé­ben jó értelemben vett nyug­talanságot keltett. A közvé­lemény és a dolgozó közös­ségek a párt- és állami szer­vek kezdeményezéseit meg­értéssel fogadták, s azokat a demokratikus fórumokon is támogatták. Mindezek ered­ményeként fejlődött a megye élelmiszergazdasága, a gaz­dasági ágak közötti szerepe tovább .fokozódott. A dina­mikus termelésnövekedés és a gazdálkodás javulása olyan körülmények között bonta­kozott ki, amikor a központi intézkedések hatására a gaz­dálkodás feltételei nehezeb­bé váltalk. A beruházás le­hetőségei mérséklődtek, a központi elvonás nőtt, a me­zőgazdasági arák szerepe fo­kozódott. Növekvő önállóság Említésre méltó az is, hogy széles körű változás ment végbe a gazdaságiirányítás, az állami irányítás és az élelmiszeripari vállalatok szervezeti rendszerében. Nőtt a vállalati önállóság, fokozódott a vezetők felelős­sége és kezdeményezőkész­sége. Jelentősen nőtt a me­zőgazdasági és élelmiszeripa­ri export, s az utóbbi évek­ben felgyorsult az élelmi­szergazdaság exportorientált­sága. Jó háttér volt ehhez a párt és a kormány agrárpolitiká­ja, az áigazati tárca szakmai irányítása, de a különböző főhatóságok anyagi, erkölcsi támogatása is hozzájárult ahhoz, hogy a megye élel­miszergazdasága az országos átlagot meghaladóan fejlő­dött. Az érdem azöké, akik az ágazatban dolgoznak. Ezért a testület köszönetét fejezte ki a mezőgazdaságban, élelmi­szeriparban és a fagazdaság­ban dolgozó közösségeknek, fizikai munkát végző szövet­kezeti tagoknak, alkalmazot­taknak, az állami szektoriban dolgozóknak, a vezetés és irányítás dolgozóinak, mert munkájukkal a nehezebb körülmények ellenére is hoz­zájárulták megyénk élelmi­szergazdaságának továbbfej­lődésiéhez. (Folytatjuk.) Dr. Exner Zoltán, a megyei pártbizottság osztályvezetője A zalaegerszegi Közúti Építővállailat munkásait most már bem zavarják az üdü­lők. Az őszi langy napsütés­ben a fonyódi Magyar Bálint utcában mindössze néhány helybeLi figyeli érdeklődve munkájukat, ákik amatőr műszaki ellenőrként ugyan­csak kíváncsiak, milyen is lesz az új, aszfaltburkolatú úttest, ami nagyrészt az idevalósiak pénzéből valósul meg. Péter László rokkantnyug­díjas a ház előtti kertben tesz-vesz, mikor megszólí­tom: — Persze, hogy kellett az új út, de én a kétezer-há­romszáz forintos nyugdíjam­ból nehezebben fizetem ki a rám jutó költségeket, mint azok az üdíülőtulajdonosok, ákiknek a jövedelmi a több­szöröse az enyémnek. így valószínű,, hogy részletfizeté­si kedvezményt kérek majd. Ezzel együtt elismerem, hogy jó dolog: huszonhárom év után nem kell sárban jár­nunk — azóta lakom itt — és a szél sem hordja majd a port... A Balaton déli körzetében levő helységekben több mint 430 kilométerre tehető az a belső úthálózat, amelynek mindössze nagyeídrészét bo­rítja szilárd burkolat. A töb­bi földút. Nem Véletlen te­hát, hogy a tó hosszú távú fejlesztési programját meg­határozó kormányrendelet többek között környezetvé­delmi szempontokból is kö­telezővé teszi, hogy mielőbb oldják meg az üdülőhelyi utak ponmentesítését. Ezért is üdvözlendő, hogy a me­gyei tanács .tegnap délelőtt Fonyódra invitálta több or­szágos főhatóság, a Közleke­dési Minisztérium, a Balato­ni Intéző Bizottság. Vas, Veszprém, Zala és természe­tesen Somogy megye érintett településeinek tanácsi veze­tőit: győződjenek meg a zalaegerszegi Közúti Építő- vállalat által kidolgozott és a balatonkerasztúri, illetve a fonyódi körzetben már alkal­mazott költségtakarékos út­építési módról. Elsőként Széles Péter, a Somogy megyei Tanács köz­lekedési osztályvezetője adott tájékoztatást a balatoni út­hálózat állapotáról és részle­tesen szólt az üdülőhelyi utákkal kapcsolatos teendők­ről. Elmondta, hogy egy nemrég készült felmérés sze­rint legalább 600 millió fo- rinjt kellene a telj.es útháló­zat és a parkolóik rendezé­sére, de a minimális prog­ram alapján is több mint 240 millióba kerülne az em­lített feladat megvalósítása. Jelenlegi gazdasági körül­ményeink viszont miég a kö­vetkező tervidőszakban sem valószínű, hogy lehetővé te­szik. A tanácsoknak mind­össze 60 millió forint1 áll rendelkezésükre^ de ez édes­kevés a gondók megoldásá­hoz. Ezért is fordult a köz­lekedési osztály több közúti épí tővá’Jalathoz, hogy dol­gozzanak ki olyan technoló­giát, amely egyrészt biztosít­ja az üdülőhelyi földutak ponmentesítését, másrészt a költségéket illetően jóval ol­csóbban megvalósítható, mint az eddig alkalmazottak, és a lakosságot sem terheli túlzottan. A javaslatok kö­zül a Zalaegerszegi KÉV ajánlata volt a legrokonszen­vesebb mindenféle tekintet­ben. Sőt, az egerszegdek ez év tavasza óta 13 kilométer hosszan 21 utca szilárd bur­kolatát készítették el Bala- tonmárián, Balatonfenyve- sen, Alsóbélatelepen és Fo­nyódon. Pados Zoltán, a zalaeger­szegi Közúti Építőváiialat igazgatója a gyakorlati be­mutató előtt elmondta, hogy az általuk kidolgozott tech­nológia bízónyots értek .iben hagyományos, ám a z alék terítését és az arra rülő két-három centiméter .stag hidegaszfaltot finist urel terítik, tehát modem sek­kel dolgozzák el. Az újdon­ság a hidegen kevert aszfalt, s előnye, hogy nagy távolsá­gokra is szállítható; nem Utolsósorban pedig az, hogy az útszerkezet "rugalmas, nem töredezik, követi a talaj mozgását. Az említett tech­nológiáival naponta egy kilo­méter hosszú útszakaszt ké­pesek elkészíteni. A találkozón részt vevő szakemberek a fonyódi Ma­gyar Bálint utcában tekin­tették meg a KÉV-esek munkáját. Ott hallottuk dr. Komáromi Józseftől, a fo- nyódi tanács vb-titkárától megtudtuk : az egy telektulaj­donosra jutó útépítési költ­ség négy-hatezer forint kö­zött van, attól függően, hogy milyen hosszú az utcával párhuzamosan futó telekha­tár. A helyben élőknek szükség szerint részletfizeté­si kedvezményt is biztosíta­nák, s igénybe vehetik az OTP-hiitelt is. Mint elhangzott, az üdülő­helyi utak portalanítását to­vább folytatják. A Zalaeger­szegi KÉV-nek előzetesen máris több tanács jelentet­te be igényét a könnyű ala­pú aszfaltutalk létesítésére ... S. Gy. Hedrehelyi délelőtt Ősz a háztájiban Olyan csöndes, nyugodt a község mintha az egész te­lepülés a mezőre kerekezett volna őszi munkát végezni. De itt, ebben az udvarban a szőlőtőkék függönye előtt két asszony dolgozik, s a gazda is előkerül hátulról, a gaz­dasági épületek irányából. Az asszonyi kezek szorgal­masan tépik a takarmányré­pa levelét. — A múlt héten hordtuk haza — így a fiatalabb Lucza Józsefné. — Jó lesz a levele a szarvasmarhának, nem kell száradnia sem. A szecskavágó sem vár hiába. Az is a jószágnak dolgozik majd. Kukoricaszár­ral, szénával keverve a levél csemege lesz az állatoknak. A répadamáló is főszereplővé válik itt hamarosan. Szilán- kosra töri, vágja a hatalmas fejeket. Száz négyszögölről fogyott le a répa. — Ad munkát az ősz, csak bírjuk — mondja a gazda. — A krumplival, ku­koricával már végeztünk. A téesztől béreljük azt a zárt­kerti részt. Nyugdíjas va­gyok, régi hedrehelyi tüke. Közben befogja a lovat, indulni akar. — Gondolta volna, hogy még egyszer lesz lova? — Az úgy volt, hogy het­venkilencben adott ki a téesz tartásra fejős tehene­ket. Én elvállaltam hetet. Igenám, de a takarmányozás­hoz, a munkához és a szál­lításhoz ló kell. így lett. A jószággal való foglalatosko­dás meg beleszámított a téeszévekbe. Ügy megszok­tam, hogy ma is tartok két tehenet, négy bikát, hét hí­zót. Mindent e szövetkezet útján értékesítünk. Nagy téesz az Űj Tavasz: idehúz Kőkút, Visnye, Tapazd is. Mielőtt bakra ülne, hogy trágyát hordani induljon a répától szabadított földterü­letre. Még azt mondja mi­előtt ostort pattintana. — Ez az ősz eléggé visz- szaveti a termést. Agyagos talajú a hedrehelyi határ, nem lehet vetni. Az igaz, hogy a téesz kicsit előbbre van, a napraforgót már ie- kombájnolták. Nyugdíjas, de többet be­szél a szövetkezetről, mint ötmagáról. Indul. Nem nye­kereg a kocsija kereke. L. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom