Somogyi Néplap, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-18 / 245. szám
2 Somogyi Néplap 1984. október 18., csütörtök amely szerint a jelenlegi helyzetben az összes országnak meg kell tennie minden lehetőt „a katasztrófa elkerülése végett”. A DPA aláhúzza azt is, hogy a magyar vezető bizakodóan nyilatkozott a két német állam párbeszédéről is. A szerda reggeli francia lapok részletesen ismertetik Kádár János és Mitterrand elnök közös sajtóértekezletét. Az osztrák külügyminiszter Varsóban Leopold Gratz osztrák külügyminiszter, aki kedden érkezett háromnapos hivatalos látogatásra Varsóba, szerdán megkezdte tárgyalásait a lengyel politikai élet vezetőivel. Az osztrák vendéget délelőtt fogadta Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, a lengyel kormány elnöke. (A képen.) Ezt követően Gratz megbeszélést folytatott Zbigniew Gertychel, a szejm alelnöké- vel. Leopold Gratz személyében 1981 vége, a szükségállapot átmeneti időre történt bevezetése óta először látogatott Lengyelországba nyugat-európai állam külügyminisztere. (Folytatás az 1. oldalról) log. A komoly és érdemi tárgyalásokra mindig is készek voltunk és ezt nem egyszer ki is nyilvánítottuk. Készek vagyunk tárgyalásokat kezdeni azzal a céllal, hogy szerződést dolgozzunk ki és kössünk a világűr militarizálásának megakadályozásáról. Ez magába foglalná a műholdelhárító rendszerről való teljes lemondást, és azt. hogy a tárgyalások napjától kezdve kölcsönös moratórium lépjen életbe az űrfegyver-kí- sérletekre és azok rendszerbe állítására. íme így fogalmaztuk meg javaslatainkat már elejétől kezdve. A válasz Washingtonra vár. Továbbra is érvényes az a szovjet javaslat, hogy az atomhatalmak fagyasszák be valamennyi atomfegyverzetüket mennyiségi és minőségi értelemben egyaránt. A megállapodás ebben a kérdésben azt jelentené, hogy kölcsönösen beszüntetnék a nukleáris fegyvertár valamennyi összetevőjének felhalmozását beleértve a hordozóeszközöket és az atom tölteteket. Ezzel megállítanánk a nukleáris fegyverkezési versenyt. Mindez pedig döntő módon megköny- nyítené a további megállapodásokat ezen fegyverzetek csökkentéséről, egészen majdani teljes megsemmisítésükig. Változatlanul a Fehér Ház asztalán fekszik még egy további hivatalos javaslatunk arról, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok állapodjon meg elsőként atomfegyverzetük befagyasztásáról, ezzel mutatva példát más atomhatalmaknak. Reális lehetőség van az atomfegyver-kísérletek általános és teljes betiltásáról szóló szerződés kidolgozásának befejezésére, Ha nem lesznek ilyen kísérletek, az azt jelenti, hogy nem fogják tökéletesíteni ezeket a fegyvereket és akkor a nukleáris fegyverkezési verseny fékeződik. Az Egyesült Államok itt is tettekkel bizonyíthatja, hogy őszinték a nukleáris fegyverkezés megfékezéserői tett kijelentései. Beb!- zonyíthatja akár azzal is, hogy ratifikálja a földalatti atomrobbantásokról szóló szovjet—amerikai megállapodásokat. Ezeket a szerződéseket már 1974-ben és 1976-ban aláírták. Az Egyesült Államok éppen a ratifikálással bizonyíthat, nem pedig azzal, hogy — mint az amerikai fél javasolja — pártatlan megfigyelőket hívjanak meg a robbantások ellenőrzésére. A Szovjetunió többször fordult azzal a felhívással Washingtonhoz, hogy kövesse példánkat és vállalja magára a kötelezettséget: nem alkalmaz elsőként nukleáris fegyvert. Washingtonból minden esetben nemet hallottunk. Képzeljünk el egy fordított helyzetet: az Egyesült Államok kötelezettséget vállal s lemond a nukleáris fegyver elsőként történő bevetéséről, minket pedig felszólít, hogy cselekedjünk ugyanígy. Mi azonban nemet mondunk, mert nem felel meg nekünk és fenntartjuk a jogot a nukleáris első csapásra. Mit gondolnának ebben az esetben szándékainkról az Egyesült Államok lakói? Az ilyen választ nem lehet kétféleképpen értelmezni. Megemlítettem néhány, a fegyverkezési hajsza megszüntetésével, a biztonság megerősítésével kapcsolatos időszerű kérdést. Vannak más lényeges kérdések is, amelyeket, feltételezem, az elnök jól ismer. Mindezek a kérdések megoldást és érdemi erőfeszítéseket követelnek. Csupán szólamok maradnak a gyakorlati tettekkel alá nem támasztott kijelentések a tárgyalási készségről. Feltételezem, hogy az általam mondottak választ adnak az ön kérdésére. KÉRDÉS : Széles körben elterjedt vélemény szerint nemrégiben a szovjet—amerikai kapcsolatok javulását mutató előrelépés jelei mutatkoztak. Mi a véleménye erről és milyen távlatokat lát ön e kapcsolatok számára az elkövetkező idő' VÁLASZ: Valóban meglehetősen elterjedt az a vélemény, hogy nemrégiben olyan fejlemények történtek, amelyek a szovjet— amerikai viszony javulásához vezethetnek. Ez nézetünk szerint azt tükrözi, hogy mind jobban megértik e kapcsolatok jelentőségét, különösen a jelenlegi nemzetközi helyzetben. Sajnos, egyelőre nincs alapja annak, hogy a szovjet—amerikai kapcsolatokban pozitív előrelépésről, mint tényről beszéljünk. Lehetséges-e az előrelépés? Erre a kérdésre egyértelműen azt válaszolom, hogy igen, lehetséges. Az általam említett problémák megoldása elősegítené ezt. Meggyőződésem, hogy a szovjet—amerikai kapcsolatok építő szellemű fejlesztésének nincs ésszerű alternatívája. Mi természetesen nem hunyunk szemet afelett, hogy társadalmi rendszerünk, világnézetünk különböző. De ha állandóan a két ország által viselt felelősségre gondolunk, ha a békét és nem a háborút célzó politikát akarunk folytatni, akkor ezek a különbségek nemcsak hogy nem akadályozzák, hanem ellenkezőleg, szükségessé teszik a kölcsönös megértés kialakítását. Már szóltam róla és szeretném ismételten hangsúlyozni: mi jó viszonyt akarunk az Egyesült Államokkal, és a tapasztalat azt bizonyítja, hogy ezek a kapcsolatok lehetnek jók. Ehhez feltétlenül szükséges mindkét fél kölcsönös akarata, hogy a kapcsolatok egyenjogú, kölcsönösen előnyös és a béke ügyét szolgáló alapokra épüljenek. Fegyvergyártók üzlete Ronald Reagan, az Egyesült Államok történelmének 40. elnöke, ha a fegyverkezés fokozásáról volt szó, eddig még mindig beváltotta adott szavát. Nem sokkal azután, hogy 1981 januárjában hivatalba lépett, kormányának katonai programjában minden • korábbi rekordot túlszárnyaló, 1500— 1600 milliárd dolláros hadikiadást irányzott elő az 1982-től 1986-ig terjedő időszakra. Az eddig eltelt négyéves reagani időszak világosan megmutatta, milyen célok elérésére összpontosították az ország anyagipénzügyi erőforrásait : az általános rendeltetésű erők különösen pedig a hadászati támadó rakéta-nukleáris eszközök nagyarányú fejlesztésével a washingtoni adminisztráció a szovjet— amerikai egyensúly megbontására, az egyoldalú fölény kivívására, s ezzel együtt az első csapásmérési képesség megszerzésére törekszik. Az elnök a republikánusok dallasi konvencióján elmondott beszédében határozott ígéretet tett az eddigi konfrontációs, háborús fenyegetéssel terhes irányvonalának folytatására, ^gy hát egyáltalán nem meglepő. hogy a Köztársaság Párt ultrakonzervatív szárnyát képviselő elnökcsinálók és a mögöttük álló katonaihadiipari körök —■„ amelyek szinte teljesen biztosak Reagan újbóli győzelmében — egységesen sorakoztak fel az e politika végrehajtására legalkalmasabbnak tartott jelöltjük támogatására. Az újabb aranyesőre számító fegyvergyártó konszernek nem feledkeztek meg arról, hogy a Pentagon közvetítésével az utóbbi években 150 milliárd dolláros katonai megrendeléseket kaptak. Számos mammut- vállalat tiszta haszna elérte a 200, másoké pedig az 500 százalékot. A növekedés csak úgy volt lehetséges, hogy az állami költségvetésből minden negyedik dollárt a hadiiparba pumpáltak. Reagan most az ígéri: ameny- nyiben újra választják, 1985- b.en már minden harmadik dollár ezekbe a csatornákba kerül majd (függetlenül az államháztartás egyensúlyát veszélyeztető költségvetési Ronald Reagan, az amerikai fegyveres erők főparancsnoka stílusos öltözékben és stílusos pozícióban: a „Constellation” repülőgépanyahiajó fedélzetén. deficit növekedésétől — szerk.). Mint a hírügynökségi jelentésekből kitűnik, a Pentagon az október elsejével kezdődő 1984—85-ös pénzügyi évre több mint 300 milliárd dollárt kért a korábban elhatározott katonai fejlesztési tervek finanszírozására. A törvényhozás az előirányzatokból egyes tételeket törölt, másokat vala melyest megkurtított, de a kongresszusban még így is 297 milliárdos (!) hadügyi büdzsét szavaztak meg. A neves demokrata politikus. Matthew Flinn alighanem az igazságra tapintott, amikor figyelmeztetett : Washingtonban az állam; politika érvényesítésének hagyományos diplomáciai eszköztára az utóbbi időben csaknem teljesen a háttérbe szorult, a helyét átvette a legnyersebb erőre való támaszkodás, azaz a katonai tényező mértéktelen felérté kelése. „Az embernek az az érzése — mondotta —, hogy a fékek többé nem működnek”, utalva ezzel a fegyverkezés új fordulójának megindulására. Az elnök még 1982 májusában aláírta azt a 32. számú titkos direktívát, amelyben utasította a Pentagont a „korlátozott” és az „elhúzódó” nukleáris háború kérdéseinek tanulmányozására, sőt az ehhez szükséges előkészületek meggyorsítására. Ezt az utasítást azóta sem vonta vissza, sőt — amint ez az új költségvetésből kiviláglik — az eddiginél is nagyobb lendületet vesz az Egyesült Államok agresz- sziós képességének fokozása. A közelmúltban lezajlott Gromiko—Shultz, illetve a Gromiko—Reagan találkozó után leszűrt szovjet következtetések szerint egyelőre nem mutatkozik semmi érdemleges jele annak, hogy az Egyesült Államok kormányzata módosítani kívánná eddigi, az erőpolitikára és a konfrontációra épülő irányvonalát. A mintegy 300 milliárdos katonai költség- vetés jóváhagyása nem adhat alapot derűlátásra, csak remélni lehet, hogy a „totális szembenállás” amerikai irracionalitásain — rö- videbb vagy hosszabb távon — az emberi értelem, a józanság kerekedik majd felül. Serfőző László alezredes EZT NEM LEHET KIHAGYNI! 1 dl-es borospoharak 6 Ft helyett most 2 Ft-ért reklámáron — amíg a készlet tart — a fonyódi Balaton áruházban, a nagyatádi háztartási boltban, a barcsi Dráva kásáruházban, és Kaposváron az Ady Endre utcai üvegboltban, valamint a Somogy Áruházban. (72422) Somogy KERESKEDELMI VÁLLALAT; Épüljenek a kapcsolatok a békét szolgáló alapokra Kádár János útjának külföldi visszhangja A világhírügynökségeket és a sajtót továbbra is élénken foglalkoztatja Kádár János kedden végétért párizsi látogatása. Az MSZMP KB első titkárának franciaországi megbeszéléseit értékelve az AFP francia hírügynökség kiemeli, hogy Magyarország és Franciaország folytatni kívánja akcióit a kelet—nyugati párbeszéd erősítéséért, „a fegyverzet lehető legalacsonyabb szintjének megteremtéséről” szóló tárgyalások felújításáért. E tevékenységüket — mutat rá a francia hírügynökség — megköny- nyíti nézeteiknek több kérdésben megmutatkozó közeledése. A francia lapok egyöntetű megállapítása szerint a látogatás egyik tanulsága az, hogy a kétoldalú gazdasági kapcsolatokban változatlanul számos még kiaknázásra váró lehetőség rejlik. A Párizsban kedden megtartott közös sajtóértekezlet első mérlegét megvonva a UPI amerikai hírszolgálati iroda ugyancsak azt hangsúlyozta, hogy a magyar vezető és a francia köztársasági elnök egyaránt a kelet—nyugati fegyverzetkorlátozási tárgyalások híve és kész együtt tevékenykedni a két tömb közötti feszültség csökkentéséért. Ugyanebben a témakörben a DPA nyugatnémet hírügynökség Kádár Jánosnak azt a sajtóértekezleten elhangzott állásfoglalását idézi,
