Somogyi Néplap, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-18 / 245. szám
1984. október 18., csütörtök Somogyi Néplap 3 Nem halasztható későbbre SZÜRET Hatmillió palack muskotály Tőkék, történetek meg egy költő Mézédes napfény, 20 fokos must. — Ez a tramini — mondja Zákányi János —; nézzétek! Nézzük. Az após, a sógor a szomszéd és jómagam. A szomszéd pincetulajdonos — akkurátus jogász — közelebb hajol a műszerhez. — Csak 19 és fél — mondja. — Ennél jobbat kívánni sem szabad az idén. Az időjárás nem éppen a szőlőnek kedvezett. Kiüti, szőlőhegy. Régi és új pincék, szépen gondozott parcellák, színes gyümölcsfák. A legtöbb szőlőművelő, borkezelő gazda itt „mellékesen” foglalkozik ezzel' az ősi, gyönyörű szakmával. Mellékesen ugyan, de kellő odaadással, sőt némelyikük szenvedéllyel. Zákányi János például a DRW vízvezeték-szerelője, a sógora olajmérnök, a feleségek tisztviselőnők. A szakma mestere, „hivatásos képviselője” ezen a 800 négyszögölön — s talán az egész hegyben — a 71 esztendős Börcsök Mihály, Zákányiné édesapja. Az ültetvény fele az övé, de az egész család „kalákában” műveli a szőlőt, s együtt is szüretelnek. — Jöjjön velem egy kis szellemi szüretre — mondja az öregember —; nézzük meg a birtokot! Elindulunk a dombról lefelé. Az érett fürtöket följebb, a pince mögötti területen szedik vödrökbe az asszonyok. Börcsök bácsi most a saját „részén” mutogatja a gazdagabbnál gazdagabb tőkéket, s közben az életéről mesél. „A zalagyön- gye 21 _ fokos lesz, majd meglátja. Kóstolja meg, milyen édes!” mondja, s a következő pillanatban egy szép sárga tábla ragyog fel az emlékezetében. Az első szőlő, amit életében látott, amelyben később még gyerekként is dolgozott. — A tanya mögött volt, még szegény apám telepítette; „sárga magyarká”-naK nevezték a fajtát. Sok termett belőle, jó fehér bort adott. Apám 14-ben. mielőtt kivitték a frontra, mindent elrendezett a portánkon, s azzal búcsúzott, hogy ha szüretre nem is jön haza, de a murciból már inni fog a leszerelés örömére. A szerb harctéren a legelső csatában elesett... Egyéves voltam akkor. Az alföldi tanyavilágban nőtt fel, s az ötvenes évek vége felé települt Kilitibe. Katonakorában ismerte meg a Dunántúlt, s akkor annyira megtetszett neki a tái, hogy elhatározta: ha lesz rá módja, átköltözik a síkságról a dombok közé. Később biciklivell bejárta Tolnát, Baranyát, Somogyot, végül a Balaton közelében talált magának megfelelő — megfizethető — hajlékot. A szőlőt 1975-ben telepítették, tavaly 30 hektó bort termett. Az idén sem lesz kevesebb húsznál. A nedű nagy részét értékesítik, s a csemegeszőlőből is jól pénzel a család. Amikor kiérünk a sorok közül, egy ifjú egyetemista, a bal oldali szomszéd fia invitál bennünket egy pohár rizlingre. A pince és a présház a múlt század ötvenes éveiben épült, majd az 1940- es esztendőkben felújították. Néhány berendezési tárgy, használati eszköz a múlt századot idézi, s egy dédelgetett családi hagyomány szintén. A diák ükapja, Fábián Gábor, aki Örsről települt Kilitibe, északi parti pincéjében többször vendégül látta Vörösmarty Mihályt. elnökhelyettes. — Szövetkezetünk melléküzemágaival is megállapodtunk, hogy az ottani dolgozók, ha kell, felfüggesztik munkájukat és a szőlőbe jönnek. Az idén, sajnos, nem kellett őket bevonni a szüretbe, pedig csaknem száz asszony állt készenlétben ... Rövid számítást végeztünk Rózsa Istvánnal a várható kiesésekről. A szőlőben hektáronként átlag 6,5 tonnás A Bogiári Mezőgazdasági Kombinát mamócsi telepén épp zöld veltelinit szüretelnek az asszonyok. A munka egyik irányítója Kiss Sándor művezető. — Ezen a telepen 80 hektár szőlő szedése van hátra, a kétharmadával már végeztünk. Jelenleg 34 asszony dolgozik itt, de délutánra még 200 diákot várunk. Ha az idő engedi, hamarosan befejezzük a munkát. Az asszonyok nagyon ügyesek, gyorsan dolgoznak; naponta 80—90 tonnát szednek le. Borsós lstvánné és Kiss Lajosné 17, illetve 22 éve dolgozik a gazdaságban. Párban szedik a szőlőt a sor két oldalán, s alig néhány perc alatt megtöltik a ládáikat. . — Hívtak, menjünk az üdülőbe — mondja Borsós- né —; de itt jól érzem magam. Jó a brigád, és a keresettel is meg vagyok elégedve. — Így vagyok én is — nevet Kissné. — Most szüretelünk, télen oltványokat készítünk; van munkánk egész évben. Beszélgetés közben gyorsan, ritmikusa.n csattog az olló a kezükben. Somogy megye legnagyobb szőlőskertjében túljutottak a szüreti munka felén. A november első hetéig tartó munkában a gazdaság 400 dolgozójának naponta 500 diák is segít. Az elmúlt hetek esőzései késleltette a szüretet, de Hegedűs Lajos kertészeti főmérnök szerint jó — A szüret eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy a szőlő minősége gyengébb a vártnál — tájékoztatott Porosa István megyei főkertész. — Ami a mennyiséget illeti: a jég verte területeken 7—8, a többi ültevény- ben 11—12 tonnás átlaggal fizet hektárja. Hogy a kiesés ellenére is összességében nagy tömegű szőlő kerül a présekbe a megyében, ez az új telepítések termőre fordulásának tulajdonítható. A pusztakovácsi téeszben például negyven, a szőlősgyörökiben 80 hektárról most szüretelnek először. A siófoki November 7. Tsz-ben a hároméves telepítésből 73, a négyévesből 66, az ötévesből pedig 90 hektár fordult termőre. A Balatonboglári Mező- gazdasági Kombinátban a 137 hektár harmadik éves szőlőültetvény termése már az idén gyarapította az össz- hozamot, ha csak 6—7 tonnás hektáronkénti átlaggal is. Ezeknek a területeknek a „belépése” lehetővé tette, hogy a szőlőtermés mennyisége az elemi csapások ellenére se csökkenjen a megyében. — Most viszont már nemcsak az alacsony cukorfok okoz gondot, hanem az is, hogy rothadnak a szőlőszemek ... — Ebből következik, hogy a szüret ütemének gyorsítására van szükség. A szedés azért sem tűr halasztást, mert a bogyók cukrosodása megállt: a cukorfok a napfény- és hőhiány miatt most már inkább „viszafelé megy” a termésben, mint előre, s a csapadékos, hűvös idő kedvez a botritisz fertőzésének. A kártétel bizonyítéka, hogy a rothadás helyenként máris tetemes kiesésekben mérhető. — Mikorra várható a szüret befejezése? — November első felére. Ahol kevesebb a szőlő, ott máris előbbre tartanak ; igyekezni viszont mindenütt kell, mert október végére, november elejére nem sok jóval bíztat a meteorológiai előrejelzés. Kényszerhelyzetbe kerültek az idén a szőlősgazdaságok, s most már semmi sem indokolja, hogy a szürettel jó — a jelenleginél jobb — időre várjanak. szervezéssel időben végeznek. — A múlt évinél 10—15 százalékkal kevesebbre, hektáronként tíz tonna körüli termésre számítunk. A kombinát termő szőlőterülete 950 hektár, itt főként fehér borszőlőt termelünk. A 20—25 fajta szőlőnek mintegy 30 százaléka vörösbort adó fajta. Ez, tapasztalataink szerint, megfelel a keresletnek. A szüreti munkát egyébként, ahol lehetett megköny- nyítették a kombinátban. Puttanyozás helyett zetorok szedik össze a fürtökkel teli ládákat. Ahogy időről időre változik a vörös és fehér bor iránti kereslet, változnak a borok zamatéval szembeni igények is. Jelenleg a félédes és az édes borok a kelendőbbek a külföldi és a hazai piacon, így az évi 16 millió palack nagy részét az ilyen kívánalmaknak megfelelően készítik. A legtöbbe* muskotályból, összesen 6 millió palackkal. Jelentős mennyiségű bornak valót — mintegy 13 ezer tonna — szőlőt vesznek át az idén a kombinát gesztorságával működő Viticoop szőlőtermelési rendszertől is. Ennek 14 taggazdaságát, illetve a szakcsoportokat ugyanis eszközökkel, szaktanácsadással segítik, és természetesen kötelezettséget vállalnak a termés átvételére is. * Amit a jég meghagyott Már kiszaladt a számon, hogy az idei szüretről szeretnék érdeklődni, amikor rájöttem: tapintatlan vagyok, s kérdéseimmel talán a már behegedt sebet piszkálgatom. Rózsa István, a kéthelyi Aranykalász Termelőszövetkezet termelés- irányító elnökhelyettese azonban megnyugtatott: — A július 2-i jégverést természetesen nem tudjuk elfelejteni, hiszen súlyos nyomokat hagyott a szőlő- ültetvényben, a tényeken azonban nem változtat, hogy beszélünk-e róla vagy sem. Veszteségeink híre nemcsak szövetkezetünk, hanem a megye határait is túllépte már: a környező megyék biztosítós kárszakértőinek például nálunk tartottak bemutatót arról, hogyan kell helyesen fölmérni a jégkárt. Szóval itt a nagyszüretet a jég végezte el... Termő szőlőnk területe megközelíti a 140 hektárt, a még nem termőé a húszat; az előbbire 9 tonnás átlagot terveztünk, de ennek 05—68 százalékát elvitte a jég, az utóbbinál pedig a következő évek terméskilátásait verte tönkre. A 42 hektár rizling kivételével a múlt hét derekán végeztünk a közös szürettel, a részes területeken ezekben a napokban családi összefogással szedik a termést a gazdák. A kéthelyi Aranykalászban a korábban várt 1200 tonnából mindössze mintegy 400 tonnányi szőlő kerül a szüretelők puttonyába. Ott- jártunkkor már forrt a korábbi szedésű szőlőből készült must, s hogy a feldolgozó friss utánpótlást kapjon, a helyi iskolások is segítettek a szüretben. — A munkák segítésére hat iskolával alakítottunk ki kapcsolatot — mondta az veszteség érte a gazdaságot, az Állami Biztosító ennek csak egy részét téríti meg. Egy-egy hektár tényleges üzemi kára 28—30 ezer forint. És válasz nélkül marad a kérdés: vajon mikorra heveri ki az ültetvény a júliusi elemi csapást; milyen mértékben befolyásolja a következő évek termését a tőkét hasogató, vesszőt zúzó jégverés? A választ a következő évek szüretei adják meg. Marcaliból és a környék tucatnyi településéről rendszeresen fölkeresik kistermelők az áfész marcali mezőgazdasági szaküzletét. A helyi fogyasztási szövetkezetnek megnyitás óta nagy forgalmat lebonyolító boltjában ugyanis a vetőmagvak, a növényvédő szerek, a műtrágyák és a mezőgazdasági kistermelésben használatos munkaeszközök széles választéka megtalálható. Ilyenkor, szüret idején természetesen a szőlő betakarításához és feldolgozásához, a must kezeléséhez és tárolásához szükséges kellékek a legkelendőbbek. — Számos gyártóval és forgalmazóval van kapcsolatunk, az ország különböző részéről érkeznek a cikkek az üzletbe, a boroshordókat péidáui Zalalövőn készítik — tájékoztatott Varga János üzletvezető. — Mintegy 4CC ezer forintos árukészlettel vártuk az idén a szüret kezdését; hordókat, darálókat, préseket, puttonyokat szereztünk be és olyan derítő anyagokat, amelyek a must kezeléséhez szükségesek. Fölkészültünk arra is, hogy a kifogyó árut pótoljuk. A környéket érő júliusi jégverés azonban megcsap- pantotta a keresletet: sok szőlő tönkrement, a vártnál kevesebbet kell szüretelni. Hordóból nyolcvannal—százzal több elkelt volna, ha a szőlőt nem a jég viszi el. Így aztán nemhogy pótren.- delést adtunk volna fel, inkább a megrendelt cikkek egy részét is lemondtuk ... Az üzletvezetőnek a terméskiesés miatt érzett szomorúságánál csak a szőlő- termelőké nagyobb. Szívesen hagyták volna pénzüket az üzletben, hogy minél több hordó sorakozzon a pincében. Ehhez azonban az kellett volna, hogy több levet csurgasson a Baglas meg a többi szőlőhegy... Eszközök kistermelőknek A somogyi állami gazdaságokban 1200, a termelőszövetkezetekben 1700, a kistermelőknél pedig megközelítőleg kétezer hektáron terem szőlő ezen az őszön. A nagyüzemek túljutottak a szüret felén, a szőlész- kedő gazdák a maguk kisgazdaságában ugyancsak a második félidőben tartanak. A szüret: a szőlőskertek ünnepi munkája, valószínűleg azóta, hogy ez a növény hazai földben gyökeret eresztett. Vidám külsőségeivel, búfeledtető hangulatával a mező- gazdasági munkák leg- szebbikévé vált, s ma a hozzá kapcsolt mulatságok gazdag hagyományának továbbéltetése, illetve újjáélesztése számos somogyi településen is tapasztalható. Csordul a hegy leve, telnek a hordók ... Milyen hozammal fizetnek az idén a szőlőültetvények? Hogyan zajlik a termés betakarítása, s mi lelhető még fel a régi szüretek hangulatából? Ilyen és hasonló kérdésekre kívánunk válaszolni összeállításunkban.
