Somogyi Néplap, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-02 / 231. szám
2 Somogyi Néplap 1984. október 2., kedd Az NDK határához közeli Fuldában mintegy negyvenezren tüntettek a rakétatelepítés ellen. A nyugatnémet békedemonstrációt a szociáldemokraták, kommunisták és a zöldek közösen szervezték (Telafotó — ADN ZB—MTI—KS) Arab Liga — Szíria Elutasították II. Hasszán javaslatát kapcsoäatuikat Kairóval. Az ammani döntés azt jelenti, hogy Jordánia megszegte az Arab Liga döntését — vélekednek szíriai részről A jordániai lépést Szíria mellett Líbia is bírálta, több arab állam pedig sajnálkozásának adott hangot amiatt, hogy Amman előzőleg nem konzulltâüit velük. Ha visszatérnek a földre a szovjet űrhajósok Sikeresen végrehajtotta valamennyi kutatási feladatát és 'kedden visszatér a földre Leonyid Kizim, Vlagyimir Szolovjov és Oleg Atykov. A három szovjet kozmonauta töltötte eddig a legtöbb időt a világűrben — leszállásukra útjuk 237. napján kerül sor. SZOVJET ÜDVÖZLET KÍNÁNAK A Kínai Népköztársaság kikiáltásának 35. évfordulója alkalmából a szovjet nép mavében táviratban küldött üdvözletét a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és Minisztertanácsa a kínai politikai vezetőknek. A Li Hszien-nien államfőnek, Peng Csennek, az Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottsága elnökének én Csao Ce-jang miniszter- elnöknek címzett távirat megállapítja, hogy a kínai népi forradalom győzelme, a népköztársaság kikiáltása betetőzte á kínai dolgozóknak az imperializmus* a feudalizmus, és a reakció erői ellen, a nemzeti és társadalmi felszabadulásért folytatott hosszú és önfeláldozó harcát, megteremtette az előfeltételeket, hogy Kína elinduljon a szocialista fejlődés útján. A Szovjetunió a marxizmus—lenimiz- rnús, a proletár internapio- naiMzmus eszméihez hűen, szilárdan és következetesen a kínai forradalom oldalára állt, megadott minden támogatást. Országunk — mondja az üdvözlő üzenet — változatlanul fellép a szovjet—kínai kapcsolatok rendezéséért, ami megnövelné a szocializmus nemzetközi szerepét, tekintélyét. Kína nemzeti ünnepén Parádé Pe Szíria határozottan elutasította 11. Hasszán marokkói királynak azt a javaslatát, hogy hívják össze az Arab Liga rendkívüli csúcsértekezletét az egyiptomi—jordániai diplomáciai kapcsolatok új- rafelvétele ügyében. A rabati uralkodó, az Arab Liga soros elnöke azt szeretné, ha a novemberre tervezett, előzőleg már többször elhalasztót ríjad i csúcstalálkozó előtt a szervezet tagállamai lehetőséget kapnának közös álláspont kialakítására. A múlt hét elején tett jordániai lépés kérdésében, s megelőznék az arabközi kapcsolatokban jelentkező feszültség kiéleződését. Egy hivatalos szíriai szóvivő vasárnap Damaszkusz- ban azt közölte, hogy Szíriát meglepte II. Hasszán javaslata, mert a rendkívüli arab csúcs összehívásával voltaképpen palástolni, „fedezni” akarják a jordániai lépést. Szíriai értékelés szerint a a rabati találkozó azt a célt .szolgálná, hogy Jordánia elkerülje az arab államok részéről való elítélést. Egyip- >m ugyanis változatlanul tartja magát az 1979-ben, Camp Davidben kötött kü- lönalkuhoz. Annak idején az arab országok épp emiatt szakították meg diplomáciai Kínai lampionokat formázó óriási léggömbök alatt emlékezetesen látványos parádéval ünnepelték meg hétfőn délelőtt Pekingben a Kínai Népköztársaság kikiáltásának 35. évfordulóját. A kétórás demonstrációt, közel n egyed század os szü net után katonai díszszemle nyitotta meg, majd százezrek vonultak fel, kerekeken vontatott dobogókon mutatták be a mai Kína eredményeit, létesítményeit, életét. A parádé szónoka Teng Hsziao-plng volt, aki rövid beszédet mondott, ugyanarA ZÖLDEK SIKERE Fordulattal felérő előretörést hajtottak végre la zöldek az NSZK legnépesebb tartományában, Észak-Rajna- Vesztfáliában a vasárnap megtartott helyhatósági választásokon. A számszerű eredmények tanúsága szerint nagyjából megőrizte pozícióját a szociáldemokrata párt, némileg visszaestek a kereszténydemokraták, és súlyos veszteséget szenvedtek az immár tartósan válságba került FDP. A szabaddemokraták tartományi átlagban nem érték el iaz alkotmányos küszöbnek tekintett öt százalékot. Habár helyhatósági választásokról van .szó, a jelzések mégis figyelemreméltóak. Mert ennek a választásnak az igazi győztese <a zöldek környezetvédő és fegyverkezésellenes baloldali tömeg- mozgalma, amely az öt évvel ezelőtti ,1,5 százalékát ezúttal 8,6 százalékra növelte. Mindez iannál érdekesebbnek tűnik, mivel nem is olyan régen a ,nyugatnémet sajtó javarésze a földek feloldhatatlan belső politikai válságáról cikkezett. A párt egyik vezéregyéniségének, Gert Bastiannak ,a zöldek parlamenti frakciójából való kilépésével úgy látszott: a párt valóban megindul visz- szafelé ia Rejtőn. De a zöldek mégis talpon maradtak. Anélkül, hogy újdonságszámba menő politikai mozgalmuk eredeti vonásait feladták volna, egyre jobban és jobban sikerült a szó igazi értelmében pártszerűvé szervezett politikai erővé válniuk. Megfigyelők a választási tanulságok közé sorolják a pártközi erőviszonyok átrendeződésének folyamatát, ,amelynek lényege: az NSZK politikai életének két alappártja, a CDU—CSU és az SPD között a jövőben a mérleg nyelvét a zöldek veszik át (az ,egyre reménytelenebb helyzetbe kerülő szabaddemokratáktól. Nem kevesen vélekednek úgy, Ihogy a zöldek sikere közvetett tiltakozás ia szövetségi kormányzat katona- és külpolitikája, a ráké fatelepítés olyannyira vitatott programja ellen, amelyben egyoldalúan az Egyesült Államokra épít. Jövő iév májusában Eszak-Rajna-Vesztfá- liában újabb választási erőpróba lesz, s akkor a zöldek szerepe perdöntővé válhat. Ha ugyanis a helyhatósági voksolás eredményeihez hasonló alaphelyzet jön létre, akkor ennek a kulcsfontosságú tartománynak a kormá- nyozhatósága a szociáldemokraták és a zöldek együttműködésétől függ majd. Példa van rá, hisz nem is olyan régen, fennállása során első ízben kötött hasonló megállapodást a zöldek mozgalma az \SPD-vel. A hesseni példa minden valószínűség szerint nem marad egyedül. ról a helÿrôl, a Mennyéi Béke Kapujának teraszáról, ahol Mao Ce-tung 1949-bén kikiáltotta a népköztársaságot. Teng Hsziao-plng kiemelte a KKP KB 1978 decemberében tartott ülésének jelentőségét a mai Kína arculatának megformálásában, valamint az 1981-ben tartott 12. pártkongresszust, amelyen célul tűzték ki: a 2000. évre meg keit négyszerezni az 1980-as ipari és mezőgazdasági termelési értéket. A kínai politikus szerint. az elmúlt néhány év fejlődése állapján ítélve, ez a cél: megvalósítható. A jelen elsődleges feladata: szisztematikusan megreformálni mindazt, ami hátráltatja a gazdasági fejlődést. Kína külpolitikája változatlan fog maradni, mondta Teng Hsziao-iping. Kína a. viiágbéke fenntartására, a nemzetközi enyhülés csökkentésére törekszik, mindenek előtt a „szuperhatalmak" összes nukleáris és más fegyv érzetének csökkentése mellett száll síkra. Kína nemzeti ünnepe alkalmából nagyszabású parádé volt Pekingben (Telefotó — AP—MTI—KS) Á Csiky Gergely Színház 1984. októberi műsora 6. szombat 20.30 12. péntek 19.00 13. szombat 19.00 19. péntek 19 00 20. szombat 19.00 21. vasárnap 15.00 24. szerda 19.00 25. csütörtök 19.00 26. péntek 14.30 19.30 27. szombat 15.00 19.00 28. vasárnap 15.00 30. kedd 19.00 31. szerda 15.00 19.00 LILIOM CSERESZNYÉSKERT CSERESZNYÉSKERT CIGÁNYBÁRÓ CIGÁNYBÁRÓ HAMLET CSERESZNYÉSKERT CSERESZNYÉSKEKT LILIOM CSERESZNYÉSKERT CIGÁNYBÁRÓ cigánybáró CIGÁNYBÁRÓ CIGÁNYBÁRÓ DIÓTÖRÖ CSERESZNYÉSKERT Bérletszünet Csiky bérlet BEMUTATÓ Somlay bérlet Csiky bérlet BEMUTATÓ Somlay bérlet Bérletszünetes Bajor bérlet Petőfi bérlet Bérletsziinetes Kiss Manyi bérlet Gárdonyi bérlet Odry bérlet Bérletszünetes Madách bérlet Bérletszünetes Táncsics bérlet Jegyek kaphatók a Jegyirodában, Kaposvár. Május 1. u. 8. sz Telefon: 11-103. (72293) Egyiptomi változások Elektrosokk nélkül A hírügynökségek általában miniszterelnökök, államfők találkozójáról, megbeszéléseiről szoktak hírt adni, s ritkaság, amikor egy-egy nagykövet fogadásáról, bemutatkozásáról szól a jelentés. Kairóban nemrég mégis ilyen eset fordult elő: a világ nagy hírszolgálati irodái öles terjedelemben számoltak be az új szovjet nagykövet érkezéséről. A megkülönböztetett figyelem magyarázata az, hogy a diplomáciai kapcsolatok e magas szintű rendezése feszültséggel terhes esztendőket zár le, s jelezheti egyben a közel- keleti helyzet egyiptomi megítélésének esetleges változását is. Hozzáértő megfigyelők legalábbis a Mubarak alatt megfigyelhető, módosult kormányzási stílus szerves részeként értékelik az önmagában protokolláris eseményt. Alátámasztja ugyanis azt a politikai célkitűzést, hogy.Kairó rendezett, jó viszonyt tartson fenn minden országgal. Nem véletlen talán, hogy ugyanezekben a napokban adott rádiónyilatkozatot Butzosz Ghali külügyi államminiszter. üdvözölve egy olyan nemzetközi konferencia gondolatát, melyen tevékeny szerepet vállalhatna a Szovjetunió is. Nem kevesebb érdeklődés kísérte az egyiptomi ügyvivő és Peresz új izraeli kormányfő találkozóját. A megbeszélés során ugyanis a kairói diplomata megerősítette azokat az alapelveket, amelyek a jelek szerint hosszabb távon meghatározzák a két állam viszonyának alakulását. Eszerint Egyiptom csak akkor hajlandó visszaküldeni nagykövetét Tei-Avivba, ha sor kerül az izraeli csapatok kivonására Libanonból. További feltételek: a palesztin kérdés megoldását célzó erőfeszítések megsokszorozása és a még mindig meglevő egyiptomi—izraeli határvita lezárása. (Az Aka- bai-öbö! mentén fekvő ta- baí partmenti sáv hovatartozásáról ugyanis a Sínai- félsziget visszajuttatása óta sem született megegyezés.) Ghali idézett interjújában kitért e szélesebb kérdéskörre is. Egyiptom csak akkor újítja fel a palesztin autonómiával kapcsolatos tárgyalásokat — hangoztatta az államminiszter —, ha azokon Jordánia és a palesztinok képviselői is részt vehetnek. E megnyilatkozások (számos hasonlóval együtt) összességében tehát egyfajta határozottabb külpolitikai törekvést tükröznek. Azt., amit Kamui Hasz- szan Ali kormányfő szeptemberi parlamenti beszédében így foglalt össze: Egyiptom rendezni akarja évekkel ezelőtt megromlott viszonyát a többi arab állammal, a közel-keleti válság megoldására pedig az átfogó, igazságos tárgyalások révén elérhető békét tartja az egyetlen járható útnak. A kairói hangsúlyváltásokat persze hiba lenne túlértékelni. Jónéhány hasonlóan magas szintű nyilatkozat figyelmeztet arra, hogy az ország külkapcsolatainak átrendezése nem várható, a Szovjetunióval fenntartott viszony normalizálása nem hat ki harmadik fél (értsd: az Egyesült Államok) érdekeire, s hogy Mubarak továbbra is ragaszkodik a Camp David-i szerződés- rendszerhez. A külpolitikai színtérre tehát — csakúgy, mint Mubarak belső intézkedéseire — a fokozatosság, a „kis lépések" politikája a jellemző. Az államfő tevékenységét gyakorlatilag ez a hozzáállás határozta meg azóta, hogy beült meggyilkolt elődje, Szadat bársonyszékébe. Módszerét, elveit nemegyszer fogalmazták meg úgy, hogy Mubarak „nem híve az elektrosokk-kezejés- nek”. Vagyis bármennyire tisztában van számos területen a váltás, változtatás elkerülhetetlenségével, ahhoz gyakorlatias módon óvatos megközelítéssel fog hozzá. Az ellenzék persze elégedetlen, s joggal mutat rá az ország feszítő gazdaságitársadalmi gondjaira. Elégtelen az élelmiszer-termelés, Az új szovjet nagykövet bemutatkozó látogatáson Mubaraknál elmaradott a mezőgazdasági struktúra. Egyiptom így egyre inkább behozatalra szorul. tág teret hagyva a külföldi nyomásgyakorlásnak. Az eladósodottság szintje növekszik, az infláció, a kényszerű ártámogatások kimerítik a költségvetést. A nyár közepén megalakult új kormány előtt tehát" súlyos feladatok sora áll. Mubarak irányvonalát dicséri, hogy pártja kényelmes parlamenti többségének birtokában is igényli az ellenzéki csoportokkal folytatott párbeszédet. A jelek szerint kész fellépni a közéleti tisztaság helyreállításáért, a korrupció letöréséért is. Az új kabinetet megerősítő rendelete kiemelte, hogy ténykedésének fő célja a tömegek gazdasági nehézségeinek enyhítése és a nagyobb társadalmi igazságosság érvényre juttatása. A jelenlegi választási menetrend alapján ez cgv 1987-ben kezdődő, hat évre szóló időszakot jelent. Vagyis Mubarak 1993 után kívánja az ország irányítását átadni utódjának. Mondhatni, ez tekintélyes idő, s ekkora távra, csaknem egy évtizedre előre, semmilyen ígéretet, kormányprogramot. tervet nem lehet igazán reálisnak tekinteni. Ami biztosra vehető: az Egyesült Államokhoz fűződő kötelékek meghatározó szerepe. E szövetségi kötelék alapivető marad, ugyanúgy, mint a tőkés világgazdaságra való támaszkodás. Ám tény, hogy ezen túl Mubarak elképzeléseit számos tényező alakulása befolyásolhatja^ amelyet szintén nehéz most megjósolni. Milyen szerepet nyerhet például Egyiptomban a Közel-Kelet szerte erősödő muzulmán hullám? A vallási alapon álló pártokat egyelőre nem engedélyezi, de sok szakértő szerint néhány év múlva szembe kell nézni az iszlám csoportok Egyiptomban eddig nem számottevő befolyásával. Mennyire lehet hatékony megfelelő ellenzéki képviselet nélkül a parlament munkája? Mennyiben gátolják Mubarakot esetleg saját pártjának visszahúzó erői? Hogy alakul a térség helyzete, az Egyesült, Államok—Izrael—Egyiptom háromszög? Hogy halad előre a normalizálódás folyamata az arab közösséggel? Sikerül-e a gazdásági talpraállás ? Csupa, csupa kérdőjel. Szegő Gábor
