Somogyi Néplap, 1984. október (40. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-02 / 231. szám

1984. október 2., kedd Somogyi Néplap 3 Társak nélkül a Szövetség utcában „Ha az igaznak és a hamisnak egyetlen arca volna csu­pán, könnyebben eligazodnánk rajta, mert mindig az ellen­kezőjét hinnénk el annak, amit a hazug ember mond. De százfele hajlik az igazság visszája, és határa nincs sehol.” (Montaigne) Később kezdődik a kampány — kölcsönadták a cukorrépát A küldöttek figyelmesen hallgatták Biczó Pétert, a Kiszöv elnökét. Még egy székreccsenést sem lehetett kivenni az utolsó napirendi pontnál. A kizárás — A Pirocomp boglárlellei Tüzelés- és Számítástechni­kai Ipari és Szolgáltató Kis­szövetkezet kizárását java­solta a Kiszöv elnöksége. A Pirocomp küldötteit meghív­tuk, de csak egyik megbí­zottjuk vesz részt a közgyű­lésen. Négy kisszövetkeze­tünk volt, három újonnan alakult pár éve, közöttük a Pirocomp; örömmel üdvözöl­tük alakulásukat, mert mű­ködésükre szükség van, va­lós társadalmi igényeket elé­gíthetnek ki. A kisszövetke­zet vezetői, sajnos, kezdettől fogva nem vették ‘ egészen komolyan a gazdálkodás mindenkire vonatkozó szabá­lyait. Indulásukkor türelem­mel segítettünk, fölhívtuk fi­gyelmüket a hibák kijavítá­sára. A segítő szándékot sze­mélyeskedő intelemnek vet­ték. Gazdálkodásukat meg­ítélni nem a mi dolgunk, ám az már szövetségünknek is kárt okozott, hogy közületi és egyéni megbízóik beje­lentéssel éltek nálunk. Az előterjesztés mellé 'kívánko­zik, hogy a szigorú gazdasá­gi helyzetben, az elnökség nem látja biztosítottnak a kisszövetkezet törvényes mű­ködését. Hangsúlyozzuk, hogy a tevékenységre, a kisszövet­kezetre változatlanul szükség van, de véleményünk sze­rint a vezetésnek meg kell újulnia. Az indoklás A Pirocomp 1982. március 15-én alakult és kérte fel­vételét a Kiszöv tagjai so­rába. A szövetség még abban az évben — a szövetkezetek közös fejlesztési alapjából — hetvenezer forint kölcsönt adott gépvásárlásra, annak ellenére, hogy a Pirocomp csak részben tett eleget a tagsággal járó (és vállalt) kötelezettségeknek. Szövet­ségi hozzájárulást csak rz első évben fizetett. (A Ki­szöv jogi irodája részére 1982-ben és 1983-ban, az el­lenőrzési iroda és a közös alap részére pedig egyáltalán nem fizetett hozzájárulást.) 1984-ben már semmiféle hoz­zájárulást nem teljesített. A kölcsön törlesztését — anya­gi gondjai miatt — nem kezdte meg. A Kiszöv mél­tányosan módosította a fize­tési határidőt — így is csak tizenegyezer forintot utal­tak vissza 1984. augusztusá­ban. Az elnökség augusztus végi ülésén — az alapsza­bálynak megfelelően — ja­vasolta a Pirocomp kizárá­sát, mivel a kisszövetkezet vállait kötelezettségeinek a felszólítás ellenére sem tett eleget. Az elnökségi határo­zat előtt egy hónappal a Kiszöv elnöke levélben tájé­koztatta a Pirocomp vezető­jét az elnökség elé kerülő javaslatról, ám választ nem kapott. A küldöttközgyűlés — a fentiek ismeretében — az alapszabály értelmében egy­hangú szavazással kizárta tagjainak sorából a Piro- compot. A határozat meg­hozatalakor figyelembe vet­ték azt a körülményt is, hogy a kapcsolatok rende­zésére irányuló kísérletek nem hoztak eredményt. A határozat felhívta a szövet­ség elnökét, hogy intézked­jen a fennálló és a kizárás­sal esedékessé vált kölcsön behajtására, a szabályozók szerint a határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye. A szavazás előtt a küldött- közgyűlés elnöke megkérdez- dezte a Pirocomp jelen le­vő képviselőjét, hogy kí­ván-e hozzászólni. Határo­zott „nem” volt a válasz. A történet Szeptember elején, az el­nökségi határozat és a köz­gyűlés közötti időben, Bog- lárlellén kerestem a Piro­comp elnökét. A Balaton- parti településen a főút mellett nagy tábla hirdeti a kisszövetkezetet. Székhelyük a Szövetség utcában találha­tó. A kis cég két — egy­mástól száz méterre levő — családi házban székel ; az egyik épülethez irodahelyisé­geket toldották, a másiknak pedig az alagsorát alakítot­ták át irodának. Az elnök üzleti úton volt, C9ak a tit­kárnővel, illetve egy műsza­ki ügyintézővel és a volt fő­könyvelővel találkoztam. Több órás beszélgetésünkből kiderült, hogy a Pirocomp gazdasági ügyeiről nincs át­tekintésük, viszont az elnö­köt tehetséges, nagy munka­bírású, ambiciózus embernek tartják, és teljesen megbíz­nak benne. Még aznap este az elnök, Szegvári Gyula sietve föl­keresett a megyeszékhelyen. Axra gondolt, hogy „üldözé­sük” újabb része az újság­író megjelenése. Találkozá­sunk ötödik percében bizal­masan megjegyezte, hogy sógora az egyik miniszter­nek. Másnap megint talál­koztunk; arra próbáltam vá­laszt kapni, hogy miért rom­lott meg a kisszövetkezet kapcsolata a megyei szövet­séggel. — Az első évben mérle­günket a Kiszöv revizori irodájának segítségével ké­szítettük el. Ebben hibákat talált tavasszal a megyei el­lenőrzési igazgatóság. A vizs­gálat négy hétig, a tagok la­kásában zajlott; idegőrlő volt. Jogi képviseletünk nem volt. Az ellenőrzés úgy talál­ta, hogy szerződéseink jog­szabályellenesek — megjegy­zem: Kiszöv-típusnyomtat­vánnyal készültek —; szerin­tük egy esetben egy mun­kánkat teljesítés nélkül számláztuk, s ezért 265 ezer forint bírságot szabtak ki ránk. Példátlanul hosszú ideig tartott a vizsgálat, s a zilált helyzetben megrende­lőink is elfordultak tőlünk. Érzésünk az volt, hagy a Ki­szöv és az ellenőrzési igaz­gatóság vizsgálata arra irá­nyult, hogy fölszámoljanak bennünket. Ha nem így lett volna, akkor a Kiszöv — többszöri kérésünknek eleget téve — támogatást nyújtott volna gazdasági stabilizáló­dásunkhoz és nem akadá­lyozta volna meg megyei kooperációszervezés létreho­zását. A levelek A bírságot túlzottnak ta­lálta a Pirocomp elnöke, ezért föllebbezést nyújtott be a PM ellenőrzési főigazgató­ságához. A felülvizsgálat az új kisszövetkezet büntetését méltányossági alapon a felé­re mérsékelte. Viszont a fő- igazgatóság visszautasította a Pirocomp beadványában foglalt, a vizsgálat módjára tett megállapításokat. 1983. május 2-án a Piro­comp rendszerszervező elnö­ke írásban közölte a Kiszöv- vel, hogy kilép a szövetség sorából. Mert az alakuláshoz csak minimális segítséget kaptak, mert — mint az el­nök írta — célra orientált passzivitás jellemezte a Ki­szöv munkáját, mert a vizs­gálatok tudatosan bénították a Pirocomp gazdasági, mű­szaki, gázbiztonság-technikai tevékenységét és a Kiszöv jelentette föl a kisszövetke­zetet ... A Kiszöv elnöke azt válaszolta, hogy nincs ellen­vetése, de formailag nem fo­gadja el a bejelentést, sőt törvénysértőnek tartja a szö­vetkezeti törvény alapján, mert ebben a kérdésben a tagság közgyűlése határoz­hat. — A törvénysértő jelzőre csak annyit, hogy mindenki aláírta a levelet — mondta Szegvári Gyula. — Csak ar­ra voltam kíváncsi, mi a Kiszöv véleménye, s ettől függően akartuk a közgyű­lés elé vinni. 1983-ban si­került kigazdálkodni az elő­ző évi büntetést, újabb rész­legeket hoztunk létre (Pé­csen, Budapesten, Balaton- földváron). Új tüzeléstechni­kái, számítástechnikai rend­szerek gyártását, szabadal­mak bevezetését kezdtük el. Létrehoztuk a kaposvári szá­mítástechnikai szimpoziont, amely a közigazgatásban és műszaki fejlesztésben segí­tett. Közös vállalkozásba kezdtünk négy nagy számí­tástechnikai és tüzeléstechni­kai vállalat bevonásával. — Miért nem válaszolt a Kiszöv elnökének júliusi le­velére, amelyben közölte, hogy az elnökségi ülésen a Pirocomp kizárása lesz na­pirenden? — Valószínűnek tartottam, hogy azért írták a levelet, mert tudomásukra jutott, hogy szeptembertől a buda­pesti Kiszöv hozzájárulásá­val központunkat a főváros­ba helyezzük. A somogyi Kiszöv múlt évi kilépési szándékunkon tulajdonkép­pen megsértődött és kizárási javaslattal reagált. Ez nem más, mint a két éve folyó üldözési folyamat betetőző- désie. Most augusztusban, jó szándékunkat) kifejezve, a Kiszövnek átutaltunk tizen­egyezer forintot. — Hogyan tovább? — Feledve az elmúlt évek keserű tapasztalatait, gazda­sági fellendülésünket bizto­sítva látjuk; az új szabadal­mak értékesítéséből, a szá­mítástechnikai és tüzelés­technikai egyesülés meg- vaiósiítá sából. Gáz- és központifütés-szerelés terüle­tén az országban elsők kö­zött vezettük be a rejtett vékonyosöves rendszert. Ok­tóbertől megkezdjük a devi­zahelyettesítő eszközök for­galmazását. Hazánk húsz városában folyamatos min­tatermi kiállítást rendezünk, Boglárlellén rendszerházat hozunk létre. Meglepve,.. Biczó Péter rezignáltan mondta: — Nézze, nekem az a vé­leményem, sok munkatár­sammal együtt, hogy már az indulás is fellegekbe szár­nyaló volt, megalapozatlan elképzelésekkel, amihez sa­ját erővel máig nem ren­delkeznek. Az induláshoz minden információt, támoga­tást megadtunk. Az alakulás napján nagy vacsora volt: figyelmeztettük az elnököt, hogy ez nem gyakorlat ná­lunk. A mi revíziónk a meg­előzést szolgálta': hogy ha hibák vannak a gazdálkodás­ban, akkor azt még időben ki lehessen javítani. Észre­vételeinket nem vették fi­gyelembe. S talán az is jelez valamit, hogy eddig öt fő­könyvelője volt a Pirocomp- mák. A megyei ipari szövetke­zetek közgyűlésén a Piro- comptól a műszaki vezető volt jelen. Néhány hónapja dolgpzik a kisszövetkezetnél. A szünetben meglepve ol­vasta a kizárási javaslatot. Mint elmondta, nem tudott róla. Kőszegi Lajos Tavaly javában dolgoztak már a Kaposvári Cukor­gyárban. A felvételre je­lentkező idénymunkásak most már második hete hiába kopogtatnak a gyár­kapun : a kampány kezdési időpontja eltolódott. — Mi ennek az oka? — kérdeztük Kopp Károly igazgatótól. — A kedvezőtlen időjárás — válaszolt. — Az esős na­pok miatt nem tudták föl­szedni a gazdaságok a cu­korrépát, s bár ezer vagon nyersanyag beérkezett már a gyárba, ez mindössze 3— 3,5 félnapra lett volna elé­gendő. A meteorológiai elő­rejelzés nem túl sok jót ígért, ezért úgy döntöttünk, hogy inkább később kezd­jük a kampányt, minbhiogy a leállást kockáztassuk. A Honvédőim i Miniszté­rium Illetékes szervei a kö­zeljövőben megkezdik a honvédelemről1 szóló 1976. évi I. törvénynek a nők had­kötelezettségére vonatkozó előírásai végrehajtását. Ez év végiéiig az egészségügy te­rületén dolgozó 18—45 éiv közötti nők adatainak össze­írására kerül sor. A fö­vényben foglaltaknak meg­felelően ez békében nem jelent katonai szolgálatot, az adótok a nyilvántartásba vé­telhez szükségesek. ... iA nők hadkötelezettségére vonatkozó alapvető rendel­kezéseket az 1976. évi I. törvény 30. paragrafusa tar­talmazza, mely szerint: (1) A hadkötelezettség csak meghatározott szak- képzettségű vagy foglalkozá­sú nőkre terjed ki, és csak a 18. évük betöltésétől a 45. évük betöltéséig tart. Magá­ban foglalja: a) a .nyilvántartásba vétel­hez szükséges megjelenési és bejelentési kötelezettségieket ; b) háború idején a kato­nai szolgálati kötelezettsé­get is meghatározott szolgá­latok körében'; Az alföldi nagy cukorgyá­rak közül a szolnoki, a sze­rencsi, a kábái és a saikadi elkezdte már a munkát, az­tán le is álltak. Sokba ke­rül egy ilyen leállás. Az er­csi és az ácsi cukorgyárak folyamatos üzeméhez mi biztosítottuk a répát: ezek­nek nem kellett megszakíta­niuk a termelést. A hét első munkainapiján még ezekbe a párakba irányítjuk a szál­lítmányokat. Keddtől viszont már ismét gyűjtjük a cu­korrépát az asztalokra. A szedésnél, szállításnál segít a honvédség is: 80 teherautó vesz részt a munkában. iA rassz időjárás ellenére, úgy látszik, elég napfényt kapott a répa, hiszen a 15,5 százalékos cukortartalom jobb, miint tavaly. Sontogy­(2) A nőket hadkötelezett­ség alapján fegyveres szol­gálatra kötelezni nem le­het. A vonatkozó hatályos ren­delkezések — a törvény állapján — kimondják, hogy csak az egészségügyi, hír­adó, számítástechnikai, for- galomsza/bályozó, ellátó, for­dító, tolmács, műszaki raj­zoló, ügyviteli gépkezelő vagy ezekhez közelálló szak­képzettséggel rendelkező, il­letve ilyen foglalkozásit foly­tató hadköteles nőket kell nyilvántartásba venni. A honvédelmi törvény alapján a hadköteles nők fegyveres szolgálatra nem kötelézhetők. Ez azt jelenti, hogy harcoló csapathoz nem kerülnek, hanem a harcte­vékenységet biztosító szer­vezeteknél, alapvetően a pxügári beosztásukkal azo­nos feladlatot kell; végezniük. Katonai szolgálati kütele- lezettség a hadköteles nőket csak háború idején érinti. A törvény békében csak meg­jelenési és bejelentési köte­lezettséget ír elő. A nyilván­tartásiba vételi nem korlátoz­za a külföldire utazást, ahhoz külön engedélyt továbbra bői, Baranyából és Tolnából számtanaik a gyárba. Ezek­ről a földekről 25 ezer va­gon nyersanyagot várnak. Akár csak tavaly, az idén is szeretnének más gyárak­tól vásárolni mintegy négy­ezer vagon cukorrépát. Leg­nagyobb ellátója a gyárnak a megyében a Kaposvári Főiskolai Tangazdaság. 411 hektáron terem itt cukorré­pa. Baranyából a Szigetvári Állami Gazdaság szállít leg­többet, ők 900 hektáron fog­lalkoznak ezzél a növénnyel Ha marad a jó idő, a hét végén kezdődik a feldolgo­zás a gyárban. Ha esősre fordulna, a beérkező szál­lítmányok akkor is biztosít­ják, hogy legkésőbb a jövő héten elkezdhessék a folya­matos üzemet. sem kell kérni a katonai szervektől. A törvény végrehajtása az egészségügy területén dol­gozó hadköteles nők össze­írásával kezdődik. Vala­mennyi egészségügyi intéz­ményiben „Adatkérő lap” ki­töltésére kérik fel a hadkö­teles nőket. Ezt követően a nyilvántartó munkát végző megyei hadkiegészítési és területvédelmi (Bp., Főváro­si Hadkiegészítő) parancs­nokságok személyes megje­lenésre kérik fel az össze- írtakat, amdkoris pontosítják és ha szükséges, kiegészítik adataikat és kiadják katonai igazolványukat. Ennek he­lyéről, időpontjáról és az ehhez szükséges okmányok­ról az összeírtakat értesítik. A nyilvántartásba vétel ez­után folyamatosan történik, amely az egészségügyi szak­képzettséget időközben szer­zett, illetve nem az egész­ségügy területén dolgozó, de ilyen szakképzettséggel ren­delkező nőket érinti. A törvényben felsorolt többi foglalkozást betöltő hadköteles nők nyilvántar­tásiba vételére — ezt köve­tően — fokozatosan kerül sor. önkéntes jelentkezés alapján továbbra is nyilván­tartásba vehetők az egyéb­ként nem hadköteles nők, a fegyveres szolgálaton kívül bármely katonai feladat el­látására Semmilyen körülmények között nem tervezik katona; szolgálatra behívni azt, aki terhes, kisgyermekes anya., négy vagy esetleg több gyermeket nevel, illetve 1! éven aluli gyermekét egye­dül neveli, ápolásra szorult egyenesági rokonát vagi férjét egyedül látja el, vala­mint akinek férje katona szolgálatot teljesít. Ezek a körülmények azonban ai: összeírás alól nem mentesí­tenek. A hadköteles nők össze­írására vonatkozó honvédel­mi miniszteri rendelet a Magyar Közlöny 1984. évi 39. számában megjelent A kaposvári Agroker vállalat évente 1,6 milliárd forint értékű árut forgalmaz. Az évszakok váltakozásától függően mindig naprakész ellátást kell biztosítaniuk; eddig 17 mil­lió forintot adtak ki műtrágya tárházak építésére A Honvédelmi Minisztérium tájékoztatója

Next

/
Oldalképek
Tartalom