Somogyi Néplap, 1984. szeptember (40. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-08 / 211. szám
1984. szeptember 8., szombat Somogyi Néplap 3 IRÁNYÍTÁS, ELLENŐRZÉS, SZERVEZETTSÉG Lakat a gyárkapun A gyár portáján — ha nem is hivatalos feszességgel — az érkező idegen nevét, adatait, az érkezés időpontját, a látogatás célját beírják egy könyve. Egy másik könyv is van a portás asztalán: ebbe a különböző ügyekben távozó gyári dolgozók adatait írják föl. — Szigorú statisztikát vezetnek nálunk a munkaidőről — mondta Tóth István, a VBKM kaposvári gyárénak főkönyvelője. — Ezeket az adatokat elemzik, s ha szükséges, a vezetők ennek alapján intézkednek Hogy minél kevesebb legyen a munkaidőben történő távozás, gyárunk saját orvosi, fogászati, szemészeti szak- rendelést tart, a jó! felszerelt büfében a háziasszonyok kisebb bevásárlásaikat is elvégezhetik. A hivatali berendeléseket azonban nem tudjuk kikerülni; a hivatalok fogadóórái véleményem szerint, nem' a legideálisab- bak. — A népgazdaság tartalékainak feltárása idején kulcskérdés a munkafegyelem — folytatja Németh Gyula rendészetvezető. — A munkavédelem, a technológiai, bizonylati és munkabiztosítási fegyelem igen fontos. Februárban bevezették a gyárban a negyvenórás munkahetet. Ennek során új gondok vetődtek föl; ezekről Kacskovicsné Kardos Erzsébet munkaügyi osztályvezető beszél : — A rendészettel karöltve ellenőrzéseket végeztünk; szabályozni kellett a munkaidőt, a gyárból történő eltávozást. Az ellenőrzés célja az volt, hogy pótoljuk a rö- videbb munkahétből fakadó veszteségeket. Azelőtt el-el- mentek az emberek . . . — Minden utasítás annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle — mondja Németh Gyula. — Hetente tájékoztatjuk az igazgatót az eltávozásokról, a mozgásról. Naponta fölírják a távozókat és a távozás célját. Ha szükséges, a mozgás alapján új intézkedéseket hoznak. — Mi a rendészet feladata? — A legfontosabb a vagyonvédelem, a belső biztonság, a munkafegyelem ellenőrzése és javítása, továbbá a zavartalan termelés biztosítása, a gyár külső-belső védelme. Évekre visszatekintve általában négy-öt visszaélés fordul elő; a lopások száma csökkent. • — A termelésben milyen eszközökkel tudják ellenőrizni a munkafegyelmet? — Négy üzem és tizennégy műhely tartozik hozzám — mondja Horváth László termelési főosztály- vezető. — A művezetők naponta ellenőrzik minden dolgozó munkakezdését és a termelés feltételéit, az anyag- és szerszámellátást. A normarendszernek kényszerítő ereje van. Ennek ellenére a korábbi évtizedek munkafegyelméhez képest hátrább vagyunk. Ma egy vezető háromszor is meggondolja, hogy rászóljon a dolgozóra, pedig régebben — például italozásért — már elbocsátották volna. — Valóban. Italozásért — figyelmeztetés után. — elküldték a dolgozót; most legföljebb fegyelmit kap, és marad — folytatja Németh Gyula. — Ugyanez vonatkozik az igazolatlan távöllétek- re is. A táska- és csomagvizsgálat tapasztalataiból kiderül, hogy évente egy-egy alkalommal találnak gyári eredetű holmit. Korábban elbocsátás, most felelősségre vonás követi. A szúrópróbaszerű táskaellenőrzés célja a megelőzés, hogy a dolgozókat visszatartsa a kísértéstől. Az öltözőkben az utóbbi időben nem fordul elő lopás — Az alkoholra visszatérve — mondja Horváth László — : ahogy országosan nő az alkoholfogyasztás, úgy úgy emelkedik a munkahelyi fegyelmi határozatok száma. A munkafegyelem megsértése és az ezt követő szankciók fele összefügg az alkohollal. Szondáztatással próbáljuk kiszűrni az ittas dolgozókat, megelőzni a bajt veszélyes villamosipari üzemeinkben. Az italozókkal szemben nem marad el a fegyelmi, s ezt órabércsökkentés, a kedvezmények megvonása követi. A VBKM kaposvári gyárában a fizikai létszám jelenleg 920. Az utóbbi esztendőkben évente félszázzal csökkent a munkáslétszám. Az idén az első félévben 36- tal kevesebb dolgozó állt a munkapadok mellé. Vajon a szigorúbb fegyelem volna az oka? — Valóban, fegyelmet követel a gyár — mondja Németh Gyula —, ám az elvándorlók között nemigen találni törzsgárdatagot. A mozgás nem érinti a gyár gerincét, a vezetők is régi emberek. — Mindenki a piactól él — folytatja Kacskovicsné —, vagvis döntő, hogy mennyi kerül a borítékba. Az alapvető ok tehát az alacsony bérszínvonal. Jó néhány új ipari üzem alakult Kaposváron az elmúlt évtizedben, s ezek nálunk magasabb bér- színvonallal kezdtek; nehéz őket utolérni. — Még ennél is lényegesebb a mezőgazdaság munkaerő-elszívó hatása — mondja Horváth László. — A szövetkezetek ipari melléküzemeket hoztak létre, s ezekre — háttéripar-növelő szerepük miatt — nagy szükség van. Többet tudnak fizetni, ezenkívül a téeszek egyéb kedvezményeket is adnak. A munkaerő csökkenéséhez az is hozzájárul, hogy lakóhelyhez közel talál munkahelyet a dolgozó. Korábban munkásaink fele bejáró volt, ma már csak egy ötödük az. A fogyó létszám, a rövidebb munkahét ellenére gyárunk első félévi ' termelési feladatait megoldotta. Kőszegi Lajos (Folytatjuk.) Új PRT 1000 atomerőmüvi javítóberendezés prototípusát készítik a Csepel Művek Egyedi Gépgyárának kaposvári nehézgépgyárában. Az első berendezés, amelyet a Szovjetunió számára gyártanak, szeptember végére elkészül Jubilál alumíniumiparunk ötvenéves a magyar alumíniumipar. A nevezetes jubileum alkalmából tegnap ünnepséget rendeztek Mosonmagyaróváron, a városi művelődési központban. Az ünnepségen — amelyre az ország valamennyi bauxitbányájából, timföldgyárából és alumíniumipari üzeméből érkeztek meghívottak — az iparág felévszázados történetéről Kapolyi László ipari miniszter és Dózsa Lajos, az Alumíniumipari Tröszt vezérigazgatója emlékezett meg. A magyar alumíniumipar kialakulását attól az időtől számítják. amikor hazai bauxitból timföldet, majd abból alumíniumot állítottak elő. Ennek első kiemelkedő eseménye 1934-ben a 2 ezer tonnás évi kapacitású mosonmagyaróvári tini- fuldgyar felavatása volt. A hazai timföld kohósítását 1935 elején, a Csepelen fölépített elektrolízis-üzemben kezdték meg. A későbbi években fölépült a két ajkai és az almásfűzitői timföldgyár. Valamennyinek a Bakony keleti, illetve délnyugati részén elhelyezkedő bauxitbányák szolgáltatják az ércet. A négy timföldgyár évi termelése 830 ezer tonna. Ennek egvrészét a tatabányai, az ajkai és az inotai kohókban alakítják át alumíniummá, a többit pedig exportálják. A hazai fémbázisra alapozott alumíniumfeldolgozás a székesfehérvári köny- nyűfémműben és a kőbányai könnyűfémműben kezdődött meg 193G-ban, illetve 1942- ben, A magyar alumíniumiparnak a legnagyobb fejlődési lehetőséget az 1962-ben megkötött magyar—szovjet alumíniumipari egyezmény jelentette; ennek keretében a hazai erőforrásokra támaszkodva fejlesztették a bauxitbányászatot és a timföld- gyártást, az energiaigényes kohósítást pedig a szovjet fél vállalta. A Szovjetunióból visszaszállított fém feldolgozására erőteljes ütemben bővítették a feldolgozó kapacitást. Az iparág legrégibb vállalata, a mosonmagyaróvári Timföld- es Műkorundgyár a jubileumra teljesen megújult. Üj üzemrészeiben vi- .lágszín vonalú termelést és gyártmányfejlesztést va:ó- sitanak meg. Őszinte következetességgel Fagyasztóalagút Hazánkban először alkalmazták a Nógrád megyei Nézsán a termelőszövetkezetben a termőhelyi fagyasztásos módszert. A szedést követő két órán belül előhűtötték, majd mínusz 50 Celsius-fokon lefagyasztották az összegyűjtött termést, így az megőrzi' eredeti minőségét. A közös gazdaság 60 hektárnyi málnaföldjéről szedett 200 vagon értékes, finom gyümölcsöt is így tartósították. A szállítható hűtő- alagutat később a csepeli Duna Termelőszövetkezetben alkalmazzák gomba gyorsfagyasztására Csökkenő energiafelhasználás a közlekedésben A Közlekedési Minisztérium idei eddigi tapasztalatai azt mutatják: a vártnál •kedvezőbben halad az energiatakarékossági program végrehajtása. A tárca vállalatai a. tervezettnél .jobban takarékoskodnak az üzemanyaggal és más energiahordozókká], A fajlagos megtakarítás a vasútnál a legszembetűnőbb, ugyanis — a pótlólag kapott hiteleknek köszönhetően — meggyorsult a vonalvillamosítás üteme. Az eredetileg tervezett 280 kilométer heiyetl. a VI. öv ;ves tervidőszakban mintegy 463 kilométernyi vasútvonalat viffiamosítanak. Az idén valamivel több mint 100 kilométeren végzik el a villamosítást : Vámosgyörk és Gyöngyös, Eger és Felnémet, valamint Sárbogártí* és Dombóvár között fejeződnek be a munkák. Saáz kilométer vasútvonal* villamosítása átlagosan 310—330 millió forintba kerül, s ez a ráfordítás évente körülbelül 10 000 tonna gázolaj-megtakarítást eredményez. A vil- •lamosenergia és a gázolaj ára közötti különbségből adódóan két-három év alatt megtérülnek a költségek. A voníatáskorszerűsités másik élőnye. hogy a tervidőszak végére teljesen eltűnnek a gőzmozdonyok, a kisforgalmú és nem villamosított mellékvonalakra dízelmozdonyok kerülnek, vagyis átalakul a felhasznált energia szerkezete, s ezzel a fajlagos energiafelhasználás értéke évente — az idén. is — négy-öt százalékkal csökken.. Az energiatakarékosság másik fontos területe a közúti közlekedés (ez az alága- zat használja fel a közlekedés által igényéit energia több minit 70 százalékát), ahol a teherszállítás racionalizálásával, és elsősorban a dízelesítési program végrehajtásával igyekszenek az energiafogyasztást csökkenteni. A meglévő Z1L teherautók .közül mostanáig mar több mint négyezret alakítottak át dízelüzeműre. Az eredeti terv szerint a jövő év végéig 7200 kocsit kellene dízelesíteni, várhatóan azonban csaknem kétezerrel több teherautóba szerelnek dízelmotor!). Egy-egy kocsi átalakítása körülbelül 130 ezer fornibba kerül, s e ráfordítások alig másfél év alatt megtérülnek. A közlekedtésépítésben is egyre jobban terjednek .az enerigataka.rékos technológiák. Igen jól helyettesíti a bitument az úgynevezett bitumenemulzió, amelynek hi- gitóanyaga nem a drága gázolaj, hanem víz. Az idén körülbelül 80 000 tonna emulziót gyártanak, s ezzel csaknem 20 000 tonna tüzelőolajat takarítanak meg. A káderpolitikai munka eredményességét igazolja, hogy az MSZMP XII. kongresszusa óta tovább szilárdultak a választott párttestületek. Az 1980-as pártválasztások során több olyan fizikai munkást, nőt és fiatalt választottak be a különböző párttestületekbe, akik korábban nem végeztek ilyen munkát, s politikaiszakmai iskoláztatásuk, a rendszeres foglalkozás eredményeként alkalmassá váltak a választott tisztségek betöltésére. Jól sikerültek a középtávú szakmai és politi kai képzést biztosító tervek is. Segítségükkel a párt- és a gazdasági vezetés között összhang alakult ki a szakmai és a politikai képzés tervezésében. A kádermunka gyakorlatában sem lehet szem elől téveszteni azt az elvet, hogy az emberek megítélésénél a végzett munka Legyen a döntő. A politika, a gazdaság és az ideológia terén feladatainkat megoldani csak olyan vezetőkkel lehet, akik politikailag megbízhatóak, eszmeileg szilárdak, de felkészültek s a bonyolult helyzetekben eligazodnak és-demokratikus vezetői gondolkodásúak. A pártszervek ügyeinek arra, hogy kulcs- fontosságú állami, gazdasági, társadalmi vezetői posztokra — testületi döntés és véleményezés alapján — olyanok kerüljenek, akik képesek a párt politikájának helyi megvalósítására. Érvényesül az a fontos káderpolitikai alapelv is, hogy — párt tisztséget kivéve — minden vezető beosztást pártonkívüli személy is be- tölthet, ha alkalmas rá. A pártszervek és párt- a lapszervezetek napi munkájának szerves része olyan munkakapcsolat kialakítása a vezetőkkel, amely erősíti a helyes módszereiket, a demokratikus légkör szélesebb kibontakozását. Esetenként a helytelen módszerek bírálatával elősegítik a vezetők és beosztottak korrekt viszonyának erősödését. A partes állami szervek, valamint gazdasági egységek munkájában javult, s egyre tervszerűbbé válik a káderutánpótlás belső tartalékainak feltárása. Ugyanakkor a kívántnál lassúbb a kinevezés vezető funkciókba. Indokolt a jövőben is külön figyelmet fordítani az állami személyzeti munka feladatai* ellátó • személyzeti apparátus felkészültségének a javítására. További feladatok mutatkoznak a kárderpolitikai elvek érvényesítésére a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben. A vezetők többsége nagy szakmai gyakorlattal, tapasztalattal rendelkezik s eredményesen dolgozik a párt politikájának megvalósításán. Meg kell azonban gyorsítani az úgynevezett „második és harmadik sor” felzárkózását Ezt indokolja a vezető állomány bizonyos korosodása is, A továbblépés lehetősége pedig megoldja, hogy egyre több szakmailag és politikailag felkészült s már megfelelő tapasztalatot szerzett fiatal vagy középkorú szakember vár megbízatásra. A káderek képzése, nevelése, a foglalkozás az emberek ügyeivel, társadalmi rendszerünkben cSak a szocialista humanizmus jegyében valósulhat meg. Emellett természetesen szükség van a megfelelő következetességre és őszinteségre. A. A
