Somogyi Néplap, 1984. szeptember (40. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-04 / 207. szám

2 Somogyi Néplap 1984. szeptember 4., kedd Óvári Miklós beszéde KÖZLEMÉNY a magyar—csehszlovák külügyminiszteri tárgyalásokról Egy különös házasság háttere (Folytatás az 1. oldalról) megerősíteni a párt politi­kájában mindazt, ami be­vált, és előre mutató, választ adni a pártot, az országot, a lakosságot foglalkoztató legfontosabb kérdésekre. A mostanság megélénkülő vi­táknak is a párt eszmei, politikai egységének erősí tését kell szolgálniuk. Külpolitikai témákra tér­ve Óvári Miklós hangsú­lyozta: a mostani bonyolul­tabb helyzetben is minden lehetségest megteszünk, hogy folytatódjék a békés egy­más mellett élés egyedül ésszerű irányzata. E tekintetben elsőrendű feladatunk mindent meg­tenni az erőegyensúly meg­őrzéséért. És itt nemcsak a katonai erőegyensúlyról van szó, hanem ebben az erő- egyensúlyban kiemelt szere­pe van a szocialista orszá­gok egységének, együttmű­ködésének, összefogásának, amely nélkülözhetetlen ré­sze ennek az egyensúlynak. Ezért — hangsúlyozta — kü­lönös gonddal kell foglal­koznunk a szocialista orszá­gok közötti együttműködés kérdéseivel. A Magyar Népköztársaság külpolitikájának tekintélye van a világban — hangsú­lyozta a Központi Bizottság titkára. Mi minden olyan tárgyalást hasznosnak, szük­ségesnek tartunk, és részt veszünk minden olyan tár gyaláson, amely a gyakor­latban konkrétan előmoz­dítja a békének, a fegyver­zetek csökkentésének az ügyét. Viszont nem vehe­tünk részt olyan tárgyalá­sokon, amelyeknek a leple mögött nyugodtan lehetne folytatni a fegyverkezési versenyt. Hozzájárul nemzetközi te­kintélyünkhöz az is, hogy nyitottak vagyunk — és nemcsak közgazdasági érte­lemben —, hanem nyitottak saját tapasztalataink és má­sok tapasztalata iránt, is. Nyitottak vagyunk olyan ér­telemben is, hogy követke­zetesen beszélünk : -ugyan­azt mondjuk Budapesten, Moszkvában vagy rrjás szo­cialista fővárosban és akkor is, ha valamely nyugati partnerrel ülünk le a tár­gyalóasztalhoz. Szólt Óvári Miklós a Központi Bizottság áprilisi határozatáról, amely — mint mondta — igen kedvező fo­gadtatásra talált, hiszen lé­nyegében az volt a célja, hogy szocialista megoldást és eszközöket találjon a je­len gazdatógi feladatainak megoldásához, .gazdaságpo­litikánk érvényesítéséhez. A szocialista megoldás irá­nyában mutatnak a már be­vezetett vagy tervezett in­tézkedések. amelyeknek po­litikai szempontból leglé­nyegesebb _ vonása, hogy jobban előtérbe helyezik a hagyományos szocialista ér­tékeket. Az otyan értékeket, mint a munka jobb megbe­csülése, a társadalom tuda­tos szervezettsége, a dolgo­zók önként vállalt fegyelme, az ésszerű takarékosság a közösség javaival, a mérték­tartó szerénység mind az egyéneknél, mind pedig az intézményeknél. Az áprilisi határozat azért is talált kedvező fogadta­tásra, mert nem a további gazdasági megszorítások­ban keresi a nehézségekből kivezető utat, hanem a ha­tékonyabb gazdálkodás to­vábbi javítására ösztönöz A végrehajtás feltételezi azt hogy a gazdaságban — az irányítás rendszerétől egyéb­ként függetlenül is meglevő — vadhajtásokat következe­tesen számoljuk fel. Teendő ez most, már a kongresszus előkészítésének szakaszá­ban, de még inkább az lesz a kongresszus után. A köz­vélemény pozitívan reagált azért is az áprilisi határo­zatra, mert az nem valami­féle újat kezdett megint a gazdaságirányításban, ha­nem szerves folytatását, tö­kéletesítését jelenti az 1956 óta következetesen folyta­tott politikának. Óvári Miklós beszéde után Szabó József rektor, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja átnyújtotta a diplomát a politikai főiskola elmúlt tanévben végzett 219 hallgatójának Várkonyi Péter külügymi­niszter meghívására Bohus- lay Chnoupek a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kül­ügyminisztere szeptember 1—3. között baráti látoga­tást tett hazánkban. A kül­ügyminiszteri találkozóra Győrben került sor. A külügyminiszterek tár­gyalásaikon véleményt cse­réltek a magyar—csehszlo­vák kapcsolatok jelenlegi helyzetéről és fejlesztésének további lehetőségeiről, va­lamint a nemzetközi hely­zet időszerű kérdéseiről. Megelégedéssel állapítot­ták meg, hogy a nemzetközi helyzet az Egyesült Államok és a NATO legagresszívebb köreinek politikája követ­keztében továbbra is feszült. A közepes hatótávolságú amerikai rakéták európai telepítése növelte Európa nukleáris fenyegetettségét. Aggodalomra ad okot az is, hogy a mostani feszült hely­zet bátorítja az NSZK-ban levő revansista és militaris­ta erőket, amelyek törekvé­sei ugyancsak veszélyeztetik az európai biztonság ügyét. A két külügyminiszter ki­II. János Pál hétfőn, a Castel-Gandolfo-i nyári re­zidencián magánkihallgatá­son fogadta Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet kül­ügyminisztert. A megbeszé­lés tartalmáról nem közöl­tek semmit. Ehhez a hírhez kapcsoló­dik, hogy a pápa, a héten valószínűleg fogadja a nyu­fejezte meggyőződését, hogy a világhelyzet alakulásának kedvezőtlen folyamata visz- szafordítható, •iia az egyen­lőség és az egyenlő bizton­ság elvei alapján komoly ér­demi lépéseket tesznek a fegyverkezési hajsza megfé­kezésére és a leszerelésre. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság a Varsói Szerződés többi tagállamával együtt békés, kölcsönösen előnyös együttműködésre törekszik minden olyan állammal, amely kész elősegíteni a nemzetközi feszültség csök­kentését, a bizalom légköré­nek megteremtését a világ­ban. Várkonyi Péter és Bohus- lav Chnoupek megbeszélései elvtársi, baráti légkörben folytak és teljes nézetazo­nosságot tükröztek minden alapvető kérdésben. Bohuslav Chnoupek bará­ti látogatásra hívta meg Várkonyi Péter külügymi­nisztert, aki a meghívást kö­szönettel elfogadta. A cseh­szlovák külügyminiszter hét­főn elutazott Magyarország­ról. gatnémet ellenzék vezetőjét is. Hans-Jochen Vogel, aki Karsten Voigtnak, az SPD külpolitikai szóvivőjének kí­séretében érkezik Rómába, Bettino Craxi miniszterel­nökkel és Giulio Andreotti külügyminiszterrel folytat konzultációit és a nyugatné­met politikus ebből az alka­lomból látogat el a Vatikán­ba. ■ Fogadja Vogelt is A pápa Genscherrel találkozott FONTOS ÁLLÁSFOGLALÁS Békedemonstráció a Szovjetunióban, Habarovszkban. A fel­vonulás egészen ifjú és idősebb résztvevői a béke, a lesze­relés mellett foglaltak állást (Telefotó — AP—MTI—KS) GYORSLISTA Konsztantyin Csernyenkó- nak a Pravda kérdéseire adott válaszát megkülön­böztetett érdeklődés kísérte világszerte. Nincs ebben semmi rendhagyó: a jelen­legi feszült nemzetközi helyzetijen minden érdem­leges megnyilatkozás figyel­met érdemel, különösen, ha azt Moszkvában vagy Wa­shingtonban fogalmazzák meg. Arról nem is szólva, hogy az SZKP KB főtitká­ra, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének elnöke olyan témákat érin­tett, amelyek ma nemcsak a politikusokat, hanem az egész emberiséget rendkívül közelről érintik. Nevezete­sen: a kelet-nyugati tárgya­lásokat, a hadászai és a kö­zéphatótávolságú nukleáris fegyverzetek korlátozásáról szóló eszmecseréket, az űr­fegyverkezés megakadályo­zását célzó párbeszédet. Ami az első amerikai visszhangokat illeti, sajnos, semmi változás nem észlel­hető a hivatalos megnyilat­kozásokban. A washingtoni külügyminisztérium szóvivő­je beérte annyival, hogy kife­jezésre juttassa: az USA „szilárdabb és konstruktí­vabb” viszonyra törekszik a Szovjetunióval, mégpedig tárgyalások útján. Arról azonban már nem szólt, mi­lyen eszmecserékre gondolt, s egyáltalán, Csernyenko ja­vaslataira melyek a konkrét amerikai válaszok. Helyette megismételte azt az ismert vádaskodást, miszerint a fegyverzetkorlátozási tárgya­lások megszakadásáért Moszkvát terheli a felelős­ség. A Fehér Ház szóvivője is megkerülte a világos vá­laszt, csupán arra utalt, hogy Washington hajlandó Bécsben tárgyalni a szovjet szakértőkkel a világűr demi- litarizálásáról. Persze, ezút­tal sem derült ki, vajon mó­dosította-e álláspontját az Egyesült Államok, s hajlan­dó-e kizárólag az űrfegyve­rek betiltásáról párbeszédet kezdeni, vagy ragaszkodik eredeti elképzeléséhez, s a nukleáris leszerelés kérdéseit össze kívánja kapcsolni a világűr demilitarizálásával. Ez utóbbi szöges ellentétben áll a szovjet állásponttal, hi­szen két, egymástól nagyon is elkülöníthető témát érintene, s az amerikaiak így próbáL ják a genfi kudarc után föl­eleveníteni a rakétatárgya­lásokat, amelyeket ők jut­tattak holtpontra. A hírügynökségi jelenté­sek arról tanúskodnak, hogy az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnöksége elnökének nyilatkozatát még hosszan fogja elemezni a világsajtó. Két alapvető mondanivaló­jára talán mindenütt felfi­gyelnek. Az egyik: a problé­mák erővel nem oldhatók meg. A másik: az egyenlőség és a felek egyenlő bizton­ság elvének szigorú betartá­sával komoly és eredményes tárgyalások folytathatók.. Ez világos beszéd, arm re érdemi választ vár a világ közvéleménye. Gy. D. a rçépkocsi-nyereménybelet- könyvek 1984. augusztus 31-én megtartott sorsolásáról. Az Országos Takarékpénztár a gépkocsi-nyereménvbeté»- könyvek S3, sorsolását augusz­tus 31-én. Budapesten tartotta meg. A sorsoláson azok a 10 000 és 5000 forintos betétkónyvek vettek részt, amelyeket 1984. anrilis 30-ig váltottak, és 1984. Július 31-én még érvényben vol tak. Ezúton tájékoztatjuk az ér­dekelteket arról, hogy a for­galomban levő gépkocsi-nyere- ménybetétkónyvek között van­nak olyanok, amelyek számá­ban — nyomdatechnikai okod­ból — az értékelt szám előtt eggyel több nulla van. mint amennyi a jegyzékben szerepei. Az eredmény megállapításánál az értékelhető számok előtt sze­replő nullás számokat figyel­men kívül kell hagyni. A gyorslista közvetlenül » húzás után készült, ezért az esetleges számhibákért nem vál­lalunk felelősséget. A sorsolás eredményének pontos adatait a szeptember 0- án megjelenő hivatalos nyere- ményjegyzék tartalmazza. A jegyzék megtekinthető az OTP fiókokban. postahivatalokban és takarékszövetkezetekben. A nyertes betétkönyvet vagy az azt helyettesítő „Igazolást” a betétkönyvet kiállító taka­rékpénztári fióknál, postahiva­talnál vagy takarékszövetkezet­nél kell bemutatni. A gyorslistában használt rö vidítések : Trabant Limousin Spécial T Wartburg de Luxe W Dácia D 10 000 forintos 13 0594 653 W !3 0021 191 T 13 0609 369 W 13 0028 804 D 13 0610 51C D 13 0031 653 W 13 0622 032 T 13 0041 093 D J3 0628 332 W 13 0042 630 r 13 0630 807 T 13 0049 464 T 13 0635 947 T 13 0051 323 W 13 0639 167 T J3 0051 542 T 13 0643 426 D 13 0053 587 T 13 0646 458 D 5000 forintos 13 0651 240 W 13 0506 796 T 13 0653 291 T 13 0546 785 W 13 0661 052 T 13 0547 790 W 13 0661 381 T Diplomáciai csúcsforga­lom volt a hét végén Észalc- Afrikában. Marokkó és Lí­bia meglepetésként ható ál­lamszövetség-szerződése mozgásba hozta Franciaor­szág, az Egyesült Államok es a térségbeli országok dip­lomáciai gépezetét. A puha­tolózó, felvilágosítást kérő, bővebb információt kutató rabati és tripoli utazások célja: vaiaszt kapni arra. milyen indítékok készítették a szerződés megkötésére Moamer el-Kadhafit és II. Hasszán királyt. Lépésük milyen hatással lesz — vagy lehet — az arabközi folya­matokra, a francia meg az amerikai érdekekre, s vég­ső soron a nemzetközi hely­zetre? Rabati megfigyelők sze­rint a miértre a válasz el­sősorban Marokkó belpoliti­kájában, a gazdasági és tár­sadalmi bajokból kiutat ke­reső uralkodó manőverezési készségében keresendő. A nyugat-szaharai háború, an­nak kudarcai megtépázták a király tekintélyét és alapra san kimerítették az állam- háztartást. A gyorsuló inflá ció és a munkanélküliség tovább növelte a társadalmi feszültséget. A januári éh­séglázadás, annak máig sem kihevert politikai következ­ményei hatással lehetnek a szeptember 14-i általános választásra, az ellenzéki bal­oldal előretörésére. Ha a szerződésben foglal­tak megvalósulnak, az gaz­dasági előnnyel is járhat. Az eddigi tárgyalások eredmé­nyeként, a következő hóna­pokban 150 ezer marokkói — többségükben diplomás fiatal — indul dolgozni Lí­biába, s ez jócskán csök­kentheti a marokkói mun­kanélküliséget, hazautalá­saik pedig az ország fizetési mérlegét javíthatják. Tripo­li támogatást ígért Rabat- nak a pénzhiány miatt leál­lított nagyobb beruházások folytatására, sőt, több közös vállalat létesítése is szere­pel az együttműködésben. Ez pedig segít abban a ma­rokkói királynak, hogy a régen ígért fellendülést lá­tótávolságba hozza. A gi­gantikus tervek, elképzelé­sek pedig sohasem jönnek jobbkor, mint a választás előtti időszakban. A kilátástalanságból ki­utat kereső, munkanélküli­séggel küzdő marokkói fia­talok körében egyre népsze­rűbb Kadhafi zöld könyve, amely a társadalmi egyen­lőséget hirdeti, iszlámmal fűszerezve. A rabati politi­ka irányítói jobbnak látták. ha elébe mennek az eszmék terjedésének, s .intézménye­sítve csak azt engedik át a szűrőn, ami — megítélésünk szerint — a monarchiára nem veszélyes. Az államszerződéstől re­mélt politikai előnyökről már sok kommentár jelent meg. Líbia várhatóan meg­szünteti a Marokkó ellen küzdő nyugat-szaharai PoH- sario-frontnak adott támo­gatást, cserébe a nyugatba­rát Marokkó közvetíthet a csádi konfliktusban Líbia és Franciaország, sőt, talán az Egyesült Államok között. Tripoliban a megfigyelők úgy vélekednek, hogy az utóbbi időben egyre rugal­masabb külpolitikát folytató Marokkó segítheti Líbiát az ellene Washingtonban szer­vezett afrikai bojkott meg­törésében. nemzetközi, vala­mint arabközi szerepének növelésében. De az elemzők éppen ez­zel kapcsolatban arra is rá­mutatnak, hogy ez a házas­ság már a boldogító igen kimondásakor tele van el­lentmondásokkal. Elég csak az államszerződés 12. cikke­lyére emlékeztetni. Ez ki­mondja: „ha az egyik álla­mot agresszió éri, az egy­ben a másik állam ellen el­követett agressziót is jelen­ti”. Ez az, ami már a nász­út idején előrevetíti a há­zasság holnapi esetleges ko­mor felhőit. Marokkónak ugyanis mégiscsak érvényei katonai szerződése van az Egyesült Államokkal, ami­ért évente sokmillió dollá­ros katonai segélyben része­sül. Líbia viszont több szo­cialista országgal kötött együttműködési megállapo­dást. Egy titkos NATO-ok- mányban foglalt elképzelés szerint az USA — egy Lí­bia elleni támadás esetén — fel kívánná használni a marokkói katonai támasz­pontokat is. Csupán egyet­len cikkelynél megannyi rejtély, ellentmondás, jateg- oldhatatlannak látszó fel­adat, — és jelzés, hogy a marokkói—líbiai kapcso­latfelvétel sorsa aligha függ csupán a kél részvevőtől. Nem véletlen tehát, hogy a térség diplomáciai hírma­gyarázói fenntartással ítélik meg e szerződés, a tervezett többoldalú együttmüködér holnapját. Még gkkor is, ha ebben az államszerződésben mindenképpen „benne van" az a lehetőség, hogy egy olyan új típusú kísérlettől van szó, amely a nézetelté­réseket, véleménykülönbsé­geket békés úton próbálja megoldani. Sztrájk Argentínában Agentinában az Általános Munkásszövetség nevű szak- szervezeti központ felhívá­sára hétfőn általános sztrájk kezdődött. Ez az első orszá­gos sztrájk Argentínában az­óta, hogy kilenc hónappal ezelőtt Raul Alfonsin sze­mélyében választott polgári elnök vette át a kormány­zást többévi katonai dikta­túra után. A sztrájkot tá­mogatja az ellenzéki perm nista párt. FELHÍVJUK a tüzeléstechnikai berendezéseket üzemeltetők figyel­mét, hogy a munkák ütemezhetősége érdekében minél előbb, de legkésőbb augusztus 31-ig rendeljék meg a gáz és olajégők nagyjavítását, karbantartását, hatósági bemérését, be­szabályozását, kazánok vízkőtelenítését, savazását, karbantartását, koromtala- nítását, szerkezeti vizsgára való felkészítését. Megrendelésre elvégezzük a fenti berendezések üzembehelyezését, A megrendeléseket írásban a következő címre kérjük: Agroindustria Innovációs Vállalat FLEXO Tüzelés- technikai Kirendeltség, 7401 Kaposvár, Pf.: 125. A kirendeltség sürgés ügyben a H-631-es telefonszá­mon vagy Kaposvár, Dési Huber u. 7. sz. alatt érhető el. (79523)

Next

/
Oldalképek
Tartalom