Somogyi Néplap, 1984. szeptember (40. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-04 / 207. szám
1984. szeptember 4., kedd Somogyi Néplap 3 Hol tart a mezőgépipar? Neves hagyományok — növekvő igények Intézkedések az anyagellátás javítására Sajátházépítési tanácskozás Az utóbbi hetekben több kistermelő és vállalati szakember nézte meg Győrben az új, 15 lóerős kistraktort. Igaz, legtöbben nem csupán kirándulásnak tekintették az utazást: a táskájukban lapuló 180—200 ezer forint vásárlási szándékról tanúskodott. A fokozott érdeklődés megerősíti a korábbi tapasztalatot: hazánkban nincs elegendő kistraktor. Híres elődök A kistraktoron kívül gyakran hiánycikknek számítanak a motoros permetezők és az RK—02-es rotációs kapa is, ami arra utal, hogy a hazai mezőgépipar — az erőfeszítések ellenére — még mindig lépéshátrányban van. Pedig a mezőgazdasági gépgyártásnak hazánkban régi hagyományai vannak. A felszabadulást követően a gépgyárakat államosították, ami profil- és irányításbeli átrendeződéssel járt együtt. Az üzemek zöme továbbra is a tradicionális mezőgazdasági gépgyártást folytatta tovább. Sőt — a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek szervezésével párhuzamosan — további üzemeket állítottak át mezőgazdasági gépek gyártására. Az így létrejött új mezőgazdasági gépgyártó ipar, a gépiparon belül — elsősorban szemléleti okok miatt — hosszú időn át nem tölthette be azt a szerepet, amelyet a magyar mezőgazdaság fejlődése megkívánt volna. A mezőgazdasági gépgyártás — mint anyagigényes iparág — háttérbe szorult: emiatt a dinamikus fejlődésnek indult mezőgazdasággal a gépipar nem tudott lépést tartani. Megérezve a helyzet tarthatatlanságát, a kormány 1974-ben egyesítette a mezőgépgyártó bázisokat: kezdetben a MÉM, majd 1976- tól a KGM irányítása alatt. Időközben szükségessé vált a hosszú távra szóló koncepció kidolgozása. Közepes színvonal Az akkori döntéseket jelentős mértékben meghatározták hazánk gyártási adottságai is. A kidolgozott koncepció alapján — a végrehajtás érdekében — csaknem hárommilliárd forintot fordítottak a hazai mezőgép- gyártás fejlesztésére. Az eddigi eredmények számottevőek, de még elmaradnak a kívánatostól. A fejlett — az eszközök tekintetében joggal igényes — mezőgazdaságot a kiszolgáló gépipar jelenleg közepes szinten tudja csak ellátni. Persze vannak figyelemre méltó eredmények is, amelyek közül kiemelkedik a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár teljesítménye. Náluk az 1975-ös esztendő hozta meg a fordulatot: ekkor gördültek ki a gyárból az első Rába-Steiger traktorok. A 180-as típust univerzális traktornak szánták, de nem a legjobban sikerült. A szakemberek ugyanis képtelenek voltaik megegyezni a gép paramétereit illetően. A győriek belátták, a mezőgazdászok mind magasabb igényének csak licencek vásárlásával tudnak megfelelni. A Steiger és az IH amerikai cégekkel kiépített kapcsolat garanciát jelentett arra, hogy a világ mezőgazdasági gépgyártásában élenjáró üzemektől átvehetik azt, ami a hazai ' mezőgazdaságnak égetően fontos: a talaj művelés és a vetés gépeit. Így történhetett meg, hogy 1981- ben hazánkban és az Egyesült Államokban egy időben jelent meg az IH—6200-as típusú vetőgép, aminél nincs korszerűbb használatban. E géppel 5—15 százalékos terméstöbblet érhető el. A szükséglet fele A Mezőgép Tröszthöz tartozó vállalatok közül a Szolnoki Mezőgépgyártó Vállalat — licencek alkalmazásával — korszerű géprendszereket állít elő a szálas takarmáSok jót hallottam Butor László kazsoki népfrontelnökről, aki augusztus 20-a tiszteletére kapta meg a Népfrontmunkáért kitüntető jelvényt. Olyan tevékeny közéleti embert tiszteltek meg vele, akinek nagy a tekintélye a környéken. iKönnyen megtaláltuk Butor Lászlóék házát Kazsok túlsó végén. Köpcös, kalapos férfi tevékenykedett a hátsó udvarban, egy kis pótkocsit szerelt. — Elnézést; éppen dolgozom. Már olyan is megesett, hogy a megyei népfrontbizottság kiküldöttje jött utánam, amikor vetettem a kukoricát. Holnap éppen szénát akarok hordani. Spekuláltam annak idején, hogy veszek egy lovat, nincs, mivel hordjam a szénát. Aztán inkább egy Pannóniából készített kis traktort vettem. Egy Trabantot adtam érte. Kiesi voit a pótkocsija; most ez a nagy sokkal jobb lesz. A traktorral' kapcsolatban is van egy népfrontos történetem. Velencére küldtek tanfolyamra két éve, s elpanaszoltam, hogy adót vetettek ki rá. Akkor hogyan segítik a háztájit. .. No, kiderült, hogy ez csak Somogybán fordult elő, s rögvest elintézték az eltörlését. S ezzel már benne is vagyunk a sűrűjében, hiszen Bútor László harminc éve A keresett Rába kistraktor. Ezer—ezerszáz darabot készítenek belőle még az idén. nyok termesztéséhez és betakarításához. A Debreceni Mezőgép Vállalat a növény- védelmi gépgyártásban, a Hódmezővásárhelyi Mezőgép Vállalat a nagyüzemi szántóföldi zöldségtermesztési géprendszer kialakításában, a Szekszárdi Mezőgép Vállalat — a Diósgyőri Gépgyárral együtt — az öntözőrendszerek, a Veszprémi Mezőgép Vállalat pedig a háztáji kisgépgyártás területén ért el említésre méltó eredményeket. A 15 Mezőgép vállalatnál 30 ezer munkás és 3000 diplomás dolgozik: évente 600 mezőgázdasági gépet és 1000 élelmiszer-ipari gépet gyártanak. A vállalatok együttes árbevétele megközelíti a 20 milliárdot. Ebből 12 milliárd forintnyi gépet, berendezést, alkatrészt belföldön értékesítenek, a többi exportra kerül. Ezek a vállalatok a hazai mezőgazdaság és az élelmiszeripar gépigényének 35 százalékát elégítik ki. vesz részt a mozgalomban, tizenkét éve népfrontelnök Kazsokban. S ehhez még hozzá keli tenni, hogy a kezdet óta tanácstag, az elsők között jelentkezett munkásőrnek, ott veit a termelőszövetkezet megalakító! között. — Tudja, tulajdonképpen már fiatalon sokat tevékenykedtem a közéletben. Ennek köszönhetem, hogy 1955-ben fölvettek párttagnak, decemberben pedig már én voltam a párttitkár, egészen 1959-ig. Hát ez igen nehéz időszak volt; beszolgáltatás, ellenforradalom, konszolidáció. Munkásőrnek is azokat hívták elsőnek, akik megA MTESZ székházában hétfőn megkezdte kétnapos munkáját a sajátházépítést konferencia. A tanácskozáson több mint kétszáz építésügyi szakember találkozott az érdekelt minisztériumok, országos hatóságok, intézmények és társadalmi szervezetek képviselőivel, hogy mintegy harminc előadás megvitatásával további lehetőségeket tárjanak fel a magánerős lakásépítés szervezettségének, előkészítésének és kivitelezésének fejlesztésére. Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter bevezető előadásában rámutatott arra, hogy a lakásépítés állami erőforrásainak mérséklődésével előtérbe került a magánerős saját- házépítés. A szakemberek a sajátházépítés összehangolt támogatásával fontos politikai céljaink elérését segít ik. Körültekintően kell egyeztetni az állami, az OTP es a magánjellegű lakásépítke— Szép a kukoricánk, a tervezettnél nagyobb hozamot ígér... — Napsütéses napokból kellene még néhány hét... — A hónap végén indulhatnak a kombájnok ... Szakemberek beszélgettek, cserélték ki véleményüket tegnap kukoricatermesztési tanácskozás és fajtaki- sérleti bemutató megnyitása előtt Kaposváron, a Növény- termesztési és Minősítő Intézet fajtakísérleti állomásán. Somogybán 72 ezer hektáron terem az idén ez a fontos takarmánynövény, ebből a KITE tangazdaságaiban 14 ezer hektárt tesz ki a kukorica. Noha a programon kívüli beszélgetések jobbára az idei terméskilátásokra vonatkoztak, a rendezvény alaptémájához mégis szorosan kapcsolódbízhatóak voltak. Akkor még egyéni gazdálkodó voltam, nem volt könnyű a szolgálat, kiváltképp a riadó esetén. Befogtam a lovat, aztán a feleségem ment dolgozni. A tsz megalakulása után könnyebb lett. Sok kitüntetést kaptam ebben a testületben. Három éve szereltem le. Sétáltunk egyet az udvaron, megnéztük az üszőket, a bikát, a hízókat, a kis- traktort. — Én valahogy mindig szerettem a mezőgazdaságot. Mehettem volna pártiskolára, aztán a megyére valamikor, de itt tartott a föld. Azt vallottam, hogy a pa-v ' ' zéseket, hogy ezek az ottho nők egymás mellett, egymással összhangban épüljenek fel, mert így jobban egyeztetni lehet az új lakótelepek kommunális, kulturális, egészségügyi és kereskedelmi ellátását is. Szorgalmazni kell az állam, a tanácsok, a lakosság és a munkáltatók anyagi és műszaki erőforrásainak; hatékonyabb felhasználását a közművesített építési területek előkészítésében és a kivitelezésben egyaránt. Somogyi László elmondotta, hogy számos intézkedés történt az építőanyagellátás javítására, ám a sok százmillió forintos újabb beruházásokkal sem lehet máról-holnapra hazai termeléssel követni a rendkívül gyorsan megnövekedett igényeket. Falazóanyagokból, főként a kisméretű téglákból, továbbá az tetőcserép- ból és a palából, csak a hazai fejlesztések befejeztével,'' 1985-ben és 1986-ban számolhatunk megfelelő tak: ilyen nagy területen eredményesen kukoricát termelni csak megfelelő fajta- kiválasztással, a termesztési technológia szigorú megtartásával lehet! A gabonaterrasztok mindig megéltek. A tsz-ben tizenkét évig anyag- beszerzőként dolgoztam, most táppénzesellenőriként járom a környék településeit. — Dicsérik a kazsoki népfrontbizottságot. — Pedig egy kis faluban nem lehet túlságosan sokat csinálni. A politikai oktatást mindig megszervezzük, egy nyugdíjas pedagógus a propagandista. Aztán elsősorban a tanácsnak segítünk a társadalmi munka megszervezésével. Végig burkolatot kapott a Petőfi utca; aztán kiharcoltuk, hogy meghosszabbíthassuk a járdát a falu szélétől a temetőig. Több száz betonlapot raktunk le. Nem kell szégyenkeznünk, hogy a máshonnan ide utazó rokonok nyákig sárosán érnek haza rossz időiben. Mi semmi hátrányát sem érezzük annak, hogy Igáihoz tartozunk. Ritka az a tanácsülés, ahol Butor László ne mondaná el a véleményét. Az is megesett, hogy aki mellett kiállt, később odament hozzá, megszorította a kezét, s csak annyit mondott: ez jólesett. .. A családra terelődik a szó. Előkerül a négy unoka színes fényképe. A Bútor házaspár nagyon büszke lányuk és fiuk gyerekeire. — Ezt a magnósrádiót most kapta a nagyobbik unoka — mutatnak a képre. — Olyat nem tudnak kérni, amit meg ne kapnának! Lajos Géza *>. mennyiséggel, s addig importból pótoljuk a hiányt. A tanácskozáson S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára arra hívta fel a tervezőket, hogy jobban kövessék a társadalmi igényeket. Fordítsanak nagyobb figyelmet a többgenerációs lakások építésére, a családi együttélés és a személyi elkülönülés, valamint a gyermeknevelés kedvezőbb feltételeinek megteremtésére. Gondoljanak arra, hogy idővel változik a család összetétele, életmódja, s ennek a változó igényeknek is jobban meg kell felelnie a lakásnak. Felvetette azt is. hogy fontos társadalmi igény az építési hatósági eljárások egyszerűsítése és az eddiginél arányosabb terület- fejlesztés. A tanácskozáson elhangzott előadásokban és a vitákban felvetett javaslatokat a konferencia rendezői ajánlásokban foglalták öszmelés-fejlesztési programnak szerves része a kukoricatermesztés, s ezért is indokolt, hogy a mezőgazdasági üzemek ennek megfelelő törődést tanúsítsanak iránta. Erről szólt Herner Endrééi megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának munkatársa; a genetikai haladást vázolta dr. Somssich István, a NÖMI tudományos f őmunkatársa ; a technológiai tényezők hatásáról beszélt Bodnár Emil, a KITE ágazatvezetője. A somogyi kukoricatermesztés tapasztalatait Perge István, a KITE alközpontvezetője méltatta, a vetőmagellátás kilátásairól pedig Szakáll László, a dombóvári Vetőmagtermeltető- és Ellátó Vállalat igazgatója tájékoztatta a résztvevőket. A kukoricatermesztésben hazánk világviszonylatban is előkelő helyen áll — s ez nem csak rangot ad, de kötelez is —, eredményeinkben a termesztési rendszerek által befolyásolt fajtastruktúra döntő szerepet játszik. Mindemellett nélkülözhetetlen az új utak keresése, mert a körülmények, a feltételek állandóan változnak: nem babra megy a játék, jókora pénzösszegek forognak kockán, következésképp nyerhetünk, de veszíthetünk is ezen a növényen. A cél természetesen a minél nagyobb jövedelem megszerzése, s ehhez elengedhetetlen a jó mag, a kellő tőszám, a gondos talajmunka, a hatékony növényvédelem és így tovább. A szakmai tájékoztatók után a résztvevők dr. Somssich István kalauzolásával megtekintették a kaposvári állomás kisparcellás kukoricakísérleteit. és kicserélték véleményüket a látottakról.- - jy . . v. Cseh János (Folytatjuk.) A kazsokiak szószólója sze. A fajfák szerepe a kukoricatermesztésben