Somogyi Néplap, 1984. szeptember (40. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-04 / 207. szám

1984. szeptember 4., kedd Somogyi Néplap 3 Hol tart a mezőgépipar? Neves hagyományok — növekvő igények Intézkedések az anyagellátás javítására Sajátházépítési tanácskozás Az utóbbi hetekben több kistermelő és vállalati szak­ember nézte meg Győrben az új, 15 lóerős kistraktort. Igaz, legtöbben nem csupán kirándulásnak tekintették az utazást: a táskájukban la­puló 180—200 ezer forint vá­sárlási szándékról tanúsko­dott. A fokozott érdeklődés megerősíti a korábbi tapasz­talatot: hazánkban nincs ele­gendő kistraktor. Híres elődök A kistraktoron kívül gyak­ran hiánycikknek számítanak a motoros permetezők és az RK—02-es rotációs kapa is, ami arra utal, hogy a hazai mezőgépipar — az erőfeszítések ellenére — még mindig lépéshátrányban van. Pedig a mezőgazdasági gépgyártásnak hazánkban régi hagyományai vannak. A felszabadulást követően a gépgyárakat államosították, ami profil- és irányításbeli átrendeződéssel járt együtt. Az üzemek zöme továbbra is a tradicionális mezőgazdasá­gi gépgyártást folytatta to­vább. Sőt — a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek szervezésével párhuzamosan — további üzemeket állítot­tak át mezőgazdasági gépek gyártására. Az így létrejött új mezőgazdasági gépgyártó ipar, a gépiparon belül — elsősorban szemléleti okok miatt — hosszú időn át nem tölthette be azt a szerepet, amelyet a magyar mezőgaz­daság fejlődése megkívánt volna. A mezőgazdasági gép­gyártás — mint anyagigé­nyes iparág — háttérbe szo­rult: emiatt a dinamikus fejlődésnek indult mezőgaz­dasággal a gépipar nem tu­dott lépést tartani. Megérezve a helyzet tart­hatatlanságát, a kormány 1974-ben egyesítette a mező­gépgyártó bázisokat: kez­detben a MÉM, majd 1976- tól a KGM irányítása alatt. Időközben szükségessé vált a hosszú távra szóló kon­cepció kidolgozása. Közepes színvonal Az akkori döntéseket je­lentős mértékben meghatá­rozták hazánk gyártási adottságai is. A kidolgozott koncepció alapján — a vég­rehajtás érdekében — csak­nem hárommilliárd forintot fordítottak a hazai mezőgép- gyártás fejlesztésére. Az eddigi eredmények szá­mottevőek, de még elma­radnak a kívánatostól. A fejlett — az eszközök tekin­tetében joggal igényes — mezőgazdaságot a kiszolgáló gépipar jelenleg közepes szinten tudja csak ellátni. Persze vannak figyelemre méltó eredmények is, ame­lyek közül kiemelkedik a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár teljesítménye. Ná­luk az 1975-ös esztendő hozta meg a fordulatot: ek­kor gördültek ki a gyárból az első Rába-Steiger trakto­rok. A 180-as típust univer­zális traktornak szánták, de nem a legjobban sikerült. A szakemberek ugyanis képte­lenek voltaik megegyezni a gép paramétereit illetően. A győriek belátták, a mezőgaz­dászok mind magasabb igé­nyének csak licencek vásár­lásával tudnak megfelelni. A Steiger és az IH amerikai cégekkel kiépített kapcso­lat garanciát jelentett arra, hogy a világ mezőgazdasági gépgyártásában élenjáró üzemektől átvehetik azt, ami a hazai ' mezőgazdaságnak égetően fontos: a talaj műve­lés és a vetés gépeit. Így történhetett meg, hogy 1981- ben hazánkban és az Egye­sült Államokban egy időben jelent meg az IH—6200-as típusú vetőgép, aminél nincs korszerűbb használatban. E géppel 5—15 százalékos ter­méstöbblet érhető el. A szükséglet fele A Mezőgép Tröszthöz tar­tozó vállalatok közül a Szol­noki Mezőgépgyártó Vállalat — licencek alkalmazásával — korszerű géprendszereket állít elő a szálas takarmá­Sok jót hallottam Butor László kazsoki népfrontel­nökről, aki augusztus 20-a tiszteletére kapta meg a Népfrontmunkáért kitüntető jelvényt. Olyan tevékeny közéleti embert tiszteltek meg vele, akinek nagy a te­kintélye a környéken. iKönnyen megtaláltuk Bu­tor Lászlóék házát Kazsok túlsó végén. Köpcös, kalapos férfi tevékenykedett a hátsó udvarban, egy kis pótkocsit szerelt. — Elnézést; éppen dolgo­zom. Már olyan is megesett, hogy a megyei népfrontbi­zottság kiküldöttje jött utá­nam, amikor vetettem a ku­koricát. Holnap éppen szé­nát akarok hordani. Speku­láltam annak idején, hogy veszek egy lovat, nincs, mi­vel hordjam a szénát. Az­tán inkább egy Pannóniá­ból készített kis traktort vettem. Egy Trabantot ad­tam érte. Kiesi voit a pót­kocsija; most ez a nagy sok­kal jobb lesz. A traktorral' kapcsolatban is van egy népfrontos történetem. Ve­lencére küldtek tanfolyamra két éve, s elpanaszoltam, hogy adót vetettek ki rá. Akkor hogyan segítik a ház­tájit. .. No, kiderült, hogy ez csak Somogybán fordult elő, s rögvest elintézték az eltörlését. S ezzel már benne is va­gyunk a sűrűjében, hiszen Bútor László harminc éve A keresett Rába kistraktor. Ezer—ezerszáz darabot ké­szítenek belőle még az idén. nyok termesztéséhez és be­takarításához. A Debreceni Mezőgép Vállalat a növény- védelmi gépgyártásban, a Hódmezővásárhelyi Mezőgép Vállalat a nagyüzemi szán­tóföldi zöldségtermesztési géprendszer kialakításában, a Szekszárdi Mezőgép Válla­lat — a Diósgyőri Gépgyár­ral együtt — az öntözőrend­szerek, a Veszprémi Mező­gép Vállalat pedig a háztáji kisgépgyártás területén ért el említésre méltó eredmé­nyeket. A 15 Mezőgép vállalatnál 30 ezer munkás és 3000 dip­lomás dolgozik: évente 600 mezőgázdasági gépet és 1000 élelmiszer-ipari gépet gyár­tanak. A vállalatok együttes árbevétele megközelíti a 20 milliárdot. Ebből 12 milliárd forintnyi gépet, berendezést, alkatrészt belföldön értékesí­tenek, a többi exportra ke­rül. Ezek a vállalatok a hazai mezőgazdaság és az élelmi­szeripar gépigényének 35 százalékát elégítik ki. vesz részt a mozgalomban, tizenkét éve népfrontelnök Kazsokban. S ehhez még hoz­zá keli tenni, hogy a kezdet óta tanácstag, az elsők kö­zött jelentkezett munkásőr­nek, ott veit a termelőszö­vetkezet megalakító! között. — Tudja, tulajdonképpen már fiatalon sokat tevé­kenykedtem a közéletben. Ennek köszönhetem, hogy 1955-ben fölvettek párttag­nak, decemberben pedig már én voltam a párttitkár, egészen 1959-ig. Hát ez igen nehéz időszak volt; beszol­gáltatás, ellenforradalom, konszolidáció. Munkásőrnek is azokat hívták elsőnek, akik meg­A MTESZ székházában hétfőn megkezdte kétnapos munkáját a sajátházépítést konferencia. A tanácskozá­son több mint kétszáz épí­tésügyi szakember találko­zott az érdekelt minisztériu­mok, országos hatóságok, in­tézmények és társadalmi szervezetek képviselőivel, hogy mintegy harminc elő­adás megvitatásával további lehetőségeket tárjanak fel a magánerős lakásépítés szer­vezettségének, előkészítésé­nek és kivitelezésének fej­lesztésére. Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter bevezető előadásában rámu­tatott arra, hogy a lakás­építés állami erőforrásainak mérséklődésével előtérbe került a magánerős saját- házépítés. A szakemberek a sajátházépítés összehangolt támogatásával fontos politi­kai céljaink elérését segít ik. Körültekintően kell egyez­tetni az állami, az OTP es a magánjellegű lakásépítke­— Szép a kukoricánk, a tervezettnél nagyobb hoza­mot ígér... — Napsütéses napokból kellene még néhány hét... — A hónap végén indul­hatnak a kombájnok ... Szakemberek beszélget­tek, cserélték ki véleményü­ket tegnap kukoricatermesz­tési tanácskozás és fajtaki- sérleti bemutató megnyitása előtt Kaposváron, a Növény- termesztési és Minősítő In­tézet fajtakísérleti állomá­sán. Somogybán 72 ezer hektáron terem az idén ez a fontos takarmánynövény, ebből a KITE tangazdasá­gaiban 14 ezer hektárt tesz ki a kukorica. Noha a prog­ramon kívüli beszélgetések jobbára az idei terméskilá­tásokra vonatkoztak, a ren­dezvény alaptémájához mégis szorosan kapcsolód­bízhatóak voltak. Akkor még egyéni gazdálkodó voltam, nem volt könnyű a szolgá­lat, kiváltképp a riadó ese­tén. Befogtam a lovat, az­tán a feleségem ment dol­gozni. A tsz megalakulása után könnyebb lett. Sok ki­tüntetést kaptam ebben a testületben. Három éve sze­reltem le. Sétáltunk egyet az udva­ron, megnéztük az üszőket, a bikát, a hízókat, a kis- traktort. — Én valahogy mindig szerettem a mezőgazdaságot. Mehettem volna pártiskolá­ra, aztán a megyére valami­kor, de itt tartott a föld. Azt vallottam, hogy a pa­-v ' ' zéseket, hogy ezek az ottho nők egymás mellett, egy­mással összhangban épülje­nek fel, mert így jobban egyeztetni lehet az új lakó­telepek kommunális, kultu­rális, egészségügyi és keres­kedelmi ellátását is. Szor­galmazni kell az állam, a tanácsok, a lakosság és a munkáltatók anyagi és mű­szaki erőforrásainak; hatéko­nyabb felhasználását a köz­művesített építési területek előkészítésében és a kivite­lezésben egyaránt. Somogyi László elmondot­ta, hogy számos intézkedés történt az építőanyagellátás javítására, ám a sok száz­millió forintos újabb beru­házásokkal sem lehet má­ról-holnapra hazai termelés­sel követni a rendkívül gyorsan megnövekedett igé­nyeket. Falazóanyagokból, főként a kisméretű téglák­ból, továbbá az tetőcserép- ból és a palából, csak a hazai fejlesztések befejezté­vel,'' 1985-ben és 1986-ban számolhatunk megfelelő tak: ilyen nagy területen eredményesen kukoricát ter­melni csak megfelelő fajta- kiválasztással, a termesztési technológia szigorú megtar­tásával lehet! A gabonater­rasztok mindig megéltek. A tsz-ben tizenkét évig anyag- beszerzőként dolgoztam, most táppénzesellenőriként járom a környék települé­seit. — Dicsérik a kazsoki nép­frontbizottságot. — Pedig egy kis faluban nem lehet túlságosan sokat csinálni. A politikai okta­tást mindig megszervezzük, egy nyugdíjas pedagógus a propagandista. Aztán első­sorban a tanácsnak segítünk a társadalmi munka meg­szervezésével. Végig burko­latot kapott a Petőfi utca; aztán kiharcoltuk, hogy meghosszabbíthassuk a jár­dát a falu szélétől a teme­tőig. Több száz betonlapot raktunk le. Nem kell szé­gyenkeznünk, hogy a más­honnan ide utazó rokonok nyákig sárosán érnek haza rossz időiben. Mi semmi hát­rányát sem érezzük annak, hogy Igáihoz tartozunk. Ritka az a tanácsülés, ahol Butor László ne mondaná el a véleményét. Az is meg­esett, hogy aki mellett ki­állt, később odament hozzá, megszorította a kezét, s csak annyit mondott: ez jól­esett. .. A családra terelődik a szó. Előkerül a négy unoka színes fényképe. A Bútor házaspár nagyon büszke lá­nyuk és fiuk gyerekeire. — Ezt a magnósrádiót most kapta a nagyobbik unoka — mutatnak a képre. — Olyat nem tudnak kérni, amit meg ne kapnának! Lajos Géza *>. mennyiséggel, s addig im­portból pótoljuk a hiányt. A tanácskozáson S. Hege­dűs László, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának titkára arra hívta fel a ter­vezőket, hogy jobban köves­sék a társadalmi igényeket. Fordítsanak nagyobb figyel­met a többgenerációs laká­sok építésére, a családi együttélés és a személyi el­különülés, valamint a gyer­meknevelés kedvezőbb fel­tételeinek megteremtésére. Gondoljanak arra, hogy idő­vel változik a család össze­tétele, életmódja, s ennek a változó igényeknek is job­ban meg kell felelnie a la­kásnak. Felvetette azt is. hogy fontos társadalmi igény az építési hatósági eljárá­sok egyszerűsítése és az ed­diginél arányosabb terület- fejlesztés. A tanácskozáson elhang­zott előadásokban és a vi­tákban felvetett javaslatokat a konferencia rendezői ajánlásokban foglalták ösz­melés-fejlesztési program­nak szerves része a kukori­catermesztés, s ezért is in­dokolt, hogy a mezőgazdasá­gi üzemek ennek megfelelő törődést tanúsítsanak irán­ta. Erről szólt Herner Endré­éi megyei pártbizottság gaz­daságpolitikai osztályának munkatársa; a genetikai ha­ladást vázolta dr. Somssich István, a NÖMI tudományos f őmunkatársa ; a technoló­giai tényezők hatásáról be­szélt Bodnár Emil, a KITE ágazatvezetője. A somogyi kukoricatermesztés tapasz­talatait Perge István, a KITE alközpontvezetője méltatta, a vetőmagellátás kilátásairól pedig Szakáll László, a dombóvári Vető­magtermeltető- és Ellátó Vállalat igazgatója tájékoz­tatta a résztvevőket. A kukoricatermesztésben hazánk világviszonylatban is előkelő helyen áll — s ez nem csak rangot ad, de kö­telez is —, eredményeink­ben a termesztési rendsze­rek által befolyásolt fajta­struktúra döntő szerepet játszik. Mindemellett nél­külözhetetlen az új utak keresése, mert a körülmé­nyek, a feltételek állandóan változnak: nem babra megy a játék, jókora pénzössze­gek forognak kockán, kö­vetkezésképp nyerhetünk, de veszíthetünk is ezen a növényen. A cél természete­sen a minél nagyobb jöve­delem megszerzése, s ehhez elengedhetetlen a jó mag, a kellő tőszám, a gondos ta­lajmunka, a hatékony nö­vényvédelem és így tovább. A szakmai tájékoztatók után a résztvevők dr. Soms­sich István kalauzolásával megtekintették a kaposvári állomás kisparcellás kukori­cakísérleteit. és kicserélték véleményüket a látottakról.- - jy . . v. Cseh János (Folytatjuk.) A kazsokiak szószólója sze. A fajfák szerepe a kukoricatermesztésben

Next

/
Oldalképek
Tartalom