Somogyi Néplap, 1984. szeptember (40. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-27 / 227. szám

4 Somogyi Néplap 1984. szeptember 27., csütörtök À Kevés a tanuló­pénz VARRODA SÁGVÁRON Még nincs egy éve, hogy a tahi kempingcikkgyár és a ságvári termelőszövetkezet aláírta azt az együttműkö­dési szerződést, amelynek értelmében egy átalakított gazdasági épületben varro­dát rendeznek be a ságvári és a környékbeli asszonyok elhelyezkedésének meg­könnyítésére. Az épület fenntartásáról a szövetkezet, a gépekről és az alapanyagról pedig a tabi gyár gondoskodik. Jelenleg harmincegyné- hány asszony dolgozik a varrodában; hely és munka többek számára is lenne, de a Balaton közelsége elszívja a munkaerőt. — A kezdés nem volt zök­kenőmentes — mondja Szo­morú József né üzemvezető­helyettes. — Ez már a ne­gyedik termékszerkezet-vál­tás rövid működésünk óta. Varrtunk már munkakö­penyt, víkendszoknyát, mál­hazsákot, és most néhány hó­napja farmernadrágot készí­tünk. Ez utóbbi még koránt­sem megy olyan intenzitás­sal!, mint ahogy szeretnénk, de remélhetően az év végé­ig túljutunk a tanulóidőn. — Nemcsak a termék új és nehezebben elkészíthető, mint a korábbiak — mond­ja Kerekes Istvánné —, ha­nem a bérezésben is válto­zás történt augusztus 1-től, s most egy kicsit kevésnek tűnik a tanulópénz. Amikor indult az üzem rögtön je­lentkeztem, mert ,a gyerekek miatt ez a munkaidő-beosz­tás a legmegfelelőbb szá­momra. A legtöbben hason­ló meggondolásból jelentkez­tek, s ha már túl leszünk a nehezén, gondolom, többet keresünk majd. Az én fize­tésem a múlt hónapban 3000 forint volt, de akadt, aki ennél jóval kevesebbet vitt haz.a. — Az új ösztönző bérrend­szer bevezetése nem kedve­zett mindenkinek — mond­ja az üzemvezetőhelyettes. — Korábban mindenkinek kiegészítették a teljesítmé­nyét 100 százalékra, akkor is, ha még az 50 százalékot sem érte el. Most csak any- nyi bért kapnak az asszo­nyok, amennyi a tényleges teljesítményük. Ez a hátrá­nyos azoknak, akik nehe­zebben tanulják meg a mun­kaműveleteket, akik viszont gyorsabban és jobb minőség­ben dolgoznak bizonyos tel­jesítési lépcsőfokonként pré­miumot is kapnak. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy lassan, fo­kozatosan egyre jobb ered­ményeket érnek el. A na­pokban számítják el az első itt készült farmerokat, ösz- szesen 500 darabot a FÉR és a Skála megrendelésére. A tervek szerint, az idén további 4000 darabot készí­tenek, de ha időben megér­keznek a speciális farmer- varrógépeik, akkor valószínű­leg még ennél is többet tudnak szállítani a megren­delőknek. N. Zs. Siklós János ZILAHY LAJOS UTOLSÓ ÉVEI 21. — Egyik reggel beléptem a szobájába. Miklós az ajtó­ban állt ingujjban, és meg­fordult, az íróasztalához ment, én követtem- Meglát­tam téglaszín tarkóján a drótkerítés ferde négyszögei­re emlékeztető mély ránco­kat, amelyek előre jelzik a közeledő halált. — Ez jóslás. — Hidd el nekem, ez nem jóslás. És négyszemközt megmondom neked: tudtam, hogy Keleti Marcit* is ha­marosan magával viszi a ha­lál. — Hogyan? Nem értelek. Honnan veszed ezt? — Másfél-két esztendeje talán, hogy Szegeden talál­koztunk Keletivel, Nemes- körthyvel és másokkal egy filmkészítés lehetőségeiről beszélgettünk. Én nem is tudtam akkor, mit gondol­jak erről az emberről. (Keleti Márton 1973. június 20- ár, halt meg.) — Köletit a szakmán be­lül piszkálták, szerintem igazságtalanul, Jó rendező, de alighanem megkérdője­lezték a munkáját, egyéb­ként a jóisten tudja, valójá­ban mi bajuk volt vele. — Olyan furcsán viselke­dett azon a megbeszélésen, hogy nem is értettem. Elő­ször pediig ,ő keresett meg Madridban, és nagyon örült a találkozásnak; szép gye­rekkori emlékek fűzik őt is Szialontához meg Bárczy Ist­vánhoz, aki valamilyen csa­ládi ügyben segített annak idején az apján vagy vala­melyik közeli rokonán. — És Miklós Andor? — Meghalt 1933-ban. Azt bizonyára tudod, hogy Gom­baszögi Frida, a színésznő volt a felesége. Itt térek vissza Gömbösre, aki már főhadnagy korában szerel­mes volt Gombaszögibe. Ez afféle plátói szerelem volt: sohasem találkoztak. Nos, Gombaszögi férje halála után attól félt, hogy valami baj éri a lapokat (betiltás vagy valamilyen előre nem látha­tó veszedelem) a kormányza­ti politika oldaláról. Engem kért meg, hogy hozzam ösz- sze Gömbös Gyulával. Ez a találkozás a lakásomon, az én jelenlétemben ’ történt. Gömbös kezet csókolt Gom­baszöginek, egy órát beszél­gettek; ott kötelezettséget vállalt, hogy amíg ő minisz­terelnök, az Est-lapokat nem éri bántódás. Fridát az ígé­ret megnyugtatta. (Ezt az epizódot lényegé­ben így, de más összefüggés­ben és megfogalmazásban Zi- lahy már többször elmondta és leírta.) — Ezekből a kis esemé­nyekből is meg tudod ítélni, hogy milyen volt az én vi­szonyom Gömbössel. — Gömbös ízig-vérig fa­siszta volt. — Kánya Kálmán, Sztójay Döme sokkal fasisztább volt, mint Gömbös. — Ebben a kérdésben azt hiszem, nem egyezünk meg: én Gömböst a fasizmus fő száliáscsinálójának tartom. — Tisztelem a véleménye­det, de csak akkor fogadom el, ha meggyőződtem a saját véleményem helytelenségé­ről. (Kodolányi János a Vissza- pUlantótükör című könyvé­ben írta, hogy Zilahy meg­egyezett az Est-lapakkal és Gömbössel, hogy az általa szerkesztett Magyarorszá­got Gömbös reformpolitiká­jának a támogatása érdeké­ben is felhasználja. Lehetsé­ges, hogy Kodolányinak iga­za van, mert amint ebből a beszélgetésből érzékelem, Zilahy kötődött Gömböshöz, és talán az Est-lapok megőr­zésére tett miniszterelnöki ígéret mögött a kormánypo­Szakmaközi bizottság Nagyatádon Á városlakók szolgálatában — A szakmaközi bizott­ságokat ott hozták létre, ahol többféle szakmai szak- szervezet is működik. Fel­adatunk nem a tevékenysé­gük koordinálása, hanem — ahogy a szakszervezete!; XXI. kongresszusa is meg­fogalmazta — a város szer­vezett munkásainak üzemen kívüli érdekvédelme, ér­dekképviselete. Beszélgetésünk színhe­lye Nagyatádon a Jókai-la- kótelep egyik földszinti la­kása — Csordás János ott­hona, egyszersmind irodá­ja. A szakmaközi bizottság­nak nincs saját hivatala. A 15 tagú testület ott ülésezik, ahol épp helyet kap. Több­nyire az egyik körzeti párt- helyiségben. Mégis, ha kell. mindenki tudja, hogy hol lehet elérni őket. Csordás János 1978-ban lett a szakmaközi bizottság titkára. d Nyugdíjasként, csaknem társadalmi meg­bízatásként vállalta ezt a feladatot. , — ötvennégy intézmény, üzem és vállalat volt 1978- ban Nagyatádon, nyolc és fél ezer munkás érdekeit kellett támogatni, közülük litikát támogató megállapo­dás húzódott meg.) — Te Gömbös reformpoli­tikájának a híve voltál? — Igen, hosszú ideig. — Ezért került sor Göm­bös és a népi írók találko­zására a lakásodon? — Engem Gömbös meg­kért arra, hogy ismertessem össze az ellenzéknek számí­tó fontosabb írókkal. Szó szerint azt mondta: „Szeret­nék megismerkedni a bará­taiddal. Hívj meg bennün­ket teára, de ne legyenek sokan, hatan-nyolcan.” Ezen a beszélgetésen részt vett Fája Géza, Illyés Gyula, Ke­rék Mihály, Móricz Zsig- mond, Németh László, Sza­bó Lőrinc és Tamási Áron. Ügy emlékszem, 1953. októ­ber 16-án délután 5 órakor került sor erre az összejö­vetelre. Némi töprengés után a következőket mondtam Zila- hynak: — Elolvastam néhány tör­ténész véleményét arról a korszakról, és ezeket most azért említem, mert 1935 kö­zepére erőteljesen megcsap­pant a várakozás Gömbös reformpolitikájával szem­ben, az értelmiség körében inkább a csalódottság han­gulata unaliakdott. A 95 pon­tos Nemzeti Munkaterv, amelyben olyan radikális változásokról volt szó, mint a földreform, az adóreform, a mezőgazdasági adósságok rendezése, olcsó hitelek, a mezőgazdasági piacok szer­zése, a munkaalkalmak te­remtése, a titkos választójog bevezetése stb. — 1932—1935 között jóformán semmi sem valósult meg. (Folytatjuk) 1200 olyanét, akinek a szak- szervezeti bizottsága Buda ■ pesten vagy Pécsen van, akiknek a gondjait vezető­ik alig ismerik a távolságok miatt. Végülis társakra akadtunk: segít a pártbi­zottság, a tanács és a nép­front is, a tanácsülések előtt kikérik a véleményünket, s mi is teszünk javaslatokat. Javaslatunkra figyelemföl- kelto tábla készült a szol­gáltatásokról, fölvetettük a fogadóórák módosítását. De nemcsak kérünk, hanem se­gítünk is, társadalmi mun­kára mozgósítunk. — Volt-e meg nem való­sított javaslatuk? — Például az új áruház fölépítése. Be kellett lát­nunk, hogy a pillanatnyi pénzügyi feltételek nem fe­szik lehetővé. Ám van olyan elképzelésünk is, amit sze­rintünk meg lehetne valósí­tani. Nincs a városban egy olyan nagy terem, ahol nagyszabású rendezvénye­ket lehetne tartani. Van vi­szont a tnűvelődési háznak egy jóformán kihasználat­lan színházterme. Miért ne lehetne azt átépíteni? — A legtöbb tömegsport­verseny meghirdetői között . Az idén a szokásosnál ké­sőbb lesz a szüret, a keres­kedelem azonban már fel­készült az elengedhetetlen kellékekkel: hordókkal, put­tonyokkal, csobolyókkal, dtarálókkaí, présekkel demi- zsonokkal, mustf okolókkla 1 és a szükséges vegyszerek­kel. A Hermes Szövetkezet 14 budapesti boltjába, vala­mint vidéki iparcikk-keres­kedelmi partnereinek az üz­leteibe most kezdi szállíta­ni a hordókat, amelyekből megfelelő a választék, kap­hatók 50-től 400 literes mé­retig, van tölgyfából ké­szült, valamint az olcsóbb akáchordó is. Minden nagy­ságú hordóhoz kaphatók a néhány évvel ezelőtt még hiánycikknek számító facsa­pok, s darálókból és prés­gépekből szintén széles vá­lasztékot kínálnak a legki­sebbtől a legnagyobb mé­retig. A fővárosban a három mezőgazdasági szakbolt árusítja a szüreti kellékek teljes választékát. Már kap­hatók a prések, szőlőzúzók, kádak, puttonyok. kellő mennyiségben és méretvá­lasztékban, s van elég szesz- és mustfokoló, valamint a must kezelésére, tisztításara alkalmas kénlap, kénpor és borderítő vegyszer. Hordó­ból egyelőre 25, 200. 300 és 500 literes kapható, 80 és 100 literesek a közeli he­tekben érkeznek. Demizson- ból még elég szegényes a választék, pillanatnyilag 3 és 5 literesek vásárolhatók, s a 25—50 literes balHomok is csak a jövő héten érkez­nek a szaküzletekbe. A há­rom mezőgazdasági szakbolt közül a legtöbben a TolDu­Az ENSZ tengerészeti ügyekre szakosított szerveze­te, az IMO szeptember 27- én tartja a tengerészeti vi­lágnappal kapcsolatos meg­emlékezést. A világnap mottója: „Világméretű együttműködés a tengerészek képzésében”. A mottó kivá­lasztásával az IMO célja az volt, hogy felhívja a figyel­met a hajók kereskedelmi; forgalmi munkájában és irányításában az emberi ki­emelkedően fontos szerepére, ott van a szakmaközi bi­zottság neve is. — Évente huszonhatezer forinttal gazdálkodhatunk, ebből tizennégyet a sportra fordítunk. Mert nem kell terembért fizetnünk, ezt az összeget díjazásra, sportföl­szerelésekre fordítjuk. — A szakszervezetektől a tagok elvárják, hogy ne csak általánosságba képviseljék az érdeküket, hanem az egyéni sérelmek is orvoslás­ra találjanak, önök mit tud­nak tenni? — Kezdem a nyugdíjak­kal. Feladatunk a kivétele« nyugdíjkérelmekkel kap­csolatos környezettaniilmá- nyok. javaslatok elkészíté­se is. Figyelemmel kísérjük a városi tanácson a szociá­lis segélyek folyósítását, ? ha valáki konkrét panasszal fordul hozzánk, azt eligazít­juk; megmondjuk, hol kap­hat jogorvoslatot. Említe­nek olyan „apróságokat” is. mint a különböző rendezvé­nyek megszervezése. Épp a kis létszámú munkahelyek kapcsán határoztuk el a gyermeknapok megszerve­zését. Nagy Jenő chin körúti szőlészeti és bo­rászati szaküzletet keresik fel, ez azonban péntektől nehány napig leltároz, s csak a jövő hét közepén, te­hát október elején nyit ki ismét. A mezőgazdasági szaküzleteken kívül a Vas- Edény további hét vasáru szaküzletében árusítanak még a szürethez szüksége? kellékeket, különféle kis­gépeket; préseket, zúzókat, valamint szesz- és mustfo- kolókat és vegyszereket. A borászati üvegáruk — demizsonok, ballonok — legnagyobb forgalmazója az Amfora. Az 5—25 literes de­mizsonok Bulgáriából ér­keznek. s bár jelenleg még nincs aiz üzletben a szerző­désben lekötött mennyiség, a szüretig várhatóan meg­érkezik. A biztonságos ellá­tás érdekében az Amfora gyáridat is; a hajdúnánási szövetkezet készít megren­delésére kisebb méretű de- rnizsonokat. Megoldódott az üvegballonok hazai gyártá­sa. A Salgótarjáni Öblös­üveggyárban 25 és 54 lite­res ballonokat állítana,«*- elő, s közülük a kisebbik fajtából már nagyobb mennyiséget szállítottak a kereskedelemnek, az 54 li­teresekből pedig a közeljö­vőben várható a megrendelt tétel. A ballonok műanyjg- gal bevonva is kaphatók, a műanyagpalástot az Amfo­ra importálja. Az idén elő­ször forgalomba hoztak át­tetsző műanyag borlopokat is, amely tovább tart, mint az üvegből készült, amiből korábban egyébként is hi­ány volt. A műanyag borio- pót a borsodsziráki Bartók Béla Mg. Tsz gyártja, s igény szerinti mennyiséget szállít a kereskedelemnek. valamint arra, hogy a biz­tonságos, a környezetet kí­mélő, s ugyanakkor gazda­ságos tengeri hajózásban jói képzett és képzettségüket fo­lyamatosan fejlesztő szak­emberekre van szükség. Ezen a napon a Mahart valamennyi tengeri hajóján bensőséges ünnepséget tar­tanak, s a Mahart vezetői rádió-táviratban köszöntik a tengereken, szolgálatot tevő hajósokat. Elegendő hordó lesz a szüretre Megoldódott az üvegballonok hazai gyártása TENGERÉSZETI VILÁGNAP Árhullám a Szigetköznél Árhullám tetőzött a Dunán szerdán déllelőtt a Szigetköz­nél. A vízsziint emelkedése árvízvédelmi intézkedéseket nem követelt, s a helyenként 2—3 kilométer széles ártérre azonban nagy mennyiségű víz ömlött ki. A Duma-ágak megteltek vízzel, és az ár el­borította az ailaesonyabban fekvő szigetieket. A folyam­szabályozási és a fakiterme­lési munkák egyaránt félbe­szakadtak. Az áradás kedvező feltéte­leket teremtett a hajózás szá­mára. A kedvező vízállást, a Duna menti országiak hajó­zása maximálisan kihasznál­ja az őszi csúcsforgalomban. Éjjél—nappal közlekedő ha­jóik ezen a szakaszon na­ponta mintegy 60—80 ezer tonna árut szállítanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom