Somogyi Néplap, 1984. szeptember (40. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-27 / 227. szám
1984. szeptember 27., csütörtök Somogyi Néplap 5 Az Operaház jubileuma A Szendrey lányok hálószobatitkai Mond-e valamit nekünk ma ez a dátum: 1866. szeptember 9.? Aligha. Elek Judit és Peihő György filmie, a Mána-nap e huszonnégy órában játszódik. A nap 24 órából áll, fújja a leckéi a kisiskolás is. Paradoxon, de mi, mozinézők azt a kerek két órát, ameddig a film tart, s ábrázol huszonnégyet, legalább huszonnyolcnak érezzük. Nehézkes, az első fél óra elteltével kiszámítható dra- maturgíájú a Mária-nap. Egyfajta ritmust a negyedóránkénti családi perpatvar ad a műnek. Legfeljebb az a kérdés, ki mikor ugrik neki „szavakkal a másiknak, vagy a többieknek. A Szendrey lányok fülledt hálószobájának titkaira derül fény e névnapon, ök valameny- nyien tisztában vannak e titkokkal, tehát tulajdonképpen valamiféle rituálét végeznek azzal, hogy felemlegetik egymásnak napvilágra egyébként nem kívánkozó — csak rájuk tartozó — rejtegetnivalóikat. S nem valamiféle prüdéria mondatja ezt velem; a kor divatja hozzászoktatott ahhoz, hogy történelmi személyiségek hálószobatitkaiba avassanak. Olyannyira hoz- zátörettünk ehhez, hogy valamennyien álmunkból riasztva is tudjuk a varázsigét: deheroizálás. Azaz a hősöknek szennyes fehérneműben való ábrázolata, őszintén meg kell mondani, hogy nem egy kitűnő mű így született. Csak nemrég tapsoltam egy színházi előadáson. En- quist Tribádok éjszakája című drámája végén. Strind- berget vetkőzlette a szerző, de aztán alaposan, egészen a tudatküszöb alattiig; úgy. hogy világossá vált előttünk, mitől olyan pokolian húsba- metsző a Haláltánc, c strindbergi mű. Igen ám, de példánkban maga a jelentős személyiség vetkőztettetett pucérra! Elek Juditék filmjében viszont a nagy drámai hőls — Petőfi — élteiének mellékszereplői. S ez bizony már eleve kisebb eséllyel számíthat nézői érdeklődésünkre. Egyfelől tehát ez az úgynevezett deheroizáló irodalmi vonulat hatott az alkotókra, amikor a Szendrey lányok és férjeik — Horváth Árpád, Gyulay Pál —, illetve Petőfi István magánéletét részletesen tárgyalja ama napon, amelynek végén Mária kolerában meghal, Júliáról pedig adatik tudtára mindenkinek, hogy máh- rákban szenved. (Hogy miért nincs gusztusom ezek után az ágyjelenethez, nem is értem ...) Szóval, a másik hatásvektor e névben fogalmazható meg: Csehov. Mégpedig az a sajátosan csehovi világ, melyet Nyi- kita Mihalkovnak az Etűdök gépzongorára című filmremekében sikerült / másképpen kifejeznie, mint a korábbi, szolgaibb alkotóknak. Ügyhogy üdülünk, ha No- vák Márk kamerája a koraőszi tájon bóklász, de azt is elismerjük, hogy szo- babelsőben is képes beállításokkal feszültséget gerjeszteni. Ha szabadbeli tevékenysége jellemzéséül azt mondom, Szinyei Merse, Cl tv- kor belső enteriőrjeinél Rippl-Rónait is emlegethetem. Ámor kegyetlenül bánt e! hőseinkkel; érzelmeiket ösz- szekuszálta, egy életre boldogtalanná téve őket. S nincs boldog vég, mint a Szentiváncji álom végén. A féltitkos érzelmek motiválta összecsapásokat indukálja még a beteljesülhetetlen vágyak mellett két jelen nem lévő személyiség: Petőfi Sándor az emlékével is, és erkölcsi hanyatlásnak indult fia, Zoltán. Mint néző, leginkább még a papuccsá jelentéktelenedett Horváth Árpáddal érzek együtt; nem tudom, szándékában állt-e ez az alkotóknak. Ebben Fodor Tamás jeles alakítása is közrejátszik, s nem azt akarom mondani, hogy kovács Lajos, Igo Éva, Szabó Sándor vagy az egykori balettcsillag, Handel Edit nem tenné a magáét. Legfeljebb a gyerekszínészeket meg Csiszár Imre , színészként debütáló színházi rendezőt marasz talhatnám el, ha nem azt érzékelném, milyen mesterkéltté teszi Elek Judit azokat a jeleneteket rend- zőileg, melyben a gyerekek is jelen vannak. Leskó László Nagy Dudit1 textilművész kiállítása Nagyatádon Lepkecsodák Hetvenöt éve született Amerigo Tot Romában, a Via Mairgutta csalóka utcájában, a mű- vészmegjyedfoon baloldalt két házsor fokszik egymás mögöttit a telkeken. Aki ezt nem tudja, a cím birtokában sem talál rá Tot házára, hacsak nem kérdezősködik a környéken... 1968 kora őszén a velencei biennálé élménye után a telefonkönyvből kikeresve tárcsáztam először a tnaigyár származású szobrász számát; nem telt bele fél nap, hogy az öntödéből haza- siatve fogadott. Honnan vettem a bátorságot, hoigy ismeretlenül bekopogjak hozzá? Bors István kaposvári szobrász hívta föl rá a figyelmemet, biztiogatva, hogy „ha arra járok”, keressem föl. Napjaink művészetére ablakot nyitott előttem Velence, annyi újjal találkozhattam itt, hogy -kíváncsiságom nem hagyott nyugton: találkoznom keld Amerigo Tóttal is. Olaszországban magyar nyelven vele beszéltem először... Egy művészeti folyóirat akkoriban közölte (lírai önéletrajzát, ezzel ajándékozott meg. Ellőttem rótta kézjegyét a lapra hatalmas betűkkel : Amerigo Tot. Betűi, minit a szobrok... A Termini pályaudvaron, Rómában hosszat időztem relifje előtt. Egyetlen ismert 1873-ban pályázatot hirdettek az Operaház palotájának megtervezésére. A zsűri Ybl Miklós tervét fogadta el. A megnyitó előadásra 1884. szeptember 27- én került sor. A színpadot a legmodernebb technikával, hidraulikus emelőszerkezettel látták el, s már 1895-ben bevezették a villanyvilágítást. Az előadásokat eleinte má- sodnaponként tartották, fokozatosan vitték át a Nemzeti Színház operarepertoárját az új épületbe. A művészi színvonalat 1888-tól három évig a karmesternek is zseniális Gustav Mahler szavatolta. Mahler korszakáról mondotta Johannes Brahms, hogy Budapestre jön, ha jó Don Giovannit akar hallani. Fénykora volt a társulatnak az 1910-es év, amikor a rendezés oly kiváló mestere munkálkodott' az Operában, mint Hevesi Sándor. A zenei színvonalról a zseniális olasz karmester, Egisto Tango gondoskodott. A forradalmakba tartó ország magáénak vallotta az új magyar zene forradalmát is. 1917-ben színre került Bartók táncjátéka, A fából faragóit királyfi, egy évre rá A kékszakállú herceg vára. A Tanácsköztársaság rövid időszakában az Opera végre a népé lett, kapui megnyíltak a munkások előtt. 1919 őszétől a felszabadulásig a műfaj ismét a tehetősek passziója volt. A Tanácsköztársaság bukásától 1925-ig Operaházunk mélypontra jutott. 1925-ben Rad- nai Miklós zeneszerzőt nevezték ki direktornak. ö vezette be a bérleti rendszert, biztosítva ezzel a polgári közönség részvételét. Vállalkozott egy sor magyar és külföldi bemutatóra (Kodály; Háry János 1926, Székely fonó 1932, Stravinszky: Petruska 1926, Milhaud, Hindemith, Respighi művei). A Radnai-érában, 1930-ban Került az együtteshez Feren- csik János, az ő idejében bontakozott ki Oláh Gusztáv díszlettervező-rendező és Nádasdy Kálmán rendező tehetsége, Harangozó Gyula balett-táncos és koreográfus munkássága. Az ostrom alatt az Operaház tagjainak menedékül munkája előtt álltam. A Via Mairguttia paitikós kapu ja mögött javában foüytak már a budápeöti kiállítás előkészületei. Tavaszra hozta magával a Műcsarnokba: egy magyar származású szobrász Rómából ... 1969-ben ismerte meg az ország Amerigo Tot művészetét. A viliághír ezt jócskán megelőzte. Hét év múlva Kaposváron találkoztunk. Pécsről Martyn Ferenc társaságában látogatott Somogyba. RipphRónai Róma-hegyi műtermét, múzeumát látogattuk meg. Amerigo Tot, azaz Tóth Imre a Fejér megyei Csurgóin született, ide szánta Csurgói madonna című szobrát, melyet a községnek ajándékozott. A szülői házat idézték benne a szennai szabadtéri néprajzi gyűjtemény somogyi népi építészeti emlékei. Ismerősien járt a sározott padozaton. Megszólaltak a tárgyaik is... Innen Nagyatádira vitt az utunk, ahol a szabadtéri szoborparkkal ismerkedett vendéglünk. Hetivenötödik születésnapján, rá emlékezve keresltem ki néhány fal vételemet Amerigo Tot somogyi látogatásáról. Pénteken Pécsett a Káptalan utca 2. szám alatt megnyílik Amerigo Tot múzeuma' Horányi Barna Lustán delelő hatalmas szarvasbogarak, ragyogó gyöngyökkel díszített, nehéz selyem báli ruhájuk terhét hordozó légyóriások, kéklő hegyormokon pihenő pompás lepkecsodák fogadják a látogatókat a nagyatádi művelődési ház kiállítótermében. Tanúi lehetnek, amint egy kövér pók hálójának csillogó szövevényében lesi vergődő áldozatát, egy pillangó élete utolsó másodperceinek néhány villanását. s egy finoman árnyalt óriáslepke szárnybcn- togató próbálkozásának. Nagy Judit gobelinjeinek képtárgyai bogarak, melyeknek nagyításai hajszálpontosak; a képpé változtatott rovarokat nem torzítja, nem írja át. még csak nem is stilizálja. A szemlélő betévedve ebbe a sajátos rovarházi hangulatba, már- már hallani véli a nagy türelemmel, művészi tökéllyel kidolgozott óriás bogarak halk neszeit, tompa zümmögését. A művész fantáziája természetrajzkönyveket megszégyenítő pontossággal adja vissza egy-egy rovar vonalainak precizitását, színeinek kavalkádját. S végül álljanak itt a textilművész, Nagy Judit szavai: „A szövés meghatározza az életmódomat. Szeretek leülni a szövőszék mellé, simogatni a finoman festett gyapjú- és selyemfonalakat. Talán valamelyik szövevény-gyermekem olyan helyre kerül, ahol valaki észreveszi a beleszőtt szereteted türelmes türelmetlenséget, és az üzenetet, amit feléje küldök”. szolgált, 1945. március 15-én pedig már meg is nyílt. Legfényesebb korszakai közé tartozott az a tíz év — 1946 —1956 —, amikor Tóth Aladár, a zseniális zenekritikus volt az igazgató. Budapestre hívta Ottó Klemperert, a korszak legnagyobb karmestereinek egyikét. Mozart, Beethoven, Verdi, Wagner alkotásait a legmagasabb művészi színvonalon tartotta műsoron. Igazgatása alatt fejlődött — a szovjet tapasztalatok elsajátítása alapján — európai rangúvá a magyar balett. Kivételes érzéke volt a tehetség iránt, ő fedezte fel például Házy Erzsébet, Melis György képességeit. Múlhatatlan érdeme, hogy az ötvenes évek szűk látókörű művelődéspolitikájának ellenállva, megmentette Opera'házunk roppant becses alap-repertoárját. 1959—1966 között Nádasdy Kálmán irányította az együttest. Igazgatása alatt került műsorra egy sor jelentős modern külföldi opera, s nevéhez fűződik az új magyar operák fellendülése. 1977- ben Mihály András zeneszerző vette át a társulat vezetését. Ekkor azonban már felhők gyülekeztek az Ybl Miklós tervezte palota fölött. Az 1884-től üzemben lévő pompás, teljesen zajtalan színpadi gépezet, amelyből már Budapesten kívül egy sem volt használatban, tönkrement. A hetvenes években fokozatosan le kellett mondani különböző színpadi hatásokról — pedig az opera és a balett látványos műfaj —, mígnem 1979 őszétől az épület teljesen használhatatlanná vált színi előadások tartására. A színpadtechnikát múlt századi beépítése óta soha fel nem újították. Az Operaház rekonstrukciója a mostani 5 éves terv egyik legnagyobb kulturális beruházása. A KGST előnyeit élvezve valósult meg, hiszen az új, legkorszerűbb színpadtechnikát az NDK szállította, az építők között számos lengyel munkás is akadt. A megnyitás centenáriumán, szeptember 27-én ismét elfoglalhatja a közönség az újjávarázsolt Opera- ház nézőterét. S ezzel újabb fejezete nyílik zenekultúránknak. Breuer János FILMJEGYZET
