Somogyi Néplap, 1984. szeptember (40. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-15 / 217. szám

Somogyi Néplap 1984. szeptember 15., szombat AZ IFJÚSÁG ÉLETE > *. : Iskolapadban — munka után Öröm a gyárnak, de gondot is okoz Takarékbetétet adományozott a brigád A Csepel Müvek Kaposvá­ri Egyedi Gépgyárában a szeptember mindig némi gondot jelent a személyzeti és tanulmányi osztály mun­katársai számára. Varga Já­nos osztályvezető tulajdon­képpen nem tudja. melyik ujját harapja meg. — A gyár dolgozóinak öt­ven százaléka fiatal, har­minc éven aluli. Minden év­ben már augusztusban el­kezdődik a konzultáció a művezetőkkel, hogyan old­juk meg a műszakokat — hiszen rengeteg fiatal tanul tovább munka mellett. Ter­mészetesen örülünk ennek, de nincs _ olyan vállalat, amelyiknek ne jelentene gondot. A forgácsolóknál két műszak van, száztíz ember közül húszán, harmincán to­vábbtanulnak. Sok tehát a kiesett munkaóra, vizsgaidő- szakokban szinte megbolon­dul a mühelyvezetőség, alig van termelő ember. Jó len­ne városi szinten megoldani a műszakhoz igazodó iskolai oktatást. Mi tettünk már er­re kísérletet, négy évvel ez­előtt, de csúfosan megbuk­tunk? Huszonhárom fiatallal indítottunk egy osztályt, az év végére azonban mind­össze négyen maradtak. A gyár tehát támogatja a továbbtanulókat. Igaz, azt szeretné, ha szakirányú kép­zésen vennének részt. A leg­megfelelőbb az ipari szakkö­zépiskola lenne, vagy a mű­szaki főiskola. Azonban a nehéz tananyag nem min­denki számára teszi lehetővé — Kérem a csapatokat, sorakozzanak! Kezdődik a verseny a ..nagy piros hal" emlékéremért — hallatszik a felhívás. Kötélhúzás, futás, talics­kázás, erő s ügyességi gya­korlatok sora várja a küz­delemben résztvevőket. S mindez a Balaton kelleme­sen hűs vízében. Izgalomban már most sincs hiány, bár az igazi nagy verseny este lesz. Az ország szinte vala­mennyi pedagógusképző in­tézményéből érkező több mint ezer főiskolai hallgató csapatai mérik össze ügyes­ségüket. Az izgalomnál már csak a hangzavar a nagyobb. Házilag készített speciális dobok — esetenként két fe­dő is megteszi — taps. fütty, s valami egészen fantaszti­kus hangulat jellemzi az es­tét. S a küzdelemnek máris vége. Holtversenyben győz Szombathely és Kaposvár csapata. A jutalom: más­nap ágyban kapják a regge­elvégzésüket, sokan a szak­munkások szakközépiskoláját választják, ahol levelező ta­gozaton három év alatt te­hetnek érettségi vizsgát. Ifj. Milicsi István tavaly érettségizett. Fekete hajiban az ősz hajszálak a rossz nyelvek szerint a rengeteg tanulás miatt szaporodtak. Eredeti szakmája géplakatos, aztán elvégezte a hegesztő- tanfolyamot is. — Amolyan mindenbe be­lekóstoló típus vagyok — mondja —. s nagyon szere­tem a vasas szakmát. Har­mincéves vagyok, hét éve hegesztő szakmunkásvizs­gám is van. de még most sem mondhatom el magam­ról, hogy tökéletesen tudnék hegeszteni. Szeretnek minő­sítő vizsgát tenni, aztán, ta­lán mire nyugdíjba megyek, tökéletesen fogok tudni dol­gozni. Az érettségiről, a bizony nem is olyan könnyű három évről a' dolgozók iskolájában nemigen akar beszélni. Pe­dig jó eredményt ért el, büszkék voltak rá a munka­társai. — Az érettségi után kap­tam fizetésemelést, természe­tesen ez is számít. Végül is csak én jártam jól. Művel­tebb lettem, azok az ismere­tek, amelyekről eddig inkább csak sejtéseim voltak, elmé­lyültek, és tudássá váltak Nem mondom, hogy könnyű volt munka mellett iskolá­ba járni, tanulni, de megér­te. A fiam most első osztá­lyos. így hát egy darabig lit. Ezzel azonban még min­dig nincs vége a napnak. — Menjünk át Egerbe! — javasolják többen. — Menjünk. Az egri diszkónál köztu­dottan nincs jobb. S akinek mégsem tetszik? Annak csak egy ugrás Nyíregyháza, eset­leg Győr. ahol még tart a pol-beat est. S hogy miért nincs szük­ség hétmérföldes csizmára e távolságok legyőzésére? Zán- kán vagyunk, a pedagógus- jelöltek úttörővezető-képző táborában Egy hétig itt nin­csenek távolságok, nem szá­mít honnan jöttél, hisz kö­zös a cél: érezd jól magad, cseréld ki tapasztalataidat, ismerkedj az úttörőmozga­lommal! S ehhez az úttörő­város részéről György Péter olyan kitűnő lehetőségeket és föltételeket teremtett itt számunkra, ahol mód nyílt önálló ötleteink kipróbálá­sára. s amely a későbbiek csak vele folytatom a tanu­lást. Mi lesz később? Majd meglátjuk. Ahogy magamat ismerem, biztos nem bírom ki sokáig tétlenül. Soós László meg nagyon fiatal, húszéves. Hatalmas horizontál esztergán dolgo­zik, ipari szakközépiskolát végzett. — Másodéves vagyok a Bánki Donát Műszaki Főis­kolán. Alig hittem el, hogy sikerült az első év Nehezek a műszaki tantárgyak, külö­nösen a matematika. Erede­tileg nappali tagozatra akar­tam menni, nem is egészen szakirányú iskolába, hiszen mezőgazdasági repülő szeret­tem volna lenni, öt éve va­gyok vitorlázórepülő. Ez a szenvedélyem. Nem sikerült bekerülnöm az iskolába, így aztán inkább úgy döntöttem: munka mellett elvégzem a műszaki főiskolát. Az elha­tározás viszonylag egyszerű, azután később derül ki. hogy az ember általában rosszul méri föl az erejét. Ha már belekezdtem, akkor köteles­ségemnek érzem, hogy tisz­tességgel befejezzem. Az ősz. a tel, a tavasz: az isko­láé. A nyár pedig a repülé­sé. Két fiatal portréja villan fel. Nincs bennük semmi különös. Igényesek önma­gukra. s nem sajnálják a fáradságot, hogy alaposabb, mélyebb tudást szerezzenek — mégha ez munka mellett sokszor nem is olyan egysze­sorárí is modellként szolgál­hat. Altáborunk szerdai jelsza­va: ..A semmiről is lehet sokat beszélni". Alaxa Ta­más előadásában nem igazo­lódott be. A Magyarország szerkesztője egyéniségével, tudásával percek alatt ma­gával ragadta hallgatóságát. Aktuális kül- és belpolitikai, kérdésekről tartott elődása óriási sikert aratott. Majd egy gyors vélemény- kutatás: Horváth Mihály, az Üttörővezető főszerkesztője arról érdeklődött, miért nem kedvelt a főiskolások köré­ben a lap. Talán eddig nem ismertük eléggé? Majd még néhány röpke előadás a for­gószínpadon. aztán irány a játszóház. A kaposváriak még csak ismerkednek a te­rítőfestés. vesszőfonás rejtel­meivel, a győriek azonban már vásárt is rendeznek ter­mékeikből. Piaci hangulat­ban folyik az alkudozás, a kikiáltás, hisz itt nincsenek A Kaposvári Cukorgyár csomagoló részlegében dol­gozó Hámán Kató Szocialista brigád 8440 forintról szóló takarékbetétkönyvet adomá­nyozott Bogdán Ilonának, a Siketek Általános Iskolájá­ban tanuló, s annak nevelő- otthonában elhelyezett álla­mi gondozott kislánynak. Az ünnepélyes brigádgyűlésen a brigád tagjai, a vállalat és az iskola vezetői voltak je­len. Hetesi Tiborné brigádveze­tő ismertette az előzménj'e- ket. ^ — Nyolc éve vettük fel Lolával a kapcsolatot, az ak­kori brigádvezető, Miklai Istvánné kezdeményezésére. A társadalmi munkán kívül szerettünk volna valami pluszt nyújtani. Lola nagyon sokat jelentett számunkra, szinte családtagnak tartotta a brigád minden tagja. Hét­végeken legtöbbször nálam volt, az iskolai szüneteket is brigádtagoknál töltötte. Ajándékokat kapott tőlünk^ igyekeztünk a kedvébe járni. Kirándulni, strandolni vittük most nyáron, azt akartuk el­érni, hogy mindig családban Dolgozó fiatalok találkozója A KISZ kaposvári Városi bizottsága és az igali lakó- területi KISZ-bizottság szer­vezésében került sor a dol­gozó fiatalok baráti találko­zójára. Tavaly még kétna­pos volt a rendezvény, s a Kaposgép VL pálya fogadta a vendégeiket. Az idei év­ben az igali fürdő csalo­gatta az érdeklődőket, s több mint háromszázan érkeztek. Baracskai Z oltánné, a KISZ VB első titkárának megnyitója után máris el­kezdődtek a sportversenyek, az ügyességi játékok. A ver­senyszámok között nagy nép­szerűségnek örvendett a női és a férfi kispályás labdarú­gás. Az utóbbira Ráksiban került sor, így az érdeklő­dők elsősorban a gyengébb nem teljesítményét figyelték. Az olykor burleszkhez ha­sonló attrakció győztese a Somogyker-Gige csapat lett. Második helyen végzett He­tes, míg a harmadik helyet a Pamutfonó amazonjai sze­rezték meg. A férfiak küz­delme házi győzelmet ho­zott. az igali férfiak nyer­tek, maguk mögé utasítva a Pamutfonó és a Műszaki Er­kötött árak. Aki többet fizet, azé az áru. Majd két ván­dorlegény jelenik meg. Vasi batyut kínálnak. Egész Euró­pában egyedülálló. Hogy áron alul adják? Nem, nem akkor inkább tovább állnak. Irány Szombathely. S ha ott sem járnak szerencsével? Baján biztosan mégveszik. De mi ez a nagy csönd So­mogybán? Véget ért a ját­szóház, a rajok — Hunyó Manyi. Ficánka, réti nyúl — és a többiek a másnapi akadályversenyre készülnek, menetlevél, jelvény kerül a tarisznyába, s nem árt. há csatakiáltásra is gondolnak. Jelszó: - ..Előre az igaz ba­rátságért." A mesebeli kis herceg barátságáért.. S bár az utolsó állomáson ajándé­kot csak neki készítünk, ba­rátságunk már nemcsak ne­ki szól. Az esti tábortűznél barát mindenki. Még egy utolsó tánc. egy utolsó dal. s véget ér a tábor. Folyta­tás otthon, az úttörőcsapa­tokban Horváth Éva legyen. Hangokkal, mutoga­tásokkal érintkeztünk, amit nem értettem meg, az le­írattam A'ele. Igyekeztünk háziassá tenni, hiszen egy tojást nem tudott megsütni. Arra törekedtünk, hogy mi­nél többet tanuljon. Mind az iskolában, mind az élet­ben. Számára is sokat jelen­tett a társaság. Jó! érezte magát nálunk, negyedik osz­tályos fiammal és harmadi­kos lányommal jól kijöttek. Ö is kedveskedett nekünk, amikor csak tudott. Nagyon jól kézimunkázik. kará­csonyra kézimunkát kaptam tőle ajándékba. Abban, hogy háromszoros arariykoszorús brigád vagyunk, Lola is sze­repet játszott. Mi oly mó­don folytatjuk a kapcsolatot, hogy a kislány minden nyá­ron hozzánk jön dolgozni, s amennyire tudjuk, továbbra is segítjük. Molnár Tibor, az intézet igazgatóhelyettese ezt mond­ta : — A nyolc évvel ezelőtti kapcsolat barátsággá alakult, s ez mindent elmond. Mi is­mertük Lola szüleit, ők dészet hatosfogatait. A für­dő adottságait kihasználva úszóversenyt is rendeztek, ami nem nyerte el különös­képpen a résztvevők tetszé­sét. Néhányan azonban igy is vállalkoztak, s közülük a Tejüzem dolgozója, Huszár ért elsőként célba. Öt követ­te a Pamutfonóból Műdig és a SEFAG-os Rosies. Pár pil­lanat múlva kezdetét vette a lábteniszverseny, s a víz­ben megmártózó Műdig Jó­zsef, oldalán Diósi Károly- lyal, magabiztosan késztette meghátrálásra az egész me­zőnyt. A győztes duó tagja, Diósi mondta: — Egész nyáron gyakorol­tunk a kaposvári strandon, s ennek most meglett az eredménye. Több lábtenisz­versenyen indultunk a nyá­ron. Ercsiben az elődöntőig jutottunk. Csongrádon a leg­jobb nyolc között búcsúzta­tott bennünket a későbbi győztes. Az asztalitenisz pá­ros versenyének érdekes színfoltja volt a Báli—Báli kettős. Apa és fia a második helyen Végzett. Ebéd után Kass Rita adott húsztáblás sakkszimultánt, s az érdek­lődők zöme lógó orral kelt föl az asztal mellől. Ugyan­csak délután mérték össze erejüket a vállalatok csapa­tai az ügyességi számokban. A SZÖVAUT gárdája két számban is a legjobbnak bi­zonyult: megnyerték a lufi- és a söröskupakgyüjtő ver­senyt. Az utóbbiban legin­kább a férfiak jeleskedtek. A rendezők még egy golfpá­lyát is kialakítottak, ami ugyan nem sokban hasonlí­tott a szabványra, de igy is szórakoztató volt. Az igali könyvtárat is kihasználták, azonban nem foglalkoztak vele. Harmadik osztályos volt, mikor összehoztuk ve­lük. A karácsonyt velük töltöt­te, de nem érezte jól ma­gát, s több találkozásra nem került sor. A lány nálunk védett helyzetben volt, kül­ső emberekkel nem tudott kialakítani kapcsolatot. Le­hetőségeinkhez mérten mi maximálisan foglalkozunk az állami gondozottak problé­máival. Nemcsak élelemzé­süket, szállásukat, tanulásu­kat oldjuk meg, hanem sza­badidős _ programokról is gondoskodunk. Balatonfeny- vesen táboroztatási lehetősé­günk is van. Lolát különös szeretettel óvták, nagyon szerették. Még a kollégák is elvitték magukhoz. Most Vácra kerül, varrónőnek ta­nul tovább. Ez speciális in­tézet siketnéma lányok szá­mára. Ezt a megoldást tar­tottuk legmegnyugtatóbbnak számára. Ha Kaposváron ma­rad. kollégiumba került vol­na, s ott nem érezte volna azt a védettséget, mint inté­zetben. ahol Kőhalmi Ottó népmű­velő vezetésével számítóge­pekkel ismerkedhettek az ér­deklődők. Harminc-negyven tagú törzsgárda alakult ki. akik nem tudtak elszakadni a HT—1080 School-tól és a Commodore 64-től. Szabó Irén. a cserénfai KlSZ-alap- szervezet tagja csillogó sze­mekkel újságolta: — Nagyon tetszenek a já­tékprogramok. rendkívül ér­dekesnek találom. Nagyon szívesen foglalkoznék én is számítógépekkel, de nincs r.á alkalmam. Késő délután kezdődött Maksa Zoltán humoráns, a humorfesztivál egyik győzte­sének műsora, mely alatt szóhoz sem jutottak a jelen­levők — a nevetés miatt. Öt követte egy másik humo­rista, Ihos József, s előadása után méltán verődtek taps­ra a tenyerek Késő este került sor az eredményhirdetésre. A győz­tes a Pamutfonó csapata lett Második helyen végzett Igái, s őket követte a SZÖVAUT Nemes István, a KISZ VB politikai munkatársa, a ver­senynap egyik főszervezője mondta : — A tömeges versenyzést, a szórakozást, a kikapcsoló­dást szerettük volna biztosí­tani a dolgozó KlSZ-tagok- nak. Remélem, hogy elértük célunkat. A versenyszámok ugyanazok voltak mint ta­valy, de az ügyességi játé­kok köre bővült. Az ese­ménydús napokra szükség van, s mi mindent elköve­tünk annak érdekében, hogy minél több legyen belőlük. Berzeviczy Zsolt Klie Ágnes ■ ■ PEDAGÓGUSJELÖLTEK ZANKAN Barát mindenki B. Zs. Jól szórakoztak Igáiban

Next

/
Oldalképek
Tartalom