Somogyi Néplap, 1984. szeptember (40. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-15 / 217. szám

4 Somogyi Néplap 1984. szeptember 15., szombat A tenger ajándékai Az ENSZ adatai szerint a világon az egyik legelterjed­tebb betegséggé a fehérje- elégtelenség válllk. A hala­kat és más tengeri élelmi­szer szármaizékokat a leg­fontosabb fehérjeforrások­nak tartják. Az lenne az op­timális, ha mind'en ember évente 20 kg halat, illetve halterméket fogyasztana. Nem véletlen tehát, hogy a partmenti vizekben a halá­szat oly intenzívvé vált, hogy ma már egyes vizeken a haltartailékbk kimerülésé­vel kell számotok A Szovjetunióban, elsősor­ban a távol-keleti telepeken olyan tengeri puhatestű ál­latokat tenyésztenek, amely­nek igen magas a tápérté- Icük, Ezenkívül az utóbbi években, jó eredményeket ér­tek el az alga-termesztésben, a Laminaria és a barna- alga termesztésében. Képünkön: szovjet kutatók az „.óceán gyümölcseit” osz­tályozzák egy Indiai-óceánon végzett expedíció után, (Fotó: APN—KS) V,;' Megmentett műemléki kastélyok Az Országos Műemléki Felügyelőség összegezte a ve­szélyeztetett műemléki kas­télyok és középületek meg­mentésére három évvel ez­előtt központi támogatással indított program végrehaj­tásának eredményeit és a további teendőket. Az akko­ri felmérések szerint a vé­dett kastélyállomány 29 szá­zalékát veszélyeztette, hogy kezelőik ezeket az épülete­ket elhanyagolták, és a mű­emléki értékükhöz méltatlan célokra — egyebek közt iro­dai, gazdasági és tárolási feladatokra — hasznosítot­ták. A pusztulás fenyegette a- védett épületeknek azt a további hét százalékát is, amely gazdátlanul, üresen állt. A műemléki felügyelő­ség ebben az időszakban központi forrásból 140 mil­lió forinttal támogatta a leg­sürgősebb állagvédelmi és szerkezetfelújítási munkákat. A megyei és a helyi taná­csokkal és társadalmi szer­vezetekkel együtt sikerült elérni, hogy a rosszul hasz­nosított kastélyok egy részét, a műemléki védettségnek jobban megfelelő, közösségi és kulturális célok, néhányat pedig az idegenforgalom szolgálatába állítsák. Szükség szerint új kezelők vették gondjaikba az épületet, és több üresen álló műemlék is lelkiismeretes gazdára talált. Ily módon eddig a program indításakor előirányzott 72 műemlék-kastély és középü­let helyett 95 épület meg­mentését segítették elő. A program megvalósítását segíti, hogy a veszélyeztetett kastélyok és középületek megfelelő célú hasznosításá­hoz, a teljes helyreállításhoz pályázat útján az Állami Fejlesztési Bank is állami támogatást nyújt. Eddig ki­lenc‘pályázatot fogadott el, s összesen 36 millió forint értékű támogatást adott. Egyebek között rövidesen be­fejeződik a helyreállítás Se­regélyesen, a Z ichy-Hadik kastélyban, amelyben^ a Tau­rus Gumiipari Vállalat to­vábbképző központja kap he­lyet. Kedvező, hogy az épü­let szép freskóinak restaurá­lásán túl a késői barokk kas­télypark és a hozzá tartozó tó rekonstrukcióját is elvég­zik. Dabason hamarosan be­fejeződik a Halász-Móricz kúria főépületének helyre- állítása, s ebben ugyancsak szakmai alap- és továbbkép­ző központot rendeznek be, és hasonló célt szolgál majd Tiszadobon az ókenézi kas­tély és Fertőrákoson a volt püspöki kastély főépülete. Befejeződött a helyreállítás Tokajon, a XVIII. századi görög kereskedőházban, amely helytörténeti múze­umnak ad otthont. Idegen- forgalmi célokra, szálloda­ként hasznosítják Győrött a karmelita kolostor barokk műemléki épületét, amelyben most kezdődtek meg a fel­újítási munkák. Sashalmon pedig kultúrközpont lesz a Cziráky-Zsivora kastély, amelynek helyreállítási elő­készületeit ugyancsak megin­dították. Siklós János ZILAHY LAJOS UTOLSÓ ÉVEI 11. Más alkalommal az egyik New York-i lap arról írt, hogy Lewis Sinclair meg­halt, és a cikk bőven fog­lalkozott a Nobel-díjas író halálával. A szerző megál­lapította, hogy az Arrow- smith és a Babbitt című re­gényeinek értékeit erősen el­túlozták, és a nekrológ író­ja nem értette, hogy miért is kapta a Nobel-díjat. Ma­gánéletét illetően is kelle­metlen megjegyzései voltak, különösen, ami az alkoholt illete. A névtelen cikk nagy feltűnést keltett az amerikai körökben, kutatni kezdtek a szerző után, és rövidesen hi­telesen megállapították, hogy a cikket maga Sinclair írta. Néhány nap múlva azon­ban az őszirózsás forrada­lom reggelén még harminc­nyolcfokos lázam volt, de a nagy hírre én is az utcára kerültem. Ennek immár öt­vennégy éve, de egyetlen je­lenete még mindig világosan él benftem. E jelenet emlé­ke mellett minden más el­törpült. Az utcákon járkáltam, s egyszercsak száz főnyi lo­vasrendőr jelent meg a Ró- kus-kórház környékén, va­lószínűleg az utolsó kor­mány rendeletre, a rend fenn­tartására. A tömeg megro­hanta a lovasrendőröket, és az őszirózsák ezrei fehér fel­hőbe borították a fekete rendőröket, lakik a nyereg­ből mélyen lehajolva oszto­gatták kézfogásaikat a tom­boló tömegnek. Többen néz­tük végig ezt a jelenetet új­ságírók, és talán ennek a je­lenetnek a hatására kapta ? forradalom az „őszirózsás forradalom” nevet. Október 31-én délután öt óra tájban, amikor már sö­tét volt a Városligetben, a Hermina úti Röheim villát őrző fegyvereseket leszerel­ték, és három fegyveres for­radalmár bement a hallba (nem forradalmárok, kószáló anarchisták voltak), Tisza István iminiszterelnököt ke­resték. (Ez nem az a Roheim villa volt, amely a Hősök * terén van, hanem Tisza Ist­ván villája a Vilma királyné úton, ma Május 1. út.) Ami­kor az ötvennyolc éves.Tir sza kiment a látogató elé, fe­lesége és titkárnője — Al- mássy Denyse grófnő — rosszat sejtve vele men­tek. Rövid vita kerekedett Tisza és a három forradal­már között, azután a láto­gatók katonai manlicherrel három lövést adtak le. Később híre ment a vá­rosban, hogy Tisza ott fek­szik holtan a villában, sen­ki sem hajlandó neki ko­porsót vinni. Mindenki tud­ta, hogy az alkotmány értel­mében a magyar honvédsé­get Tiszának nem volt joga az ország határain túl a harcterekre dobni. A köz­hangulat szerint Tisza száz­szorosán megérdemelte a halált. — Itt most megállók. — Azért, mert szundiká­lunk? — jelezte Bogdánfi az idő múlását. — Nem. El akarom mon­dani nektek, hogy miért vol­tam én az egyetlen ember huszonhét éves koromban, aki azon az éjszakán egy nagy szürke érokoporsót szerzett Tiszának. Bucham- rner koporsókészítővel együtt vittem el egy targoncán a villába. Az ott tartózkodó Radvánszky báró és Atmássy grófnő rémületében nem akart ajtót nyitni, nem hit­ték el, hogy akad ember Budapesten, aki Tiszának koporsót hoz. Eközben egy éles töltényt találtam a lép­csőházban ; felvettem, és zsebre tettem. Vaíüószíinűleg Éjszakai őrjárat J Tűz meg előz ©ben A városi tűzoltóparancs­nokság fnunkatársai éjjel őrjáratra indultak. Első al­kalommal volt ily tűzvédel­mi ellenőrzés, amelyen a pártbizottság, a tanács és a rendőrség képviselői is rész* vettek. A járások megszűnése óta a községi tanácsok feladatai közé tartozik többek között az önkéntes tűzoltóegysé­gek munkájának ellenőrzé­se, irányítása is. Az éjsza­kai ellenőrzés alkalmával tegnap virradatra Kaposfő „vizsgázott”. Késő este még fény áradt a községi tanács ablakaiból. Bátorfi József tanácselnök és Bene Ibolya vb-titkár várta Gelencsér Zoltánt, a városi tanács igazgatási osz­tályának képviselőjét, dr. Kovács Gyulát, a városi oártbizottság politikai mun­katársát, Nagy Lajos főhad­nagyot, a városi tűzoltópa­rancsnok helyettesét, s a tűzmegelőzési főelőadót. Horváth Jenőt. Papp József, a rendőrség körzeti megbí­zottja a vagyonvédelem el­lenőrzését vállalta az „éj­szakai utazáson”. Az első állomás a tsz gép­javító műhelye volt. A ke­rítésen belül hatalmas ku­tya tépte a láncát, míg Tor­ma János, .a portás a lakat­tal bíbelődött. Meglepte az éjszakai látogatás. Nagy La­jos főhadnagy vág a dolgok közepébe: — Hogyan riasztaná a tűzoltókat? — Hát... — gondolkozik a portás —, van amott egy duda, azt megnyomnám... — Azt ugyan nyomhat­nád — szól közbe társa, Fiilöp Gyula —, nem szól már évek óta. — Telefonon... — bi­zonytalankodik tovább a portás. — Azon aztán nem! — hi­tetlenkedik tovább a má­sik. — Kérem, minket nem oktattak ki erre — „vall színt”. Kiderül, hogy az előírásos tűzriasztási terv nincs a portán. Azt egyikük sem tudja, hogy a CB rádió 9-es csatornáján elérhetők a vá­rosi tűzoltók. Nagy Lajos segítségével sikerül próbát tenni, mindkét portás do­hog: — Előbb is felvilágo­síthattak volna a vezetők I Megtehették volna, mert tűz esetén hatalmas károk keletkezhetnek a telepen. az egyik forradalmár hagyta el. — Miért csináltad? — kérdeztem tőle. — Hálával tartoztam ne­ki az ösztöndíjamért, amiről már többször is írtam, s így róttam le a hálámat. — Meg az arisztokrácia előtti tisztéletedet — szúr­tam közbe. Az asztal alatt Bogdánfi megrúgdosta a cipőmet. Ügy látszik, nem helyesen szól­tam. — Nem egészen erről van szó — folytatta Zilahy. — Újabb elbeszélés követ­kezik? — kérdezte Bogdán­fi, és rám nézett. Megértettem a cipőrúgdo- sás okát. — Tiszát nem szerették. Emlékszem, a tízes évek végén főként azért szerepelt a világsajtóban, mert mint a Ház elnöke, a „darabont hu­szárokkal”, a parlamenti őr­ség díszruhás tagjaival do- báitatta ki az ülésteremből a túl hangos képviselőket. Ha jól emlékszem az év­számra, 1909-ben (nem jól emlékezett, 1912. június 7.) jelen voltam a zsúfolt kar­zaton, amikor Kovács Gyu­la ellenzéki képviselő revol­verrel háromszor rálőtt Ti­szára, aki a Ház elnöki szé­kében, a magasságban tró­nolt. De Tisza sértetlen ma­radt, s lelkinyugalommal folytatta a parlamenti vitát. Az azonban egészen biztos, hogy ekkor lobogott fel el­lene a negyvennyolcas ma­gyar politika égő gyűlölete. (Folytatjuk) Amúgy nem tapasztalni kü­lönösebb szabálytalanságot, a tűzveszélyes anyagokat előírásszerűén elzárták. Igaz, a környezet piszkos, eldo­bált kerekek, alkatrészek között bukdácsolunk. A mű­helyben csikkek, kiömlött olaj, olajos rongyok. A ke­rítésre akasztva vadonatúj vonóhorog kínálja magát az alkalmi tolvajnak. A kör­zeti megbízott fejcsóválva veszi le. A vagyonvédelmei ezen a telepen nem veszik túlságosan komolyan. A tsz melléküzemága — a varroda és a lakatosüzem — előírásszerűén tiszta. A portás. Maries Ferenc tud­ja feladatát. Mintha nem is ugyanannak a gazdálkodó egységnek a telephelyén járnánk. A következő állomás a kiskorpádi agrokémiai cent­rum. Szalai Sándor portás nem mutatja meglepetését. A telepen rend van, de itt is gond lett volna az szá­mára, a tűzoltók riasztása. A CB-rádió használata ne­ki sem jut eszébe. A kiskorpádi hűtőházban Gubek István vezető is vár bennünket: az éjszakai üze­met ellenőrzi. A telep külön­legesen tűzveszélyes terület. Tudják ezt az itt dolgozók, és a gépteremben mégis két olyan tűzoltókészüléket is találunk, amelyekről hiány­zott az ellenőrző cédyla. amikor a nyomáspróbát vé­gezték. Háromnegyed tizenkettő­kor következik a „nagy pró­batétel”. A telepen össze­hordott fahulladékból mág­A bűnügyi statisztikákat az elmúlt esztendőkben egy újabb kategóriával kellett kiegészíteni: megjelent, s aggasztó gyorsasággal kez­dett terjedni az úgyneve­zett számítógépes bűnözés. A XX. századi korszerű technika viszont a jól kép­zett, hozzáértő elektronikus gonosztevők nemzedékét is. Intellektuális bűnözés Sőt, nemzedékeit. A kom­puteres bűnözésnek ma már ugyanis megkülönböztetik első, klasszikus korszakát. Ennek legtipikusabb bűn­esete az volt, hogy egy bank számítógépekkel foglalkozó valamelyik alkalmazottja saját hasznára szolgáig uta­sításokat iktatott be az ere­deti gépprogramokba. Pél­dául, hogy egyes átutalások töredék összegeit különítse el, vagy hogy minden befi­zetés meghatározott száza­lékát tegye külön számlára — amit aztán persze ő .vett fel. A pénzforgalom, a bank­technológiák, az üzleti élet általános fejlődésének vad­hajtásaként kinőtt a hozzá­juk tapadó intellektuális bűnözés, mindenekelőtt az Egyesült Államokban, Ja­pánban és Nyufjat-Európa több államában. Hogy mi­lyen méretekről van szó, jól mutatja egy néhány hete nyilvánosságra hozott ame­rikai felmérés, amelyet többszáz nagyvállalat vála­sza alapján készítettek. Eszerint a cégek 48 százalé­kánál észlelték az elmúlt egy esztendőben a kompu­terbűnözés valamilyen meg-, nyilvánulását. Az okozott kárt pedig 145 és 730 mil­lió dollár közöttire becsü­lik. Az elkövetők döntő ré­sze a vállalatok saját em­bere, aki tisztában van a belső munkafolyamatokkal, meg tudja ítélni, mekkora a lebukás veszélye. Nos, általában csekély, hiszen az esetek egy része valószínűleg ki sem derül. A tettesek módszerei válto­zatosak: néha elegendő tud­niuk egy-egy tőkeerős ügy­fél titkos kódszámát, s ezzel végeznek hamis átutaláso­kat. _ Álcázásul betáplált, ké­sőbb' azonban törölt hitel­számlára egy-egy cinkos­lyát raktak, ezt gyújtották meg a tűzoltók. A portás a segélykérő telefonon előírás- szerűén riasztotta a, tűzol­tóságot, ők pedig a kaposfői önkéntes tűzoltókat. Izga­tott várakozás kezdődött. Az önkéntesek tizenhat perc alatt értek ki a telepre. A Zuk tűzoltókocsi kéken vil­logó lámpával kanyarodott a tűzcsaphoz, emberek ug­ráltak le róla. Pillanatok alatt szerelték össze a töm­lőket, készültek fel a tűz­oltáshoz. Hatalmas erővel zúdult a víz a tűzfészekre, ketten is tartották a tömlőt. A fiatal arcokon azért már látszott a megkönnyebbülés- jó, hogy nem „igazi” tüzet kell oltaniuk. Mauer József önkéntes tűzoltóparancsnok csupa víz, amikor a máglya tüze el­hamvad. Az önkéntesek — búcsúzóul — a városi tűz­oltóparancsnok kocsijára irányítják a vizet. Meg­könnyebbült tréfa ez, a riasztásért. A kaposfői önkéntes tűz­oltók tizenhatan vannak. Tizenketten vonultak ki az éjszakai tűzhöz. — Magasan lángolt, lát­ni lehetett a faluból — mondja Mauer József — összeszorult a szívem, hi­szen ez akár lakóház is le­hetett volna. Stromayer István nevetve húz elő munkásruhája zse­béből egy pakli kártyát. — Idegességemben zsebre vág­tam — mondja. — Mehe­tünk fiúk, ne felejtsétek: piros betlit mondtam. társsal rövid idő alatt nagy- összegű áruházi vásárlást lehet lebonyolítani. Ehhez képest a revolvert szoronga­tó bankrabló szinte kisstí­lűnek, túlhaladottnak tűnik. Hasonló adatokat tettek közzé nemrégien az NSZ.K- ban is. A nyugatnémet óri­ásvállalatok körülbelül egy- harmadát károsították már meg komputerbanditák — állapította meg egy ham­burgi biztosítóintézet nyár eleji jelentése. A nagyobb ügyek előbb-utóbb kiderül - nek, a kisebb átprogramo­zások felére viszont rá sem jönnek — teszi hozzá a fel­mérés. Vadonatúj jelenség a ^komputer-betörés” is. Sze­mélyi számítógéppel és te­lefonnal felszerelt hozzáér­tők kezében a komputer az ipari kémkedés veszélyes fegyvere lehet. Nagy port vert fel például, amikor egy konkurrens cég megszerez • te a Coca Cola bizonyos la­tin-amerikai értékesítési in­formációit, s üzletpolitikáját ehhez igazítva, csaknem 150 milliós veszteséget okozott annak. Biztonsági intézkedések Tagadhatatlan persze, hogy a technika a másik ol­dalt is segíti. Megoldható, ' hogy a gép ne fogadjon el automatikusan utasítást, ha­nem bontsa a vonalat, s előbb visszahívja a beje­lentkezőket, ellenőrizve azok kilétét. S persze terjedőben van a számítógép alkalmazása a bűnüldözés terén is. Az amerikai hatóságok például az elektronika felhasználá­sával akarják leleplezni az adócsalók mesterkedéseit. A francia vámhivatal számító­gép segítségével fejtette meg több ezer olyan állampol­gár névsorát, akik illegális svájci bankszámlát tartot­tak fenn. Számítógépes betörők, komputerkatasztrófa, adai- csapolás, elektronikus beszi­várgás — új fogalmakkal kell tehát lassan megismer­kednünk. Lehet, hogy a XXI. század gyerekei rab­ló—pandúr helyett már programozó—operátor csa­tákat fognak játszani?!... Szegő Gábor Betörők, számítógépek

Next

/
Oldalképek
Tartalom