Somogyi Néplap, 1984. szeptember (40. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-15 / 217. szám

5 RÁDIÓSZEMLE Néplap 1984. szeptember 15., szombat AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP]A Gondolatjel Zemplén gyöngy­szemei Aki megtöltekezett a hí­res-nevezetes Sárospatak tömérdek látnivalójával, ve­gye magának a fáradságot, és nézzen kiönül a Bodrog­közben is. Patakról autóval Vajdácska felé keli elindul­ni. Az út Karostól az észak­keleti országhatár mentén A karosai templom homlok­zata és kapuja A művelődési otthonokat építő megyei föllendülést az 1965—75 között a kutasiak nem tudták befogni szélvi- torlájiuíkíba. A falunak élőbb- revaló feladatokat kellett or­vosolnia. Iskola-, óvodabő­vítés, a vízmű és az útháló­zat megépítése, és ami a község egésiz arculatát át­alakította: megkezdődött az egykori penészes, vizes cse­lédházsor lebontása; ezt a tágas, világos (gazdasági la­kások megépítése követte. A művelődési ház (az egy­kori százéves gazdasági épü­let) a nyolcvanas évek kez­detéig állta a sarat. Az is­kolásokat nem engedték töb­bé a rogyadbzó épületibe, de a búcsúi bálokban reggelig húzatták a nótát. A mozi­üzemi vállalat kivonulásá­val ez az átmeneti korszak is lezárult. A házat egyszer s mindenkorra bezárták. Ta­valy az őszi falugyűlés szi­porkázó vitájában elhatáro­zás született: az 1600 lakosú Kutasnak szüksége van olyan művelődési házra, amely a község többi társa­dalmi rendezvényének is he­lyet biztosít. — Mi történt azóta? —er­ről érdeklődtünk Kutason. Először a községi népmű­velőt, Simon Józsefet keres­tem, s éppen könyvárusítás közben találtam. — Most nem tud bejutni az építkezésre, mert a bejá­rati kapu le van laka tol va. A falazásig jutott el a gaz­daság építőbrigácöja, a falu­beli fiatalok társadalmi munkájának segítésével. Az a terv, hogy ősz végére tető alá kerüljön a ház. — Milyen lesz az épület, ha elkészül? Mennyire páLO- suit a tervezés a leendő közművelődési tevékenység­gel? — Mint más falusi népmű­velőknek, nekem is kevés a beleszólásom. A tervezéshez nem hívtak meg, pedig hát gondolható volt, hogy diplo­más kutasiként továbbra is itt, vagyis a majdani műve­lődési házban szeretnék d'ol­fut, majd Becskedet elhagy­va, 2 km után ér Karcsúra. Torony nélküli, Arpád-ko- ri református temploma, amelyért érdemes ezt a ki­ruccanást megtenni, a falu közepén, az országút szélén áll. Nem tudjuk pontosan, kik és miikor emelték. Elő­ször — a régészeti kutatá­sok szerint 1140 körül — a kerek alaprajzú körtemp­lomot építették, mégpedig, és ez ritkaságszámba megy, téglából. -Majd szűknek bi­zonyulván, néhány ember­öltővel később, de még va­lószínűleg a tatárjárás előtt, 1241-ben megtoldották egy csaknem négyzet alaprajzú hajóval, amelynek nyugatra tekintő árkádos homlokzatá­nak oromfalát két kőorosz­lán tartja. A homlokzat akantuszleveles pillérsora a román stílus egyik legszebb és legsajátosabb hazai gyöngyszeme. 1969-ben befe­jezett. renoválása után ma teljes szépségében tárul elénk. Hogy a templomot ki épí­tette, nem tudjuk. Több vál­tozata ismert. Egyesek sze­rint a hajónak azért nincs tornya, mert az építtető Ro­gozni. A tervéKet láttam, egy színházi pódiumterem­ből (kétszáz négyzetméteres) és három nagyobb szakiköri vagy gyűlésteremből áll az épület. Ezenkívül számos ki­sebb kiszolgálóhelyiség teszi teljessé. Horváth Istvánná tanács­elnök háromnegyed év fá­rasztó munkája után is lel­kesen beszél az építkezésről. — Január tizedikén be­kopogtak hozzám. No, ké­rem, ez az első tégla, mond­ta a sofőr; most aztán lehet a maltert keverni. Megindult a szervezkedés. Az összes he­lyi kisiparossal beszéltünk, ki mennyi társadalmi mun­kát tudna vállalni. A ter­veket a Somogyterv készí­tette, majd1 megkezdődött a „fogócska”. Először felújítás hárommillióért, utána épít­kezés négy és félért; végül ötön felülre kerekedett ki az összeg, de most aztán szép, tágas, minden funkciónak megfelelő háza lesz a köz­ségnek. Szándékosan nem mondom, hogy művelődési ház, mert mi a teljes falu­élet házának terveztük. — Kitől kapott a tanács segítséget? — A megyei tanácstól másfél millió forintot; hoz­zájárult a Kutasi Állami Gazdaság és a termelőszö­vetkezet is. A gazdaság ed­dig is támogatta Kutas fej­lődését, s most különösen nagy gondot fordít a segít­ségnyújtásra. A fuvaroktól az iparosokig, az anyag elő­állításától a munkaszervezé­sig mindenben mellettünk vannak. — Mikor veheti birtokába a házat a lakosság? — A munka télen a belső szerelésekkel folytatódik. Valószínűleg a jövő nyáron kerül sor az ünnepélyes át­adásra; de addig még min­den kutasinak sok a felada­ta, hOigy az oly sok falu­gyűlésen kért és áhított ház megépítését siker koronázza. Békés József land nádorispán kegyvesztet­té vált a királyi udvarnál, és ezért félbehagy at ta a a templomot. Mások szerint a nádor unokája kezdte építtetni. Az építkezés ak­kor szakadt meg, amikor — 1285-ibem — Finta, egy má­sik családból1 származó ná­dorispán elfoglalta a Roland család kövesdi várát, amely ennek a famíliának volt a fellegvára. A vár és a hoz­zá tartozó várbirtok nélkül pedig nem volt pénz a to­ronyra. Harmadik variáció szerint Omodé bán leánya kezdte bővíttetni a templomot, de befejezése előtt meghalt. Vannak, akik Demeter lele­szi prépostnak tulajdonítják az építkezést. Az utat folytatva, 4 km után Pácinba érünk. Itt a felső-magyarországi rene­szánsz várkastélyok legszebb típusának legrégebbi hazai példányára találunk. Közép­kori alapokra építtette Má- gócsy Gáspár és András 1581-ben. Zömök, kerek sa­roktornyok hangsúlyozzák hajdani védelmi jellegét. 1631-ben került a báró ’Sennyey család tulajd'oná­Szent-Györgyi Albertról, a magyar származású ame­rikai tudósról készített do­kumentumfilmet Dénes Gá­bor a Mafilm Népszerű-Tu­dományos Filmstúdiójában. A Péterffy András operatőr közreműködésével forgatott produkció a Nobel-díjas or­vos-biokémikust mutatja be három tételben: a profesz- szor előbb tudományos múltjáról beszél, majd tu­dományszervezői munkájá­összetett szó a gyámható­ság. Első tagjából az el­esettek iránti szeretet han­gulata sugárzik, a második a hatalmi szervezet funk­cióira utal. A szókapcsolás nem véletlenül keletkezett: a gyámhatóság munkájában valóban a szeretet és a szi­gor megnyilvánulásai ele­gyednek. Vajon hogyan? S egyálta­lán mi a szerepe az intéz­ménynek a szocialista neve­lésügyben, a veszélyeztetett és az állami gondozott gyer­mekek rehabilitálásában, a fogyatékosok pártfogásában, az ifjúkori bűnözés megelő­zésében, a családi jogállás tisztázásában, a rászoruló fia­talok vagyonának kezelésé­ben? öt éve 1829 veszélyeztetett gyereket jegyeztek Somogy­bán. Számuk azóta több mint húsz százalékkal növekedett: a ..legkisebb statisztika sze­rint 2214-en szorulnak az ál­lami szervek pártfogására. A veszélyeztetettség oka az esetek harminc-harminckét százalékában a család sze­rény jövedelme, töbnyire azonban a szülők vándorló életmódja, alkoholizmusa, durvasága. Olykor a nem teljesen világos családi ál­lapot készteti a hatóságokat a rendszeres felügyeletre. A pácini Mágócsy kastély ba, akik 1945-i.g birtokolták. Az utóbbi évtizedekben a pácini kastély is osztozott hazai kastélytársai zömének sorsában: különböző bérlők adták egymásnak a kilin­cset, akik nem foirdítottak különösebb gondot karban­tartására. Gyönyörű törté­neti és művészeti emlékünk leromlott. Az elmúlt évek­ben megkezdték helyreállí­tását. A szakértők feltárták a korábban befalazott ajtó- és ablakkereteket, várkápol­náját, a mennyezetek sgra- fittó díszítéseit. Az épület külső falát nagy eredeti Mágócsy-címer ékesíti. A kastélyt három bástyával erősített, magas, pártázatos fal övezi. Hajdan díszes, nagy parkja elhanyagolt és átszeli a közút. Ám néhány hatalmas, vén fája még da­col az elmúlással. Akit érdekel a múlt e ritka emléke, az keresse fel ezt a becses, épségben ma­radt várkastélyt, amely el­kerülte a barokk idők nagy átépítési hullámát. Csonkaréti Károly ról szól, a film utolsó har­madában pedig önmagáról, az életéről mesél. Az archí­vumanyagra támaszkodó dokumentumfilmben több kutató és tudós is megszó­lal, így például Fodor Gá­bor, Kossuth-díjas kémikus. Ladik János kémikus és Enrico Clementi olasz kuta­tó-vegyész. Az alkotást Szent-Györgyi maga kompo­nálta oratóriumának utolsó tétele zárja. Sematizmus volna a veszé­lyeztetettséget azonosítani a cigánykérdéssel, de ugyanígy felelőtlenség volna leplezni : a 2214 veszélyeztetett kicsi és serdülő közül 1263 cigány. A megyében tevékenykedő mintegy nyolcvan gyámügyi ügyintézőnek a jog szerint számos, a gyakorlatban azon­ban kevés lehetősége van a gyerekeik ellen vétő szülők meggyőzésére vagy megregu- lázására. Az iskola, a roko­nok, a szomszédok bejelen­tése alapján és tüzetes kör­nyezetvizsgálat után ugyan módja van a tanácsi ügyin­tézőnek humánus magatar­tásra kötelezni a szülőket, csakhogy jogi eszközökkel hallatlanul nehéz az erköl­csöket befolyásolni. Az ügy­intéző tehát kénytelen pénz- büntetést alkalmazni, ám sokszor ez is 'hiábavaló. Jö­het a harmadik fokozat: az ügyintéző értesítést Küld az apa vagy az anya munkahe­lyére. A felelet gyakran az, hogy „nem szólhatunk Kiss Jánosnak, mert remek mun­kaerő, ragaszkodunk hozzá”. Még gyakrabban hivatkoz­nak arra, hogy az üzem, vál­lalat, téesz stb. munkaerő- hiánnyal küszködik, „nem te­hetünk hát semmit!” Utolsó kísérletként a gyámhatóság kezdeményezheti az alkoho­Nem csekély kockázattal jár azt a címet adni egy adássorozatnak: Gondolat­jel, hiszen a hallgató ez esetben valóban új gondola­tokra, markáns vélemények­re, tartalmas eszmefuttatá­sokra számít. Ám, veszély ide, veszély oda, a vasárnap délutánonként jelentkező műsorok szerkesztői és ri­porterei merészen fölvették az önmaguk által odadobott kesztyűt, nem követik a kul­turális magazinműsorok rossz hagyományait, azaz nem csapnak át szélsebesen például az óvodai ellátás gondjainak felületes ismerte­téséről az ÁHZ muzsikus- utánpótlásának témájára és a Nemzeti Galéria gyűjte­ménybővítésének kérdé­seiről a színházfelújításokra, hanem egyetlen témát igye­keznek körüljárni alaposan módszeresen, olcsó zsurna- lizmusok nélkül. így történt a legutóbbi adásban is. Var­sányi Gyula riporter egy tu­dós népművelőt, egy kutató közgazdászt, egy művelődési- ház-igazgatót és egy, az ut­cán „elkapott” férfiút fogott vallatóra arról, hogy melyek voltak a tíz esztendeje szü­letett közművelődési pártha­tározat előzményei és követ­kezményei. A beszélgetések­ből remek és hiteles kereszt- metszet kerekedett. Vitányi Iván, a Művelő­déskutató Intézet igazgatója elsősorban azokról a törté­nelmi hagyományokról szólt, amelyek a határozatot meg­előzték. A közművelődés más nyelvekre lefordíthatat­lan fogalma — ez volt ana­lízisének lényege — a múlt század második felében a gazdaság és a kultúra foko­zatos demokratizálásának idején jött létre, folyama­tossága később sem szakadt meg, legfeljebb a neve vál­tozott: harminc—harmincöt esztendeje szabad művelő­désnek tituláltuk, utalván arra, hogy á szellemi javak elsajátítása mindenkinek jo­ga. A párthatározat és az azt egy évvel követő, világ- viszonylatban máig egyedül­álló közművelődési törvény tehát szervesen illeszkedik o magyarság hagyományrend­szerébe. lista szülő(k) elvonókúrára küldését. Tavaly 151-szer tették meg ezt megyénkben, az illetékes egészségügyi szervek 98 esetben jogosnak találták a kezdeményezést. Arról, hogy az elvonókúra milyen arányban járt siker­rel, nincs megyei adat: az országos átlag harminc—har­mincöt százalék. Feljelentést kiskorúak veszélyeztetése miatt tavaly harmincszor tettek az illetékesek. Az ügyek valamennyi esetben bírósági ítélettel zárultak. A veszélyeztetett gyerme­kek sorsát Somogybán nyolc hivatásos és kétszázötven tár­sadalmi pártfogó kíséri fi­gyelemmel. Ez utóbbiak többsége pedagógus, de akadnak köztük üzemi és téesz-dolgozók is. A szeré­nyebb jövedelmű, de ember­hez méltóan élő családokban jobbára szívesen fogadják őket, másutt ellenérzéssel, helyenként gyűlölettel. Bán- tódása eddig egyiküknek sem esett, komoly fenyege­tések azonban gyakran hang­zanak el. A hatékony párt­fogás tehát lehetetlen bel­ügyi, az igazságügyi és az egészségügyi szervek támo­gatása nélkül. A siófoki gyámhatóság és rendőrség zavartalan együttműködé­sét említhetjük jó példaként. S mi több, a gazdasági szerkezetbe is — fejelte meg a művelődéskutató szakem­ber véleményét Koncz Gá­bor. A közművelődés lehet­séges útjainak kijelölése, egyszersmind a tartalom és a módszerek demokratizálá­sa szükségszerű következmé­nye volt az 1968-ban beve­zetett új gazdasági ' mecha­nizmusban a kultúra részle­ges árufunkciójának elisme­rése is. Természetes, hogy a piaci törvények érvényesülé­se ideig-óráig akadályozza a közművelődés céljainak meg­valósítását — érvelt a köz­gazdász, s említette bizonyí­tékként néhány fővárosi és vidéki színház felújításának nem éppen örvendetes ese­tét — a kétféle, legalább lát­szólagosan ellentmondó kö­vetelmény zavartalan egyez­tetése azonban egy gazdasá­gi-társadalmi reformkorszak­ban aligha lehetséges. Ugyanerre mutatott rá iz­galmas eszmefuttatásával Bálint Lehel, a csepeli mű­velődési központ igazgatója. A gazdasági szempontok gyakran ellentmondanak a „hosszútávú” művelődési szükségleteknek, mondotta, s rögvest igazolta is állítását az új lakótelepek egyhangú­ságának fölemlítésével. A szürkeség, az uniforanizált- ság nemcsak rossz közérze­tet szül. hangzott a népmű­velő véleménye, de silányít- ja a vizuális kultúrát, else- kélyesíti általában az egész közízlést. Részint e sivár kör­nyezet a ludas abban, no meg annak a szülőkre tett hatása, hogy a gyerekek, akarva avagy akaratlanul, kultúraellenessé válnak, s ha nem, akkor is csupán a kul­turális termékek fogyasztói­ként nőnek fel, nem pedig azok alkotóiként. A tíz esztendeje történt nagy jelentőségű esemény ürügyén a hiányérzettel küszködő hallgató azt kíván­hatja: legyen folytatása a Gondolatjel eme kitűnő adá­sának. Folytatása, melyben megszólalnak alkotó- és elő­adóművészek, pedagógusok, kritikusok is. L. A. Ha a veszélyeztetettség tűrhetetlenné válik, a gyám­hatóság kérheti a gyermek állami gondozásba vételét. Manapság 1287 gyermek él e jogi intézmény szabályai sze­rint. Mintegy 850 veszélyez­tetett vagy árva gyereket nevelőszülőknél helyezitek el, négyszázan pedig Kaposvá­ron, Nágocson, Nagyszaká­csiban, Marcaliban, Sió­fokon, Tabon élnek nevelő- otthonokban. Figyelmeztető, hogy tavaly nőtt az intézeti növendékek által — de nem az intézet­ben — elkövetett bűncselek­mények száma. 1983-ban 178 ilyen eset, jórészt lopás for­dult elő. Gondot okoz a nevelőszü­lők „elöregedése”. Igaz, egy viszonylag friss rendelet nyomán megszületett a hi­vatásos nevelőszülői jogin­tézmény, melynek lényege : bármely, arra minden szem­pontból alkalmas házaspár vállalhatja legalább öt apró­ság nevelését, évente gyer­mekenként 40—45 ezer fo­rintnyi összegért. Somogybán azonban eddig csak egy ilyen eset fordult elő. Lengyel András (Folytatjuk.) Intézmény a közjónak — összefogással Film Szent-Györgyi Albertról MIT TESZ A GYÁMHATÓSÁG? Sok jog — kevés lehetőség

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom