Somogyi Néplap, 1984. szeptember (40. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-15 / 217. szám

1984. szeptember 15., szombat Somogyi Néplap 3 KONGRESSZUS ELŐTT lövőnkért, felelősséggel írta Tanai Imre, a megyei pártbizottság titkára Az MSZMP Központi Bi­zottsága 1984. június 26-i ülésén döntött arról, hogy 1985 tavaszára összehívja a párt XIII. kongresszusát. A megyei választott testületek a határozat szellemében ki­dolgozták és elfogadták az előkészítés politikai és szer­vezeti feladatait. Hangsú­lyozták, hogy tartalmilag akkor készülünk helyesen a kongresszusra, ha minden szinten és minden területen folytatódik a XII. kongresz- szus és a KB 1983. április 13-i határozatának végre­hajtása, a pártértekezleten megjelölt feladatok, a me­gye VI. ötéves tervének tel­jesítése. A beszámoló taggyűlések, a helyi és megyei pártérte­kezletek előkészítése, meg­tartása tehát sokrétű, jól szervezett és felelősségteljes munkára kötelezi a megye pártszervezeteit és alapszer­vezeteit. A párt kongresszusai po­litikai életünk legnagyobb eseményei közé tartoznak, s ezeknek nemzetközi hatása is számottevő. A döntést nemrég hozták nyilvános­ságra. de már nagy a vára­kozás a kongresszus iránt. A felfokozott érdeklődés érthető, hiszen a kommunis­ták és párton kívüli baráta­ink is úgy tartják: a kong­resszusok megjelölik kö­zép- és gyakran hosszabb távra is a szocializmus épí­tésének feladatait, utat mu­tatnak társadalmunk to­vábbi fejlődéséhez. Milyen politikai háttérrel, illetve gazdasági-társada­lompolitikai bázissal ké­szülhetünk a kongresszusra? Hazánk belpolitikai hely­zetére a stabilitás, a ki­egyensúlyozottság. az alap­vető társadalmi közmeg­egyezés jellemző. Így van ez akkor is, ha belpolitikai életünk tartósan és sokfelő! teremtett próbatételeket áll ki, többek között a külső vi­lágból érkező jelenségek közvéleményünket ért poli­tikai hatását. Társadalmi méretű erőfeszítéseinket el­ismerik az emberek. Az életszínvonal tekintetében kevésbé érzékelhető fejlő­dés azonban több emberben az egyhelyben járás, néhol a visszaesés érzetét kelti. A pályakezdő, családalapító fiatalok, az alacsony nyug­díjjal rendelkezők anyagi nehézségekkel küzdenek. Ezért is szükséges kutatni a kiutat, megtalálni a kilába­lás útját. Miből merít belpolitikánk ereje, s az egység miért állja a .szakítópróbát*? Azért, mert az elmúlt 28 év politikai elemei ma is lé­teznek és hatnak. Gondol­junk a nyílt, őszinte szóra, amelynek ereje van; a szó és a tett egységére, a köl­csönös bizalomra a nép és a párt között; az emberi méltóság tiszteletben tartá­sára; a törvényesség őrzésé­re és mindarra, amelyben kifejeződik, hogy az MSZMP szolgálatnak fogja fel kül­detését, és ezt eredménye­sen teljesíti. A nehezebb évek nem a „kemény kéz” politikájának irányába vitték a magyar vezetést, hanem a demokra­tizmus elmélyítésére, a tár­sadalom politikai rendszeré­nek fejlesztésére töreked­tek. Megtartottuk, és nem túlzás azt mondani: fokoz­tuk a politika nyíltságát. Fejlesztettük a szocialista demokráciát, korszerűsítet­tük az állami munkát. A döntéshozatal előtt termé­szetes -politikai jelenséggé váltak, és egymást követik a társadalmi viták. A korábban kialakult szö­vetségi politika a mai kö­rülményeknek is megfelelő, élő gyakorlat. Fontos össze­tartó erő a bizalom a veze­tés iránt. Az alapvető gon­dok feltárását, a kivezető út megjelölését mindig a párt­tól várták a dolgozók. A társadalom zömének közér­zetét e bizalom s a tenni- akarás jellemzi. A párt mozgalmi rendje szilárd, vezető szerepe érvé­nyesül. A pártszervek és alapszervezetek a demokra­tikus centralizmus elvének , megfelelően működnek, so­raik értékes emberekkel gyarapodtak. Javult a kú- dermunka tartalma, s a párt alkalmazkodóképessé­ge az új helyzethez. Ezek teszik lehetővé, hogy kedve­ző politikai talajon indulhat meg az előkészítés me­gyénkben. Érzékeljük azt is, hogy a társadalomban növekedett az aggodalom szocialista vívmányaink megőrzéséért. Fokozódott a kritika, a tü­relmetlenség a politika vég­rehajtásának gyengeségei­vel szemben. Ezért is szük­séges, hogy a megye párt­szervei és -szervezétei kri­tikusan, önkritikusan ele­mezzék a XII. kongresszus óta végzett munkát. Helyze- tünk és lehetőségeink gon­dos feltárásával vívmánya­inkra épülő, reális program alakítható ki a következő öt évre, amely a társadalom számára iránymutató és mozgósító erejű lesz. Fontos politikai feladal hogy a megye párttagsága a Központi Bizottság kong­resszusi határozatterveze­tének és a Szervezeti Sza­bályzat módosításának vi­tája során érdemben járul­jon hozzá a XIII. kongresz- szus döntésének kialakítá­sához. Az a célunk, hogy a taggyűlések és a pártérte­kezletek középpontjába a. társadalmi valóság eleven kérdései kerüljenek. Hite­les, meggyőző választ kel! adnunk a párttagságot, a dolgozókat foglalkoztató kér­désekre. A megye pártszer­veinek és szervezeteinek nagy felelősséggel kell hoz­zájárulniuk ahhoz, hogy a XIII. kongresszus megad­hassa e válaszokat. Ennek előfeltétele az, hogy figyel­münket olyan lényegi kér­désekre összpontosítsak, amelyek előre lendítik a pártot és a társadalmat: megerősítve a kedvező fo­lyamatokat és bátran bírál­va a fogyatékosságokat. A Központi Bizottság és a párt más vezető, szervei­nek határozatai is tükrözik: gazdaságpolitikánkban to­vábbra is a külső és a bel­ső egyensúly fenntartására, a lehetőségekhez képest az életszínvonal-politikai kér­désekre kell helyezni a hangsúlyt. Késedelem nél­kül hozzá kell kezdenünk a Központi Bizottság idei, áp­rilisi határozatának szelle­mében a gazdaságirányítás továbbfejlesztésével kap­csolatos teendők végrehajtá­sához, a műszaki-technikai fejlesztéshez. A KB 1983. évi áprilisi határozatának szellemében az előkészítés időszakában végzett politikai munka so­rán fokozott figyelmet kei! fordítary a társadalmi sta­bilitás, a kiegyensúlyozott belpolitikai légkör fenntar­tására, a szövetségi politika erősítésére, a szocialista de mokrácia elmélyítésére Társadalmunk szocialista vonásainak erősítésén kell munkálkodnunk. További a is fontos feladat a párt ve­zető szerepének és tömeg­kapcsolatának javítása, az eszmei és cselekvési egység fokozása, az elvi irányítás és ellenőrzés fejlesztése. A tömegpolitikai munkában arra törekszünk, hogy minél szélesebb körben tudatosít­suk: szocialista vvmánya- ink gyarapításának, az élet- színvonal alakulásának for­rása a gazdaság teljesítőké­pességének növelése, amely­nek jó eszköze a gazdaság- irányítási rendszer tökélete­sítése. Bizonyos, hogy a taggyű­léseken, a pártértekezlete­ken és a kongresszuson a párttal összefüggő kérdé­sek. így a párt vezető sze­repének érvényesülése, a pártegység fejlesztése, s pártdemokrácia további ki­bontakozása, a pártellenőr­zés kiemelt figyelmet kap­nak. Ez természetes is. ha figyelembe vesszük. hogy nőttek a párttal, a párttag­sággal szemben támasztod követelmények. Meg kell fe­lelnünk e követelmények­nek, s erre biztosíték a páit vezető szervei s a pártelet eddigi gyakorlata, mely a helyes politikai Irányvonal­tól vezérelve mindig ké­pes volt a megújulásra. Ha­tározataiban érvényesítette a marxista-leninista eszmei­séget és gyakorlatot, ame­lyet tanulságok árán alakí­tott ki és fejlesztett tovább. A XII. kongresszus határo­zata is ennek jegyében fo­gant, és azóta is ennek vég­rehajtásán fáradozunk. Munkánk mérlegelésekor bátran támaszkodhatunk az időközben hozott határoza­tokra. mindenekelőtt a KR 1983. évi áprilisi • ülésének határozatára. Az előkészítő munka fő irányai tehát .adottak. Mun­kánk alapja a szilárdabb gazdasági, társadalmi bázi'. Ennek szellemében fogant a Központi Bizottság kong­resszusi munkaversenyről hozott határozata. A válla­lások megyénkben is jelzik, hogy mindenekelőtt a szo­cialista brigádok, de más dolgozó közösségek is magu­kévá tették pártunk felhí­vását. Végül szeretném hangsú­lyozni: a pártnak mindig alapelve volt — a mai kö­rülmények között különösen fontos —, hogy a káderelő­készítés. a jelölés, a válasz­tás döntő elve az alkalmas­ság legyen. Arra kell töre­kednünk, hogy a jelöltek mindenféle kritikát kiállja- nak. Elismert kommunisták legyenek, akik élvezik a párttagság bizalmát, és ké­pesek a testületi munka el­látására. Sok aktivista nem először vesz részt hasonló előkészí­tésben. Most is számítunk a munkájukra. Van elegendő tapasztalatunk ahhoz, hogy becsülettel, elkötelezetten végezzük a kongresszusi elő­készületekből ránk háruló tennivalókat. Bízunk me­gyénk kommunistáinak helytállásában. felelőssé­gében, tenniakarásában. és párton kívüli barátainkkal együtt mindent megteszünk Somogy dolgos népe életkö­rülményeinek javításáért, boldogulásáért, a jövőnkért Növekszik az érdeklődés a Kaposplast műszálipari termékei iránt. Az 1984. évi rende­lésük jóval meghaladja az üzem kapacitását. Egy technológiai részleg bevezetésével az üzemrész mintegy 4 millió forinttal túlteljesíti százmilliós tervét A Minisztertanács tárgyalta Az alkatrészellátás jelene és jövője Már hagyományteremtés­nek is felfogható a Gazda- sági Bizottságnak az a gya­korlata, hogy egy-egy, az* egész gazdaságot érintő kér­dést évente napirendjére tűz. így kerül például az ener­giatakarékossággal, a piac- felügyelettel, a hulladékhasz­nosítással kapcsolatos hely­zetkép visszatérően a kor­mánybizottság, majd a Mi­nisztertanács elé, s most — 1982 óta immár harmadszor — a hazai alkatrész-gyártás és -ellátás helyzete is. Alkatrészellátás. Évek óta ismert gondok. 1984-ben leg­alábbis, ami a mezőgazdasá­gi gépalkatrészeket illeti — hosszú idő óta először — ki­egyensúlyozott lett az ellá­tási helyzet. Ez alapvetően a hazai ipari vállalatok és szövetkezetek tevékenysé­gének köszönhető, de össze­függ azzal is, hogy a fel­használók megfontoltabb be­szerzési politikát folytattak, fokozták az alkatrészek fel­újítását és így összességében mintegy tíz százalékkal mér­sékelték igényeiket. A me­zőgazdasági alkatrészgyáü tás így jelentős mennyiségű importtól is megkímélte az országot. Az érdekeltséget feltehe­tően Tovább növeli majd, hogy az Országos Anyag- és Arhivatal olyan jogszabály­módosítást tervez, amely azt célozza, hogy a fogyasztási szolgáltatást is végző válla­latok ne az anyagfelhaszná­lás növelésében legyenek ér­dekeltek. Korántsem volt ennyire rózsás a kép, amikor a köz­úti járműalkatrész-ellátásról esett szó. Különösen egyes személygépkocsi-típusok al­katrészellátásával vannak súlyos gondok. 1984-ben romlott az autószervizek al­katrészellátása. Ennek első­sorban az az oka, hogy az alkatrészellátó vállalatok először saját üzleteiket, és viszonteladókat szolgálják ki. Az import / mellett tehát mindinkább előtérbe kerül a hazai gyártás bővítésének szükségessége. És persze azt is meg kell akadályozni, hogy az állami kereskede­lemben forgalomba hozott áruk viszonteladókhoz ke­rüljenek. Ellenkező esetben itt is kialakul a zöldség-gyü­mölcs piacról oly jól ismert árfelhajtó lánckereskedelem. Az ésszerűség és a taka­rékosság elvének gyakorlati érvényesülését jelzi, hogy terjed a gépalkatrészek bon­tása és felújítása is. A me­zőgazdáság itt is előbbre jár. Mezőgazdasági gépek bontá­sával. valamint a bontással nyert alkatrészek és anyagok értékesítésével több termelő- szövetkezet is foglalkozik. Arvay Tivadar Társadalmi ösztöndíj (Tudósítónktól) A balatonszárszói Kon- zumszöv igazgatósága leg­utóbbi ülésén értékelte a személyzeti és oktatási mun­ka VI. ötéves tervi eddigi tapasztalatait. Két-ikét felső­fokú főiskolai, illetve felső­fokú szakmai végzettséggel rendelkező nődóligozóra a szövetkezet igazgatósága mint a vezetők utánpótlásá­ra számít. Dolgozóik közül 202 főnek kell bizonyos végzettséggel rendelkezni. Közülük csu­pán 39-en nem tudták ezt eddig megszerezni. A VI. ötéves terv eddigi évei alatt harminchat felnőtt dolgozó szerzett szakmai ké­pesítést, jelenleg tíz felnőtt dolgozó jár különböző isko­lákba. Rajtuk kívül az idei tanévben újaibb nyolc fő kezdi meg felnőtt fejjel a tanulást. Esztendők óta folyik a kis­kereskedelem és vendéglá­tás területén a tanulókép­zés a szövetkezet üzleteiben. A tanulók az elméletet a siófoki és a fonyódi szak­munkásképző iskolákban, a gyakorlatot a szövetkezet korszerű ABC-áruházaiban szerzik, pedagógiai vizsgával rendelkező oktatók irányítá­sával. A VI. ötéves terv el­telt 4 évében 35 tanuló érett kereskedővé, és tett sikeres vizsgát a szövetkezetnél. Je­lenleg összesen 29 tanulójuk van a három évfolyamon. A HÉT SOMOGYI KRÓNIKÁJA N Újabb vállalások születtek, másutt már javában mun­kálkodnak azoknak a több­letteljesítményeknek az el­érésén, melyeket Somogy ipari és mezőgazdasági üze­meinek, vállalatainak dolgo­zói, kollektívái, szocialista brigádjai tettek a pártkong­resszus és felszábadulásunk évfordulója tiszteletére. Többletet kíván ez a versenymozgalom, új lendületet ad a jó kezdemé­nyezéseknek, hozzásegít ah­hoz, hogy hatékonyabbá vál­jék mindennapi munkánk Véletlen egybeesés miatt szeptember második hetén közvéleményünk érdeklő­désének homlokterébe került az egészségügy. Két jelentős esemény is erre irányította a figyelmet. -A megyei ta­nács végrehajtó bizottsága a megyében folyó legfontosabb egészségügyi beruházások helyzetét tekintette át, és megnyugtató, hogy a nehe­zebb gazdasági körülmények ellenére összességében ütem szerint épülnek, készülnek ezek a fontos létesítmények. Valamennyi az itt élők ma­gasabb színvonalú ellátásá­hoz teremt jobb, korszerű feltételeket. Más vonatkozás­ban ugyanezt a célt szolgál­ják a hagyományos siófoki orvosnapok. Korunk egyik „népbetegségét”, a szív- és érrendszeri betegségeket ál­lították ezúttal a háromna­pos tudományos tapasztalatcsere középpontjába az alapellátás javítása érdekében. A Balaton fővárosa. Sió­fok egy másik országos ren­dezvénynek is otthont adott a héten; itt rendezték meg kilencedik alkalommal a módszertani bölcsődék or­szágos értekezletét. A szak­mai továbbképzés, a tapasz­talatcsere a jövő még ered­ményesebb munkáját szol­gálja, azzal együtt, hogy az eddigieket összegezve mél­tán állapították meg a részt­vevők, hogy bölcsődéink nemcsak számban' növeked­tek, hanem a gondozási munka színvonalában, a sze­mélyi és tárgyi feltételek je­lentős javulásában is. Szeptember közepe van, sokasodnak a mezőgazdaság feladatai. Igen nagy értékű és rendkívül sokat jelent az a segítség, melyet .ezekben a hetekben folyamatosan nyújt a tanuló- ifjúság döntően a kézimun­kaigényes gyümölcsbetaka­rításhoz. Megkezdődött az almaszüret; sajnos, nem mindenütt tartogatnak szép ígéretet az almáskertek. A Kutasi Állami Gazdaságnál például jobbára csak kény­szerszüretről lehet beszélni, mivel súlyosan károsodott a termés-az előző heti jégve­réskor. A sérült alma — ez is termésmentés — azonnal a Nagyatádi Konzervgyárba kerül feldolgozásra. A sző­lőtermelő nagyüzemekben a nagy szüret előtti előkészü­letek utolsó munkálatai foly­nak. A Viticoop rendszer taggazdaságainak képviselői az elmúlt héten foJytattak eszmecserét a nagymunka ütemezéséről, elvégzésének módjáról, megbeszélték egy­más segítésének lehetőségét, és megállapodtak abban is, hogy a társaság milyen áron veszi át a termést a tagszö­vetkezetektől. A szőlőterme­lők a további jó időben bíznak, mivel a legutóbbi becslések szerint mennyiségben a várt hozamot ígérik a tőkék, a cukorfok viszont meglehető­sen alacsony, meleg napfény kellene a fürtöknek. Az év termésének gondos begyűjtése mellett fokozódik a holnapra való előkészület. Részben a legközvetlenebb feladatra a kalászos gabonák vetésére, részben pedig a jövő évre. Vörös MárU

Next

/
Oldalképek
Tartalom