Somogyi Néplap, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-03 / 181. szám

4 Somogyi Néplap 1984. augusztus 3., péntek Bizonytalan zöldségtermesztők A LEGFONTOSABB: AZ ÉRDEKELTSÉG Villamos­energetikai rendszerek HÁZI JOGTANÁCSADÓ Új vállalkozási formák A piacon mindenki bosz- szankodik. A háziasszony sokallja a zöldség és gyü­mölcs árát, a termelő pedig kevesli. Mindenki a maga pénztárcája szerint mérle­geli a helyzetet. S ebből az­tán az is következik, hogy felszínen marad a bosszan- kodás, az érdeklődés hom­lokterében marad a zöldség- termelés és -forgalmazás. A zöldségtermelés nép- gazdasági jelentősége is fi­gyelmet keltő. A statisztika szerint a mezőgazdaságilag művelt terület 1,5—1,8 szá­zalékán termelnek zöldsé­get, ugyanakkor a mezőgaz­dasági termelés értékének 4,7—4,9 százaléka származik az ágazatból. Elégedetlen termelők Az exportnövelés egyik lehetőségét is kínálja a zöld­ségtermesztés. Hazánkban átlagosan 85 kilogramm zöldséget fogyaszt évente egy ember, 70 kilogrammot frissen, 15 kilogrammot fel­dolgozott formában. Ezzel szemben az egy főre jutó zöldségtermelés 190 kilo­gramm. A termelés tehát meghaladja a fogyasztást, így a fölösleget más piaco­kon lehet értékesíteni. A zöldségtermelés a rubelel­számolású élelmiszer ex­portnak több mint 30 szá­zalékát adja, a nem rubel­elszámolásúnak pedig 5 százalékát. A külpiaci érté­kesítésben meghatározó szerepe van a tartósított termékeknek, de a friss zöldségek exportja is jelen­tősen emelkedett az elmúlt években. Az agrárgazdaságnak te­hát fontos ágazata a zöld­ségtermelés. Ezért a megkü­lönböztetett figyelemnek párosulnia kellene a megfe­lelő termelői érdekeltséggel. A valóságban azonban nem íy van, legalábbis a terme­lők magatartása erre utal. Az elmúlt évtizedben csök­kent a zöldségfélék termő- területe — jelezve, hogy valamivel elégedetlenek a Buda várát 1686-ban, a Dunántúli nyugati török erősségét, Ka­nizsa várát 1690-ben foglalták vissza a keresz­tény seregek. Joggal gondol­hatná bárki, hogy a foki erőd visszafoglalása is e két évszám közötti időben tör­tént. Nem így volt! Fok erőssége már 1684-ben ma­gyar kézire került — ezt bi­zonyítja az a levét, amelyet Babocsay Ferenc veszprémi várkapitány írt 1684. Október 5-én Zichy István győr.i vi- cagenerállisnaik. Maii átírással közilöm a szövegét. * „Az N(agyságod) Fok őr­zése végett való parancso­latját ... böcsülettel vettem, anrüeiynék akarván engedel­meskedem, Vázsonyból tíz hajdút, Tihanyiból is tízet parancsoltam sietséggel oda­menni, holnap, Isten egész­ségemet adván innét is va­lami husizonötöt vagy har­mincat fogok küldeni, de N. uram ott is mi módon sub- sis'tálihassanak (= időzhesse­nek), nem tudom; Mart a jó tihanyi Karacsics vajda el­sőben zsírját bőségesen el­vevén, azzal nem elégedett, hogy pusztán hagyta, hanem a nagy jó malomnak min­denféle vasszjenszámát, azon­•Orsz. Levéltár P—1314 No 114£. termesztők. Az ingadozás 100—130 ezer hektár között volt a hetvenes évek dere­kán, A nyolcvanas évek ele­jén ismét csökkent a ter­melői kedv.------------------------------­N övekvő költségek Az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság egyik je­lentése egyebek között meg­állapítja: „1970—1982 között sok volt a bizonytalansági tényező, az esetenként egy­másnak is ellentmondó kor­mányzati intézkedések hosz- szabb—rövidebb ideig alap­vetően befolyásolták az ágazat fejlesztését”. Sokszor háttérbe került tehát a ter­melők érdekeltsége, emiatt ingadozott a termőterület, bizonytalanná vált egyes zöldségfélékből az ellátás és az export is. Az érdekeltségre rendkí­vül érzékenyek a zöldség- termelők. Az elmúlt eszten­dőkben növekedtek a ter­melési költségek, drágább lett a műtrágya, a növény­védőszer, a föld művelésé­hez szükséges gázolaj ; leg­utóbb emelkedtek a mun­kabérek közterhei. Mind­ezek megváltoztatták a termelés jövedelmezőségét. Elsősorban a termelőszövet­kezetek és az állami gazda­ságok mondtak le a zöld­ségtermelésről, valamelyest növekedett viszont a ter­melési kedv a háztáji és kisegítő gazdaságokban. A falusi portákon ugyanis nem voltak olyan érzéke­nyek a költségek növekedé­sére, mint a nagyüzemek­ben. Jelenleg a zöldségfélék­nek több mint a felét a kis­termelők állítják elő. Egyes fajoknál még ennél is na­gyobb az arány. A nagy ké­zi munkaerőt igénylő ubor­kának a 75 százalékát, a hajtatott zöldségféléknek mintegy 80 százalékát a háztájiban termelik. Persze a kistermelők sem hazafiúi kötelességből hajladoznak az ágyások fölött, őket is a kívül oítt bernit is ajtókat, sa- rolkwasaikat, pántokat, kapu- láncokat, egyszóval valami jóravaló eszközt tolláit, el- hordatott, de még mindazok­kal sem elegedet, hanem most ismét valamennyi kö­lest, cZírkot talált, mind meg avattatta és most nyom­tattatja. Ha én valami fe­lől írok is neki, azzal bizony igen keveset gondol. Hanem N-a-t ez okokra nézve aláza­tosan kérem, mindazoknak visszaadatása végett valamit elhoztak, ilegíkiiváltképpen a mialomsaerszáim és kapuk lánca végett. Egy erős pa­rancsolatot írjon N. reá . . . mit kőül véle cselekedni, né­kem is mindezekről... pa­rancsolni mélltóztassék, N-od, elvárván azért a N-od jó vá­laszát, maradóik N-naik alá­zatos szolgája Veszprém 5 október 1684. Babocsay Fe­renc”. A foki törölk erőd katonái tehát — miiuitán csatáról se­hol nem esiiik szó — egysze­rűen elhagyhatták a várat. Buda várát 1684-ben 112 napig ostromolták a szövet­séges hadak, de eredményt nem értek el. Azonban a nagy harc, a hatalmas ke­resztény haderő annyira megrémíthette a dunántúli kisebb török várak katonáit, biztonságosan elérhető, tisztességes jövedelem hajt­ja. Ha ezt nem találják meg, másutt keresik a le­hetőségeket. Rontja a termelés fejlesz­tésének esélyeit az is, hogy a hazai mezőgépipar nincs érdekelve a gépellátás javí­tásában, így a nagyüzemek és a kistermelők gépellátá­sa rendezetlen. A zöldség- termelésben ugyanis speciá­lis gépeket használnak, a pótalkatrészellátás azonban akadozik, emiatt esetenként használhatatlanok a drága masinák. Korlátozza a tech­nológiák fejlesztését, hogy az importból származó gyomirtó- és más növény­védő szerek esetenként hiá­nyoznak. A vásárlók igénye Az ágazatnak egyik leg­súlyosabb gondja a feldol­gozás alacsony színvonala, A piacon ízlésesen csoma­golt, jó minőségű árukat keresnek, ezzel szemben a konzervipari gépek többsé­ge erkölcsileg és műszakilag is elavult. Ehhez képest fej­lettebb a hűtőipar, de a hű­tőlánc kialakítása még aka­dozik, a kereskedelemben sok helyütt hiányoznak a hűtőpultok. S végül nem a keresett minőségű áruhoz jut a vevő, s ez pedig kü­lönösen gátolja a külpiaci értékesítést. Amint láttuk, számos mű­szaki-technika] hiányosság hátráltatja a zöldségterme­lés- és feldolgozás fejleszté­sét, amelyeket meg 'kell szüntetni. S még ennél is sürgősebb a megfelelő ter­melői érdekeltség kialakí­tása. Gép ugyanis csak ak­kor kell, ha a termelőnek kedve van zöldséggel fog­lalkozni. Ezért a termelői és forgalmazói érdek egyez­tetése mindkét félnek érde­ke, s így lehet a legjobban szolgálni a vásárlók igé­nyeit is. V. Farkas József hogy kiürítették erősségeiket. A foki vár megüresedéséről hamar tudomást szerezhettek a szembenálló magyar vá­raik, elsősorban Tihany ka­pitánya, és .mint a panaszos levélben olvasható, ő igyeke­zett is Menteni a saját. ill. vára számára azt, ami még elvihető vollí. A két kapitány veszeke­dése az elvitt tárgyak, a ki­fosztott vár miatt, mutatja, mily nagy értéke volt akkor mindennek, a kapufámétól az ajtó- és ablak-sarokpántokig. A török gyors menekülését tanúsítja, hogy még tíz má­zsa muníciót — nyilván pus­kaport — is a várban ha­gyott. Egyelőre a veszprémi vár kapitányának őrizetében maradt a foki erőd, aki adott is mintegy 50 katonát az őr­zésére, hiszen még nem le­hetett tudni, végleg elment-e a török. Éppen Babocsay je­lenti még a fenti levél nem közölt részében, hogy hatezer janicsár közeledéséről kapott hint, de ez valótlannak bi­zonyult. Felmerülhet a kérdés, mi történt az ezer személyszál­lítására alkalmas hajóhad­dá!? Azt hiszem, közel já­rok az igazsághoz, ha azt mondom, hogy a vár katonái A novoszibirszki energeti­kai kutatóintézetben olyan eredeti kísérleti komplexu­mot fejlesztettek ki, amely­nek fontos része egy ötmillió voltos i impulzus gene rá tor. A második — hétmillió voltos — impulzusgenerátor szerelé­si munkálatait az idén feje­zik be. Tizenegy regionális villa- mosenergetikad rendszer alkot fokozatosan- egységes rend­szert. Ilyenné válik az egyen­áramú, 1150 'kilovoltos szi­bériai gyűrű, amely -kapcso­lódik a közép-ázsiai és távol- keleti energetikai rendszerek­hez. A tudósak jelenleg az egyenáramú és váltóáramú vezetékek megfelelő arányá­nak kidolgozásán., a tranzit- vonalakról leszedett áram kér­désein. és ami a legfontosabb, a megfelelő irányú áramát- kapcsolás problémáinak meg­oldásán dolgoznak. Ez lehetővé teszi, a tizenegy szovjet idő­zónának megfelelően., a vil­lamosén engi a csúcsidők ki- egyenlítését. A -képen: vizsgálótransz- formátorak sora biztosítja az ipari villamostávvezetékek átfogó üzemi próbáit. azolkon mentek el a tavon (s a Kiis-Balatonon át Hídvé­giig, onnan a hajókat to- vábbszálilí-tatták Kanizsáiig és Ormánd vázén, majd szeke­reiken, hiszen Kanizsa volt a török hajóhad kiindutópont- ja. Korábban is már onnan szállították a Dráva, a Mura folyókról- érkezett török ha­jókat a Balatonra. A foki várat pedig őrizték a magyar katonák 1690-ig, majd Kanizsa elfoglalása után erre már nem volt szükség. Igazolt tulajdonosa, a veszprémi káptalan vissza­kapta. Az U alakú vá.r déli és nyugati szárnyát lebontva építette föl a ma iis még látható emeletes raktárépü­letet, a volt vár észáki épü­letéből . A vár palánkkal körülvett része magába foglalta a mai kórház fölötti dombocskát -is és a Grainárium területet. Alatta már az öböl vize rin­gatta a török hajókat —ott, ahol- most a volt Balatoné j- hely házai sorakoznak. A kórház melletti domb 250 éven át a foki lakosok te­metője volt. Szép lenne egy emlékoszlopot fedáiUítani a most parkosított domb tete­jén, amelyen felírá-s hirdet­né, hogy száz évig nyögték a törökök uralmát Fok la­kói és azok .eltűnése óta sok- sok ezren aiíusszák örök ál­mukat a domb gyapta karója alatt. Zákonyi Ferenc Az 1984. évi népgazdasági terv megalapozása céljából több központi intézkedést vezettek be. Az intézkedé­sek egyike: az élőmunka hatékonyabb felhasználásá­val összhangban biztosítani a társadalombiztosítás be­vételeinek és kiadásainak egyensúlyát. Ennek érdeké­ben — az új társadalombiz­tosítási jogszabályok alap­ján — a gazdálkodó szerve­zetek járulékának mértéke 10 százalékkal emelkedett. Hasonló arányban nőtt a kisiparosok, gazdasági mun­kaközösségi tagok járuléká­nak összege, de itt az eme­léssel egyidejűleg differen­ciálás is történt és a ki­sebb jövedelmi kategóriák­nál az emelés ellenére is a korábbinál kedvezőbb hely­zet alakult ki. A Házi Jogtanácsadó új számában a gazdasági mun­kaközösségek, ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoportok, magánke­reskedők és kismarosok tár­sadalombiztosításával ösz- szefüggő összes kérdésről (betegségi és anyasági ellá­tás, családi pótlék, nyugel­látás, baleseti ellátás) ad részletes ismertetést. Növényvédelmi Az elmúlt időszak zivata­ros, párás időjárásának ha­tására a szőlő botritiszes be­tegségének (szürkerothadás) tünetei megjelentek a zöld bogyókon. A betegség első­sorban ott jélenitkeziilk, ahol valamilyen sérülés érte a szőlőit. A kórokozókra jel­lemző. hogy a jelenlegi idő­járási viszonyok között igyo.r- san fertőz. Júliusban igen sók kórokozó halmozódott fel, ezért a fertőzés roha­mos terjedésére kell fölké­szülni. A veszélyt növeli, hogy a múlt hét végén hir­telen lehullott nagy mennyi­ségű csapadék hatására a bogyóik víztartalma jieilentő- sen nőtt, a bogyó héja a belső növekedés ütemét nem tudja követni, és kisebb-na- gyobfo repedések keletkeznek rajta. A betegség elsősorban a zsenidülés kezdetén levő korai csemegeszőlőket veszé­lyezteti. Elengedhetetlenül fontos a védekezés. A betegség könnyen felismerhető a fer­tőzött bogyók szürkésbama elszíneződéséről és a felüle­tükön megjelenő jellegzetes szürkés-fehér penészgyepről. A zöld bogyóik fertőződésé­nek következménye a zöild- vagy savanyúroth-adás, mely terjedésével az egész fürt pusztulását okozhatja. Ha az időjárás a továbbiiákban tar­Ugyanez a szám tartal­mazz? az új vállalkozási formák jogszabálygyűjte­ményét. Aki már belevágott, ta­pasztalhatta: a leendő kis­vállalkozónak jogszabályok tömegén kell átrágnia ma­gát. A törvények, rendele­tek és egyéb kötelező érvé­nyű előírások ismerete egy­aránt nélkülözhetetlen az előkészítő munkáknál, a megalakulásnál, s a műkö­désnél. S hamar kiderül az is, hogy a jogszabályok nem ismerete ez esetben is „zsebre megy”. Viszont az is igaz, hogy a figyelembe veendő jogszabályok címé­nek felsorolása is egy ki­sebb füzetet tesz ki, ezért méltán panaszkodnak még a gyakorló jogászok is, hogy szinte reménytelen tájékot zódniuk a jogszabályok út­vesztőjében. Ez az összeállítás most kísérlet arra, hogy a gya­korlat követelményeit fi- gyelembe vevő téma szerin­ti felosztásban adják közre „a nem jogi személyiségű társaságokra vonatkozó sza­bályok" gyűjteményét. tájékoztató tósan szárazra változik, a fertőzési folyamat lassul, de a már megbetegedett bo­gyók értéktelenek maradnak. A betegség ellen jó ered- ménnyél használható az Ort- ho-Phábtan 0,2—0,3 százalé­kos, a Romlan 50 WP 0,1— 0,15 százalékos, a Fundazol 50 WP 0,14 százalékos Top- sin Metál 0,1 százalékos ké­szítmény. A javasolt szerek élelmeZésegészségügyi vára­kozási ideje 14 nap — ezt a csemegeszőlő védelménél feltétlenül figyelembe kell venni. A csapadékos periódus mérsékelte ugyan a liszthar- mjat-fertőizést, de terjedésé­nek veszélye továbbra is nagy. ezért a permétléhez feltétlenül keverjünk T-hio- viitolt, 0,2 százalékos Micro- luxott vagy 0,1 százalékos Kamatban e FN 57-eit. A szőtömoi-yók nyár-i nem­zedékének -rajzása még ész­lelhető, tojásrákásuk folya­matos, ebből követi kezük, hogy a hernyókártétel is el­húzódik augusztus első nap­jaira. A gomibaölőszar-fcarn- bi nádiéihoz keverjünk ezért Bi—58 EC 0,1 százalékos vagy Undfosz 50 EC 0,1 százalékos rovarölő szert. Ezek a ké­szítmények egyúttal a szőlő- atkák ellen, is védelmet nyújtanak. Volt Siófokon török var?

Next

/
Oldalképek
Tartalom