Somogyi Néplap, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-03 / 181. szám

1984. augusztus 3., péntek Somogyi Néplap Még meleg a szakácskönyv Az ember, ha laikus, azt hiszi, hogy a könyvek árának növekedésével megcsappan az irántuk való kereslet, hiszen min­denki ott takarítja meg a megfogható forintokat, ahol leginkább lehet. A kultúra éppen egy ilyen „megspórolható” terület. Pedig könyv évről évre több fogy - mondja Kut- rovácz Sándor. Kijelenté­sének éppen úgy örülhe­tünk, mintha statisztikai kimutatásokban olvas­nánk. Ugyanis tapaszta­latból mondja, harminc éve dolgozik a könyvter­jesztésben. — A kaposvári ezermes­terből!; előtt még a forró ká- níiikiuilai napokban is vi­szonylagos hűvös van. A hely kiválasztásában a há­rom évtized alatt felhalmo­zódott szalkimai rutin is köz­rejátszott, s ennek eredmé­nyeként szinte mindig áll valaki a szabadtéri pult előtt, hogy az elmúlt hetek könyv- újdonságait böngéssze. — Sokféle vevő van, én már mindegyiket ismerem — mondja Kutrovácz Sándor. Elég, ha ide áll az asztal elé, s még egy szót sem szól, már tudok ajánlaná valamit, ami rendszerint az illető ér- déklődési körének megfelel. Még könnyebb a helyzetem, ha már kiválasztott egy könyvet, akkor arról a terü­letről mutatók még, ha ép­pen van. Mindegyik könyv fülszövegét elolvasom, így tudom, miről szól. Újabb vásárlók érkeztek. Egy íiatalassizony A szerelem iskolája című könyvet eme­li föl', belelapoz, aztán lete­szi, de közben mintha el is bizonytalanodna. Ezt a pil­lanatot ragadja meg a könyvárus: „Tessék csak bát­ran, ez minden korosztály­nak szól”. Az asszony végül kifizeti a 220 forintot. „Eset­leg egy szakácskönyvet ajánlhatok ; még meleg, olyan friss.” Újabb lapozgatás kez­dődik, azután bál in tás, — így megy ez. Sopron­ban tanultam a kereskedő szakmát — folytatja a visz- szaemlékezést —, aztán az ötvenes évek közepén Ka­posvárra kerültem. Sokáig árultam a megyei tanács ré­gi épülete előtt, hat év óta pediig a tanítóképzőben va­gyok. Könyves Sanyi bácsi — ahogy a képzőben hívják a hallgatók, Oktatók — nép­szerűségét bizonyítja, hogy nem múlik el diáknap, hogy a fiatalok alkalmi műsorá­ban ne említenék nevét. Hét­Új magyar nyelvtan Nemcsak a szakemberek, hanem a szélesebb közön­ség érdeklődésére is számot tarthat az a készülő nyel­vészeti munka, amely a tervek szerint Fejezetek egy új magyar nyelvtanból cím­mel kerül majd forgalomba a 80-as évek végére. Az új magyar nyelvtan formába öntésével, kapcsolatos mun­kálatok 11978-ban kezdődtek, ma már áz első kötet anya­ga lényegében összeállt: el­készültek a próbafejezetek. Az elképzelések szerint a sorozat önálló kötetei egy- egy részletet dolgoznának fel a mágyar nyelvtanból, majd később egy rövidebb. könnyen használható könyv is készülne. Míg a nagyobb igényű munkát elsősorban a kutatók, a pedagógusok, az egyetemisták forgathatnák haszonnal, addig a tömö­rebb változatot feltehető­en a közép- és általános is­kolákban is eredményesen lehetne használni. Az első kötet előreláthatóan a jövő év végén kerül nyomdába. A 80-as évek végére el­készülő kötetek elsősorban tudományos értéket képvi­selnek, de a szerzők igye­keznék olyan olvasmányo­san formába önteni mon­dandójukat, hogy az új ma­gyar leíró nyelvtan minden átlagosan művelt olvasó számára érthető legyen. Könyvtárosok vándorgyűlése Szegeden, a városi sport- csarnokban tegnap megkez­dődött a Magyar Könyvtáro­sok Egyesületének vándor- gyűlése. A több mint 1200 résztvevőt Bilédi Ferencné, az egyesület elnöke köszön­tötte, majd Koncz János, a Csongrád megyei pártbizott­ság titkára mondott megnyi­tót. Ezután megkezdődött a plenáris ülés. öt referátum hangzót el a könyvtári szol­ga Itatásokról, az informáci­ók terjesztésének és közve­títésének külföldi tapaszta­latairól, a technikai fejlesz­tés eredményeiről és tervei­ről. Az előadók aláhúzták: a könyvtárak közvetítő szerepe a szakismeretek terjesztésé­ben is növekedett. Általános tapasztalat, hogy a töbíb sza­badidővel párhuzamosan megnőtt az igény az ipari, a mezőgazdasági, a műszaki, a zenei és más szakirodalom iránt. Az érdeklődők számí­tanak a jól képzett könyv­tárosok ajánlásaira. Az utóbibi időben a könyv­tári munkában is egyre na­gyabb szerepet kap a tech­nika. Hazánk legnagyobb könyvtáraiban már számító­gépek működnék, s a na­gyobb számítástechnikai könyvtári központokhoz csatlakozta tják a megyei könyvtárakat. Sok más tech­nikai eszlköz, így a mikro­filmek használata, a sokszo­rosítás is segíti az olvasók színvonalasabb tájékozta­tását. A tanácskozás ma székoió- üléseikikel folytatódik. Hol­nap a vándorgyűlés résztve­vői megisimerkednék a sze­gedi Somogyi könyvtár új épületével, más Csongrád megyei könyvtárakkal, az irodalmi emlékhelyekkel. venkét évével úgy beillesz­kedett a f iatalok közé, hogy ma már szinte elképzelhetet­len a főiskola nélküle. A legritkább, rég elfogyott könyvek címeit is fölírja, ha keresik, még abba sem nyugszik bele, hogy munkál­tatójánál, a József Attila könyvesboltban is régen el­fogyott a kért mű. „Majd megy a lányom Pestre — mondja ilyenkor —, megké­rem, nézzen utána.” Nemcsak a főiskolások, ha­nem a 'kaposváriak is jól is­merik. A harminc év során számtalan vállalatnál, gyár­nál látta' el. a könyvterjesz­tői feladatot, a hőskorban megrakott bőrönddel, később trióik Ilin szállítva a könyve­ket. Búcsúzóul megkér még, ha van időm, maradjak pár per­eiig, nézzek a könyvekre, le­ugrik a boltba néhány kö­tetért. öt perc nem elégsé­ges idő számomra, hogy egyetlen művet is eladjak, ám ahhoz bőségesen, hogy rájöjjek: nem élnék meg belőle. Sanyi bácsi kezében egy tucat Agatha Oristbie-kötet­tel érkezik vissza. Tizenötöt hoztam ki reggel, mind el­fogyott. Órámra pillantok. Tíz óra Van ... Varga István PAMPOROVO A Rodope gyöngye A Sznyezsanka és Murga- vec csúcs közé ékelve, ke­letről a Rozsén védelmé­ben, az 1650 méteres ma­gasságban fekvő Pamporo- vo az év minden szakában csábítja a látogatókat. Nem túloznak a turisztikai útmu­tatók, amikor a Rodope- hegység e gyöngyszemét Bulgária egyik legkelleme­sebb éghajlatú magaslati üdülőhelyeként említik : nyáron itt van a legtöbb napsütéses reggel, télen itt esik a legtöbb hó ... Vonzerejét bizonyítja az is, hogy a Balkantourist hét szállodája 1400 férőhellyel várja a vendégeket, a kör­nyékbeli villákban és pihe­nőházakban pedig még to­vábbi két és félezer turista kaphat szállást. Pillanatnyi­lag ez meg is felel az igé­nyeknek, bár Pamporovo fenyőerdők borította kör­nyék és az itteni friss le­vegő valószínűleg hamaro­san újabb bővítéseket tesz majd szükségessé. A szál­lók egyébként jól illeszked­nek a természetbe, az össz­hangban még a legigénye­sebb szemlélő sem találhat kifogásolni valót. A közeli fenyvesekben elszórt fahá­zikók ígérnek hangulatos pi­henőt. Minden fenyőfából épült, friss fenyőillatot áraszt... Pamporovót — elsősorban a magaslati levegőt, pihe­nést, a mozgást, a termé­szetjárást kedvelők látogat­ják. Nem is beszélve a téli Szezonról, amikor az élet a sífelvonók és lesiklópályák körül zajlik. A nyár gazdag sportprogramot is kínál: ta­pasztalt hegyi vezetők irá­nyításával naponta indíta­nak túrákat a Bacskovo és Rila kolostorhoz, továbbá autóbuszkirándulásokat szerveznek a történelmi vá­rosokba. Sötétzölden őrködik a Sznyezsanka 2000 méteren felüli csúcsa Pamporovo fö­lött, s aki felvonóval odáig megy, annak csodálatos ki­látás tárul elébe: északnyu­gatra a Pirin magas csú­csai, távolabb pedig a Sztara Planina hosszan el­nyúló vonulata nyújt egye. dülálló látványt. A hegyte­tőn 15C méteres tévétorony áll, amelynek kávézó-cuk­rászdáját érdemes fölkeres­ni: hosszan lehet figyelni innen a felhők hegyek fö­lötti játékát. Tovább tárt az uborkasze­zon a művelődési házaik nyá­ri 'kínálatában. Több helyen a megyében épp ezeket a waipokat használják föl ar­ra, hogy az esedékes tata­rozásokat elvégezzék. Szeren­csére azonban akadnak sza­badtéri színpadok is, ahol kellemes nyárestéket tölthet­nék el) a nézők. Hátrá­nyuk viszont ezeikrnök az előadásóknak, hogy minden­kor az időjárás szeszélyére vammaik bízva, hiszen egy hirtelen jött zivatar meggá­tolhatja. A megyeszékhelyen ma a fiatalabb korosztály találhat szórakozási alkalmat magá­nak, ugyanis a Kilián Gyöngy -ifjúságii házban disz­kó lesz. A kulturális prog­ramok zöme viszont Bar­cson zajlik majd, ahol ma este kezdődik a Dráva men­ti nyár rendezvénysorozat. A határ menti város jugoszláv szomszédjának, Virwiticá- nak közreműködésével színes műsorokat kínál az érdek­lődőknek. A városi tanács tanácstermében ma este hat óráikor nyílik meg a Virovi- tica régen és ma kiállítás, amely augusztus közepéig várja a látogatókat. Holnap délelőtt a városi sportcsar­nokban női kosártlalbd'ámér- kőzés lesz a hazai és ven­dégklubok között, este pedig ifjúsági találkozó és tánc­est. A tálpálé'valót a virovi- ticai rockzenekair szolgáltat­ja. A művelődési ház mellett a Csillag étterem sem marad üresen, hiszen ott ugyanek­kor a jugoszláv Rodoljub együttes tomburazenekará- niak közreműködésével dél­szláv bált rendeznék. A vasárnap is sportren­dezvényekkel kezdődik, a kosárlabda mellett a két szomszédiváír öregfiúk kor­osztályába tartozó labdarú­gói is összemérik erejüket. Este a városi sportcsarnok­ban az amatőr együttesek 'között ott lesz két jugoszláv táncegyüttes és egy fúvós­zenekar, valamint a barcsi ifjúsági fúvós-zenekar. A Dráva múzeum állandó kiál­lításán a barcsi Vörös Csil­lag tsz történetét és a drá- vai halászatot bemutató ki­állítást láthatnak a Dráva menti nyárra érkező vendé­gek. (Képünkön egy részlet a kiállításról.) Szépnek ígérkező tárlat megnyitója lesz vasárnap délelőtt tizenegy óraikor Bog­iári öltén is. A kék és vörös kápolna ezúttal Felvidéki András és Helényi Tibor festőművész alkotásait mu­tatja be. A megnyitót Frank János művészettörténész mondja, közreműködik Tusa Erzsébet zongoraművész. iKétniapos rendezvény­sorozattal várja a fiatalokat a hét. végén Gyékényes. Az ifjúsági sporttalálkozón föl­lépnek parodisták, énekesek is, köztük Ihős József és Csizmadia Sándor. Szomba­ton Berzeneén videó-diszkó­ban táncolhatnák a szóra­kozni vágyók, a programot Börzöli Szilvia ámította össze. Ügy látszik, a nyár ked­vez a határ menti települé­sek kapcsolatápülásáinak, mert ugyancsak magyar— jugoszláv találkozóra kerül sor vasárnap Somogyudvar- helyen, Barzence társközsé­gében is. Itt a sporttalálko­zók után a határőrzenekar ad műsort. A habkönnyű kánikulai programok után egy hétfői előzetessel zárjuk e hétvégi ajánlatunkat. Este nyolc órakor lesz a kaposvári Rippl-Róniai-ViUa parkjában Császár Angéla színművész estje. Ha a kellemesnek ígér­kező hangulatot a rossz idő megzavarná, az előadás szín­helye a Kilián ifjúsági ház­ba tevődik át. Hatvcmkilenc perc a színházról — Színházi magazin -cím- mel indult... — Ezen a címen ismerte, szerette a közönség, a szak­ma. Jó érzéssel sugározhat­ta a rádió több mint tíz éven át — mondja László György, a Rádió szórakoz­tató osztályának vezetője, a műsor szerkesztője. Ben- kő Tibor szerkesztette, aki okosan válogatott színházi életünk eseményeiből, és aki jól értette, hogyan kell a színház élményét eljuttat­ni az értőkhöz és a kevés­bé értőkhöz. Korán elment Róla kötelességem elmonda­ni, hogy operációja előtt né­hány nappal — utolsó nap­jait élte és a lelke legmé­lyén sejtette is ezt — ki­szökött a kórházból, bejött a stúdióba és „összejátszot- ta” a magazint. így búcsú­zott. — Változott valamint a műsor? — Változott. Nem a cím teszi (most „69 perc a szín­házról” címen sugározzuk', hanem a koncepció, a stl lus. Némi ismeretünk már van a közönségről és ezért néhány dolgot fontosnak tartunk. Úgy gondoljuk. Beszélgetés László György szerkesztővel hogy a műsornak kevésbé kell szakmainak lenni, in­kább a szakmáról kell szól­nia. A felnőtt lakosság kb 30—40 százaléka nem végez- te el a 8 általánost. • ez meghatározó, ezért a soro­zat hangvétele populárisabb lett. Több a háttéranyag. A jelzésekből kiderült, hogy a közönséget nemcsak az elő­adás érdekli, de a folyamat is, nem csupán a sztárokra kíváncsi, hanem a jelmez tervező, a díszlettervező, az öltöztető, a súgó, szóval a „láthatatlan emberek” mun­kájára is. A kulisszák mö­götti világra. Ízelítőt igyeK- szünk adni a próbák han­gulatából, a rendező „mun­kájából, így több lett a pro­dukció, az akusztikus él­mény. — Milyen szerkesztői el­vek alapján épül fel a mű­sor? — A gyakorlat kettős. Mozaikszerűen tördelt ma­gazin az egyik forma. Több színház több emberét szó­laltatjuk meg, több érdekes, színes anyagot igyekszünk adni. A 69 percben a szín­ház „egészét” szeretnénk be­mutatni. A másik forma: egy-egy színház életét mu­tatja be a műsor,, s termé­szetesen helyet kap benne a színész színpadon kívüli élete is, mert színházon tú­li közérzetét meghatározó­nak erezzük. Ilyen volt pél­dául a zalaegerszegi és a miskolci színházat bemuta­tó műsor. — Ezek szerint vidékre is járnak. — Budapest-centrikus a rádió. Kissé ez a műsor - is. Ezen változtatni kell. — Az évente tizenhárom­szor jelentkező műsor a korábbi időkhöz képest bát­rabban kritizál. — Igen, de ezt nem ér zem bátorságnak. Ez terme szetes. Nem könnyű. Sok a neuralgikusnak vélt pont. a fölösleges érzékenység, de megpróbáljuk. Végül is az „ügy” a fontos. Hogy a „deszkákon” mi történik. Örömünk — nyitottságunk bizonyítéka is —, hogy él­vonalbeli folyóiratok, la­pok neves kritikusait hív­tuk és ők örömmel jöttek. Barta András, Kottái Ta­más, Mészáros Tamás, Mól nár Gál Péter, Tarján Ta­más munkája fontos szá­munkra (értően, magas színvonalon, és közérthető­en szólnak), de örömmel várunk mindenkit. A szín ház sokszínű, gondolom, hogy megközelítési módjá­nak is sokszínűnek kell len­nie. Az erre a koncepcióra épülő gyakorlattal igyek­szünk megfelelni annak, hogy sajátos, de hatékony­nak tudott eszközeinkkel be folyásoljuk a közönség vé­leményét. A dolog végül is egyszerű: a színház szép műhely. Kálmán György egy nemrég sugárzott mű­sorban így fogalmazott: fon­tosnak erzem magam, mert én „embert csinálok”. Ha ez így igaz (hitem szerint így van), es egy műsornak van „arca”, akkor ehhez valamelyest mi is hozzá tu­dunk járulni. Sámathv Ta.má.«?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom