Somogyi Néplap, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-12 / 189. szám

2 Somogyi Néplap 1984. augusztus 12., vasárnap Események címszavakban HÉTFŐ: Az ENSZ főtitkárának je­lenlétében Bécsben ered­ménytelen tárgyalások zajlottak le a ciprusi problémáról. — Az izra­eli államfő Simon Pe­reszt bízta meg kor­mányalakítással. — A Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság minisz­terelnöke Pekingben járt. KEDD: Usztyinov marsall, szov­jet honvédelmi miniszter, miután fogadta a jordá- niai hadügyminisztert, megbeszélést folytatott a Jemeni Népi Demokrati­kus Köztársaság nemzet- védelmi miniszterével. — Nicaraguában enyíhtették a rendkívüli állapotot. — Jugoszláv—egyiptomi csúcstalálkozó Brioni szi­getén. SZERDA: Megegyezés Bejrut kör­nyékének ellenőrzéséről. — Elindultak a Vörös- tenger felé a titokzatos tengeri aknák felkutatá­sára az amerikai egysé­gek. CSÜTÖRTÖK: A francia szenátus elve­tette Mitterrand népsza­vazási javaslatát. — A szír államfő fogadta Pol- jakov szovjet diplomatát. — Arafat megállapodott Husszein királlyal jordán —palesztin konföderáció létrehozásáról. PÉNTEK: Egyiptom jogot formál arra, hogy átkutassa a Vörös-tengeren haladó „gyanús*’ hajókat — A brit bányászok a 22 hete tartó sztrájk folytatását határozták el. SZOMBAT: Az amerikai képviselőház 70 millió dolláros rend­kívüli katonai segélyprog­ramot szavazott meg a Salvadort kormány ré­szére. — Zimbabwéban egypárt-rendszer lesz, így döntött a Zanu kong­resszusa. — Üjabb harcok az iraki—iráni háborúban. A hét három kérdése ® Hasid Karami libanoni miniszterelnök (jobbia) Bejrutban találkozott Vlagyimir Poljakov- val, a szovjet külügyminisztérium közel-ke! ti osztályának vezetőjével. den tárgyalásnak az az alap­ja, hogy le kell mondani ar­ról a törekvésről, amely a másik fél biztonságának a rovására a katonai fölény megszerzésére irányul. Leo~ nyid Zamjatyin, az SZKP Központi Bizottsága nem­zetközi tájékoztatási osztá­lyának vezetője írta le ezt a Moszkovszkije Novosztyi új számában. A világ az igazi, építő jel­legű párbeszéd újrakezdését sürgeti, ezt tükrözték az első amerikai atombombák ször­nyű pusztításának évforduló­ján, mindenekelőtt a Hiro­simában és Nagaszaki'ban rendezett. emlékünnepségek is. Hogyan értendő, hogy a Szovjetunió válaszol az amerikai kihívásra, amely az itnx és a (szárnyas raké­ták gyártásában jelentkezik? A héten volt a szovjet ra- kéta-haderőnem fennállásá­nak 25. évfordulója. Ebből az alkalomból Tolubko marsall, a hadászati rakétacsapatok főparancsnoka nyilatkozott. Hangsúlyozta, hogy a rakéta­fegyverek és robbanótöltetük tekintetében hozzávetőleg szovjet—'amerikai erőegyen­súly áll fenn. Ha az Egye­1 Mit mutat a közel-ke­leti helyzet élénkülése? Valóban szinte mindenütt történt a héten valami, ahol csak a közel-keleti helyzet egy-egy eleme formálódik: Arafat a jordán királlyal egy majdani jordán—palesz­tin konföderáció tervét ele­venítette föl; az izraeli kor­mányalakítás költéhúzásában eljutották Peresz miniszter­elnöki megbízatásáig; Liba­noniban nagynebezen nyélbe ütöttek egy biztonsági meg­állapodást, de nyomban utá­na új bombamerényietek kel­tettek riadalmat és nyugta­lanságot. a Vörös-tengeren Az amerikai beavatkozási politika minden formájának meg­szüntetését követeitek San Franciscóban egy nagyszabású tüntetésen. A felvonulók transzparensein a többi közt ez volt olvasható: Nem akarunk Vietnamot Közép-Amerikában! sült Államok most a maga javára akarja megváltoztatni a hadászati erők mérlegét, akkor a Szovjetunió kényte­len lesz megfelelő fegyver- rendszerék kifejlesztésével válaszolni. Tolubko marsall kijelentette, hogy az mx-ra- kétára hasonló szovjet raké­tával, az amerikaiak nagy hatótávolságú szárnyas raké­táira pedig saját nagy ható­távolságú szárnyas rakéták­kal válaszolnak. .. (Moszkva- - ban bejelentették, hogy a -Csendes-óceán előre meg­adott körzetében augusztus 6. és 9. között rakétakísérle- tekeit folytattak.) Mindezt Washingtonban a Fehér Házban és a Penta­gonban úgy kellene felfogni, mint annak hiábavalóságát, hogy előnyt tudnának kivív­ni a fegyverkezési hajszá­ban. S ugyanakkor meg kellene szívlelni az ismételt szovjet figyelmeztetést: min­újabb aknák robbanása adott alkalmat nyugati interven­cióra, s végül, de nem utol­sósorban tovább folyik a szovjet diplomácia akcióso­rozata a minapi közel-keleti rendezési terv ismertetésére és elfogadtatására. Hogy mindjárt ennél ma­radjunk: Vlagyimir Poljako- vot, a szovjet külügyminisz­ter egy közeli munkatársát, aki a térség országait végig­járta, Damaszkuszban Hafez Asszad köztársasági elnök, Hadda,m elnök és Faruk As- Sar, a szír külügyminiszter fogadta. Hivatalosan is kife­jezésre juttatták, hogy Szí­ria támogatja a nemzetközi konferencia megrendezésé­nek gondolatát úgy, amint azt a Szovjetunió javasolta. Ugyanekkor négy palesztin szervezet ris támogatásáról biztosította a szovjet kezde­ményezést. Veszélyes helyzet alakult ki a Vörös-itengeren a titok­zatos vízi aknák robbanása nyomán. Egymást érik a leg­különbözőbb vádaskodások: az egyiptomi és a nyugati sajtó Iránt és Líbiát gyanú­sítja, de minden bizonyíték nélkül, ugyanakkor olyan hangok is hallatszanak, hogy az aknák hasonlók lehetnek azokhoz, amelyeket nemrég a CIA a nicaraguai kikötők előtt helyezett el. Minden­esetre az Egyesült Államok számára lehetőség nyílt hogy — a vele szinte versenyre kelő Nagy-Britanniával, Franciaországgal és Olaszor­szággal együtt — aknakuta­tó egységeket irányítson a helyszínre. Természetesen le kell, szögezni, hogy a fontos víziút megtisztítása minden­kinek. s a világ egészének is érdeke. Ugyanakkor bizo­nyos, hogy — képletesen szólva — egyesek a vízi ak­nák robbanása okozta zava­rosban szeretnének halászni! ® Hogyan alakul a fran­cia belpolitikai hely­zet a szenátus szavazása után? Mitterrand elnök de Gaul­le tábornok egykori kedvelt mondását idézheti maga is: ..Elvesztettünk egy csatát, de a háborút nem!" A köztár­sasági elnök javaslatát majd­nem kétharmados többséggel elvetette a francia parla­ment felsőháza, a szenátus. Persze, ez korántsem jelenti az államfő kezdeményezésé­nek végleges kudarcát, hi­szen két hét múlva a nem­zetgyűlés elfogadhatja. Mit­terrand pártjának képviselői ott abszolút többségben vannak, s ráadásul a kom­munisták támogatását is él­vezd etiik. Némi politikai előnye Mit- tenrandnak azért még a sze­nátus negatív állásfoglalásá­ból is származott. Az a jobb­oldal szállt szembe az elnö­ki elképzeléssel — hogy. tud­niillik rendezzenek minden­kor népszavazást, amikor a szabadságjogokat érinti egy törvényjavaslat —, amely két hónapja még maga követéit népszavazást az iskolareform törvényjavaslatának meg­buktatására! A jobboldal so­raiban ott ülnek a gaulleis- ták. akiknek a fejére lehet olvasni^ hogy éppen az ő né­hai vezérük alkalmazott több alkalommal is népszavazást. (Igaz, az ellenzéki padsorok­ból pedig azt emlegetik föl. hogy akkor meg Mitterrai d „Szabadíts meg a nukleáris fegyverektől! Állítsd le a kí­sérleteket!” — ez olvasható azon a feliraton, amelyet négy ikörnyezetvédő fiatal­ember (vitt fel a New-York-i felállványozott Szabadság­szoborra a Hirosima ellen végrehajtott atomtámadás 39. évfordulóján. ellenezte a referendum in­tézményét. A paragrafusrágás többé- kevéstoé hidegen hagyja a tö­megéket, ez az alkotmányjo­gi vita valójában csak a sző­kébb értelemben vett politi­kai köröket érdekli. Az erők felmérésére azonban min­denképp jó. S általában a népszavazás intézményének új életre keltése azt a célt szolgálja, hogy valamelyest kifogja a szelet az ellenzék vitorlájából. A jobboldal pártjai és vezetőik ugyanis egyre azt hajtogatják, hogy a júniusi „európai parla­menti választásokon” elszen­vedett vereség után Mitter­rand és kormánya kisebbség­be szorult, nem bírja már a tömegek bizalmát. Az ellen­zék azt követelte, hogy a ha­talom jogosságának igazolá­sát vagy egy népszavazásra vagy a parlament felcszlatá-. sa után új törvényhozási vá­lasztásra bízzák. Nos, a parlamenti válasz­tások ma valóban nem sok reménnyel kecsegtetnék Mit­terrand híveit. Egy-egy maj­dani népszavazás, ha jól fo­galmazzák meg a kérdést, amire a népnek ,,igen”-ne! vagy „nem”-mel kell vála­szolnia, már kedvezőbb ered­ményt hozhatna. Addig is nem árt, ha az Elysée-palotában azt mond­hatják: nicsak, ők félnek a nép megkérdezésétől? Pálfy József 1984. augusztus 13-án 21 órakor A Bikini és Nervous Germans (NSZK) együttes közös koncertje a szakmunkásképző intézet udvarán levő szabadtéri színpadon (Marcali. Simon tér 1.). (264723) Az ENSZ határozatait végre kell hajtani Unido — Szocialista országok javaslata Végre kell hajtani az ENSZ határozatait az új nemzetközi gazdasági rend megteremtéséről, véget kell vetni a fegyverkezési ver­senynek és a fejlődő országok mind súlyosabb gazdasági megkülönböztetésének — hangsúlyozza a szocialista országok határozati javasla­ta, amelyet pénteken az Unido, az ENSZ iparfejlesz­tési szervezete 4. világkon­ferenciája elé terjesztettek. Sömjén Tamás, hazánk kép­viselője indokolta meg a? ülésen a közös javaslatot, amelynek kidolgozója Bul­gária, Belorusszia, Csehszlo­vákia, Lengyelország. Ma­gyarország, Mongólia az NDK, a Szovjetunió és Uk­rajna. Az Unido korábbi konfe­renciáinak céljait nem él­ték el, az ENSZ nemzetközi fejlesztési akciótervét nem valósították meg. A fejlődő országok ipari termelésének növekedése az elmúlt évek­ben nagymértékben lelas­sult, illetve visszaesett — mutat rá a dokumentum. Ennek oka a fejlett tőkés országok válsága és az álta­luk követett politika. Ezek az országok megakadályoz­zák. hogy a nemzetközi gaz­dasági kapcsolatokat igazsá­gos, demokratikus alapokon újjászervezzék A szocialista országok cso­portja javasolja: az összes állam részvételével dolgoz­zanak ki és alkalmazzanak hatékony módszereket a normális nemzetközi gaz­dasági kapcsolatok helyre­állítására. Száműzzék e kap­csolatokból a gazdasági ag­resszió olyan módszereit, mint az embargó alkalma­zása vagy azzal való fenye­getés, a bojkott, a kereske­delmi hitelnyújtás és a technológia-átádás akadá­lyozása. Légi és tengeri csata a Hormusza csatornán Bagdadi jelentések szerint légi és tengeri csata volt szombaton hajnalban a Per­zsa (Arab)-öböl térségében lévő Hormusza csatornán, mintegy ötven kilométerre az iraki—iráni határtól. Egy bagdadi katonai szóvivő sze­rint az iraki légierő gépei lelőttek három iráni harci gépet és eltaláltak öt „fon­tos tengeri célpontot”, vagy­is hajót. A Hormusza csatorna Bandar Khomeini iráni ki­kötővároshoz vezet, amely az iráni petrokémiiai ipar együk központja. A légicsa­táról iráni részről nem szá­moltak be.. Az új ecuadori elnök letette a hivatali esküt Pénteken lette a hivalali esküt Ecuador új államfő­je, Léon Febres Cordero. Ünnepélyes beiktatásán het­ven ország képviselője — köztük négy latin-amerikai ország államfője, valamint az amerikai alelnök — vett részt. Az üzletember-politikus a dél-amerikai ország 38.. alkotmányosan megválasz­tott államfője. Ünnepi be­szédében kifejtette, hogy válságban lévő országot vesz át, s ígéretet tett választási programjának teljesítésére, arra, huny kenyeret, munka' és lakást biztosít az ország népéneK. Ecuador gazdasá­gi talpraállítását a szabad­piaci erőkre és a külföldi beruházásokra támaszkod­va helyezte kilátásba. A beiktató ünnepségen je-' len volt Raul Alfonsin ar­gentin, Jaime Lusinchi ve­nezuelai, Belisario Betancur kolumbiai, valamint Hern-.n Siles Zuazo bolíviai államfő Quitói tartózkodásuk alatt tárgyalásokat folytatnak majd Leon Febres Crodero- val. A 8 millió lakosú Ecua­dorban 21 évig volt katonai kormányzás. Érettségizett, gyakorlattal rendelkező gépírót fölveszünk ■■ ............. I I ■ ———» S omogyi Néplap szerkesztősége, Kaposvár, Latinka u. 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom