Somogyi Néplap, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-11 / 188. szám

6 Somogyi Néplap 1984. augusztus 11., szombat TUDOMÁNY, TECHNIKA Hőellátás napenergiával GOLYÓÁLLÓ ÜVEGEK Nagymennyiségű fűtőanyagot pótol A Krim-félsziget déli ré­szén fekvő város, Alusta központjának több mint tíz­ezer lakosának napenergiát hasznosító nagy teljesítmé­nyű rendszer biztosítja a melegvíz-ellátását és nagy­részben a a fűtést is. Ezt és sok másik napenergiarend­szert fejlesztettek ki a kijevi típus- és kísérleti tervező- intézet munkatársai. Ne vesszen kárba — A szakemberek figyel­mét felkeltette az alterna­tív, megújuló energia, töb­bek között a napenergia széleskörű felhasználásának lehetősége — mondja Alek- szej Zavarov, az intézet igazgatója. — A szerves fű­tőanyagok készletei végesek. És egyre drágábbak is a kitermelés egyre nehezedő körülményei és a nagy tá­volságok miatt. Ugyanakkor a földet érő napsugárzás energiája sok ezerszeresen meghaladja bolygónk ener­giaszükségletét. A problé­mát az jelenti, hogyan „fog­juk meg” ezt a hőenergiát. A napsugárzás fajlagos energiasűrűsége ugyanis vi­szonylag kicsi, intenzitása pedig a nap- illetve az év­szaktól függ. A Szovjetunióban egysé­ges műszaki-tudományos program keretében több mint ötven szervezet foglal­kozik a napenergia haszno­sításának problémájával. Folyamatban van a helio- technikai berendezések ipa­ri sorozatgyártásának meg­indítása. E munkálatokkal nemcsak a déli, a napsütés­ben gazdagabb körzetek­ben — a Krímben, a Kau­Favédelem Amerikai kutatók új mód­szert dolgoztaik ki az értékes faialkatrészek megóvására. Folyékony butilén-oxliddal itatják át a fát, s ezzel tá­voli- tartják a termeszeket, megakadályozzák a gombá­sodást és a nedvesség okoz­ta károsodást. E kezelést mindenekelőtt a hangszerek, bútorok és házak farészei­nek védelmére szánták. kázusban, Közép-Ázsiában — foglalkoznak, hanem az ország európai részének kö­zépső vidékén és Szibériá­ban is. Napenergia-rendsze­rek működnek például Moszkva környékén és Ja- kutföldön, a Távol-Keleten pedig a fagyott talaj felol­vasztásával kapcsolatos kí­sérleteket folytatnak velük. Negyven berendezés — A Szovjetunióban most fejlesztik ki a napenergiát és a hagyományos energia- forrásokat felhasználó nagy teljesítményű rendszereket, ezt követi majd az áttérés a falvak és városnegyedek központi hőellátására nap­energiával. Ez a kombinálás (kisebb napsugárzás esetén hagyományos fűtőanyag fel- használása) képezi az Alus- tában megvalósuló terv alapját, ahol is a tízezer négyzetméter felületű nap­energia-rendszer tartalékja a körzeti fűtőerőmű. A kijevi kutatóintézetben több mint negyven külön­böző típusú heliotephnikái berendezést fejlesztettek ki a legkülönfélébb épületek számára. Segítségükkel a víz száz Celsius-fpkra me­legedhet fel, ami maximáli­san megfelel a hőellátás céljainak. Egy négyzetméter felületű napkollektor évi 120—140 kilogrammnyi fű­tőanyag megtakarítását te­szi lehetővé. Ukrajna déli részén több napenergia-rendszer műkö­dik lakóépületekben, szál­lodákban, gyermek- és egészségügyi létesítmé­nyekben. A Krímben példá­Két amerikai kutató meg­figyelte, hogy a Georgia ál­lambeli Jaakson-tóban rend­szeresen fürdőzők körében két és félszer gyakoribb volt a középfülgyulladás, minit a nem e vidéken fürdőzők kö­zött. A baj okát keresve megállapították, hogy a tó­ban szerfölött sok genny kel­tő baktérium fordul elő, s e kórokozót a középfülből vett váladékból is kitenyésztet­ul napkollektorból kapják a meleg vizet Feodoszija vá­ros egyik 144 lakásos házá­ban és a Gornij diákotthon­ban. A napenergia-rendsze­rek a környezetet nem ká­rosítják, ezért a tervek sze­rint a Krímben, a Szovjet­unió egyik közkedvelt üdü­lőhelyén több létesítmény­nél fogják ezeket alkalmaz­ni. A forró dobozok A tudósok újabb elgondo­lásaikat az intézet kísérleti telepén valósíthatják meg. Itt évente több ezer úgyne­vezett forró dobozt — nap- kollektort — gyártanak, me­lyek hőenergiává alakítják a napsugárzást. Ezeket a napkollektorokat az épüle­tek tetején helyezik el, meghatározott dőlésszöggel, déli irányban. A hagyományos forró do­bozok mellett az intézetben a napenergiát összegyűjtő kollektorok kifejlesztésén is dolgoznak, melyek lehető­vé teszik magasabb hőmér­sékletek elérését. A na­gyobb hőenergia-fogyasz­tóknak óriási méretű nap- kollektorokra van szüksé­gük. Ezeket már nehéz a tetőn elhelyezni, és előfor­dulhat, hogy a közelben nincs szabad terület. Erre is megtalálták a megoldást: a napkollektorok szervesen beilleszkednek az épület szerkezetébe. Örményor­szágban felépült egy lakó­ház, melyen a tető helyett napkollektorokat helyeztek el. Alustában pedig egy most épülő irodaház egyik fala napkollektorokból fog állni. ték. Nyolcvankilenc közép- fülgyulladásos fürdőző (közül hatvanki lene, a huszonegy nem fürdőró közül csak két személy beteg füllében talál­tak ilyen baktériumot, s né­hány esetben a kórdkorót az ép fülekből is ki lehetett tenyészteni. Ez a vizsgálat is arra hívta fel a figyel­met, hogy az élővizekbe vezetett szennyvíz veszélyez­teti a fürdőrók egészségét. Fürdőzők, vigyázat! Az üvegnek sok kedvező tulajdonsága van, de van egy nagyon kedvezőtlen is: a törékenysége. Ennek az az oika, hogy az üveg rideg, a hirtelen mechanikai terhe­lést nem viseli el. Ám ezen is sikerült segíteni. Ha szer­ves műanyagot ragasztanak két üveglap közé, törés ese­tében a műanyag összetartja a szilánkokat. Rájöttek, hogy minél vékonyabb a két üveg­lap, annál hatékonyabb a műgyantával összeragasztott háromrétegű „szendvics­üveg”. Ekjként — megfelelő méretek kiválasztásával — olyan üveget sikerült készí­teni, amelynek törési szi­lárdsága a szokásos ablak­üveg tízszeresét is elérte ! Tovább kísérletezve az is kiderült, hogy a többrétegű „szendvicsüveg” golyóálló is. Elképzelhető, hogy ennek milyen nagy a jelentősége bankokban, postahivatalok­ban és más olyan helyeken, ahol fennáll a lőfegyver al­kalmazásával elkövetett rab­lások lehetősége. De persze az ilyen üveg a golyóálló gépkocsik ablakaiként is jó szolgálatot tesz. A nyugatnémet szakembe­rek által kifejlesztett golyó­álló üveg hat, egyenként 4 milliméter vastagságú üveg­lapból áll és a közöttük lé­vő öt, egyenként 0,7 milli­méter vastag epoxigyanta- rétegből. A ragasztás telje­sen üregmentes, így az ösz- szesen 27 milliméter vastag­ságú üveglap tökéletesen torzításmentes, fényátíbocsá- táképessége 87 százalékos. Három méter távolságból is biztonsággal felfogja a nagy kaliberű revolver golyóját. Ez az üveglapok között el­helyezett rugalmas epoxi­gyanta-rétegeknek köszönhe­tő, amelyek a legkülső üveg­lap átütése után kissé utá­naengednek és rugalmasan felfogják, „felemésztik” a lö­vedék mozgási energiáját. A páncélüveg természetesen védelmet nyújt a kalapács- ütések és a ikődobások ellen is, így jól felhasználható például az ékszerüzletek kincseket őrző kirakatainak védelmére. Képűm1 kön az angol kuta­tók áltál kifejlesztett, egy különleges ragasztóval egy­máshoz Illesztett üvegréte- gekből álló, összesen 63 mil­liméter vastagságú golyóálló üveget láthatjuk, amely még a géppisztolylövéseket is fel­fogja. Újfajta vitorlás A tavak, tengeiöblök nyá­ri képéhez elválaszthatatla­nul hozzátartoznak a fehér vitorlásak. A kisebb vitor­lásokon a hajótest voltakép­pen egyszerű csónak. Az el- tárás csak annyi, hogy a hajó középvonalában egy vastag vaslemez, agy uszony (avert) engedhető le a vízbe. A leeresztett uszony meg­akadályozza, hogy a hajót a szél egyszerűen maga előtt tolja. Nagyobb vitorlásba jó­kon uszony helyett a hajó középvonalában mélyen a vízbe merülő ólomnehezéket, úgynevezett tőkesúlyt alkal­maznak. A Vitorlás a hajó­test végérái a vízbe eresztett konmámylapáttal irányítható. A hajó mozgását a szél, a víz és a hajótest bonyolult kölcsönhatása szabja meg. A szél hajtóerejét részben toló hatása, részben a vitorla két Oldala között a légáramlási viszonyok miatt kialakuló nyomáskülönbség eredmé­nyezi. A csónakok és hajók hosz- szúikás alakja ősidők óta jó­formán változatlan: mind­egyiknek van egy orr- és egy farrésze. Ez azután meg is határozza a vízi jármű mindenkori haladási irányát, vagyis a vitorlás csupán or­rával előre szelheti a vizet. Egy holllond hajókonstruiktőr, ezen változtatni akarván, olyan vitorlást alakított ki, amellyel nem kell megfor­dulni az irányváltoztatáshoz. Ezt egy speciálisan kikép­zett, háromszögletű, 4,5 mé­ter hosszú hajótesttel érte el, amelyre 11 négyzetméter felületű Vitorla került. A kormányberendezésként is szolgáló svert súlyát — a szokásoshoz képest — meg­duplázta a „Ohipper” terve­zője. Képünkön az újfajta vitor- láshajót láthatjuk, amely előre és hátrafelé egyaránt haladhat. A Pest-Budából Buda­pestté egyesített főváros­ban 1873-ban az illetékesek úgy döntöttek, hogy ,,göz- mozdonyú vaspálya” épüljön s kapaszkodjon fel a Város­majorból a Szabadság -hegy­re (az akkori Sváb hegyre). Ekként épült meg egy sváj­ci mérnök, Gathry Szaléz tervei szerint Budán Európa harmadik fogaskerekűje, amelynek átadására éppen 110 évvel ezelőtt, 1874 nya­rán került sor. Eleinte való­ban gőamozdony vontatta a szerelvényeket a 2883 méter hosszú pályán, a két végpont között 259,55 méter magas­ságkülönbséget győzvén le Akkor még csupán egyetlen kitérési lehetősége volt a vonal közepe táján, s csak tavasszal-nyáron járt, április közepétől Október végéig. Már jócskán századunkban. 1929 nyarán váltotta fel a gőzmozdonyokat a villamos üzem. Az eredeti, majdnem három kilométeres pályát már valamivel korábban meghosszabbították a Szé- chenyi-hegyig. Ma már a világon renge­teg fogaskerekű vasút üze­mel, s állandóan újakat is építenek, főleg a magas he­gyekkel borított országok­ban. Hazáinknak azonban mindmáig ez az egyetlen fo­gaskerekűje. A fogaskerekű pályája a rendes vasúiénál Felfelé a lejtőn százalékig terjedhet. És ' tt egy nagy ugrás következik: a legmeredekebb fogaskere­kű vasút emelkedése közel 50 százalék is lehet! sokkal meredekebb lehet, te­repjáró vasútnak is mond­hatnánk. A legszerényebb emelkedése egyébként a vas­útnak van: a vonat legfel­jebb 2,5 százalékos emelke­dőre tud felkapaszkodni, vagyis a vasúti pálya 100 méterenként 2,5 métert emelkedhet. Az autópályák emelkedése már 6 százalékig, az egyéb főútvonalaké 10 Képünkön a múltba te­kinthetünk vissza: ilyen gőz- vontatású szerelvények köz­lekedtek 1874-től 1929-ig az akkori Sváb hegyen. Több fehérje — rizsből Japán kutatók már évek óta foglalkoznak azzal, hogy milyen módon lehetne a rizs fehérjetartalmát növelni. A legújabb kísérletekben az Iwate Egyetem munkatársai a riizsültetvényeket katrba- midoldattal permetezték, és a rtizsszemekben a fehérje- tartalom 40 százalékkal emelkedett. A rizst nem a szokásos vetési időszakban, hanem jó­val később, május végén ve­tették el. Augusztus közepén három alkalommal 2 száza­lékos karbamidoldattal per­meteztek, majd a szokásos aratási időben, október ele­jén learatták a termést. Az összes fehérjetartalom így a 10,8 százalékos átlagértékről 18 százalékra emelkedett. A korábban elvetett rizs kar- bamidkezelése nem eredmé­nyezett fehérjetartalom- emelkedésit. A később vetett rizsben valójában a glutein nevű fehérje mennyisége nőtt meg. A bios2lintézis megváltozásait, folyamatait még nem tisztázták, de mi­vel a rizs így még értéke­sebb táplálékká vált, való- színűlág Igen gyorsan elter­jed az egyszerű és olcsó per­metezési módszer. Állatszámlálás a Kaukázusban A kaukázusi barnamedvét már nem fenyegeti a kiha­lás veszéljye. Erre a követ­keztetésre jutottak az azer- hajdzsáni Kirovabádi Va­dász—Horgász Szövetség szakemberei. Az Alacsony Kaukázus érdéiben folyó ál- latszámlálés során az állat­világ e ritkái képviselőiből 55-öt számoltak meg, bár a 70-es években alig egy-két példány volt belőlük. A ha- tékony természet'védelmi rendszabályok, melyek meg­tiltották a vadászatot, bevál­tották a hozzájuk fűzött re­ményeket. Az áülatszámlálás bebizonyította, hogy a pusz­tán és az erdőkben nőtt a vaddisznók, vadmacskák, golyvásgazellák és néhány madárfaj száma. Azerbajd1- zsánban védetté nyilvánítot­tak 108 fajta ritka állatot és madarat, ezek megőrzésére 12 vadvédelmi területet hoz­tak létre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom