Somogyi Néplap, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-11 / 188. szám
1984. augusztus It., szombat 5 Somogyi kastélyok GESZTI Az építész vagy a különös dolgokra vadászó turista nyugodtan illethetné a tucatkastély szóval is aSo- mogygeszti belterületén büszkélkedő építményt. S valóban, csekély az esély arra, hogy a múlt század negyvenes éveiben létrehozott klasszicizáló stílusú földszinti rész vagy a századunk kezdetén épített eklektikus emelet fényképe valaha bekerül a legféltettebb magyar műemlékeket bemutató kötetbe. Az sem valószínű, hogy a Kaposvártól mindössze huszonhárom kilométernyire található, olykor a Jankovich család tulajdonában volt kastély valamikor a turisták zarándokhelye lesz; mindez persze nem csökkenti szépségét és értékét. Ellentétben számos más kastélyunkkal, a lehetőségeket alaposan ki is használták a negyveneshatvanas években; a\ épületben gyermeküdülő, tar nács, óvoda, iskola működött, s csak az elmúlt évtizedben számított mostoha- gyereknek a belülről is ízlésesen, célszerűen tagolt, lakályos épület. Hamarosan azonban ismét emberi szó háborgatja majd a vastag falak csendjét. De ne vágjunk a dolgok elébe, inkább tegyünk rövid sétát a kastélyt környező 6,7 hektár nagyságú parkban! Érdemes. Növényritkaságokról szól a fáma abban a felújítási tervben, amelyet nemrég a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság Balatonfüreden működő zöldövezettervezési irodájának munkatársai készítettek, s ugyanez a véleménye Major Józsefnek, a park gondnokának, fi .széles sétaútról tulipánfát mutat, őshazája valahol a Földközi-tenger mellett van, ám itt, a löszös alapozású, barna erdőtalajon is virul. Odébb a növényeknek valóságos internacionáléja. Az északi — eredetileg Németországban, Skandináviábán honos — juhar mellett mediterrán juhar, dalmát és görög vértöl'gy. Árnyékában gyakran hűsöltek a második világháború után az itt ösz- szegyűjtött árva, éhségtől csonttá-foőrré soványodott gyerekek, az ötvenes években pedig a honvédelmi kiképzések részvevői. A hatvanas években a kastélyban második otthonra lelő óvodások és általános iskolások pihenőhelye volt a park. A platánok és védett selyemfényűk között éppen virágzik a fehér nárcisz. Beljebb hársak és ázsiai akácok teszik még színpompá- sabbá a látványt. JDie Vü- gelein Schweigen im Waldw” — jut eszembe a goethei sor, ám egy rigó rögvest hangos füttyel cáfolja gondolataimat, s a gondnok elbeszéléséből is kiviláglik: a környék korántsem halott, rengeteg a madár, a vörös és a fekete mókus, sőt gyakran őzek szarvasok is átruccannak ide a szomszédos, mintegy tízhektárnyi, ugyancsak gazdag díszerdőből. Az iskola elköltözése óta a terület gazdátlanul maradt, növényzetét, állatvilágát gyakran pusztították felelőtlen emberek. A park mégsem lesz az enyészeté. A kaposvári Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalat nemrég megvásárolta — a kastéllyal együtt —s jelentős anyagi áldozattal szociális létesítményeket hoz létre dolgozóinak. Az épületet üdülőként szeretnék felhasználni, természetesen némi átalakítás és felújítás után. Lesz benne étterem, klubszoba, könyvtár is. A park peremén, illetve a növényzettel alig benőtt területeken kertvendéglőt alakítanak ki, azoknak pedig, akik nem az üdítő vagy sör melletti kedélyes csevegésben látják a pihenést, sportpályák-állnak majd rendelkezésükre. Ki- ki kedve szerint választhat a kispályás foci, a röplabda, a kosárlabda, a tenisz között.A dolgozók gyermekeinek romantikaéhségét sátortábor telepítésével szeretnék kielégíteni a tervezők. Mindezt persze úgy. hogy a megyei szervek által tavaly védettnek nyilvánított park növényzetében ne okozzanak kárt. A kaposvári Mezőgép példáját más vállalatoknak is a figyelmébe ajánljuk. Elsősorban azoknak, amelyek eddig csupán a túlzsúfolt Balaton-parton szerettek volna lehetőséget teremteni dolgozóiknak a pihenésre. Lengyel András Nyelvstop! — 'Halló! Encsöm-Bencsöm szövetkezet? — Igen. Jtt Miéi... Mit óhajt? — Maga az, titkárnők gyöngye? Tulipiros rózsaszál, szivem egyetlen gyönyörűsége, csillagok csillaga, álmaim álma?! Kapcsolja a főnökét, ha lehet... — Pirulok, maga kis ellenállhatatlan, újságírók krémje... A főnök, sajnos, szabadságon van. Én nem leszek jó? — Nálam csak maga jó. De most éppen arról kellene kifaggatnom a főnökét, mit csinálnak ebben a dög melegben. — lEz gubancos, kis zsenim ... Csak szeptemberben jön tvissza, addig senki sem nyilatkozhat. — No, de édesem ... Tudja, (hogy én csak jót írok magukról... — (Tudom, de az ukáz az ukáz. Elnöki utasítás, hogy csak az elnök elvtárs nyilatkozhat a sajtónak. Még a főmérnök kartárs sem; pedig milyen szép ibaritonja van... — Azért Ikapcsolja. Jó? — Halló, itt Meleg! Parancsoljon. — Hwtsd le magad, itt a Firkász Berci haverod beszél a Hírharsonától! Arról szeretnék írni, mit csináltok ilyen nagy melegben ... — Oké! Megmondom a főnöknek. Két hónap múlva itt lesz. — Ne ugrass, Ottó!... Holnap le kell adnom az anyagot — Hja, öregem, itt rendnek kell lenni. Csak, az elnök nyilatkozhat. — ÍNe hülyéskedj! Azt akarom (megírni, izzad-e a Józsi bácsi encsöm-bencsöm- szerelés közben... — Ki tudja azt megállapítani a mai változó gazdasági (helyzetben? — No jó... Akkor legalább azt áruld el, mit csináltok ma! — Miért pont én? Különben is: ezt csak az elnök tudhatja. Lehet, hogy termékszerkezetet váltunk útközben. Mit tudom én... — És ez mikor derül ki? — Ha a főnök kimondja. . — Szerinted izzad a János bácsi vagy nem? — Hát az attól függ. Ha mint magánembert kérdezel, izzad. De ez nem a hivatalos álláspont! Ha leírod, letagadom. Fordulj bizalommal a főnökömhöz! Fél éven belül biztosan fogad ... — De hiszen akkor már tél lesz ... — No látod ... Erről jut eszembe: jöttök síelni? — iA fene tudja, mi lesz még a télig ... — Akkor meg miért várod el tőlem, hogy tudjam, mi van itt most? Tudod mit? Szerzek (nektek is príma sL; talpaikat. A főnök is jön, ott bizonyosan tudsz vele beszélni ... Kézcsókom a nejednek! El ne felejtsd: karácsony előtt \r Normafánál! Üdv, csócsi! És ne haragudj öreg, a szobái az szobái... Nem tudom, hogy szabad-e izzadnia a János bácsinak... T. Ágoston László Akvárium, kovácsműhefy Új értékek Szántódpusztán Üj értékeikkel, látnivalókkal gazdagodott Szám tópuszta. Tegnap átadták a közönségnek a Balaton hailfajtáit bemutató akváriumot, a felújított lábas pajta végében berendezett ikovácsmühelyt, vallaimint megnyitották a Szent Kristóf-kápolnában rendezett állandó kiállítást. Dr. Fodor János, a Siotour igazgatója köszöntötte a bemutatón megjelent szakembereket, építőket, érdeklődőket, köztük dr. Exner Zoltánt, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét. Az egykori mesteremberek házában létesített akváriumot dr. Pénzes Bethen halbiológus, szakíró mutatta be a közönségnek. Elmondta, hogy a szán- tódpusztai nem a legnagyobb, ám felszerelését, technikai megoldását tekintve a legmodernebb akvárium az országban, s a Balatonban föllelhető 50 fajta hal , közül 24-et (a legjellegzetesebbeket) láthatja itt az érdeklődő. Mindenekelőtt a tó „királyát”, a süllőt, amelynek balatoni neve fogas (a legnépszerűbb eledel ezen a vidéken), a többi között a csukát, a harcsát, a pontyot, a baliint, a különféle keszegeket, köztük dévért, melyet a nép kenyérhalnak nevez, ugyanis ebből sikerült mindig a legtöbbet zsákmányolná. Bemutatták a sok vitát kavaró „jövevényt”, az angolnát is, épp a sügér közelében; az akvárium épületében halászati szerszámok is láthatók, a magyar és német nyelvű feliratok pedig a balatoni halász- és horgász- életről tájékoztatnak. A .kovácsműhelyt dr. Boros« Marietta néprajzikutató rendezte be a nyugdíjas ke- rekli kovácsmester, Tomis János segítségével. A gazdasági központok kovácsműhelyei a középkorban alakultak ki — jobbágyok dolgoztak bennük —, s akkoriban a vasnak olyan értéke volt, hogy eltulajdonításáért vagy elprédáliásáért halálbüntetést is kiszabtak. A későbbi úrbéres falusi műhelyek I fölszereltsége sokkal szegényesebb volt, mint egy- egy urasáigi műhelyé — ezekben dolgoztak általában a legjobb szakemberek is. Az itt látható berendezés Tomis János mester bálvá- nyosi (uradalmi) műhelyéből való, a szerszámok a századforduló éveiben készülték. A közönség jelenlétében fölszították a tüzet, csengett az ülllő, majd az idős és a fiatal kovács (az utóbbi veszi át a nyugdíjas mestertől a kalapácsot) bemutattak egy lópátkolást. Tihanyi kövekből épült Szántódpuszta legmagasabb pontján a kápolna; az apátság 1735-ben emelte tétté. A török kiűzése utáni időikben a bencés rend több templomot és iskolát is épített e tájon, hogy szellemi értelemben is viisszavehesse birtokát. A kápolnát 1820-ban alakították át (baroktk-empir stílusú műemlék), s az úton és vízen járók szentjéről, Kristófról nevezték el. A berendezés is eredeti, faragott padjai, képei, harmonizálnak az épület stílusával. A kápolnában nyitott kerámiák!- állítás anyagát a veszprémi püspökség gyűjteményéből válogatták össze. Két kitűnő művész, Eschenbach Jenő és a somogyi Gosztonyi Mária (Rippl-Rónai tanítványa) szakrális jellegű munkáiban gyönyörködhet itt a látogat ■ Sz. k. Máttis Teutsch János centenáriuma Száz esztendeje, 1884. augusztus 12-én született Brassóban a századforduló magyar festészetének egyik érdekes alakja, az a Máttis Teutsch János, aki szecesz- sziós kezdetektől jutott el Kassák Lajos köréhez és lett a magyar aktivizmus egyik jêÜes képviselője. Adyvail egy időben, 1906 körül ő is megjárta Párizst; tanult a müncheni akadémián, több évtizedig tanított Brassóban. Verseket jelentetett meg német nyelven, közös kiállítása nyílt Paul Kleeve1 Berlinben, a Sturm tárlatán —, 1923-ban a Nyugatban He- vesy Iván írt művészetéről összefoglaló elemzést. Sókat járt külföldön, művelt bemutatták a húszas évektől Moszkvában, Párizsban, Rómában, Chicagóban, Bukarestben. 1930-ban két szobra szerepelt a KÚT budapesti tárlatán, Potsdamban 1931- ben metszeteit adták ki. Retrospektív kiállítása nyílt Brassóban 1958-ban, ahol 1960. március 17-én elhunyt. Máttis Teutsch János művészetének kezdettől sajátos volt a hangvétele, lágy, szinte zenei ritmus hatja át képeit, és a színek harmóniája. Ez a lágyság különös módon mégis határozott egyéniségre vall. Megrendítő képe a „Kató nasírök a Warte-tó”-ná! 1916-ból és mesterműve 1918 ból a „Lilla táj”. A hajlót ívek harmóniája jeillegzete formája lett, a hajh'tás szob ■ railban is megnyilvánul. Következetesen hű maradt eszményeihez, függetlenül attól, hogy a húszas évektő1 fokozottan absztrakttá vált, de eme alkotásait is az ellenőrzött szenvedély és a visszafogott indulat, a mérték és fegyelem jellemzi. Festményein sokat foglalkozott a kék lovak és a kék lovas alakjával — emléket állítva Franc Marénak. Máttis Teutsch betegsége mliatt 1932 után már nem faragott többé szobrot. Híresek a portréi. Megörökítette Marx, Buddha, Jézus, József Attila, Rabindranath Tagore alakját. Törekvései nemzetközi jelentőségűek. Szecessziós nyitánya után is mindvégig egyéni maradt kubizált alakzataiban és szürreális fogalmazásában is. Nemrég Budapesten a III. kerülti Zi- chy-kastélyban kamaraméretű emlékkiállítása nyílt; gyűjteményes tárlatának bemutatója még várat magára. Losonczi Miklós Koprodulcciós tv-film Beethovenről Beethoven életének több epizódját megelevenítő tv- film forgatását kezdték meg a napókban Budapesten a Magyar Televízió, a Mafiilm, valamint a wuppertalí Rudas Filmproduktion közös vállalkozásában. Az Appas- sionafa a zeneszerzőnek azt a korszakát kívánja bemutatni — Kardos István, Tol- már Kata és Radványi Géza forgatókönyve alapján —, amelyben a Brunszvilk testvérekhez, Terézhez és Jo- sephine-hez fűződtek gyengéd kapcsolatai. Radványi Géza rendező és Illés György operatőr a nyárvégi hetekben több helyszínen forgat: Brunszvik Ferenc gráf egykori marton- vásáiri birtokán — napjaink Beethoven-ikoncertj einek egyik otth nában —, valamint Vácrátóton, Pápán, Kecskeméten, Állagon és Székesfehérvárott.
