Somogyi Néplap, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-11 / 188. szám
2 Somogyi Néplap 1984. augusztus 11., szombat Aczél György és Joaquim Gomes megbeszélése Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára pénteken a Központi Bizottság székházában találkozott Joaquim Gomes-sel. a Portugál Kommunista Párt Politikai Bizottságának é’ titkárságának tagjával, aki az MSZMP meghívására hazánkban pihen. A két párt kapcsolatait hagyományosan jellemző szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen kölcsönösen tájékoztatták egymást országaik helyzetéről és pártjaik tevékenységéről, valamint áttekintették az MSZMP és a Portugál Kommunista Párt közötti együttműködés további erősítésének lehetőségeit. A találkozón részt vett Kovács László, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője. Vatikáni ultimátum a nlcaragual pap-miniszterekhez A római egyház hatósága a politikai tevékenység befejezésére szólította fel a ni- caraguai kormány három pap tagját. A vatikáni sajtóiroda pénteken kiadott közleménye szerint a szentszék a kánonjog előírására utalva, a papi hivatás gyakorlásával összeférhetetlennek tartja, ezért megtiltja, hogy Fernando Cardenal az oktatási, Ernesto Cardenal a kulturális, Miguel d’Escoto pedig a külügyminiszteri teendőket továbbra is ellássa a Nicaraguái Köztársaság kormányában. Tüntetők a katedrális előtt Tömegtüntetés volt a chUei fővárosban. A rendőrök gumibotokkal és vízágyúkkal támadtak a felvonulókra. A képen: elviszik az egyik megsebesült tüntetőt Ahogy közeledik Chilében a 11 évvel ezelőtti véres katonai puccs évfordulója, úgy szaporodnak a tiltakozó megmozdulások. Legutóbb csütörtökön egy katolikus akcióprogram keretében vonultak tízezren a santiagói katedrális elé, hogy gyertyával és virággal a kezükben megemlékezzenek a Pino- chet-rendszer áldozatairól. A tömeg á demokráciát éltette, mire a rendőrség durván beavatkozott, sokakat megsebesítettek, köztük a chilei kereszténydemokraták egyik vezetőjét. A katonai diktatúra kétségbeesetten védelmezi az elnyomó rendszert, de — nyugati megfigyelők szerint is — egyre több válságtünet jelzi: Pinochet helyzete megrendült. A gazdaság bajainak orvoslására ma már nem képesek gyógyírt találni. Chile nemzeti összterméke évről évre csökken, mégpedig kétszámjegyű indexekkel. Ma már legalább 28— 30 százaléka a munkaképes korú lakosságnak munka- nélküli vagy csak részlegesen foglalkoztatott. A vállalkozók — kisebbek és nagyobbak — Iszinte egyöntetűen kiábrándultak a diktatúrából, amely a kezdeti föllendülés után a külföldi cégeket részesíti előnyben a hazaiakkal szemben, s üzemek ezrei emiatt csődbe mentek. Mi/nt az Intemacio- nal Herald Tribune nemrég megállapította: a rendszerrel szembeni jobboldali elégedetlenség is egyre növekszik. (A csütörtöki tüntetés szervezője a Védjétek meg az életet! elnevezésű katolikus akcióprogram volt, amely minden fajta baloldali, marxista befolyástól mentes, az egykori kereszténydemokratákhoz közel álló szervezet.) A tőkések számára rendkívül kedvezőtlenek a kormányzat megszorító intézkedései, amelyekre a nemzetközi valuta alap előírásai miatt kényszerült, az újabb többszáz millió dolláros hitelek felvétele érdekében. Mint a Le Monde elemzéséből kiderül, Pinochet ellenfelei egyelőre még megosztottak, s nehezen jutnak közös nevezőre. A szélsőbaloldaltól a centrista erőkön át — amelyek .legfőbb támasza a katolikus egyház — a jobboldalig ma már rendkívül népes a diktatúrát ellenzők \tábora. Csakhogy a tábornok megbuktatásának módozatait illetően a nézetek még eltérőek. Ugyanakkor nyílt titok, hogy az Egyesült Államok vezető köreiben Pinochet még mindig népszerű. Pontosabban: nem találtak nála alkalmasabb személy Chile élére. Kérdés, hogy Washington — netán az elnökválasztások után — nem értékeli-e át latin-amerikai politikáját. Pinochet miatt, a chliei juntának nyújtott széles körű támogatás következtében ugyanis a kontinens egyre több országában neheztelnek az Egyesült Államokra. Az utóbbi egy év alatt száz ember gyilkolt meg a chilei rendőrség. Közülük huszonnégyen 18 éven aluliak voltak. Pinochet kezéhez tehát újabb és újabb vér tapad. A diktátor ellenzéke — tekintet nélkül politikai ihovatartozására — ezt rója föl legsúlyosabb bűnéül a tábornoknak. A junta távozását, Pinochet lemondását ma már egyre nyíltabban követelik az egész országban. Általános a meggyőződés, hogy kíméletlen kormányzása végül is bukásának lehet okozója. Gy. D. Robotrepülőgép: válasz Moszkvából A „Brinton" egyike azoknak a brit hadihajóknak, amelyeket a Szuezi-csatornához irányítottak, hogy közreműködjön az aknák felszedésében (Tellefotó — AP—MTI—KS) A szovjet űrhajósok sajtókonferenciája Szavickaja munkája nagy lépés előre Szvetlána Szavickaja személyében az űrhajózás történetében először lépett ki nő a nyílt Világűrbe — ezt minősítették a Szojuz T—12 programjában a legfontosabb elemnek magúik az űrhajósok, s azok a tudósok, akik részt vettek e munika előkészítésében, s erről beszéltek pénteki moszkvai sajtókonferenciájukon. Mint Vlagyimir Dzsanibe- kov, a július 17-én indult és 29-én visszatért Szojuz T— 12 parancsnoka elmondotta, Szavickaja úttörő munkája nagy lépést jelent előre azon az úton, hogy miinél többen vehessenek részt a jövőben az űrhajózásban. Azzal, hogy immár nem csupán férfiak dolgozhatnak az űrállomáson, illetve ezentúl a nyílt űrben sem, gyakorlatilag az egész emberiség „tette ki a lábát” a világűrbe, s megkezdheti a felkészülést az eddiginél jóval nagyobb távlatokat nyitó feladatokra. Az űrhajósok elmondották, hogy a „látogató expedíciók” rendkívül sűrű programúak: a Szojuz T—12 legénysége is mintegy 20 fontos s nehéz kisérletsorozatot végzett el a Szaljut 7-en dolgozó „állandó legénység” — azaz Leonyid Kizim, Vlagyimir Szolovjov és Oleg Atykov — segítségével. Az állomás karbantartását illetően Viktor Blagov helyettes repülésvezető szolgált érdekességgel. Mint arról hírt adtunk, Dzsanibekov az állomásra ér- kezte után bizonyos különleges feladatok elvégzésének A Jugoszláv Statisztikai Intézet Belgrádban közzétett adatai szerint tavaly 326 személyt ítéltek el az országban politikai bűncselekmény miatt, 36 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban, amikor 507 volt az elítéltek száma. Politikai bűnökért továbbra is Koszovo tartományiban ítélik el a legtöbb személyt: tavaly minden harmadik elítélt ebből a zömében albánok lakta autonóm tartományiból került ki. Az ottani helyzet fokozatos rendeződésére mutat, hogy számuk az 1981. évi ismert események óta folyamatosan csökken : tavaly 117-en voltak, szemben az egy évvel korábbi 287-tel. titkaiba vezette be az állandó legénység tagjait, akik egy későbbi ki-száltlásuiknál ;s végezték ezt a feladatot. Az történt, hogy tavaly szeptemberiben „léket kapott” — azaz elvesztette légmentességét — az egyik tartalék üzemanyag-ivezeték. Ez az állomás munlkáját ugyan nem befolyásolta, mivel az ehhez hasonló berendezések többszörösen biztosítottak, a földi kutatóik azonban azonnal hozzáláttak a javítás részletes kidolgozásához. Arra a kérdésre, milyen nemzetközi részvétellel végrehajtandó űrkísérletekre kerül sor a közeljövőben, Kotyelnyikov akadémikus elmondotta, hogy az indiai űrhajós repülésével az In- terkozmosz program véget ért, az annak során kidolgozott műszereket azonban továbbra is hasznosítják a szovjet űrhajózásban. Itt egyebek között megemlítette a „Balaton" elnevezésű, magyar szakemberek által kidolgozott műszert, amelynek segítségével ezen a legutóbbi űrrepülésen is vizsgálták az űrhajósok pszichikai munkakészségét. A legközelebbi nemzetközi részvétellel zajló kísérlet a Halley üstökös felé tartó űrhajó lesz: e feladat előkészítésében különösen jelentős mértékben kiveszik részüket a csehszlovák és a magyar kutatók, de Franciaország és az NSZK szakemberei is. Az űrhajó várhatóan az év végén indul útjára. Súlyosabb vétségekért, ellenséges propagandáért, nemzeti, vallási és faji gyűlölet szításáért 119-en kapták büntetést, a legsúlyosabb vétségekért pedig — a JSZSZK szocialista önigazgatású társadalmi berendezése és biztonsága elleni bűncselekményért — 73 személyt ítéltek el. Ez utóbbi bűncselekményt illetően a Tanijug jelentése hangoztatja, hogy legtöbben ellenséges tevékenységre valló szövetkezésért kerültek bíróság elé, illetve a társadalmi rendszer ellenforradalmi veszélyeztetésének vétségéért. A 73 elítélt közül 45-en koszovóiak voltak. „A mai katonai erőviszonyok között az egyik fél biztonságának megkárosítására irányuló törekvés óhatatlanul az erre törekvő fél saját biztonságának károsodásához vezet.” A Pravdában néhány napja megjelent mondatot úgy is le lehetett volna fordítani magyarra, hogy aki másnak vermet ás, maga esik bele — így még egyértelműbb lett volna. Volt azonban valami a szerkesztőségi cikkben, ami nyomban eljutott az érintettek gondolkodásáig: a Szovjetunióban már folyik a nagy hatótávolságú robotrepülőgépek kipróbálása, s az Egyesült Államok ezen a területen is búcsút mondhat monopóliumának. Azóta, hogy a szovjet interkontinentális ballisztikus rakéták véget vetettek Amerika több évszázados „viszonylagos sebezhetetlensé- gének”, az Egyesült Államok területének veszélyeztetettsége és sebezhetősége gyorsan fokozódik. Mind kevesebb esélye marad tehát arra. hogy büntetlenül megúszhat bármely „központi békebontást”. Az idén negyedszázados szovjet hadászati rakétaerők ezzel történelmi változást hoztak a hadászati világhelyzetbe, amelyet — ha nem is a politikai-katonai helyzet egészét, de pusztán a fegyverrendszereket tekintve — azelőtt az jellemzett, hogy az amerikai imperializmusnak egyoldalúan megvolt az elméleti lehetősége a másik fél „kiiktatására” saját területének veszélyeztetése nélkül. A szovjet hadászati rakétaerő létrehozása kényszerű válaszintézkedés volt, amely a veszélyeztetettség egyenlőségének megteremtésével stabilizáló tényezőnek bizonyult. Washington ezt követően több áttöréssel próbálkozott: tengeralattjáró-fedélzeti rakétákkal egészítette ki hadászati támadópotenciálját, majd egymástól függetlenül több célra vezérelhető robbanótöltetekkel látta el hadászati ballisztikus rakétáit. A fölénytényezők nem voltak hosszÿ életűek: mind a két új műszaki megoldás hamarosan a szovjet oldalon is megjelent. Az amerikai közepes ható- távolságú rakétákat hasonlóan követték szovjet megfelelőik, majd az jJFSA-ar- zenálban megjelent a manőverező robotrepülőgép, vagy ahogyan egy időben nevezték: a „cirkáló szárnyasrakéta”. Csakhamar kiderült, hogy nem rakétáról van szó, hanem olyan pilótanélküli repülőgépről, amely a hangsebesség alatt és a rádiólokációs mező alsó magassági határa alatt „lopakodva” tör célja felé, „topográfiai A Siófoki Afész GÉPÉSZTECHNIKUST KERES FELVÉTELRE. Alkalmazási feltétel: szakirányú középfokú végzettség. Jelentkezni lehet: az üziemeltetési osztályvezetőnél, Siófok, Kálmán Imre sétány 4. (79638) emlékezőegységének” köszönhetően követve a terep domborzati viszonyait, kikerülve a „veszélyes” térségeket. Repülési magassága akár 20—60 méter, hatótávolsága pedig többezer kilométer is lehet. Indítható szárazföldről, repülőgépről, felszíni hadihajóról vagy merülésben levő tengeralattjáróról. Robbanótöltetének hatóereje az eddigi ismeretek szerint 200—250 kilo- tonna, — ekkora pusztítóerőt „hagyományos” bombákban 5000 bombázógép vinne magával. Találati pontossága révén „pontszerű” célok megsgpimisítésére is alkalmas. Amennyire nehezen észlelhető alacsony pályája miatt, annyira sebezhető viszonylag alacsony sebessége miatt. Különösen lényeges ez, ha a manőverező robotrepülőgépnek, úton a „célország” felé, egy vagy több harmadik áltam légterén kell keresztülhatolnia. A nyolcvanas évek elején sok amerikai -újságcikk jelent meg arról, hogy például 3000 dgrab amerikai manőverező robotrepülőgép „telítheti” az európai szovjet légvédelmet, hogy ellenük a védekezés mintegy 50 milliárd dollárnak megfelelő összegbe kerülne. Szóba sem került, hogy mit tesz a honi légvédelemben rendkívül gyenge Egyesült Államok, ha egyszer majd hasonló szovjet fegyver- rendszerekkel kell szembenéznie. Márpedig a szovjet haditengerészetnek módja lesz az amerikai partoktól 1000 —2000 kilométer távolságból indítani robotrepülőgépeket a parti sávban nagy koncentrációban található amerikai katonai célpontok ellen. A szovjet hadászati bombázóknak nem kell be- hatolniok az amerikai — közvetlen és zónális — légvédelmi oltalmazási övezetbe, hanem nagy magasságból és nagy távolságból indíthatják robotrepülgépei- ket. Üj veszélyekkel fognak megismerkedni a világtengereken szétszórt amerikai csapásmérö repülőgépanya- hajó-csoportosítások ugyanúgy, mint az Egyesült Államok külföldi támaszpontjai. A szellemet a NATO engedte ki a palackból, amikor az 1979 decemberi határozat alapján 1983 végén elkezdte a Pershing 2-es ballisztikus rakéták elhelyezését az NSZK-ban, a szárazföldi indítású manőverező robotrepülőgépek tele.- pítését pedig Nagy-Britan- niában, az NSZK-ban és Olaszországban. A szovjet válaszintézkedések egy része csak a telepítő európai NATO-országok veszélyeztetettségét növelte, más része azonban — így a fedélzeti ballisztikus rakétákkal felszerelt szovjet atomtengeralattjárók előrevonása az amerikai partok közelében — magának az Egyesült Államok területének a veszélyeztetettségét is. Moszkva a SALT—SA- LART tárgyalásokon mindent megtett a nagyhatótávolságú manőverező robotrepülőgépek betiltásáért, az eurohadászati tárgyalásokon pedig telepítésük megakadályozásáéit. Washington a betiltás meghiúsításától tartós egyoldalú katonai előnyt remélt, majd hozzálátott ideiglenes előnyének realizálásához. „Torkunknak • .kést szegeznek és azt akarják, hogy úgy tegyünk, mintha semmi sem történt volna” — írta minap az egyik szovjet lap. A Szovjetunió a fegyverkezési versenyben eddig majdnem mindig „fekete sakkfigurákkal játszott”, azaz reagált az amerikai húzásokra. Most sem tehet úgy, mintha nem történnék semmi. Érettségizett, gyakorlattal rendelkező gépírót fölveszünk Somogyi Néplap szerkesztősége, Kaposvár, Latinka u. 2. Politikai bűnözés Jugoszláviában Pirityi Sándor
