Somogyi Néplap, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-31 / 204. szám

4 Somogyi Népiap 1984. augusztus 31., péntek Akusztikai kutatás A zajártalom legnagyobb részét az ipar produkálja gépei­vel, termékeivel, technológiáival. Az Autóipari Kutatóinté­zet akusztikai osztályán rendszeresen foglalkoznak a gép­járművek zajának a lehetőségek szerinti csökkentésével. Ki­emelt feladatuk a tömegközlekedésben szereplő motorok vizsgálata és az autóbuszok utasterében a zajártalom csök­kentése — az utasok érdekében. Képünkön: Mérik a busz­sofőröket érő zajártalmakat, illetve az Ikarus autóbusz zaj- vizsgálata. (MTI-fotó: — Balaton József feLv.) Hosszú gyufa gáztűzhelyhez Ülést tartott a megyei NBB Javult a számviteli munka a mezőgazdasági üzemekben A háziasszonyok régi kí­vánságára a gáztűzhelyek sü­tőjének begyújtására alkal­mas hosszúszálú gyufa gyár­tását kezdték meg — házilag tervezett és készített automa­ta gépsoron — a szegedi gyufagyárban. A gyufaszál hossza kétszerese a hagyo­mányosnak, így „nem ég a körmére” annak, aki a gáz­tűzhely főző-, de különösen sütőlángját meggyújtja. A gyufakészítő, illetve — már­tó berendezést elektromos ve­zérlőpultról távirányítással működtetik. Elkészítése 1,2 millió forintba került. Ha­sonló célú import gépért 15 millió forint értékű valutát kellett volna kiadni. A gép­sorról még ebben az évben félmillió doboz hosszú gyu­fa kerül le; nagyobb hazai és külföldi érdeklődés ese­tén évente több millió doboz újfajta gyufát gyárthatnak. A berendezés elkészítése elősegíti annak a kongresszu­si felajánlásuknak a teljesí­tését, amely szerint az idén a tervezettnél ötmillió fo­rinttal nagyobb bevételt kí­vánnak elérni. A gyár egy és negyedszázados fennállása óta egyébként idén éri el a legnagyobb teljesítményt: a tervet túlteljesítve 400 millió doboz gyufa kerül ki az üzemből az év végéig. A számviteli és közgazda- sági munka helyzetéről az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetek gaz­dálkodásában és betöltendő szerepéről készült összefog­laló jelentést vitatta meg teg­napi ülésén a Somogy me­gyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság. A megye négy állami gaz­daságára és 22 termelőszö­vetkezetére kiterjedő és az elmúlt két évet felölelő vizs­gálatiban 81 népi ellenőr vett részt, arra a kérdésre keres­ve a választ, hogy a mező- gazdasági üzemekben alkal­mazót számviteli és közgaz­dasági munka hogyan segíti a termelést, s milyen lehető­ségek vannak a személyi és tárgyi feltételek javítására. Megállapították : az elmúlt időszakban ugyan lényegesen javult a vizsgált területen dolgozók szakmai felkészült­sége, összességében azonban még mindig elmarad a kí­vánt szinttől. Gondot okoz az utánpótlás biztosítása is, mivel a termelőszövetkezetek egy része elhanyagolja a beiskolázást. Másrészt a szakirányú iskolákban vég­zett tanulók számára nem vonzó a mezőgazdasági üze­mekben folyó számvitel és üzemgazdasági munka, ennek többek között az anyagi megbecsülés hiánya is oka. A tárgyi feltételeket vizs­gálva a népi ellenőrök meg­állapították : általánosságban ugyan jók a munkafeltéte­lek, de az ügyviteltechnikai eszközökkel való ellátottság az egyes gazdálkodó egysé­gekben igen eltérő. Az adat- feldolgozásban bekövet­kezett minőségi változást például az üzemek többsége nem tudta követni. Még ma is jelentős azoknak a gaz­daságoknak a száma, ahol kézi könyveléssel oldják meg a bonyolult feladatokat. Ez is oka — de nem kizáróla­gosan csak ez — annak, hogy a számvitel sok helyen nem éri el a kívánt színvonalat. Annak ellenére, hogy példá­ul a szabályozórendszer szi­gorodásának hatására terv­szerűbbé vált a gazdaságok­ban a számviteli és üzem- gazdasági munka, megyei szinten gondot okoz, hogy a gazdaságok vezetői nem for­dítanak kellő figyelmet a pénzügyi fegyelem betartá­sára. A vizsgálat tapasztalatai alapján a megyei népi ellen­őrzési bizottság javasolta a Teszöv és a Magyar Nem­zeti Bank Somogy megyei Igazgatósága szakembe­reinek, hogy a hiányosságok felszámolásában, a bizonyla­ti szabályzatok készítésénél, illetve az üzemi ellenőrzések során segítsék az érintett me­zőgazdasági üzemek munká­ját. A személyi feltételek megteremtése országos intéz­kedést igényel, mint ahogy a számítógépekhez értő szak­emberek képzésének kiter­jesztése is. Az ügyvitel gépe­sítésében több gazdaság mu­tat jó példát, ám annak elle­nére ma még kevesebb a számítógép, mint ameny- nyire szükség volna a korszerű termelésirá­nyításhoz; Jelenleg 50 somo­gyi termelőszövetkezetben használnak mikroszámítógé­pet, s bár teljesítményük nem teszi lehetővé a terme­lésben való. széles körű al­kalmazásukat, de jelzi a szemléletváltozást, a követ­kező évek új típusú szám­viteli és üzemgazdasági mun­káját. N. Zs. 23. — Az. Ez a lány gyönyö­rű. Isten két alkotásában tu­dok legjobban elgyönyörköd­ni. A természet szépségében, és a szép nőben. Csakhogy az utóbbit elrontják azzal, hogy szépségébe beavatkoz­nak. Ízléstelen ruhákat ag­gatnak rá, elrejtik. Ézsiás halkan felnevetett. — Eljön az idő, amikor az ember beavatkozásával el­rontja a természet szépsége­it is. — Ahhoz az ember kevés. — Nemcsak arra lesz ké­pes, hanem arra is, hogy magát, a világot is elpusz­títsa egy-két gombnyomás­sal. Az író úgy nézett Ézsi- ásra, mint az eszelősökre szokás. — Ami Istennek hat nap­jába került, azt az ember egy-két mozdulattal lerom­bolhatja? Nem kérdezem ki­csoda ön, de ez a jóslata túl merész! Ézsiás lehorgasztotta a fejét és csendesen mondta. — Eljön az az idő, ami­kor nem kell jósnak, se tu­dornak, még csak beavatott­nak sem lenni, hogy az em­berek ezt tudják, s nem fog kételkedni senki sem. Ügy fognak élni, mint a halálra­ítéltek, akik nem tudják, mikor koppantanak cellájuk ajtaján, hogy az ítélet vég­rehajtására vigyék. — Ha ez igaz, akkor ez borzasztó és értelmetlen minden. Hogy lehet ilyen tudattal élni? — Lehet. Dolgozni foghak, szeretkezni, gyermekeket ne­velni, és reménykedni. Re­ménykedni, hogy akik tehe­tik, még sem pusztítják el a világot. — Kicsoda ön? — Ézsiás. — A próféta?! Ézsiás megrázta a fejét. — Egy halandó, aki csak az által tud többet, mert visszanézett. — ön többet mondott ne­kem e röpke percek alatt, mint amennyit én évek alatt leírtam. Amiért kivettettem, szenvedtem. Mire való volt akkor a mi harcunk, önfel­áldozásunk?! Hogy egy ön­pusztító, gyilkos világot nemzzünk?! Ez nem lehet igaz, ez isten törvényeivel el­lenkezik. Nem hiszek önnek! — Bocsásson meg, hogy megzavartam — mondta Ézsiás, letéve a kanalat. Föl­állt. Az író, nem marasz­talta. Ancsu ekkor tért vissza a vízzel. Ellenségesen végig­mérte Ézsiást, és bement a kunyhóba. Ézsiás visszament Nárcisz mellé, aki végzett már az áj- tatossággal. Kezeit csuhája ujjaiba mélyesztve ült. — Nem hitt neked — mondta. — Nem — felelte Ézsiás —, pedig egy író idejében felhívhatná mindenki figyel­mét, mi vér az emberre. — Az emberre a sorsa vár, amit megérdemel. Eredendő és nagy a bűne; tengersok, amit évszázadok alatt felhal- mozott kicsi és nagy egy­aránt. — Mondja, atyám, elke­rülhető-e a világ vége! Nárcisz sejtelmesen mosoly­gott. — Tudhatod — mondta. A próféták már megjövendöl­ték, de az ember nem hiszi. Nem is hiheti. — Atya, elég volt! Nárcisz széttárta karjait. — Nem mondhatok mást. Dőljünk nyugovóra! Egymás után gyúltak ki az égen a csillagok. A békák kórusa lassan elnyomott min­den más kedves esti hangot. A nádi világ nyomasztó levegője után frissítő volt a napsugaras domboldal. Ezer és ezer pompázatos virág díszítette, üdezöld lombú bokrok és fák tarkították. Madarak trilláztak, csacsog­tak, de Ézsiás nem szabadult nyomasztó gondolataitól. — Mi végre van ez az egész? Az egész világi küsz­ködés, jobbítani akarás? Meddig járja még a földet, atyám, meddig viszi a kivá­lasztottakat hosszú utazások­ra? (Folytatjuk) JOGI SZAKÉRTŐNK ÍRJA A kisajátítási kártalanításról A kisajátítási eljárás kulcskérdése a kártalaní­tás. Mit értünk ezalatt? A kártalanítás: a kisajátított ingatlannak, az ingatlanon fennálló jogoknak (tények­nek) reális ellenértéke, be­leértve a kisajátítás követ­keztében előállt néhány speciális vagyoni hátrány megtérítését is. A kisajátí­tás tényével a legritkább esetben szoktak vitába szállni, annál hevesebb vi­szont ez a kártalanítás kö­rében. A jelenleg hatályos jogi szabályozás a korábbi irányárakon alapuló rend­szer helyett a kártalanítás egész konstrukcióját új elvi gyakorlati alapokra hglyez- te. Nem rendelkezik a kár­talanítás összegéről, hanem meghatározza azokat a té­nyezőket, amelyeket a kár­talanítás során együttesen figyelembe kell venni. Me­lyek ezek? Az első csoportba sorol­hatók az ingatlanok egyes olyan jellemzői, amelyek befolyásolják az értékét. A telek értékét a település jellege, a településen belüli fekvése, rendeltetése, meg­közelíthetősége, valamint beépítési lehetősége alap­ján kell megállapítani. A föld értékét minősége, fek­vése, megközelíthetősége, művelésre való alkalmassá­ga, művelési módja és mű­velési ága alapján kell meg­állapítani. Beépített ingatlan kisajá­títása esetén a telek és a föld jellemzőin túl az ér­ték megállapításánál figye­lembe kell venni az épület és egyéb létesítmény mű­szaki jellemzőit és állapotát, az építés idejét, a korszerű­séget, a beköltözhetőséget és a közművesítettséget. Ez utóbbit azonban csak alt­kor, ha a közművet a tulaj­donos létesítette, annak költségeihez hozzájárul! vagy a közmű a tulajdonjog megszerzésének időpon íjá­ban már megvolt. A köz­ségfejlesztési hozzájárulást nem lehet azonban a köz­mű létesítéséhez való hoz­zájárulásnak tekinteni. Az ingatlan értékébe beleszá­mít az épületnek nem mi­nősülő létesítmény, továb­bá az évelő növényzet is. A kártalanítás megálla­pítását befolyásoló máso­dik csoportba tartoznak a hosszabb idő — legföljebb öt év — alatt, szélesebb körben kialakult forgalmi értékek. A jogszabályok ha­tályba lépése óta eltelt idő­szak azt igazolja, hogy az érték megállapításakor en­nek döntő szerepe van. Épp ezért a szakértők nagy gon­dot fordítanak a kisajátí­tandó ingatlanhoz hasonló és forgalomba került ingat­lanok feltárására. Ehhez nyújt segítséget az illeték- hivatal által negyedéven­ként készített ingatlanfor­galmi jegyzék. Az értékbefolyásoló har­madik csoport az ingatlan értéke a szerzéskor; ez azonban csak meghatározott esetekben alkalmazható. Az állampolgárok által 10 éven belül szerzett ingatlan kisa­játítása esetén figyelembe kell venni, hogy a szerzés­kor mi volt az értéke. Ez a rendelkezés azonban nem vonatkozik az öröklés útján való tulajdonszerzésre, va­lamint ha a beköltözhető értéket kell megállapítani. A tényezők negyedik cso­portjába azok tartoznak, amelyeket a kártalanítás megállapításához nem lehet figyelembe venni. Ide tar­tozik a szociálpolitikai ked­vezmény kivételével a tu­lajdonos részére a szerzés­hez tíz éven belül nyújtott, vissza nem térítendő álla­mi és munkáltatói támoga­tás, épület és építmény át­lagos igényt jelentősen meghaladó kivitelezése, a/. ún. luxuskivitelezés, a használhatatlan romépület, az olyan épület, amelynél az építést vagy fennmara­dást engedélyező határozat a későbbi lebontás esetére a kártalanítást kizárta, il­letőleg amelynek a tulajdo­nos költségére való lebontá­sát az építésügyi hatóság elrendelte. A kisajátítás következté­ben adódó sajátos vagyoni hátrányok megszüntetését biztosítja az értékveszteség és költség megtérítésének kötelezettsége. A kisajátí­tással kapcsolatos érték­veszteségként kell megtérí­teni a mezőgazdasági mű­velés alatt álló ingatlan ese­tében a lábon álló és füg­gő termés értékét, ha az a birtokba adás időpontjában már megállapítható, ennek hiányában az évi várható ter­més értékét, részkisajátítás esetén a visszamaradt in­gatlanrész értékének csök­kenését, szövetkezet közös használatában álló, állapi tulajdonban levő ingatlan­ra vonatkozó földhasználati jog visszavonása esetén az állam által használatba adott és a visszavont ingat­lan értékkülönbséget. A kisajátítással kapcsola­tos költségként meg kell té­ríteni a folyó gazdasági év­ben végzett mezőgazdasági munkák költségét, ha ezek az ingatlanért járó kártala­nításban vagy az értékvesz­teségben nem térülnek meg. az üzemátszervezés, üzemát­telepítés és költözködés költ­ségét, a kisajátított épület­ben levő lakás, illetve nem lakás céljára szolgáló helyi­ség és a cserelakás, illetve cserehelyiség bére közötti öt­évi bérkülönbözetet, valamint az egyéb hasonló igazolt költségeket. Dr. Vörös Tamás S' Ételmérgezések tapasztalatai A gondatlanság okozta az idén is az ételfertőzések, mérgezések zömét. Miként az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi In­tézetben elmondták, az év első felében több mint 200 esetben, 2342-en betegedtek meg ételfertőzés, mérgezés miatt — csaknem annyian, mint az előző évek hasonló időszakában —, 350 beteget kórházban kezeltek. Főleg a vendéglőkben, az éttermek­ben, kifőzdékben, az iskolai, az óvodai főző-, tálalókony­hákban készített, illetve ki­szolgált ételek fogyasztása idézte elő az egészségkároso­dást. Egyes üdülőtáborokban és lakodalmakban is előfor­dult ilyen megbetegedés. Étel okozta tömeges fertőzéseket az idén jobbára az év első negyedében tapasztaltak: 11 esetben több mint ezren be­tegedtek meg. A legtöbb he­lyen a helytelenül készített vagy tárolt disznósajt, a to­jásos, a tejszínes cukrászsü­temény, a fagylalt volt a fer­tőzés forrása. A gombás éte­lek fogyasztása miatt 165-en szenvedtek fertőzést, mérge­zést az év első felében. A közegészségügyi, labora­tóriumi vizsgálatok során megállapították, hogy azokon a helyeken, ahol ételmérge­zés történt, megszegték a közegészségügyi szabályokat, az ételkészítés technológiai előírásait. Ahol a vizsgálat során mu­lasztást állapítottak meg, a hatósági szervek felelősségre vonták a szabálysértőket és intézkedtek, hogy a jövőben ne történhessen ilyen mu­lasztás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom