Somogyi Néplap, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-31 / 204. szám
4 Somogyi Népiap 1984. augusztus 31., péntek Akusztikai kutatás A zajártalom legnagyobb részét az ipar produkálja gépeivel, termékeivel, technológiáival. Az Autóipari Kutatóintézet akusztikai osztályán rendszeresen foglalkoznak a gépjárművek zajának a lehetőségek szerinti csökkentésével. Kiemelt feladatuk a tömegközlekedésben szereplő motorok vizsgálata és az autóbuszok utasterében a zajártalom csökkentése — az utasok érdekében. Képünkön: Mérik a buszsofőröket érő zajártalmakat, illetve az Ikarus autóbusz zaj- vizsgálata. (MTI-fotó: — Balaton József feLv.) Hosszú gyufa gáztűzhelyhez Ülést tartott a megyei NBB Javult a számviteli munka a mezőgazdasági üzemekben A háziasszonyok régi kívánságára a gáztűzhelyek sütőjének begyújtására alkalmas hosszúszálú gyufa gyártását kezdték meg — házilag tervezett és készített automata gépsoron — a szegedi gyufagyárban. A gyufaszál hossza kétszerese a hagyományosnak, így „nem ég a körmére” annak, aki a gáztűzhely főző-, de különösen sütőlángját meggyújtja. A gyufakészítő, illetve — mártó berendezést elektromos vezérlőpultról távirányítással működtetik. Elkészítése 1,2 millió forintba került. Hasonló célú import gépért 15 millió forint értékű valutát kellett volna kiadni. A gépsorról még ebben az évben félmillió doboz hosszú gyufa kerül le; nagyobb hazai és külföldi érdeklődés esetén évente több millió doboz újfajta gyufát gyárthatnak. A berendezés elkészítése elősegíti annak a kongresszusi felajánlásuknak a teljesítését, amely szerint az idén a tervezettnél ötmillió forinttal nagyobb bevételt kívánnak elérni. A gyár egy és negyedszázados fennállása óta egyébként idén éri el a legnagyobb teljesítményt: a tervet túlteljesítve 400 millió doboz gyufa kerül ki az üzemből az év végéig. A számviteli és közgazda- sági munka helyzetéről az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetek gazdálkodásában és betöltendő szerepéről készült összefoglaló jelentést vitatta meg tegnapi ülésén a Somogy megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. A megye négy állami gazdaságára és 22 termelőszövetkezetére kiterjedő és az elmúlt két évet felölelő vizsgálatiban 81 népi ellenőr vett részt, arra a kérdésre keresve a választ, hogy a mező- gazdasági üzemekben alkalmazót számviteli és közgazdasági munka hogyan segíti a termelést, s milyen lehetőségek vannak a személyi és tárgyi feltételek javítására. Megállapították : az elmúlt időszakban ugyan lényegesen javult a vizsgált területen dolgozók szakmai felkészültsége, összességében azonban még mindig elmarad a kívánt szinttől. Gondot okoz az utánpótlás biztosítása is, mivel a termelőszövetkezetek egy része elhanyagolja a beiskolázást. Másrészt a szakirányú iskolákban végzett tanulók számára nem vonzó a mezőgazdasági üzemekben folyó számvitel és üzemgazdasági munka, ennek többek között az anyagi megbecsülés hiánya is oka. A tárgyi feltételeket vizsgálva a népi ellenőrök megállapították : általánosságban ugyan jók a munkafeltételek, de az ügyviteltechnikai eszközökkel való ellátottság az egyes gazdálkodó egységekben igen eltérő. Az adat- feldolgozásban bekövetkezett minőségi változást például az üzemek többsége nem tudta követni. Még ma is jelentős azoknak a gazdaságoknak a száma, ahol kézi könyveléssel oldják meg a bonyolult feladatokat. Ez is oka — de nem kizárólagosan csak ez — annak, hogy a számvitel sok helyen nem éri el a kívánt színvonalat. Annak ellenére, hogy például a szabályozórendszer szigorodásának hatására tervszerűbbé vált a gazdaságokban a számviteli és üzem- gazdasági munka, megyei szinten gondot okoz, hogy a gazdaságok vezetői nem fordítanak kellő figyelmet a pénzügyi fegyelem betartására. A vizsgálat tapasztalatai alapján a megyei népi ellenőrzési bizottság javasolta a Teszöv és a Magyar Nemzeti Bank Somogy megyei Igazgatósága szakembereinek, hogy a hiányosságok felszámolásában, a bizonylati szabályzatok készítésénél, illetve az üzemi ellenőrzések során segítsék az érintett mezőgazdasági üzemek munkáját. A személyi feltételek megteremtése országos intézkedést igényel, mint ahogy a számítógépekhez értő szakemberek képzésének kiterjesztése is. Az ügyvitel gépesítésében több gazdaság mutat jó példát, ám annak ellenére ma még kevesebb a számítógép, mint ameny- nyire szükség volna a korszerű termelésirányításhoz; Jelenleg 50 somogyi termelőszövetkezetben használnak mikroszámítógépet, s bár teljesítményük nem teszi lehetővé a termelésben való. széles körű alkalmazásukat, de jelzi a szemléletváltozást, a következő évek új típusú számviteli és üzemgazdasági munkáját. N. Zs. 23. — Az. Ez a lány gyönyörű. Isten két alkotásában tudok legjobban elgyönyörködni. A természet szépségében, és a szép nőben. Csakhogy az utóbbit elrontják azzal, hogy szépségébe beavatkoznak. Ízléstelen ruhákat aggatnak rá, elrejtik. Ézsiás halkan felnevetett. — Eljön az idő, amikor az ember beavatkozásával elrontja a természet szépségeit is. — Ahhoz az ember kevés. — Nemcsak arra lesz képes, hanem arra is, hogy magát, a világot is elpusztítsa egy-két gombnyomással. Az író úgy nézett Ézsi- ásra, mint az eszelősökre szokás. — Ami Istennek hat napjába került, azt az ember egy-két mozdulattal lerombolhatja? Nem kérdezem kicsoda ön, de ez a jóslata túl merész! Ézsiás lehorgasztotta a fejét és csendesen mondta. — Eljön az az idő, amikor nem kell jósnak, se tudornak, még csak beavatottnak sem lenni, hogy az emberek ezt tudják, s nem fog kételkedni senki sem. Ügy fognak élni, mint a halálraítéltek, akik nem tudják, mikor koppantanak cellájuk ajtaján, hogy az ítélet végrehajtására vigyék. — Ha ez igaz, akkor ez borzasztó és értelmetlen minden. Hogy lehet ilyen tudattal élni? — Lehet. Dolgozni foghak, szeretkezni, gyermekeket nevelni, és reménykedni. Reménykedni, hogy akik tehetik, még sem pusztítják el a világot. — Kicsoda ön? — Ézsiás. — A próféta?! Ézsiás megrázta a fejét. — Egy halandó, aki csak az által tud többet, mert visszanézett. — ön többet mondott nekem e röpke percek alatt, mint amennyit én évek alatt leírtam. Amiért kivettettem, szenvedtem. Mire való volt akkor a mi harcunk, önfeláldozásunk?! Hogy egy önpusztító, gyilkos világot nemzzünk?! Ez nem lehet igaz, ez isten törvényeivel ellenkezik. Nem hiszek önnek! — Bocsásson meg, hogy megzavartam — mondta Ézsiás, letéve a kanalat. Fölállt. Az író, nem marasztalta. Ancsu ekkor tért vissza a vízzel. Ellenségesen végigmérte Ézsiást, és bement a kunyhóba. Ézsiás visszament Nárcisz mellé, aki végzett már az áj- tatossággal. Kezeit csuhája ujjaiba mélyesztve ült. — Nem hitt neked — mondta. — Nem — felelte Ézsiás —, pedig egy író idejében felhívhatná mindenki figyelmét, mi vér az emberre. — Az emberre a sorsa vár, amit megérdemel. Eredendő és nagy a bűne; tengersok, amit évszázadok alatt felhal- mozott kicsi és nagy egyaránt. — Mondja, atyám, elkerülhető-e a világ vége! Nárcisz sejtelmesen mosolygott. — Tudhatod — mondta. A próféták már megjövendölték, de az ember nem hiszi. Nem is hiheti. — Atya, elég volt! Nárcisz széttárta karjait. — Nem mondhatok mást. Dőljünk nyugovóra! Egymás után gyúltak ki az égen a csillagok. A békák kórusa lassan elnyomott minden más kedves esti hangot. A nádi világ nyomasztó levegője után frissítő volt a napsugaras domboldal. Ezer és ezer pompázatos virág díszítette, üdezöld lombú bokrok és fák tarkították. Madarak trilláztak, csacsogtak, de Ézsiás nem szabadult nyomasztó gondolataitól. — Mi végre van ez az egész? Az egész világi küszködés, jobbítani akarás? Meddig járja még a földet, atyám, meddig viszi a kiválasztottakat hosszú utazásokra? (Folytatjuk) JOGI SZAKÉRTŐNK ÍRJA A kisajátítási kártalanításról A kisajátítási eljárás kulcskérdése a kártalanítás. Mit értünk ezalatt? A kártalanítás: a kisajátított ingatlannak, az ingatlanon fennálló jogoknak (tényeknek) reális ellenértéke, beleértve a kisajátítás következtében előállt néhány speciális vagyoni hátrány megtérítését is. A kisajátítás tényével a legritkább esetben szoktak vitába szállni, annál hevesebb viszont ez a kártalanítás körében. A jelenleg hatályos jogi szabályozás a korábbi irányárakon alapuló rendszer helyett a kártalanítás egész konstrukcióját új elvi gyakorlati alapokra hglyez- te. Nem rendelkezik a kártalanítás összegéről, hanem meghatározza azokat a tényezőket, amelyeket a kártalanítás során együttesen figyelembe kell venni. Melyek ezek? Az első csoportba sorolhatók az ingatlanok egyes olyan jellemzői, amelyek befolyásolják az értékét. A telek értékét a település jellege, a településen belüli fekvése, rendeltetése, megközelíthetősége, valamint beépítési lehetősége alapján kell megállapítani. A föld értékét minősége, fekvése, megközelíthetősége, művelésre való alkalmassága, művelési módja és művelési ága alapján kell megállapítani. Beépített ingatlan kisajátítása esetén a telek és a föld jellemzőin túl az érték megállapításánál figyelembe kell venni az épület és egyéb létesítmény műszaki jellemzőit és állapotát, az építés idejét, a korszerűséget, a beköltözhetőséget és a közművesítettséget. Ez utóbbit azonban csak altkor, ha a közművet a tulajdonos létesítette, annak költségeihez hozzájárul! vagy a közmű a tulajdonjog megszerzésének időpon íjában már megvolt. A községfejlesztési hozzájárulást nem lehet azonban a közmű létesítéséhez való hozzájárulásnak tekinteni. Az ingatlan értékébe beleszámít az épületnek nem minősülő létesítmény, továbbá az évelő növényzet is. A kártalanítás megállapítását befolyásoló második csoportba tartoznak a hosszabb idő — legföljebb öt év — alatt, szélesebb körben kialakult forgalmi értékek. A jogszabályok hatályba lépése óta eltelt időszak azt igazolja, hogy az érték megállapításakor ennek döntő szerepe van. Épp ezért a szakértők nagy gondot fordítanak a kisajátítandó ingatlanhoz hasonló és forgalomba került ingatlanok feltárására. Ehhez nyújt segítséget az illeték- hivatal által negyedévenként készített ingatlanforgalmi jegyzék. Az értékbefolyásoló harmadik csoport az ingatlan értéke a szerzéskor; ez azonban csak meghatározott esetekben alkalmazható. Az állampolgárok által 10 éven belül szerzett ingatlan kisajátítása esetén figyelembe kell venni, hogy a szerzéskor mi volt az értéke. Ez a rendelkezés azonban nem vonatkozik az öröklés útján való tulajdonszerzésre, valamint ha a beköltözhető értéket kell megállapítani. A tényezők negyedik csoportjába azok tartoznak, amelyeket a kártalanítás megállapításához nem lehet figyelembe venni. Ide tartozik a szociálpolitikai kedvezmény kivételével a tulajdonos részére a szerzéshez tíz éven belül nyújtott, vissza nem térítendő állami és munkáltatói támogatás, épület és építmény átlagos igényt jelentősen meghaladó kivitelezése, a/. ún. luxuskivitelezés, a használhatatlan romépület, az olyan épület, amelynél az építést vagy fennmaradást engedélyező határozat a későbbi lebontás esetére a kártalanítást kizárta, illetőleg amelynek a tulajdonos költségére való lebontását az építésügyi hatóság elrendelte. A kisajátítás következtében adódó sajátos vagyoni hátrányok megszüntetését biztosítja az értékveszteség és költség megtérítésének kötelezettsége. A kisajátítással kapcsolatos értékveszteségként kell megtéríteni a mezőgazdasági művelés alatt álló ingatlan esetében a lábon álló és függő termés értékét, ha az a birtokba adás időpontjában már megállapítható, ennek hiányában az évi várható termés értékét, részkisajátítás esetén a visszamaradt ingatlanrész értékének csökkenését, szövetkezet közös használatában álló, állapi tulajdonban levő ingatlanra vonatkozó földhasználati jog visszavonása esetén az állam által használatba adott és a visszavont ingatlan értékkülönbséget. A kisajátítással kapcsolatos költségként meg kell téríteni a folyó gazdasági évben végzett mezőgazdasági munkák költségét, ha ezek az ingatlanért járó kártalanításban vagy az értékveszteségben nem térülnek meg. az üzemátszervezés, üzemáttelepítés és költözködés költségét, a kisajátított épületben levő lakás, illetve nem lakás céljára szolgáló helyiség és a cserelakás, illetve cserehelyiség bére közötti ötévi bérkülönbözetet, valamint az egyéb hasonló igazolt költségeket. Dr. Vörös Tamás S' Ételmérgezések tapasztalatai A gondatlanság okozta az idén is az ételfertőzések, mérgezések zömét. Miként az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézetben elmondták, az év első felében több mint 200 esetben, 2342-en betegedtek meg ételfertőzés, mérgezés miatt — csaknem annyian, mint az előző évek hasonló időszakában —, 350 beteget kórházban kezeltek. Főleg a vendéglőkben, az éttermekben, kifőzdékben, az iskolai, az óvodai főző-, tálalókonyhákban készített, illetve kiszolgált ételek fogyasztása idézte elő az egészségkárosodást. Egyes üdülőtáborokban és lakodalmakban is előfordult ilyen megbetegedés. Étel okozta tömeges fertőzéseket az idén jobbára az év első negyedében tapasztaltak: 11 esetben több mint ezren betegedtek meg. A legtöbb helyen a helytelenül készített vagy tárolt disznósajt, a tojásos, a tejszínes cukrászsütemény, a fagylalt volt a fertőzés forrása. A gombás ételek fogyasztása miatt 165-en szenvedtek fertőzést, mérgezést az év első felében. A közegészségügyi, laboratóriumi vizsgálatok során megállapították, hogy azokon a helyeken, ahol ételmérgezés történt, megszegték a közegészségügyi szabályokat, az ételkészítés technológiai előírásait. Ahol a vizsgálat során mulasztást állapítottak meg, a hatósági szervek felelősségre vonták a szabálysértőket és intézkedtek, hogy a jövőben ne történhessen ilyen mulasztás.
