Somogyi Néplap, 1984. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-31 / 204. szám

1984. augusztus 31., péntek Somogyi Néplap 5 ŒCHANOW 1984 AUGUSZTUSÁBAN * > ­*ïitj*S % m Édes és keserű A mai Ciechanowi vajda­ság számos települése terült el egykor a Kassa—Krakkó —Varsó—Gdansk kereske­delmi főútvonal mentén, s ez természetesen nemcsak a mazowszeiek közmondá­sos helyzetfelismerő készsé­gének kialakulásához járult hozzá, hanem a céheket is túllendítette. Elsősorban a népművészeti ihletésű hasz­nálati és dísztárgyakat ké­szítő mesteremberek tehet­tek szert búsás jövede­lemre. A Cepelia, a nép- művészeti termékeket for­galmazó kereskedelmi szer­vezet bármelyik üzletében meggyőződhetünk arról, hogy a világhírű mazowiai hagyományok nem haltak ki. A Ciechanowi vajdaság iparának fő jellegzetessége mégis az élelmiszerfeldolgo­zás. Ebben az iparágban keresi a kenyerét a munka­képes lakosságnak csaknem tíz százaléka, azaz mintegy húszezer dolgozó. Az ipar más ágazataiban 15 ezren helyezkedtek el. A legédesebb szóval a te­rület három cukorgyárára hívják föl a figyelmet, min­denekelőtt a Glinojeck vá­rosában működő, Európa- szerte ismert üzemre, amelyben naponta hatezer tonna cukorrépát dolgoznak föl. Hasonló árfolyamon jegyzik a nemzetközi keres­kedelemben a plonski We­del édesipari kombinátot: itt meghökkentő mennyisé­gű, napi 1700 tonnányi cso­koládét és cukorkát állíta­nak elő. A gyár termékeiből mégis keveset láthatunk az üzletekben. Ennek oka — a város tanácselnöke szerint — az, hogy az exportot előnyben kell részesíteni. S ez érthető Ugyanez vonat­kozik a nyolcszáz dolgozót foglalkoztató plonski Hor- tex mezőgazdasági kombi­nát termékeire, a mélyhű­tött gyümölcsre, a messze földön nevezetes fagylalt­ra. A gyár beruházási költ­ségei — hála a Szovjetunió­ba, az NSZK-ba, a Francia- országba. a Norvégiába irá­nyított exportnak — három év alatt megtérültek. Az adósságok felhalmo­zódásában, jól tudjuk, dön­tő része volt az 1970—80 közötti évtized gazdaság- politikájának. Amint Kazi- mierz Paicysziktől, a LEMP vajdasági bizottságának el­ső titkárától megtudtam: terveket készítettek, beren­dezéseket rendeltek példá­ul egy brailercsirkék előál­lítására alkalmas üzemhez, s a jószágok külföldi valu­táért vásárolt kukoricát fo­gyasztottak volna. A beru­házást leállították. Vagy kü­lönleges igényű székház építését kezdték meg a vaj­daság székhelyén, amelyet leállítottak azóta., s a meg­maradt összegből a 700 ágyas ciechanowi kórház építését fejezik be hamaro­san. Megfontoltan kell bánni a pénzzel ahhoz, hogy fej­leszthessék például a hús- és tejfeldolgozó üzemek há­lózatát a Ciechanowi vaj­daságban. A legsúlyosabb gond azonban — mint Len­gyelországban mindenütt — a lakásépítés. A 18 ezer lakosú Plonskban például évenként 280—300 család jut úi otthonhoz; a városi ta­nácson azonban ötezer igénylést tartanak nyilván. Nem sokkal jobb a helyzet Ciechanowban, Mlawában, Pultunkban, Dzialdowóban és a többi városban sem. A nehézségek megszüntetésé­re az állam most többet ál­doz, mint korábban. Nagy­szerű eredményeket hoztak az ifjúsági lakásépítési ak­ciók. Ezeket Lengyelország 49 vajdasága közül a Cie- chanowiban kezdték meg először. Egyre többen han­goztatják: az állami, az if­júsági lakásépítési formák mellett jobban kell támasz­kodni a lakosság pénztarta­lékaira. Ezen a módon újabb otthonok építésére te­remthetnek alapot. „A titkos Csönd lebeg s az emlék­ház körül a zöld akácok nyári, hangtalan harsogása. „Kiskőrös, Nagyszalonta, Érdmindszent, a Gát utca és Alsórácegres puszta után már Felsőiszkáz is lángos betűkkel virít a magyar köl­tői földrajzban ...’ — írta Czine Mihály az „Égi és föl­di virágzás tükre” című könyv előszavában. Nagy László, a „botos fiú" iszkázi szülőháza, az idei költészetnapi avató óta, nagy udvarú, örökös ünnep kira- katos, szép tablója. A jelen igyekezete — bármilyen tisz­tességes is — csak jelezni tudja a ház régi melegét, mert a jelen, mint egy bo­rotva éle, szüntelenül részda­rabokat szel le a jövőből és utal át a múltba — így ter­mészeténél fogva délibábos. Ezért fontos e könyv léte — amely Veszprémben, a Horizont közművelődési kis­hiteles a nagyra becsült cie­chanowi nyomda bemutatá­sa nélkül. Háromszázan dolgoznak itt. A termekben a nyomdagépipar színét-ja­vát pillanthatja meg a ven­dég. Nemcsak a vajdaság hetilapjának. a Tygodnik Ciechanowskinak, s a szom­szédos Ostrolenkai vajdaság újságjának példányait ké­szítik e berendezésekkel, s nemcsak a lottószelvénye­ket az egész ország számá­ra, hanem sok könyvet is nyomnak itt, köztük értékes ritkaságokat. E műhelyből került ki a lengyel encik­lopédia 28 kötete, a tizen­egy nyelvű külkereskedel­mi szótár; innen került a boltokba az elmyjt hetek­ben a Ki kicsoda? második kötete, s a negyven eszten­deje történt varsói fölkelés eseményeit ismertető me­mento. Jogosan büszkék a dolgozók az idegennyelvű kiadványokra is: a szépsé­ges mini könyvekre, köztük a lengyel költészet antoló­giájának tíz kötetére. Szá­mos ukrán nyelvű könyvel is nyomnak a közeljövőben — a Lengyelországban élő nemzetiségiek számára. vezér” könyvtár sorozatában a li­es számot kapta —, mert a benne megszólalók harangos zúgással, a mozdulatlan ház­tól, messzire röpítik az isz­kázi fiú dérverte hajának ezüstjét, segítve a falutól Döntöttek a felvételik ügyében A felsőfokú intézmények nappali, esti és levelező ta­gozataira felvételt nem nyert pályázók közül mint­egy ötezren nyújtottak be föllebbezést, kérelmet, pa naszt. Az oktatásügy illeté­kesei 535 ügyben hoztak kedvező határozatot nap­pali tagozatra, mintegy 900 esetben pedig esti, levelező tagozatra való felvételre. Az érintettek a napokban írásban kapnak tájékozta­tást a döntésről. A Művelődési Minisztéri­umtól kapott tájékoztatás szerint az idén 37 039-en je­lentkeztek a felsőoktatási intézmények nappali tago­zataira. esti és levelező ta­gozataira pedig 23 ezren. Az egyetemek és a főisko­lák nappali tagozataira a felvételi keretszám szerint 15 740 hallgatót vettek föl. s azt a pedagógushiányra való tekintettel 260 tanári, tanítói hellyel egészítettek ki. így a felsőoktatási intéz­ményeken ősztől 16 ezer nappali és mintegy 9 ezer esti, levelező tagozatos hall­gató kezdi meg tanulmá­nyait. A jelentkezések szerint az 1984—85-ös tanévben 2607- tel többen kívántak tovább­tanulni, mint az előzőben. A múlt évihez hasonló volt a felvételre pályázók ará­nya a műszaki egyeteme­ken és — néhány kivétellel — a főiskolákon. Jelentősen nőtt az érdeklődés a tanár­képző főiskolák és a mező- gazdasági felsőfokú oktatá­si intézmények iránt, csök­kent viszont az óvodai, a testnevelő tanári és a -zene- művészeti pálya vonzása. Az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem bölcsészettu­dományi karán hatszoros volt a túljelentkezés. A legtöbb család már be­szerezte az iskolaszereket, megvásárolta az őszi ruha­neműket. Ám akik épp e napokban akarnak például iskolaköpenyt vásárolni, ne­héz helyzetben vannak. A választék erősen szűkült, sőt egyes fővárosi nagyáru­házakban főleg a nagyobb- méretű fiú- és leánykc- peny-gyártója, a Habselyem Kötöttárgyár igyekszik ki­elégíteni az igényeket, s a harmadik negyedév végéig 670 ezer fiú- és leány-, va­lamint bakfisköpenyt gyárt. Ennek túlnyomó többségét madárröpülésnyire fekve Somló hegykoszorúján meg­torpanó nyugati szeleket. A Mama édes szavaival indul a könyv, aki talán sej­tette, hogy táltosfiút vajúdott a világra: „... a csőszi ré­ten gyűjtöttünk szénát, és akkor mondta, hogy anya, én költő leszek ám! A mon­dom, dehogy lész költő, ho­gyan lennél költő? De ő: — A családiház építés iránti fokozott érdeklődés sokak fi­gyelmét az építészetre irá­nyítja; Nagyatádon a Gábor Andor Művelődési Központ­ban szeptember 2-ig tekint­hető meg az a kiállítás, amely a zalai építészek munkáit mutatja be. Nagy- átád fiataljainak ajánlhatjuk továbbá a konzervgyári Rad­nóti ifjúsági klub rendezvé­nyét, a szombat esti diszkót. A hét végén búcsúzik a vakáció. Az általános isko­lákban már szombaton meg­rendezik a tanévnyitó ün­nepségeket. Abban a család­ban, ahol általános iskolát kezdő gyerek van, emléke­zetes program ez az ese­mény. A vakáció búcsúztatását néhány éve hangulatossá va­rázsolja a Somogy megyei Művelődési Központ kapos­vári szabadidőklubja; ma kezdődik a Margit téri na­pok rendezvénysorozata s va­sárnap este fejeződik be. Bizonyára sok fiatal vesz részt a különféle játékos rendezvényeken. A tanév­nyitó ünnepségek után érde­mes bekapcsolódni a szom­kedelmi vállalatoknak, s szeptember végéig további 150 ezer köpenyt készítenek a budapesti, a kecskçpiéti és a kazincbarcikai gyár­egységekben. Így hamaro­san enyhül a hiány, bővül a választék ... A 150 ezer. főként leány­ka- és bakfisruhanemű mintegy 15 fazonban ké­szül, ujjas és ujjatlan kivi­telben, sokféle díszítéssel, paszpóllal, matricával. Alapanyag viszont változat­lan: szintetikus, könnyen mosható, vasalást nem igénylő kelme. Én az akarok lenni! — És... hát sikerült is neki.” Aztán szólnak a többiek, írástudó­vá lett öccs, a költő fele­ség, s a népikollégiumi szo­bákból együtt induló pálya­társak — közöttük Simon István. Ő így írt: „... a kurta szárú botra támaszko­dó Nagy László volt sze­münkben a beérkezett költő, a mindenki másnál újabbat bati programokba. Ezek kö­zül néhányat ajánlunk most fiatal olvasóink figyelmébe: lesz sárkánykészítés, aszfalt­rajzverseny, bábműsor. Este héttől táncház. Vasárnap délelőtt tíz órától várják a térre a gyerekeket a rende­zők. Kiállítások: a szép üveg­tárgyak kedvelőinek ajánl­juk a Kaposvári Városi Ga­léria — Rákóczi tér 4. — bemutatóját, amelyen Hor­váth Márton míves munkái szerepelnek. Sárváry Katalin textiltervező anyaga egészíti ki a látnivalót. „Horváth Márton üvegtárgyai egyedi, kézműves módszerrel készül­nek. Edényei az opálos fé­nyek, a színjátszó csillogá­sok, a felületi fényjátékok élményét kínálják” — írja H. Bognár Zsuzsa, a kiállí­tás rendezője a látnivalók­ról. Barcson a Dráva múzeum­ban a hódmezővásárhelyi fa­zekasok munkáit láthatjuk szeptember 10-ig. Boglárlel- lén, a Tóparti Galériában egy nappal korábban zár Szabolcs Péter Munkácsy- díjas szobrász kiállítása, Boglárlellén a kápolnákban ' egy héttel tovább lesz nyit­va Felvidéki András és He- lényi Tibor festőművészek tárlata. A megyeszékhelyen a Ki­lián György Ifjúsági és Üt- törő-művelődési Központ szeptember 1-ére, szombatra egésznapos szabadtéri prog­ramot szervez térzenével, színjátszó bemutatóval, ka­baréval, néptánc bemutató­val. A rendezvény utcabállal fejeződik be. Az Édosz művelődési ház­ban Kaposváron kiállítás formájában emlékeznek meg Janus Pannonius születésé­nek ötszázötvenedik évfordu­lójáról. A kiállítás szeptem­ber 8-ig tekinthető meg. Felvételünk a nagyatádi építészeti kiállításon készült. hozó poéta. A titkos vezér." Felsorakoznak a többiek is: Juhász Ferenc, Kormos Ist­ván, Sütő András, Veress Miklós és sokan mások a fia­talabb nemzedék közül. (Égi és földi virágzás tük­re. — A Veszprém megyei Tanács kiadása, 180 oldal.) Kőszegi Lajos Fotó: Czeidli József Beszáfholóm nem lehetne Lengyel András (Folytatjuk.) már átadták a nagykeres­KÖNYVESPOLC Utánpótlás iskolaköpenyből

Next

/
Oldalképek
Tartalom